Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

1982. augusztus 20. népújság 11 Cseh szemmel a magyar történelemről Beszélgetés Prazák professzorral egy készülő kötetről mu« aovnsRjti »ár a csehekkel iszo Prazák professzor a millenniumi emlékmű Bethlen Gábor- szobra előtt olvassa a relief aláírását lAz Eötvös Loránd Tudomány- egyetem vendégeként négy­hetes tanulmányúton Budapes­ten tartózkodott dr. Richard Prazák egyetemi tanár, a brnói egyetem hungarisztikai kabi­netjének vezetője, aki részt vesz a „Magyarország történelme” című kötet megírásában. A cseh nyelvű kötet összeállítá­sán — dr. Frantisek IHejl pro­fesszorral, a brnói egyetem tör­té ne le mtanszékéne k vezetőjével az élen — jeles cse'h és szlo­vák történészek dolgoznak együtt. Ez alkalomból beszélge­tett a Központi Sajtószolgálat munkatársa* Prazák professzor­ral. — Miben látja a könyv je­lentőségét? — Abban, (hogy Csehszlová­kiáiban utoljára 1934-ben jelent meg kötet a magyar történe­lemről, Macurek professzor tol­láiból. Az teljes áttekintést adott az elmúlt ezer élről. Az ő mű­ve természetesen a polgári tör­ténetírás szellem ében fogant, Gsehszlovâkiâban a mi köny­vünk lesz tehát az első marxis­ta szemléletű összefoglalás Ma­gyarország történelméről. Szem­üvegünk, magától értetődően, internacionalista és kelet- eurápaii, vagyis azt keressük, ami az itt élő népéket évszáza­dokon át — jóban, rosszban — összekap csöljb. — A tervezett könyv bizonyá­ra új távhtot nyit a két ország három népe kölcsönös ismer­kedésében. Mit lejt ki benne I. István, az államalapítás ko­ráról, a korabeli és a későbbi magyar kultúráról? — A cseh és a magyar tör­ténelem sók évszázados érint­kezése és párhuzama kezdettől fogva rendkívül tanulságos — mondotta. — Előzőleg, a Nagy­morva Birodalom bizonyos ideig még llétezhetett önállóan, mint kiegyensúlyozó elem a keleti frank és a bizánci birodalom között. A Premystek cseh álla­ma viszont már létének első századaiban jelentős függésbe ketüilt a német—római biro­dalomtól, amely azonban íkép- télen volt szuprémáciötörekvé- séit a távolabbi Magyarorszá­gon érvényesíteni. Nagyobb mértékben megőrizte önállósá­gát Magyarország, háld föld­rajzi fekvésének, s itt, csaknem a 12. század végéig, Bizánc ha­tása volt túlsúlyban. De hozzá­teszem mindjárt, hogy a római és a bizánci egyház közötti egyensúly fenntartására irá­nyuló igyekezet, amely annyira jellemezte a magyar állam megalapítóját, Szent Istvánt, jellemző még a második ma­gyar szentté avatott királyra, Lászlóra is. — Milyen cseh—magyar tör­ténelmi érintkezésről beszélhe­tünk akkoriban? — Kétoldalú kapcsolatainkat szintén szélesebb összefüggés­ben kell látnunk. A magyarok megkeresztelésére irányuló el­ső bizánci kísérletek, a 10. szá­zad első felében Magyarország keleti részét és Erdélyt érintik. Amíg mi csehek, a Nagymorva Birodalom széthullása után a nyugati, Hátin kereszténységet vesszük fel, Magyarországon a Idtin hithez igazodás után, a 11. század végéig is van még lehetőség a nyugati és a kele­ti egyház együttes létére. Ér­dekes szerepet játszik ebben a koegzisztenciában a prágai Adalbert püspök, akit. mi Voj- technék nevezünk, s akinek I. Istvánnal 'fenntartott benső­séges kapcsolatai Magyarorszá­gon közismertek. — Hogyan ítéli meg a ma­gyar államalapítás kihatását európai összefüggésben vizs­gálva? — A kora' feudális magyar ál­lam és kultúra kialakulásával a magyarok többsége, már az államalapító István király ural­kodásától kezdve, a közép­európai kulturális szférába tar­tozott. A oséh fejlődéssel szem­ben itt kisebb volt a függés a német kultúra területétől. A 11. századtól kezdve inkább már erős francia—olasz [hatással találkozunk, amely majd az Anjouik idején tetőzik. A ma­gyarok számára meghatározó kulturális központ a Sorbonne, Bologna, Pádua. Később a magyarországi humanizmus ha­sonló alapon nyugszik, mint a csehországi, de kapcsolata az itáliai humanista központokkal sokkal intenzívebb. Az itteni humanizmus, amely Corvin Má­tyás, majd a Jagellók alatt gazdagon érintkezik a miénk­kel, akkoriban a nemzetközi kulturális együttműködés esz­köze. — Milyen tanulságot szűrhe­tünk le ebből a mai korra? — Az építő együttműködés mindig, mind a két ország ösz- Szes népeinek hasznos volt. Számunkra, de gondolom, az önök számára is, különösen ér­dekes a két ország történelmé­ben megnyilvánuló, olykor el­lentétes periodicitás és mégis, ezzel együtt a meglepő és so­kat mondó párhuzam, ahogy ezt Jain Neruda, Németh László és a szellemi élet legjobbjai régen felfedezték. FIRON ANDRÁS Patikamúzeum Győrben A városismertetők, útikalau­zok csak néhány sorban említik meg Győr egyik nevezetességét, a Széchenyi Múzeumpatikát, pedig a káptalan-dombi Bor­sos Miklós-kiállítást és a Kresz- ta házban elhelyezett Kovács Margit-gyűjtemény mellett olyan látnivalót jelent, amely segít megismerni 'Győr barokk múltját, és amely hasonló ha­zai műemlékeink sorában is egyedülálló ritkaság. A patika dísztelen vas- és üvegajtajai a mai bencés rend­ház földszintjén, a Széchenyi tér és a Czuczor Gergely utca sarkán nyílik és hangulatos elő­térbe vezeti a látogatót. Orvos- történeti, gyógyszerészeti kiállí­tást láthatunk itt. IFa, üveg és porcelán, fajanszból és aohát- ból készült edények, régi pa­tikamérlegek, győri érmék — a tárgyak legtöbbje gyűjtők, egy­kori győri polgárok ajándékai. Itt látható a művészetpártoló győri orvos, dr. Kovács Pál 1833-ban kelt diplomája és dr. Petz Aladár győri sebész világhírű találmányának, a gyomorvarró gépnek egy ere­deti példánya Is. A vendég, a turista barokk bolthajtások alatt léphet át abba a kis terembe, Ohol a szertári központ támogatásával helyreállította, üzembe helyez­te a patikqt — múzeumként és működő gyógyszert^tként. A Széchenyi patikában ma tizenkettőn dolgoznak, munká­jukat korszerű laboratórium se­gíti. Aki itt dolgozik, annak nemcsak gyógyszerésznek, ha­nem idegenvezetőnek is kell lennie, hiszen évente 35—40 ezer ember fordul meg a pati­kában, és a gyógyszerészeknek bármikor készen kell állniuk arra, hogy művészettörténeti kérdésekre is válaszoljanak. A nagyközönség szá'mára azonban mégis elsősorban mu­zeális látványosság a győri pa­tika. A vendégkönyv hazai és külföldi turisták elragadtatott megjegyzéseit őrzi. Szvjatosz- lav Richter a torkára kapott itt gyógyszert, Dercsényi Dezső professzor „rangrejtve" vizs­gáztatta műemléki ismeretek­ből a patika dolgozóit. [Meg­fordult a 'múzeumban Szász Endre, Harag György, Barcsay Jenő, Köpeczi Béla, Jeanne Marie Darré, Kobajasi Ken Icsiro, Rhoda Scott. Vendégül látták a svájci, a kínai nagy­követet, a genfi Vöröskereszt titkárát, a rigai főgyógysze­részt. Voltak látogatóban új­ságírók Olevélandböl és Új- Zélandból, művészettörténészek Ausztriából és SFinnországból — a delhi múzeum igazgatója, a Lomonoszov egyetem dékánja, Salzburg polgármestere; V. M. Petrov művészetszociológus, Pedro Arupe jezsuita generális; argentínai zenetanár, a Gene­ral Motors igazgatója és még sokan 'mások. 'De a győri Széchenyi pati­kának más nevezetessége is van: zenés irodalmi esték szom­batonként. Hat évvel ezelőtt az Egri Tanárképző Főiskola ének­szakos hallgatói a gyógyszer- tár vezetőjének kérésére rög­tönzött hangversenyt adtak a patikában. Ékkor derült ki, mi­lyen kitűnő akusztikája van a helyiségnek. A Rába Művelő­dési Központ anyagi támoga­tásával előbb hangverseny- sorozatot, majd zenés író— olvasó találkozókat rendeztek. A házigazda az egykori győri diák, Czigány György, vendé­gek pedig a magyar irodalmi és művészeti élet ismert alak­jai: Weöres Sándor, Károlyi Árny, 'Nemes Nagy Ágnes, Ke- resztury Dezső, Mándy Iván, Mezei András, Köröndi György, Oláh Margit, Pongrácz Péter, Mező László, 'Borsos Miklós. Számos tv-felvétel is készült a recepteket beváltják. Elsőként a mennyezet olajképei ragad­ják meg a figyelmünket. A kö­zépsőn Mária mennybemenete­lét láthatjuk, körülötte négy ki­sebb kép. Olyan növényeket ábrázolnak, amelyeket a gyó­gyításban is felhasználtak: Ro­si Mistica — titkos értelmű ró­zsa, Oiiva Speciosa — díszes olajfa, 'Mirrha Electa — válo­gatott mirfha és a Liliom inter Spinas — liliom a tövisek kö­zött. A festő nevét nem ismer­jük — elképzelhető, hogy Gio­vanni Rosso' volt. az alkotó, mert a nem sokkal előbb épült nagyszombati jezsuita patika hasonló stílusú képeit ő készí­tette. A mennyezeten négy puttó személyesíti meg a négy év­szakot. A falból kiemelkedő mozgalmas szalagdíszek a pa­tika névadójának, a város me­cénásának, Széchenyi György püspöknek az arcképét fogják közre. Hófehér márványból 'készült a patika padlója. A berende­zés ízléses ötvözete réginek és újnak. Az eredeti bútorzatból semmi sem maradt meg, kivé­ve két rokokó szekrényt, ezek­hez Mezei Gábor belsőépítész tervezett sötétbarna fából. üvegből és kék velúrhuzatból táraasztalt, fiókokat, tárlókat, kanapékat — az új bútorok stílustörés nélkül illeszkednek a barokk környezetbe. A beren­dezést néhány gyógyszerészeti ritkaság (hatalmas márvány­mozsár faragott törőkkel és I. Rákóczi György '1647-ből származó bronzmozsara) egé­szíti ki. A múzeumpatika tíz éve nyi­totta meg kapuit a nagyközön­ség számára. Egy itt dolgozó fiatal gyógyszerész-asszisztens, Oláh Mariann 'megírta a pati­ka történetét. A mai bencés rendház egykor a jezsuitáké volt, ennek északnyugati szár­nyában rendezték be a gyógy­szertárat 1ó54Jben Megváltó néven. Amikor 1773-ban a je­zsuita rend megszűnt, a patika polgári tulajdonba került. Ké­sőbb a Széchenyi tér más há­zaiba költözött a patika, a gyönyörű stukkókkal és fest­ményekkel ékesített boltozat alatt '1860-tól vaskereskedés működött egészen 1969-ig, amikor a Magyar Gyógyszeré- szettörténeti Társaság javasla­tára Győr város Tanácsa át­adta az Országos Műemlék- felügyelőségnek, amely a Sem_ melweis Orvostörténeti 'Mú­zeum, a győri Xantus János Múzeum és a megyei gyógy­Zene és irodalom - gyógyszertárban A patika cégére Olajkép a mennyezeten Mór figura tartja az ódon szekrénykét győri múzeumpatikában. GÁRDONYI BÉLA (Szűk Ödön felvételei — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents