Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
1982. augusztus 20. Képújság 9 ► Gépesített rizstermelés Korea fő terméke a rizs. Megmunkálását, vetését, öntözését, aratását — gépekkel végzik. A képen: aratják a rizst az Észak-Pjongan tartományi Pák csőn megye Mengjung szövetkezetében. Öt földrész növényei Leningrádban Bulgária A falu kulturális élete Bulgária falvai egyre gazdagodnak, szépülnek. A világháború előtt vidéken ritkaság- szábba ment a mozi — 1944- ben páldáu'l összesen 37 falusi mozit tartottak számon —r ma pedig a korszerű falusi filmszínházak száma meghaladja a 3000-et. A falusiak szívesen élnek az alkalommal, hogy megismerkedjenek a hazai és a külföldi filmterméssel. Többek között ennek tulajdonítható, hogy Bulgária az ötödik a világon az egy főre jutó mozilátogatásokat illetően. A film népszerűségét az is mutatja, hogy a falvakban rendezett közönségtalálkozók — a leghíresebb művészek és ren. dezők közreműködésével — igen nagy sikert aratnak. Ez többek között arra ösztönzi a falusi lakosságot, hogy lakóhelyükön filmklubokat alakítsanak. A könyv szeretete is régi hagyomány Bulgáriában, tanúskodnak erről a nemzeti felkelés időszakában alakult könyvklubok. A falusi könyvtárak könyvállománya ma 15 millió kötetnyi. Ezenkívül a falusi könyvesboltok is kínálják a klasszikusok és a mai írók alkotásait, a szépirodalmi, a tudományos, valamint a műszaki könyveket az itt lakóknak. Ami azelőtt elképzelhetetlen volt, az Ivan Vazov Nemzeti Színház az ország minden megyéjében rendez vendégjátékokat. A Néphadsereg Színházának is van falujáró társulata. A legnépszerűbb énekesek, színészek, népzenészek felléptével évente mintegy 4—5 ezer koncertet rendeznek az országban. A szófiai, blagoevgradi, a rodopei, a haszkovói színház mellett bábegyüttesek is sűrűn felkeresik a falusi településeket. Mindez nemcsak részvételre, hanem tevékeny közreműködésre is ösztönzi a faIusíi lakosságot. 'öntevékeny művész- együttesek egész sora alakult meg az elmúlt évtizedekben. Segít ebben a szófiai Állami Néptánc- és Népzenei Együttes, amely Filip Kutev vezetésével sok időt szón a falusi együtteseik patronálására. A falu és a város közeledésének szép példái azok a szerződések, megállapodások, amelyeket az országos és megyei kulturális szervek kötnek egy-egy falu lakóival az általuk kívánt kulturális témákban. A leningrádi Országos Növénytermesztési Kutatóintézet tudósai több mint ezer új, nagy terméshozamú gabona-, zöldség-, gyümölcsféleség és egyéb növényi kultúrát kísérleteztek ki. A Szovjetunióban ez a legnagyobb tudományos intézmény, ahol nagyszabású munka folyik az egész világon fellelhető növények tanulmányozására és szelekciós felhasználására. Itt találhatjuk Földünk leggazdagabb növénygyűjteményét, amelyben 270 féle kultúrnövény és vadon termő rokon fajtája megtalálható: 1909 féle, 417 fajta, ami bármely ország tudósainak rendelkezésére áll. Enver Mescserov professzor, az Intézet illetékes vezetője a következőket mondta nemzetközi kapcsolataikról: — Jelenleg 93 ország 783 tudományos kutatóintézetével és kísérleti állomásával van kapcsolatunk. Ide sorolható többek között Mexikó, India, Nigéria, Svédország, Peru, Anglia, a Fülöp-szigetek nagy nemzetközi növénykutató központjai. Két évvel ezelőtt a leningdrá- di kutatóintézet előszód küldött expedíciót Bangladesbe, Burmába és Madagaszkár szigetére, ahol egymás szomszédságában található az afrikai és az ázsiai kontinens növényzete, ami meglehetősen ritka dolog. A fejlődő országok növényvilágának tanulmányozása rendkívül érdekes — hangsúlyozta E. Mescserov. — Sok helyen megvannak még a vadon termő növények különféle sajátosan helyi fajtái. Mielőbb össze kell gyűjteni ezeket, mivel az új növényfajták telepítése miatt ritkulóban vannak és fokozatosan kipusztulnak. Szelekciójuk azonban rendkívül fontos. Ezek a vadontermő növények évszázadokon át alkalmazkodtak a helyi természeti körülményekhez és genetikájukban nagyon sok hasznos tulajdonság alakult ki. Az indiai és csehszlovák nö- vénynemesítők például a közelmúltban elhatározták, hogy keresztezik a mai gabonafajtákat az ún. régi „kemény" fajtákkal. Ebben az esetben is hasznosnak bizonyult a szovjet tudósok előrelátása. Csak az említett leningrádi intézet rendelkezett olyan gabonafajtákkal, amelyeket már régóta nem termesztenek sem Indiában, sem Csehszlovákiában. India egyébként az intézet legnagyobb és legstabilabb partnere Ázsiában. Nemrégiben egy megállapodás értelmében mintegy ezerféle vetőmagot küldtek Indiába. Sikeresen fejlődik a szovjet és a mexikói tudósok együttműködése is. A hetvenes évek végén együtt dolgoztak különböző fajta gyapothibridek kikísérletezésén. Különösen nagy eredményeket ért el L. Neme- sev, az intézet egyik neves kutatója, aki két éven át Mexikóban dolgozott a világ első olyan kísérleti telepén, ahol faiskolákban nevelik a vadontermő gyapotcserjéket. Az intézetnek gyakran vannak külföldi vendégei, akik hosszabb, rövidebb ideig dolgoznak ott. Nemcsak aspiránsok, hanem híres tudósok, a különféle nemzetközi szimpozio- nok résztvevői. 1981 közepén az ENSZ melett működő Nemzetközi Atomenergia Bizottság kéthetes tanfolyamának résztvevői tettek látogatást az intézetben. Afgán, ghanai, iráni, thaiföldi, török, zambiai tudósok ismerkedtek a leningrádi növénynemesítő tudósok tapasztalataival. Szovjetunió A tudomány és technika újdonságai „ÉLŐ VfZ" A bejárattól 350 lépcsőfok vezet le az Ashabad közelében lévő bahargyeni föld alatti tóhoz. Itt, a földfelszín alatt 60 méterrel, bolygónk legrégibb forrásából lehet vizet meríteni. A környékbeliek nem véletlenül nevezik a tó állandóan 37 fokos vízét „élőnek”: ez a víz frissít, feloldja a fáradtságot, mert számos nagy biológiai aktivitással rendelkező vegyi elemet tartalmaz. A föld alatti tavat nemcsak a turisták keresik fel rendszeresen. A hidrogeológusok és a barlangászok mellett ma már a régészek számára is munkahelyet jelent ez a csodálatos környezet, mert a tó fenekén a.második századból származó cserépedény-töredékeket találtak. VÍZ SZÁLLÍTJA AZ ÉRCET Az oszkoli fémkohászati kombinát építkezésén befejezték annak a — mintegy 27 kilométer hosszú — távvezetéknek az építését, amelyen a lebe- gyinszki bányászati dúsítókombinátból évente csaknem 2,5 millió tonna őrölt koncentrátu- mot fognak eljuttatni a sajtolóüzembe. A Szovjetunió vaskohászati üzemeiben ez az első ilyen teljesítményű távvezeték. A közúti vagy a vasúti szállítás helyett a hidraulikus szállítás fel- használása nemcsak gazdaságilag előnyös — hanem a kon- centrátum nyitott szállításával ellentétben —, környezetvédelmi szempontból fis. Az építők a csővezeték létesítése során szerzett tapasztalataikat felhasználják azoknak a csővezetékeknek a megtervezésénél, amelyeken Krivoj Rogból a Donyec-medenoébe vasércet, a Kóla-félszigetről az ország északnyugati körzeteibe pedig apatitot fognak szállítani. A GOMBVILLÁM TERMÉSZETE A miniatűr Napra emlékeztető rejtélyes gömbvillámok ugyanabból az anyagból állnak, mint maga a Nap — véli Szergej Vszehszvjatszkij, a kijevi egyetem professzora. A tudós hipotézise szerint a gömbvillám a Nap mélyéből kilövelt, magas hőmérsékletre felhevült töltéshordozó plaz- moid részecskékből áll. A Nap által kisugárzott korpuszkuláris áramlatok olyan mágneses csatornának tekinthetők, amelyben saját mágneses térrel rendelkező plazmoídok haladnak. Közülük némelyek a Föld légkörébe kerülnek és azzal kölcsönhatásba lépve gömbvillámokká válnak. TARTÓS VONATKEREKEK A nyizsnyetnyeproprovszki csőhengetlő üzemben megkezdték a kizárólag hengerléssel készült vasúti kocsikerekek sorozatgyártását. Az ilyen kerekek lehetővé teszik a közlekedés sebességének növelését és csaknem kétszer annyi ideig — 20 évig — használhatók, mint a korábbiak. A Szovjetunióban 1985 végére a távolsági személyvonatok többsége már az új eljárással készült kerekeken fog közlekedni. GYÓGYÍTÓ SUGARAK Harkovban, a mezőgazdasági gépesítési és villamosítási intézetben automatizált berendezéseket fejlesztettek ki a haszonállatok ibolyántúli besugárzására. Ezek a berendezések állandó intenzitású napfürdőt létesítenek. Az új készülék egyszerűen kezelhető és igen hatékony: növeli az állatok produktivitását, s megelőz # számos betegséget. A gyógyító sugarakkal kezelt borjak naponta 50 grammql nagyobb súlygyarapodást érnek el, mint a többiek. Az Ulánbátori egyetemen A Mongol Népköztársaságban egyre többen vesznek részt magasszintü képzésben. A képen az ulánbátori Állami Egyetem előadóterme. Gyermekvédelmi intézmények Románia Csulak Magda-díj 1976 óta hatszáz bölcsődét létesítettek Ho Si Minh városban és környékén. A legnépesebbek az első kerület bölcsődéi, ahol több mint 3400 gyermekre vigyáznak. Van közöttük UNICEF-bölcsőde is, ebben a nemzetközi szervezet égisze alatt épült és működő intézményben 300 kisgyermek kap helyet. A városban eddig 3350 gondozónőt képeztek ki. Emellett gondoskodnak az édesanyák ismereteinek bővítéséről is. Ők a gyermekegészségügyi központban hallgathatnak szakszerű és szemléltető ismeretterjesztő előadásokat. A népművészet fáradhatatlan ápolója, őrzője, alkotásainak szenvedélyes gyűjtője és gyarapítója volt a kolozsvári Csulak Magda. Az egykori tanítónő régi, mór-már feledésbe merült népi hímzéseket kutatott fel. Három évtizedes búvármunkájának eredménye, „A 125 magyar szálánvarrott hímzésminta" című gyűjtemény néhány évvel ezelőtt jelent meg a Népi Alkotások és Művészeti Tömeg- mozgalom Kovászna megyei Irányító Központja gondozásában. Ismeretes népművészeti- iparművészeti tevékenysége is. Szőttesei, varrottasai számos romániai és külföldi kiállításon arattak sikert, s közülük nem egyet múzeumokban, közgyűjteményekben őriznek. Egyik munkáját 1958-ban Párizsban aranyéremmel jutalmazták. Csulak Magda egész életét a népművészeti értékek ápolásának szentelte. Nemrégiben bekövetkezett halála előtt, tízezer lej megtakarított pénzét egy Kovászna megyei középiskolásra hagyta, egy olyan fiatalnak ajándékozta, aki jelentős érdemeket szerzett a népművészet terén.