Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

1982. augusztus 18. NÉPÚJSÁG 3 Sokat próbált forintunk Müve p pénz a forint? A hetente közölt 'hivatalos ár­------------- folyamok pontosan számszerűsítik viszonyát a v ilág más valutáihoz, devizáihoz. Külföldön szerzett sze­mélyes tapasztalatainkból tudjuk, hogy a forintnál van jobb és van rosszabb pénz. Az általános értékmérő és az álta­lános forgalmi eszköz — akárhogy hívják — szerves része, tükörképé egy gazdaságinak. A forint erényei és hibát egyaránt a magyar gazdasági valóságban gyökereznek. Akik 36 évvel ezelőtt új forintokban toptak fizetési elő­leget, nosztalgiával gondolnak vissza az akkori időkre. Mennyivel többet ért az első forint, mint a mostani! 'Való igaz. A fogyasztói árszínvonal azóta mintegy három és fél­szeresére nőtt. Azt azonban már kevesen tudják, hogy en­nek az árszínvonal-növekedésnek éppen a fele a forint első hat esztendejében történt. Kétségtelen tény, hogy 36 évvel ezelőtt 96 fillérbe került egy kiló kenyér. De nagyon kevés volt okkor a forint és még kevesebb az áru! A kenyeret csakúgy, mint a többi alapvető fogyasztási cikket, jegyre árusították. Napjainkban viszont a lakosság alapellátása zavartalan, biztonságos. Nem lebe­csülhető eredmény ez a szokatlanul nehéz bel- és külgaz­dasági viszonyok közepette. Hazánkban ma: körülbelül két­szer annyi élelmiszert termelnek, mint amennyi a hazai szük­séglet. Következésképpen már nem a felhalmozás, a speku­láció, az elemi igények kielégítése okoz gondot, hanem a pazarlás megszüntetése, a 'nemzetközi versenyképesség fo­kozása, a minőség javítása, a választék bővítése. A nem alapvető fogyasztáshoz tartozó in-Iine képcsöves színes televízióért két éve még sorba álltaik az emberek, ha megtudták, hogy áru érkezett. Tartós hiánycikk volt a kis­méretű automata mosógép, a korszerű bútor. Most pedig ugyanezen áruknak a készletezése okoz gondot, s a keres­kedők ügyes fogásokkal- igyekeznek megnyerni a vásárló­kat. Szó sincs arról, hogy megszűntek a hiánycikkek. Most éppen sok kisbútort, magas szárú tornacipőt, divatos sza­badidőruhát keres hiába a vásárló. De összességében az ellátás jobb mint 2—3 évvel ezelőtt, s ezt természetesnek tartjuk. A magyar gazdaságirányítási rend törvénye, hogy a ------------—----- vásárlóerő, a kereslet növekedése nem ha­ladhatja -meg az árualapok, a kínálat növekedését. Sőt, inkább több áru és kevesebb pénz legyen a piacon, ha azt akarjuk, hogy az eladó ne sorba állítsa a vevőket, hanem szolgálatukra legyen. A jó minőség, a bőséges választék, a kulturált kiszolgálás életszínvonalat alakító tényező. Ennek gazdasági hatása számottevő. A hiány a spekuláció, a pa­zarlás egyik forrása. A megfelelő áruválaszték viszont ta­karékosságra és jobb munkára jserkent. Az anyagi javak eloszthatók kereskedelmi módszerekkel, a munka és személyi jövedelmek arányában, vagy admi­nisztratív 'úton. Az előbbi az egyedül igazságos, az utóbbi­hoz óhatatlanul társadalmi kiváltság, protekció, korrpució tapad. Következésképpen a vásárlóerő és az árualap össze­hangolását a társadalmi igazságosság is megköveteli. A piaci egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet — a mai nehéz helyzetben — a forintszűke, a javak kicentizett elosztása és szükség szerinti újraelosztása. !Ha az egyen­súly megteremtésére nincs más megoldás, mint az áremelés, akkor inkább ezt a népszerűtlen lépést kell vállalni, mint azt, hogy az ellátásban feszültségek keletkezzenek. Nagyon fontos minden lépést halogatás nélkül megtenni, elejét véve az 1979. évihez hasonló nagyarányú és széles körű áremeléseknek. A piaci egyensúly megteremtése kevésbé fájdalmas, de a kül. és belgazdasági -fetételek miatt nehezen járható út­ja: a kínálat növelése. Az extenZív fejlesztés időszakában a szabad munkaerőtartalékok mozgósításával szinte korlát­lanul lehetett a termelést növelni, s a kivitelnek sem voltak akadályai, s viszonylag olcsón importálhattuk a szükséges energiahordozókat, nyersanyagokat, alkatrészeket. Jelenleg viszont a -nemzetközileg versenyképes és hatékony munka, a külpiaci egyensúly, az ország fizetőképessége a kielégítő belföldi ellátás alapja. A külső és a- belső egyensúly ala­kulása egymástól elválaszthatatlan. S e kapcsolatrendszer­ben a hatékony vállalati gazdálkodásnak, az eredményes külpiaci munkának van meghatározó szerepe. -így a fo­gyasztói árszínvonal alakulása barométerként jelzi a min­denkori külgazdasági követelmények és a hazai teljesítmé­nyek viszonyát. Ezért örvendetes, hogy a forint megfelelő karriert futott be a vállalati gazdálkodásban, az exportérdekeltségben: elszámolási egységből mindinkább valóságos fizetési esz­közzé válik. Az élen járó gazdasági vezetők szemléletét és magatartását a jövedelemszerzésre irányuló törekvés jellem­zi. Ennek jegyében kezdeményeznek: kilépnek a -hagyomá­nyos profilkeretekből, önállósítják saját üzemeiket, telep­helyeiket, versenyeztetnek külkereskedelmi partnereket, koc­kázatot vállalnak. Az egyén, a kollektíva, a módszer, az eszköz értékét a szakmai közvélemény kezdi a piac által el­ismert teljesítménnyel mérni. Bármilyen nagy a fejlődés — sok vállalat rugalmassága, öntevékenysége lehet mégoly dicséretes —, mindez nem elég a zord külpiaci viszonyok ellensúlyozására. Újabb tar­talékokat kell mozgósítani. ,lgy például fel kell rázni azokat, akik Csipkerózsika-álmukat alusszák, s nem veszik észre, hogy megváltozott körülöttük a világ. Növelni kell-az anyagi ösztönzés hatásfokát, a jöve­----------------delmeket a teljesítménytől kell függővé tenni. E zért -korszerűsítik — bizonyos -bürokratikus akadályok le­bontásával — a bérszabályozás átfogó rendszerét 1983 ja­nuárjától. Csodákra persze nem számíthatunk. A béreme­lésre ugyanis olyan nagy társadalmi, politikai nyomás ne­hezedik, amelyeket nem lehet kizárólagosan a vállalati nyereségérdekeltség keretei közt szabályozni, kivédeni. A megalapozatlan vásárlóerő ‘kiáramlásának elejét kell ven­ni. A forintszűke tehát nem számolható -fel gyorsan, vá­gyaink szerint. Közgazdászok valamikor sokat vitatkoztak azon, hogy mi a pénz fedezete a szocializmusban. Az arany, a fogyasztási javak tömege, avagy maga az értékalkotó munka? Régen fej-árt az ilyen teoretikus -viták időszaka. Ma olyan -praktikus témák fog-alkoztatják a 'bankszakembereket, mint amilyen a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, a 'forint részleges átválthatósága külföldi valutákra. És nem utolsósorban az, hogy nemzeti fizetési eszközünkért bármely pénztulajdonos ízlése, igénye, anyagi lehetősége szerint vásárolhasson. Nemzeti ügy, a külpiaci hétpróbát is érdemes kiállni érte, hogy a forintnak -ne csak hivatalosan deklarált árfolyama legyen. KOVÁCS JÓZSEF Ösztöndíjszerzödése lejárt il «várakozás napjai Szolid, sátortetős .családi ház Tolnán, a Göray utcában. A ter­vező kezét dicséri, mert a lakó­ház valamennyi helyisége a csa­lád mindennapi ténykedéseinek van alárendelve. A -célszerűség irányította a tervezőt. iRottler Edit -újdonsült építész­mérnök és 'így vélekedhet csa­ládi otthonáról, habá-r éppen ezt nem kérdeztem meg tőle. Szükségtelennek tartottam-, mert beszélgetésünk során .mindvé­gig éreztem-, hogy ezek a falak, a lakás berendezése és hangu­lata biztonságot ad neki. És ta­lán nem csak biztonságot, ha­nem egy Olyan emberközpontú tervezési szemléletet is, melyet később bizonyára követni fog. De -ne szaladjunk annyira elő­re ! Érkezésünkkor 'Edit szobájá­ban olvas. Lekésett az idei ün­nepi könyvhét könyveinek azon­nali megismeréséről, hiszen má­jusiban -kisebb gondja is na­gyobb volt annál, mint hogy könyvkiadásunk legújabb „ter­mékeivel'' töltse az idejét. Ak­kortájt az ő kollégiumi szobá­jában is hajnalig égett az ol­vasólámpa. Egyetemi tanulmá­nyainak leghajtósabb heteit él­te. Várakozóan kuporodik a nyu­galmas hall egyik Ikis puffjára, míg nekem, a vendégnek a ké­nyelmes fotelt engedi át. Szavai meggondoltak, hangja csendes. Len-szőke haját -nem igazgatja kétpercesként, mint azt némely túlzottan magabiztos nő teszi, — 1977-ben itt végeztem a tolnai gimnáziumban. Minden­áron építészmérnök akartam lenni. Csodálatos dolog, ha az ember papírra álmodhat egy házat, amelyben majd emberek fognak élni. A -mi szakmánkban a legtöbb ember tervező szeret­ne lenni. Én is ezért jelentkez­tem. — Az alkotásért? — Igen. Egyébként az egye­temen gyakorlati ismeretek hí­ján, bizony nehéz volt a hely­zetem. Jóval könnyebben tud­ják az ismereteket eqymásra építeni azok a hallgatók, akik szakközépiskolában végeztek, vagy SZET-esek voltak. Én ép­pen azért a kivitelezésnél akar­tam kezdeni végzés után a mér­nöki munkát. — „Sima” volt a fel-vételije? — Ó, nem — mosolyog. — Fel­lebbezéssel vettek fel, '18 és fél ponttal. Ha valaki egyetemre kerül, életvitelt -is kénytelen változtat­ni. Rattier Edit két évig szeren­csés albérletben élt. Azért -nem kényszerült .kollégiumi hely hí­ján uzsora-albérletbe, mert egy rokonának a rokona vette ma­gához szívességiből. ‘Havonta annyi albérleti díjat fizetett, amennyi hallatán nemcsak fővá­rosunkban, hanem még itt Sze’k- szárdon is harsány nevetésre fa­kadnának a szobát kiadók. — Vidékről kerültem-fel — foly­tatja -Edit. — Nehezen oldódtam, A pestiek imás emberek. Ök, a beszélgetésiben is felszabadul- ta-bbak. S olyasmihez is hozzá tudnak szólni, am-iheç nem ér­tenek. Elmondanak egy-.két di­vatos szót, aim-i hozzátartozik ahhoz a kérdéskörhöz és már úgy ülnek ott, 'mintha otthon lennének a témában. Albérleti évei-m alatt keveset jártam tár­„Az első félév után ösztön­díjszerződést kötöttem” saságban, később a kollégium­ban jobb volt, ott többnyire egy. másra- voltunk utalva. Én segí­tettem az alsóbb éves 'megyei hallgatókat, amíg megismerték az ottani életet, az egyetemet. Az előzőekben szó volt a la­kásról, a megélhetéshez pénz is szükséges. Ez nem olcsó az egyetemistának. A havonta kül­dött szülői, segítség nem min­dig elegendő. Sem az első év­ben, sem az ötödikben. Aki elő­relátó, idejében lép! — Én mindjárt az első fél év után ösztöndíjszerződést kötöt­tem a megyei -tanáccsal. Pesten nem akartaim maradni, ott nem könnyű a pályakezdő -helyzete. Vidéken hamarabb kap az em­ber értelmes és komoly felada­tot. Különben se szeretem a nagyvárost, és itthon akarok maradni. — Mennyi volt az -ösztöndíja?- Szerencsés helyzetben vol­tam, Mniden hónapban 700 fo­rintot kaptam. Más ösztöndíjas hallgatónál, a tanulmányi ered­mény függvényében változtatták az öszeget. ösztöndíjam állan-' dósága nekem azt jelentette, hogy a megyei tanács elfoga­dott, bízik (bennem. Volt még egy jó dolog, mégpedig az, hogy az öszföndíjszerződés nem határozta meg a kezdő fizetése­met. Volt olyan -pályatársam, akinek -igen. ’Odakerült első munka-helyére és az ő -fizetésé­nél pályázat útján többért vet­tek fel egy másik kolléqát. Is­merősömet a vállalat maqának akarta, -mégis lépéshátrányba kényszerítette. 'Jó néhány, különböző szakon végzett 'ösztöndíjassal beszélget­tem. Azt is tudakoltam tőlük, hogy a pénz kiutalásán kívül van-e, s ha ‘igen, milyen a kap­csolatuk a tanáccsal. Kétfajta reagálással találkoztam. Volt, aki igényelte volna, hogy leen­dő „gazdái" rányissák az ajtót, érdeklődjenek hogyléte és elő­menetele felől. S van, aki ezt túlzott gyá-molításnak véli. Ha -nem tévedek, az egyetemek ta­nulmányi hivatalai 'közli k az ösztöndíjas hallgató eredmé­nyeit a tanácsokkal. Gyanítom, e kétfajta szemlélet az ösztön­díjat adó tanácsoknál is meg­található. — Őszintén -szólva, édesapámon — aki tanácsi vállalatnál dolgo­zik - és nagybátyámon -, aki a.Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál dolgozik — keresztül tartottam kapcsolatot. Nem hi­ányzott, hogy -megkeressenek. Azt éreztem, (hogy bíznak ben­nem, és várják, ha kész vagyok, majd- jelentkezem. És most, Rottler Edit kész. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végzett. Munkakönyvébe -még nincs be­jegyezve végzettsége, ugyanis a jövő hónapban veszi át diplo­máját. — Szeptemberben kezdi a munkát a TOTÉV-nél. Hogyan segítette indulását a társadal­mi ösztöndíj? — Biztonságot adott. Nem „Fellebbezéssel vettek fel” kellett vesződnöm, hogy lesz-e helyem, vagy nem. Ugyanis, aki pályázik, nem biztos, hogy fel­veszik. Sok végzett mérnök sze­retne tervező lenni. , Sokan, akik a tervezővállalatokhoz ke­rülnek, csalódnak. Arra tanít­ják, vagy arra kárhoztatják őket, hogy miként kell a ce­ruzát kihegyezni. Én minden­áron először kivitelező vállalat­hoz akartam menni. — Miért? — Hiánnyal indultam. Azo­kat az ismereteket, amelyek az egyetemről hiányoztak, a gya­korlati munkában akarom meg­szerezni. Időközben arra is rá­jöttem, hogy engem ennek a hivatásnak nemcsak a kivitele­zői oldala érdekel, hanem a közgazdasági és a hatósági oldala is. Rottler Edit mérnök-gyakor­nokként kezdi meg munkáját a TOTÉV-nél. Alapfizetése 3400 forint lesz. Nem tartja rossz­nak, hiszen van pályatársa, aki mérnök létére 2800-zal indul. — Hová kerül a TOTÉV-nél? — Folyamatosan ismerkedem meg a munkafolyamatokkal, a vállalat felépítésével. A gya­kornoki idő elteltével lesz majd meg a végleges helyem. Ott, ahol legjobban érzem magam és ahol a munkahely szerint is a legjobban tudom haszno­sítani a szakképzettségemet. — A várakozás napjaiban mire gondol? — Egyfolytában arra, hogy milyen lesz életem első mun­kahelye. — szíj — Fotó: G. K. Őszi Esniif A szeptember 17-én nyíló őszi BNV-t és a szakkiállításo­kat számos kísérő program is kiegészíti. A Fővárosi 'Művelődé­si Ház például szabadidő-köz­pontot létesít a vásáron. A Ma­gyar Honvédelmi Szövetség sza­badtéri bemutatókat tart 'az egészséges életmódra való ne­veléssel kapcsolatban, látvá­nyosnak ígérkezik a szövetség búvár bemutatói a is a szabad kiállítási területen. A Képzőmű­vészeti Alap az őszi BNV-n ön­álló pavilonban mutatkozik be, a Képzőművészeti Kiadó pediq árusítást szervez. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács és a Budapesti ''Rendőr-főkapitány­ság a B.NV ideje alatt előadás- sorozatokat tart és k'iálítást nyit, hogy ezzel is felhívja a fi­gyelmet a gyermekek baleset­mentes közlekedésére. A tűzol­tóság bemutatójának közép­pontjában a lakossági tűzvéde­lem és a tűz megelőzése áll. Az energiagazdálkodási intézet előadásain az új fűtőtestek gaz­daságos felhasználását 'ismer­tetik. A 'BNV ídéjén szeptember 26- ig mind a vásár szabad kiállí­tási területén, mind a könnyű­ipari termékeket felvonultató A és a K, valamint a 16-os pavi­lonokban d iva tbem uta tók at szerveznek. Árusítópavilonokat létesítenek a 'kisiparosok, a filatelisták, a Skála és a Centrum áruházak, és időszakos árusítást szervez a Május 1. 'Ruhagyár és a Pécsi Kesztyűgyár is kiállítási stand­jánál. Színes műanyag csizmák az új tanévre futószalagon készülnek a szí­nes műanyag gyenmekcslzmák a martfűi Tisza* Cipőgyárban. Az iskolaév kezdetéig háromszáz- ezer pár pvc-csizmc kerül az üzletekbe. A szép kivitelű, könnyű kiscsizmák három alap­színben és nyolc »rím,variáció­ban készülnek, így ki-ki választ­hat magának a legjobban tet­sző csizmákból. A lábbeli köny- nyű, nem ázik be, így hordása különösen az őszi-téli. sáros, la*- tyakos időben praktikus, viselé­sével sok cipőt megtakaríthat­nak a szülők. A 23-astól a 39-es nagyságig készülő gyermekcsizmák egész napos viselését a gyártók nem ajánlják, néhány órát viszont kényelmesen viselhetik, az isko­lában, a rendtartásnak megfe­lelően váltócipővel célszerű fel­cserélni. A csizmába legjobb pamutzokniit húzni, ez magába szívja a lábizzadságot. A köny- nyű, béleletlen csizmák mellett a téli időszakra százezer pár meleg béléssel ellátott pvc-csiz- ma 'is készül. A szőrmével kibé­lelt lábbelit a keményebb 'hi­degben iis praktikusan hordhat­ják a gyermekek. A csizmák ára 155 és 250 forint között válta­kozik, a ncqvobb árat természe­tesen a téli 'bélelt csizmáért ké­rik. A martfűi termékkel az ed­digi drágább import jelentős részét pótolhatják. (MTI). Találmány autósoknak Ispán Imre, a dömsödi Dózsa Tsz gépésztechnikusa személy- gépkocsik, autóbuszok és teher- já riművek fékbetét-felületének körkörös szabályozására és il­lesztésére célszerszámot konst­ruált és szabadalmaztatott, melynek első példányait már használatba vették a Volán 5. számú Vállalat nyíregyházi mű­helyébe. A találmányt menedzselte az Alkotó Ifjúság Egyesülés. Sike­resen, mert az öranyosapáti Új Élet Tsz-iben gyártóra talált. A célszerszám 0,1 milliméter pontosságú illeszkedést biztosit, a fékbetét és a fékdob között. A szabályozás a fékbetétek üze­mi helyzetében végezhető el, mindössze 15 perc alatt. A mun­ka eredményeként javulhat a fékhatás és így a közlekedésbiz­tonság is. (MTI-fotó - Oláh Tibor felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents