Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 191. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. augusztus 15., vasárnap. VÁLTOZÓ PACI SZOKÁSOK (3. old.) ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) VENDÉGVÁRÁS - VENDÉGLÁTÁS (5. old.) SPORTPÁLYÁK A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN (6. old.) REMÉNYI MESTER LOVAI... ' (4. old.) A műveltség hatéra Valósággal elsöprő érdeklődést — és hurrá­zást — váltott ki tavaly egyik délalföldi városunk középiskolájában a tanári ötlet: tanuljanak meg gépkocsit vezetni, kapjanak majd az érettségi bizonyítványuk mellé, alkalmasság esetén persze, jogosítványt is a végzős diákok. Az ötlet ugyan sajátos helyi gondok miatt hamvába holt, az öt­letadó tanár véleményére azonban feltehetően emlékezni fog jó ideig a volt maturandus osztálya. Azt mondta nekik a banketten, visszaemlékezve a jogosítványszerzés körüli hercehurcára: a modern kor embere nem bástyázhatja körül az ismeretei határát középkori várfalakkal. A Kresz-táblák is­merete, mint kötelező műveltségi „norma", leg­alább annyira elképzelhető manapság, mint vala­mikor a „ceterum censeo” citálása. Kevés vitatottabb és képlékenyebb tétele akad ma a közművelődésnek, mint az a kérdés: mit és mennyire tekinthet korunk a modern műveltség tartozékának, szükséges elemi normájának?'Ke­véssé vitatott tán, éppen az utóbbi két évtized felgyorsult technikai haladásának köszönhetően, hogy vajon mely hányadot képviseljen abban a bizonyos műveltség egészében a humán, és mek­korát a természettudományos, a technnikai isme­ret. Azt is kevéssé lehet vitatni, mi a szerepe a nyelvtanulásnak, — tanításnak? (Éppen nemrég, az* úgynevezett új középiskolai modell kísérletei­nek kapcsán döntött úgy az ország tucatnyi szak- középiskolája, közöttük több vidéki intézmény, hogy a leendő középszintű műszakiak, képzett szakmunkások, illetve a későbbiekben techniku­sok — legalább két, de inkább négy középiskolai éven át tanulják az egy, illetve két nyelvet.) Az ÉLTE egyik jogászprofesszorától hallottam, — de miskolci egyetemi tanárok is hasonlóan vélekedtek —, miként tör be és válik eleven erő­vé a napi oktatás és élet gyakorlatába — pél­dául a jog. Nem feltétlenül a tétele^ jogi tudásra kell gondolni. Inkább arra, hogy korunkban, tár­sadalmunkban elképzelhetetlen a családjog, a munkajog főbb tételeinek nem ismerése. (A Jogi esetek postája a- megmondhatója, hogy hány állampolgár kér népszerű jogi eligazítást, jog­segélyszolgálati szakemberek tanúsítják, hogy az emberek nagy része tájékozatlan, járatlan a jog­ban.) Továbblépve: érdemes azon is eltöpren­geni, hogy mennyire hiányosak biológiai, élet­tani, egészségügyi ismereteink. Nyári egyetemek előadási tematikája tanúskodik arról, hogy ko­rántsem kötődik nagyobb előképzettséghez, spe­ciális diploma meglétéhez, például az élettani kérdések iránti, növekvő érdeklődés. Elképzelhető volt-e, úgy huszonöt évvel ezelőtt, hogy egy fél ország arra figyeljen: milyen humán- genetikai titokba avatja be a nézőket az orvos, milyen ábrákkal, statisztikákkal erősíti tudomá­nyos tételeinek igazságát? Vagy, hogy a hadmér­nök milyen műszaki alapossággal rajzolja fel egy hordozórakéta belsejét? Ezeknek a tv-műsorok- nak a nézettségi foka, — hogy statisztikákkal is megerősített véleményt idézzünk — úgy ötven és hetven százalék között van. Magyarán: minden családból legalább egy valakit érdekel, eseten­ként többeket is... Az információáramlással ma csaknem akkora tömegű ismeretanyaghoz jutunk, mint a valami­kor elsajátított iskolai törzsanyag. Elsősorban a népszerűén tudományos igényű, információadás tesz hálátlanul sokat a korszerű műveltség ala­pozásáért és gyarapításáért. Egy példára hadd utaljunk még: a rákbetegség korai felismerését szolgáló előadások, illusztrációk sorozata, — radiológus szakemberek véleményét idézve —, többezer esetben mentett eddig is életeket, de hely jut a mikrobiológiának éppúgy, mint az ős­lénytan egy-egy elemi ismerettöredékének, az ár­apály jelenségnek, vagy a Tibet-kutatás történe­tinek. Korlátok közé szorítani, hivatalossá mere­víteni mindezt nehéz, sőt értelmetlen lenne. Épp­úgy értelmetlen, mint ha valaki apály idején írja homokba, másnapra szóló fontos üzenetét... Várkonyi Margit Gazdag program az alkotmány ünnepén Bej rút Ünnepi tanácsülések, munkás-paraszt találkozók Az immár tölblb miint három évtizedles hagyományok nők megfelelően ünnepink megyénk­ben a, hét végén az aillkofcmáay napját.. Csütörtökön’ déljetött 9-kor a megyéi, tainács iininept ülést tart, ame l yen két alkotód íja t a d naik át. Tizenegykor a Babits Mihály Megyéi Művelődési Központban kitüntetéseiket adnak át közmű­velődési dolgozóiknak. Bonylhá- don pénteken délelőtt a városi művelődési központban lesz az ünnepség, ezután kezdődik a völgység! napok rendezvény­sorozata — népművészek, ipar­művészek, ‘kiskereskedők kiállí­tása, .„IVöIfgyiségí randevú” cím- mell vidám műsor, színművészek fellépésévei. A városikörnyéki községekben, kulturális progra­mok, sportnapok,, ifjúsági vetél­kedőik lesznek, Mórágyon nem­zetiségi napot szerveznék. Dombóváron csütörtökön lesz az ünnepi tanácsülés, amelyen kitüintetéséket adinalk át a tár­sadalmi munkáiban élen járó kollektíváiknak, egyéneknek. Az UNIÓ Ipar! Szövetkezet most is megrendezi a. már hagyományos U Nil Ó-napokat. Tamásiban augusztus 19-22. között tartják a XIX. nemzetközi lovasversenyt. Csütörtökön lesz a fogathajtó- és terephaljtó-ver- seny, majd pénteken délután 2- kor az ünnepélyes megnyitó. A program vasárnap zárul' műso­ros divatbemutatóvá I. Gerjeoben az ünnepi megem­lékezés után átadják, rendelte­tésének a társadalmi munkában elkészült ú'j utat a Rákóczi ut­cáiban, Faddon sportrend'ezvé- nyék keretében adják át az új kézilabdapályát, Szedresen ugyancsak az ünnepség utón kerül sor a sportpálya új vilá­gítóberendezésének felavatásá­ra. Ünnepségeket rendeznek a munkahelyeken, a pártszerveze­tek a 1'egközeWbbi taggyűlésen emlékeznek meg az alkotmány ünnepéről. Megyeszerte munkás-paraszt találkozókat rendeznek, a hét végén. Szekszándon csütörtök délután a Sötétvölgyben az Aranytfürt Tsz, a TÓTÉV és a MEZŐGÉP dolgozói találkoznak a programiban ünnepi megem lékezés, játékos sport- és kul turálfs vetélkedők szerepéinek További négy találkozó lesz Harcon, Szekszárdan, a Főváro si Óra- és Ékszeripa-ri Válla latnál, Dombodban és Vár dombon. Pakson négy munkás paraszt találkozó lesz, pénte ken a PSE sportnapot rendez Dunaföidváron három munkás paraszt találkozót rendeznek, Bölcskén-a tsz dolgozói, a GYGV 'üzemébe látogatnak, Duna- szenitgyörgylön a téesz g VEGY- ÉPSZ'ER dolgozóit látja, vendé­gül, Tolnán az Aranykallász Tsz és a RATEX, Mözsön oz Új Élet és a selyemgyár dolgozói talál­koznak, Dombóvárat az Alkot­mány Tsz, a Láng Gépgyár, a ka pósszefecsől term ei őszövetke­zet a CSIV dogozáit látja, ven­dégül. Sok helyütt — a kisebb köz­ségekben is — lesznek találko­zóik, kulturális és sportrendez­vények. Habib megbeszélései íNyugalomb'an telt el a. szom­bat éjszaka1 Bejrútiban. A város nyugati részének blokádja azonban folytatódik. IPlhlillip Habib, az amerikai el­nök küllönmegbízottjai szomba­ton Izraelben folytatta a tár­gyalásokat a palesztin harcosok kivonulását vázoló terv részle­teiről. A tervet J as szer Arafat, a PFSZ VB elnöke, valamint a libanoni kormány már elfogad­ta^ az izraeliek azonban — mint ismeretes — több módosítást is követelnek, így például egy tel­jes névlistát o távozó paleszti­nokról. Mint a tárgyalásokban részt vevő libanoni kormányiül- letékesek közölték), a PFSZ ré­siéről ezt a követelést egysze­rűen azért utasították ei, mert a jelenlegi zűrzavaros körülmé­nyek között kivihetetlennek tartják a miin.tegiy 9000 név és a hozzájuk tartozó adatok ösz- szegyűijtését. IHabiibnaik meg kell szereznie Izrael beleegyezését az ameri­kai, francia és olasz alakula­tokból álló nemzetközi erő bej­rúti felvonulásának menetrend­jéhez India Bizalmatlansági indítvány-Nagyon sikeresnek minősítet­te Indira Gandhi indiai minisz­terelnök közelmúltban tett wa­shingtoni látogatását Naraszlimr ho Rao külügyminiszter, aki be­számolt a parlamentnek az uta­zásról. „Az Egyesült Államok immár elismeri), hogy Indio az egyensúly és a mérséklet ténye­zője, nem csupán salját körze­tében, hanem, szélesébb nem­zetközi összefüggésben is. Wa­shingtonban magasabbra, érté­kelik India el nem kötelezett polliittkáfját” Indira Gandhi- láto­gatása nyomán - mondotta Rao. iRao cáfoltai, hogy India a lá­togatás alkalmával1 „fonmólis kérelmet” terjesztett volna elő amerikai F—1ó-os vadászbombá- zák vásárlására1. A képviselők kérdésére Ramaszvamii Venka- taroiman had ügyimii miszter azon­ban megerősítette, hogy India „tanulmányozza a közel-keleti és Falklá nd-lháiború fejleménye­it”,, az egyiket oz F-dó-osak,, a másikat a francia gyártmányú Exocet-rakéták teljesítményének szempontjától. Megfigyelők utalnak rá, hogy az Egyesült Államok Pakisztánnal már meg­állapodott F—116-os repülőgépek szólító sóiban az országnak szánt 3,2 milliárd dolláros ka­tonai és gazdásági segélyprog­ram keretében. 'Az ellenzéki képviselők több­sége kivonult az ülésteremből Rao tájéköztatójának kezdete­kor, mert „a parliament megsér­tésének” tartották, hogy nem Gandhi asszony személyesen tartotta meg a ‘beszámolót. A kormányfő washingtoni látoga­tását „kiárusításnak” nevezték, és bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő a, kormány el­len. Az Indlilra, Gandhi második kormányalakításai, 1980. január 14-e óta, harmadik bizalmatlan­sági indítványt hétfőn vitatja meg a parlament alsóháza. Már a tavaszra készülnek IHBHi ■■■Hl* Még a nyár derekán va­gyunk, de a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli területi köz­pontjában, Dombóváron már a tavaszra készülnek, ti zöld- ségvetömag-ellátást készítik elő. Megyénk háztáji- és kiskert­tulajdonosai az ötödik ötéves terv évi átlagában eqymillió- •gyszázezer, 1982-ben pedig egymillió-háromszázezer egy­ségcsomag zöldségvető­magot használtak fel kister­melésre. A megnövekedett mennyiség megköveteli a ve­tőmagok korszerű tárolását, anyagmozgatását is, melynek szintén eleget tud tenni a dombóvári üzem. Sz. L. Csomagolják a zöldségvetőmagot □ Ez már a tisztított, fertőtlenített, jövő évi zöldségnekvaló *

Next

/
Thumbnails
Contents