Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
A^ÉPÙJSÀG 1982. ougusztus 3. Moziban Rádió Kárvallott taxisofőr Az olvasó ezen a helyen film- jegyzetet szokott találni, s gyakran olyan sumimázatokat, amelyekkel nem ért egyet. Ezúttal szakítunk a hagyományokkal, mert nyár van, s mert a filmszínházak műsora ilyenkor a könnyed szórakoztatás szolgálatában áll. A nézők ezt egyáltalán nem veszik rossznéven. Sőt! Az augusztus havi kalandos, szórakoztató filmek sorában a Dögkeselyű c. színes magyar bűnügyi filmre hívjuk fel a figyelmet, melynek főhőse Simon József — végzettségét tekintve mérnök, családi állapotát tekintve elvált, foglalkozását tekintve taxisofőr — szándéka ellenére válik egy izgalmas bűnügyi történet cselekvő és szenvedő hősévé. A film Munkácsi Miklós kisregénye alapiján készült 1982- ben a MAFILM Dialóg Stúdiójában és rendezője az az András Ferenc, akinek '■'tó sikeres játékfilmjét 1977-iben, Veri az ördög a feleségét címmel láthattuk. A most műsornál kerülő Bemutatkozás előtt Három iparművész kiállítása Szekszárdon Csütörtökön, augusztus 5-én nyílik meg Szekszárdon a Képcsarnok Vállalat bemutatótermében Kelemen Kata textiltervező, Nagy Nóra bőrtervező és Puiz György formatervező iparművészek kiállítása, mely augusztus 19-ig tekinthető meg. A három alkotó közül Puiz György ismerősünk már és nem csak azért, mert 1957-ben Szekszárdon, a Garay Gimnáziumban érettségizett. Az ismeretség ennél mélyebb, hiszen Puiz György 1975—80 között főleg játékok tervezésével foglalkozott. Míg a most nyíló kiállításon látható tárgyak készítése új alkotói korszakát jelentik. A kiállítást csütörtökön délután 5-kor dr. Ernyeí Gyula1, az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitja meg. Egy korty tenger Egy szabálytalan bírósági tárgyalásra1 kalauzolta el a hallgatót vasárnap délben Fekete Gyula, amikor a Kossuth rádió adásában felolvasta 'Egy korty tenger című sorozatának legújabb írását. A tárgyalást Körmenden, a szakmunkástanulók nyári olvasótáborában rendezték meg. A válóiperes tárgyaláson — ahol a védők és bírák voltaik többen —, arról vitatkoztak, hogy kinek van igaza; a férjnek, aki boldogságát keresve válni, és egy új asszony mellett kikötni szó nd ókorik ; vagy feleségének, aki szintén a 'boldogságot áhítiva a családot szeretné együtt tartani; netán a két gyereknek, akiknek szintén a család együttmaradása a boldogság?! Pro és kontra érvek csaptak össze a „játékban”, hogy végül melyik tábornak lett igaza, az szinte már nem is fontos. Lényeg, hogy az olvasótáborban — ahol nevével ellentétben nem elsősorban olvasni kell - tizenéves szakmunkástanulókat felnőttként kezelve foglalkoztattak, gondolkodni tanítottak. Tízéves az idén az olvasótábort mozgalom. A legelső, fel- sőtárkányi tábor óta eltelt évtizedben vált mozgalommá, hisz az idén is másfélszáz táborba vártáik a fiatalokat. A két hét nem nagy idő, csodákat várni tőle nem lehet, de arra elég, hogy a közösség ereje, az okos, céltudatos vezetés hatására a részvevőkben igényeket é'bresz- szen. Igényt az olvasásra, az önművelésre. A táborok - Fekete Gyula szavaival — nem adhatnak műveltséget, csak szomjúságot a műveltségre, a rendszeres önművelésre. És akkor már nagyon sóikat tettek. Az egy kortynyi tengerrel igényt támasztottak az óceán megismerésére. Tj. Tolnai nyári esték Zeke Lajos orgonaestje Zeke Lajos legfiatalabb or- gonistageneráoiónik egyik ígéretes egyénisége. Különös örömmel mondhatjuk el ezt a tényt, hiszen Tolna megyéből származó művészről van szó, aki zeneiskolai tanulmányait Alsónyékről Bajára utazva végezte 1968 és 1972 között, majd a Budapesti Zeneművészeti Szak- középiskolába, később pedig a főiskolán, Léhotka Gábor növendékeként végzett. (Műsora Badh-est volt tulajdonképpen. Az összeállítás eleve azt sugallta, hogy Zeke szándékosan válogatta repertoárjába azokat a Bach-müveket, amelyek az emberi benső legmélyebb szintjeiről hoznak üzenetet. (Pátoszt és ünnepélyes fenséget hallottunk ki némelyik műből, máskor predig szemlélődő elmélyedésre kellett gondolnunk. Az „Alle in Gott" c. ko- rálelőjátékot követő Pastorale sem csupán — a nevében hordott - pásztoridiíl, hanem, filozófiai elmélyedés is az élet szépségérő1!. Ehhez képest hangulati zuhanást jelentett az „0 Mensdh, bewein dein Sünde gross”, hogy az utána következő záródarab: az Esz-dúr prelúdium és fúga ismét a monumentális kiifejezésvilóglba emeljen. Zeke nagyszerű technikai tudásán felül elsősorban ezt, a hangulatokra, színekre, karakterekre való érzékenységét kell megemlítenünk. Ritmikai tekintetekben nyilvánvalóan ő maga is tud további teendőiről, ám az összkép máris kivételes tehetségről vall. Omlásveszély Felvillanó képsorok A hét című műsorban: a budavári királyi palota „renovált" részein befolyik az eső, mállik a festék, s mint a műsorvezető Hajdú János megjegyzi, ha így folytatódik, rövidesen kitebetik az elkészült szárnyra a táblát: Omlásveszély. Még azt is hozzáteszi nagyon szeretetre méltóan, hogy megkereshették volna azokat, akik erkölcsileg felelősek a jelenlegi >— és feltehetően jövőbeli — állapotért de nem tették. írre még csak bólintanánk, nem a tv egyik sorozatának feladata a felelősök felkutatása. De már a felelősség megállapítása előtt miért csak ,,erkölcsi" felelősséget emleget a népszerű műsor népszerű vezetője, s miért kell fanyalogva hallgatnunk a folytatást ami körülbelül igy szól: az ország jelenleg nincs olyan anyagi helyzetben, hogy az ilyen rossz munka többletköltségét vállalni tudná. De vajon melyik ország van ilyen helyzetben? Amerikáról tudjuk, hogy a leggazdagabb tőkés ország de azt még nem hallottam, hogy a hanyag munka fölött elnéztek volna, vagy csak az erkölcsi felelősség érdekelte volna a beruházót. A királyi palota történetét bárki megismerheti, bőséges irodalma van. Pusztulásának rémséges története sem titok. Az újjáépítés elhúzódását sem mentegetjük, csak éppen azokat fedi jótékony homály, akik nagyon lassan és nagyon rosszul végzik munkájukat. Rögtön a budavári képsorok után a Halászbástyán rendezett hangversenyekről láthattunk rövid beszámolót s azt is megtudtuk, hogy a nehéz anyagi helyzetre való tekintettel vannak zenekarok — nem úgynevezett együttesek, hanem európai rangú zenekarok — amelyek fél gázsiért is hajlandók fellépni. Rögtön hallhattuk is a MÁV szimfonikusokat, egy Vérdi-nyitányt játszottak, egyáltalában nem félgőzzel. Ügy tudom, az építők “teljes „gázsit" kapnak, adott esetben a rossz munkáért is mert lám a nagynehezen újjáépült királyi palota elkészült részébe már most befolyik a víz. Teljes gázsi ellenében. Folytathatjuk. A ház, amelyben lakom, semmiképp nem nevezhető királyi palotának, háborús kár sem érte, mindössze tatarozták. Nemcsak a lassú munkához kell idő, a rossz munkához is. Három és fél évig tartott. Az eredmény lehangoló. A redőny tokja már a második napon kiszakadt, , a konyhaszekrény ajtaja kiesett, az erkélyajtón befúj a szél, az előszobaajtót én csináltattam meg. Nem „egyedi" eset, a rádió 168 órája is szolgál hasonlóval. De ha Hajdú János azt sugallja, hogy a királyi palotánál is csak „erkölcsi" felelősségről beszélhetünk, akkor ott is, másutt is marad a következmények nélküli fejcsóválás, miközben eszünkbe juthat hogy valamikor a királyi palotát és a szekszárdi bérházat is úgy építették meg, hogy nem csörgött be az eső és működtek a redőnyök. CSÁNY LÁSZLÓ Aktuális kérdésekről - nyíltan Sokadik adásával jelentkezett a televízió Hirháttér című műsora csütörtökön este fél tiztől, s ezúttal Wisinger István műsorvezetésével. Két téma került „terítékre", amelyek közül a másodikról szólnék — előrebocsátva őszinte sajnálatomat: kár hogy ezek az aktuális műsorok a kései órákban kerülnek a képernyőre. Bizonyos vagyok benne, hogy ameny- nyiben fő műsoridőben jkapnának helyet, sokkal többen néznék meg, azaz színvonalához méltó népszerűségnek örvendhetne. Mert igy bizony — főként, ha előtte gyenge a műsor — sokan térnek nyugovóra az adás megkezdése előtt. De kanyarodjunk vissza a Hírháttérben legutóbb látottakhoz. Az ötven perces műsorból közel negyvenet szenteltek a riportfilm készítői — természetesen egy hirből kiindulva — a vasutak és közutak kereszteződésében történt balesetek okaira számuk növekedésének miértjére, visszaszorításuk lehetőségeire. Mindvégig következetesen kitartottak a nagyon helyeselhető céljuknál: feltárni, hogy miként csökkenthetőek az ilyen jellegű szerencsétlenségek, azaz az illetékesek mit tesznek azok megelőzése érdekében. A műsor pergő, célratörő és „mellébeszélés"-mentes volt, aminek annak ellenére, hogy több szomorú képsort is láttunk, örvendhetünk. Ilyen jól felépített, a kényes témákat sem megkerülő riportokat várunk mi, nézők a televíziótól — minél gyakrabban. Egyebek között azért mert olyan közérdekű problémákra hívja fel a figyelmet, amelyek megoldása — például ez esetben — nemcsak a hivatalos szerveken, hanem rajtunk, állampolgárokon is múlik. — h — Hosszú búcsú Könyvkiadásunk jóvoltából az utóbbi években számos Chandler-krimit ismerhettek meg az olvasók, akik vasárnap este a tévé elé ülve igy azt gondolhatták A hosszú búcsú című film kezdetekor: nem sok újat tartogat számunkra a képernyő, hiszen olvasták az eredeti művet, az Elkéstél, Terry-t. Ám, ha ezt gondolták, alaposan tévedtek, mivel a regény és a film jóformán csak alapötletében és szereplői nevében volt azonos, egyébként több újdonsággal lepték meg a közönséget A hosszú búcsú, illetve annak magyar szinkronja készítői. Az előbbiek a cselekmény átformálásával, az utóbbiak pedig azzal, hogy szinte népszerűsítették a trágárságot: félóra elteltével már nyolcadszor hangzott el ugyanaz a durva, nyomdafestéket sem tűrő magyar szó. Az esetlegesen szolgai fordítás ez esetben nyilvánvalóan káros, különös tekintettel a csúnya beszéd sajnálatos terjedésére, s ismerve a televízió szóhasználatunkat befolyásoló hatását. Maga a cselekmény átformálása sem a legjobban sikerült, s így Philip Marlowe, a legendás hírű magándetektív nemcsak a filmbeli igazság keresésében maradt magára. Személyisége, karaktere meglehetősen elütött a regényekben megismerttől még akkor is, ha keménysége, vagánysága, különcsége megmaradt. A vasárnap esti film ismét egy volt a televízióban látható sok olyan bűnügyi történet közül, amelyektől hosszan vagy röviden, de mindenképpen búcsúzni kellene ■ ■. —k —n DOBAI TAMAS Puiz György kecses használat tárgyai Nagy Nóra ízléses bőrmunkáiból Kelemen Kata textiltervező sikeres függönyegyütteséből Jelenet a filmből film főszerepét Cserhalmi György játssza.