Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
8 NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 14. NDK A drezdai „üvegemberek” A világ sok országában arattak sikereket a drezdai ,,üveg- emberek". Az anatómia nagy hatású, háromdimenziós szemléltető eszközeiből eddig több mint százat készítettek a drezdai higiéniai múzeum munkatársai. Az „üvegemberek" nemcsak a drezdai múzeumban láthatók, hanem számos külföldi vándorkiállításon is, sőt az egyik rangos, állandó otthont kapott az Egészségügyi Világszervezet genfi székiházában. Az embernagyságú üvegfigurák átlátszó „bőre” alatt ott lüktet az egész emberi szervezet belső rendszere. Csontvázuk alumíniumból áll, az egyes szerveket 40 lámpácska világítja meg. A legfontosabb véredények és idegek 0,2 milliméter átmérőjű drótokból készülnek, hosszuk összesen 18 kilométert tesz ki. S bár „üvegembernek” nevezik őket, előállítóik alig használnak üveget a megformálásukhoz, még áttetsző „bőrük" is műanyag. Az „üvegemberek" beszélni is tudnak. Magnetofon segítségével 30 nyelven ismertetik az emberi szervezet működését. Jugoszláv Levi’s farmer A jövő év elején a 'Varteks textilipari kombinát megkezdi a San Francisco-i Levi Strauss cég farmernadrágjainak gyártását. A Varteks, valamint a belgrádi Atex és a zágrábi Standard konfekcióüzem közös beruházással építi fel a Levi's farmert gyártó Novo Marof-i új gyárat. A Varteks és az amerikai cég már megkötötte a szerződést, amelynek értelmében az anyagot a tengerentúlról importálják, s ezért cserébe készárut exportál a jugoszláv vállalat. / A „Ra” papiruszhajó orvosa A szovjet tv-nézők jól ismerik Jurij Szenkevicset, aki immár tír esztendeje vezeti ,,A filmutazások klubja" népszerű tv-prog- ra mot. Jurij Szenkevics apja és nagyapja is leningrádi orvos volt. Ö maga is a családi hagyomány folytatója lett. Most az orvostudományok ’kandidátusa, a moszkvai orvosbiológiai problémái« intézetének osztályvezetője. 40 éves. Munkáját a fiziológiai és a kísérleti viszonyok közepette tanúsított emberi magatartás vizsgálatának szenteli. — Mongóliában születtem — mondja Jurij Szenkevics — szüleim ott dolgoztak, mint orvosok. Gyerekkoromban óriási hatással voltak rám a könyvek. Különösen vonzottak a bátor, akaraterős emberekről szóló elbeszélések, akik szembekerültek az elemekkel. Ezekből az elbeszélésekből megtudtam, hogy az utazónak fizikailag erős embernek kell lennie. Akkor határoztam el, hogy sportolni fogok. És a sport segítségemre volt később is, a munkámban és az életben... AZ ANTARKTISZON Jurij Szenkevics utazásai során minden kontinensen, a világ országainak többségében megfordult. Melyik volt a leghosszabb utazása? — Az Antarktiszi. Voltaképpen az egy világkörüli út volt — mondja Jurij Szenkevics. — Csoportunk Leningrádból repülőgépen indult el, majd tengeren hajózott, aztán újból repülőgépen folytatta útját csaknem a déli pólusig. Ez együttvéve 35 00C kilométer. Érdeklődési köröm a kozmikus fiziológiához kapcsolódik. Az intézet, amelyben dolgozom, a szokatlan körülmények emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálja. Az antarktiszi utazás a kozmikus orvostudomány kérdéseit is érintette. S noha az Antarktisz távólról sem a kozmosz, az antarktiszi lét feltételei emlékeztetnek az űrbeliekre. Csak a súlytalanság hiányzik. A Vosztok szovjet antarktiszi expedíció — folytatja Jurij Szenkevics — 4000 méter magasan van. Az oxigén másféíszerte kevesebb, mint a tengerszinten. A nappalok és az éjszakák váltakozásának folyamata is szokatlan. Az emberek teljes elszigeteltségben élnék. Ezen a kontinensen a fagyok is elérik a 88 fok Celsius-t. A mi 16 főből álló kutatócsoportunknak egy évig kellett dolgoznia a póluson. Ez idő alatt rendkívül sok értékes információt szereztünk. UTAZÁS A MÚLTBA — Amikor Thor Heyerdahl norvég tudós és kutató arra készülődött, hogy papiruszhajóján Afrikából az At lanti-óceánon keresztül áthajózik Amerikába, úgy döntött, hogy szovjet orvost is felvesz az expedíciójába. A Szovjet Tudományos Akadémia választása rám esett. Heyerdahl a jövendő jelölt számára csupán két feltételt szabott meg: tudnia kell angolul és humorérzékkel kell rendelkeznie! 1970. májusában a Ra—2 hajón sikerült átszelnünk az Atlanti-óceánt és megérkeztünk Barbados szigetére. Az átkelés idején pszichológiai vizsgálatokat végeztem a személyzet tagjain. A Ra-expedíció lényegében csaknem 30 évszázados múltba való utazás volt. Az átkelés bebizonyította, hogy a távoli múltban is léhetséges volt átszelni az Atlanti-óceánt. NÁDHAJÓN AZ ÓCEÁNON Nyolc esztendő múltán Thor Heyerdahl újból hívta Jurij Szenkevicset. Ez alkalommal a nádból épített „Tigris" hajón utaztak az Indiai-óceánra. 1977. novemberében arról a pontról, ahol a Tigris és az Eufrátesz összefolyik, indult el útjára a „Tigris”. Legénységének a gerincét a Ra együttese alkotta. Szovjetunió A vízerőforrások átrendezése A Kaszpi-tenger medencéje óriási terület, amelyen a Szovjetunió lakosságának körülbelül az egynegyede, mintegy 70 millió ember él. Ezen a nagykiterjedésű vidéken mintegy 100 millió hektár területet vontak művelés alá. Nyilvánvaló, hogy a Kaszpi- tenger medencéjében nagy mennyiségű vízre van szükség, s az ipar és a mezőgazdaság folyamatos fejlődésével arányosan állandóan növekszik a vízfelhasználás is. A Volga vízhozamának tekintélyes részét az aszályos sztyeppéi körzetek öntözésére, valamint a folyó menti városok vízigényeinek kielégítésére használják fel. Ennek a vízmennyiségnek a pótlása lét- fontosságú. Hogyan lehet ezt megoldani? Ha egy pillantást vetünk a Szovjetunió térképére, láthatjuk: az ország bőséges édesvíz forrásokkal rendelkezik. Csakhogy a készletek területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen. Ezért született meg a gondolat a vízforrások átrendezéséről. Az össz- szövetségi Tervező- és Tudományos Kutatóintézetben elkészült a terv, amely szerint a déli folyók csökkenő vízkészletét a bővizű északi folyamokból egészítik ki. Olyan hidrotechnikai létesítmények egész sorát építik meg, amelyek segítségével évente 19—20 köbkilométernyi vizet terelhetnek át az északi folyókból a Volga-medencébe. A hatalmas vízmennyiség átirányításához igen bonyolult műszaki berendezésekre van szük- séa. Például a Pecsora és a Volga között három hatalmas víztározót, a Pecsora és a Kóma folyó között egy összekötő csatornát, továbbá számos nagy teljesítményű szivattyú- és hidrotechnikai állomást kell létesíteni. A feladat nagyságára utalnak a következő adatok is: a vizet 100 méter magasra kell megemelni, a szivattyúállomásoknak pedig percenként 700— 1000 köbméter vizet kell átereszteniük. Ma még a világon sehol sincsenek olyan méretű aggregátorok, amelyek éhhez a munkához kellenek. A Leningrádi Fémárugyár tervezői jelenleg ezek létrehozásán dolgoznak. A terv megvalósítása egyéb problémákat is felvet, például a környezet védelmét. Erről, a kérdésről Nyikolaj Jakovlev, a GIDROPROJEKT tervezőintézet leningrádi tagozatának munkatársa számolt be. ✓ „A tervvel több tucat tervezőintézet, tudományos intézmény foglalkozott ökológiai szempontokból is. Minden egyes víztározó megépítéséhez konkrét környezetvédelmi intézkedéseket dolgoztak ki. A folyómedrek alámosásának megakadályozására és a partsáv megóvására különleges védőberendezések épülnek. Gondolnak a megbolygatott folyók és tavak halállományának szaporítására, pótlására is. Ahol szükséges, haltenyésztő telepeket létesítenek. Tekintetbe vették azt is, hogy a megművelt földek egy része az elárasztás övezetébe kerül. Ezek helyett mintegy 100 ezer hektár, jelenleg ártéri területnek számító földet vonnak a későbbiekben művelés alá. Az átirányított vízmennyiség az északi folyók vízhozamának 5—8 százalékos csökkenését idézi elő. 'Ez a mennyiség nem haladja meg a folyók természetes körülmények közötti vízhozam-ingadozásának sokéves mutatóit. Az új rendszer északról főként az árvízi mennyiséget veszi majd igénybe, a vízszint ingadozásait a mesterséges és a természetes tározók ellensúlyozzák. A tavasszal összegyűlt víz délre és északra egyaránt irányítható lesz. A víztömegek szabályozásának legbonyolultabb ciklusait a vizierőmű-központok irányítják majd. A terv legfontosabb része, hogy a víz átirányítása csak az ipari szennyvizek folyamatos biológiai és vegyi tisztításával valósítható meg. A Volga, az Ural és a Kaszpi-tenger térségének más folyói mentén már több száz tisztítóberendezés épült fel. Célunk olyan hatékony víztisztító rendszerek létesítése, amelyek módót nyújtanak a víz többszöri felhasználására. Az azerbajdzsáni köztársaság part menti övezeteinek olajfeldolgozó üzemeiben, továbbá a Volga mentén létesült gyárakban már működtetnek ilyen víztisztító berendezéseket.” A 20 köbkilométernyi északi víz, amelyet 1990-ig az Oroszországi SZSZSZK déli része kap, lehetővé teszi, hogy a Volga menti sztyeppék több mint 4 millió hektáros területén új öntözőrendszerek épüljenek, s ez mintegy 13—116 millió tonnával több gabona termesztésére nyújt majd módot. Emellett az északi víz segítségével megmentik a Kaszpi-tenger egyedülálló halállományát, növelik a volgai vízlépcső vízerőműveinek teljesítményét, .és megjavítják a hajózási viszonyokat is a Volgán. Románia Adatok az iskolarendszerről Az iskolarendszer tökéletesítése a román oktatáspolitikának megfelelően azt a célt szolgálja, hogy a tanulóifjúság nevelése összhangban legyen a szocialista társadalom sokoldalú követelményeivel, s hozzájáruljon á nép anyagi és szellemi színvonalának emeléséhez. A román állam minden évben jelentős összegeket fordít az oktatás fejlesztésére. Tavaly például csaknem 19,5 milliárd lejt költöttek az oktatásra. Ma a 22,4 milliós ország lakosságának egynegyede — több mint öt és fél millió ember — tanul. Ez az arány 1938-ban 11,4 százalék volt, ami nem egészen 1,8 millió tanulót jelentett. A romániai felsőoktatási intézetekben tavaly pak- nem 37 ezren kaptak diplomát. Az oktatás-termelés-tudományos kutatás összhangja biztosítja a fiatal munkások és 'mérnökök alapos szakmai felkészítését. A diákok a tanulmányi éveik alatt eredményes termelési gyakorlatot folytatnak. Tevékenységük pénzben kifejezett értéke 198'1-ben több mint 1 milliárd 737 millió lej volt. Ma már az ország minden helységében találhatók új iskolák. A tantermek mintegy 45 százalékát az elmúlt 17 esztendőben adták át rendeltetésének. A főiskolai épületeknek is több mint a 40 százaléka az utóbbi 17 esztendőben épült fel. 198'1- ben 1849 iskolai tantermet, 6481 tanműhelyi munkahelyet, 7558 főiskolai diákotthoni férőhelyet adtak át. A nemzetiségek soraiba tartozó 485 846 nappali tagozatos diák az ország tanulóifjúságának 9,6 százalékát jelenti. Az ország 3249 általános tantervű és tagozatos iskolájában a nemzetiségek nyelvén folyik az oktatás. A középiskolák nappali és esti tagozatán 42 ezer nemzetiségi fiatal tanul. A főiskolák és egyetemek nappali, esti és levelező tagozatát 13 ezer 614 nemzetiségi hallgató látogatja. 1981-ben 837 tankönyv jelent meg, összesen mintegy 26 millió példányban. A nemzetiségek nyelvén 188 tankönyvet adtak ki, amelyek össz- példányszáma 1 millió 288 ezer volt. Flotta a Távol-Keleten Jurij Szenkevics Expedíció közben A „Tigris’’ fedélzetén Jégtörő tör utat-------------t S zovjet-japán hajózási vállalatok A távoli Északon, ahol ni-n csenek kiépített utak, a- Kam csatrka-félszigeten, a Sza'ha-l-in szigeten és a csendes-óceán partokon az élet eiképzefhetet len a tengerhajózás nélkül. / tizedik ötéves terv időszakában a .távol-keleti hajózás új, különleges felszerelésű hajókkal bővült, elsősorban konténer-, hűtő-, u szál ^hajókkal és vontatóuszályokkal. Tíz gépesített kikötő foga-djc a- tengeri szállítóeszközöket. Vlagyivosztok és Magadan kikötőiben konténerrakodók álltak munkába-, befejeződött Vosz- tocsnij kikötő első lépcsőjének építése. A távol-keleti hajók a világ valamennyi tengerén és óceániján közlekednek. Húsz éve alapították az azóta is sikeresen működő Szovjet—japán közös válfajotokat, a „Japan—Nahod- ka Line”-t. Ezek a hajók a japán, a- malaysiai, Fülöp-szigeti, ausztrál, szingapúri, hongkongi és bangkoki kikötők és Nchod- ka között szói Irtanak árut. A szovjet személyszállító hajók két útvonalon közlekednek: Nahod- ka és Yokohama, illetve Na- h od k a-Yo'koh a-m a—H on g ko n g között. Szovjet tengerészek teljesítenek szolgálatot Japán és a 'bafti-tengeri, illetve a fekete- Jtengeri kikötőik között a nagy befogadóképességű teherh aljákon, vagy úszódokkok nagy távolságra történő vontatásakor. A flotta két jégtörője, a „Jer- mók” és a „Makarov admirális” lehetővé teszi, hogy az Északi Jeges-tenger egész éviben hajóz, 'ható legyen. A „Szibéria" atorn- Ijégtörő segítségével- először a sarkköri haijórás történetében a „Misevszk’ij kapitány” Dieselhajó a szokásosnál két hónappal rövidebb idő alatt tette meg, téherrel meg-rckotton a Murimon sz'k-IMagadan útvonalat.