Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. július 13. PANORÁMA New York, ENSZ Befejeződött a közgyűlés leszerelési ülésszaka New Yorkban szombaton éjszaka. véget ért az ENSZ-'köz- gyűilés második rendkívüli leszerelési ülésszaka. A tanácskozás figyelmének homlokterében olyan kérdések állottak, mint a nukleáris katasztrófa megelőzése, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, és mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek fel h almozó sá n a'k meggátolása. Az ülésszak zárójelentést fogadott el, amely a leszereléssel kapcsolatos határozattervezeteket foglalja magában. A jelentés felszólítja a világszervezet valamennyi tagállamát, hogy a lehető leggyorsabban vizsgálják meg a háború, mindenekelőtt a nukleáris háború elkerülésére tett javaslatokat. A résztvevők határozatot hoztak a harmadik rendkívüli leszerelési ülésszak megrendezéséről. Ennek időpontját az ENSZ közgyűlése jövőre jelöli ki. A nemzetközi fórumon nem sikerült elfogadtatni több fontos A latin-amerikai országoknak nem az Egyesült Államok megértését kell követniük, hanem maguknak kell elvégezniük az amerika-közi kapcsolatok felülvizsgálatát — jelentette ki Hi- larion Cardozo, Venezuela képviselője az Amerkiai Államok Szervezetében. Hilarion Cardozo, aki jelenleg a szervezet állandó tanácsának elnöki tisztét is betölti, a Diario de Caracas című venezuelai lapnak nyilatkozott az amerika-közi kapcsolatok kérdéseiről. A venezuelai diplomata közölte, hogy országa a laajánlást. A résztvevők nem hagyták jóvá az első rendkívüli leszerelési ülésszak határozatainak végrehajtását elemző dokumentumot és nem fogadták el az átfogó leszerelési programot sem. A tanácskozáson bebizonyosodott, hogy mindezért az Egyesült Államokat és NATO- beli szövetségeseit terheli a felelősség, mivel ezek az országok s ze m'bebe I ye zik edt e'k minden olyan gyakorlati lépéssel, amely a leszerelésre vonatkozik. A NATO ily módon újólag nyíltan kimutatta, hogy a nukleáris fegyver alkalmazásának lehetőségét tartalmazó, sőt az ezt feltételező terveiben és doktrínáiban nincs helye a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irányuló reális lépéseknek. Az ENSZ-közgyűiés 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának szombat esti záróülésén Rácz Pál nagykövet, Mbgyarország állandó ENSZ-képviselője - mint a kelet-európai tagállamok csoportjának soros elnöke — közös nyilatkozatot olvasott fel a szotin-amerikai államok tanácskozását javasolta a falklandi háború után kialakult új helyzet megvitatására. A venezuelai külügyminisztérium három változatot terjesztett elő a tanácskozás megtartására: a latinamerikai államok külügyminisztereinek találkozóját, az Amerikai Államok Szervezete közgyűlésének rendkívüli- összehívását, illetve az AASZ konzultatív találkozójának megrendezését. Venezuela a falklandi háború óta egyre határozottabban sürgeti az amerika-közi kapcialista országok egy csoportja nevében. A nyilatkozat a többi között megállapítja: a szocialista államok mindenekelőtt a nukleáris háború megelőzését célzó javaslatokkal jöttéik az ülésszakra. Az az egyoldalú kötelezettségvállalás, miszerint a Szovjetunió nem alkalmaz elsőként atomfegyvert - ezt Leonyid Brezsnyevnek az ülésszakhoz intézett üzenete tartalmazta — a szocialista országoknak a világ sorsáért, a civilizáció fennmaradásáért érzett felelősségét tükrözte. A szocialista államok úgy vélik, hogy a szovjet döntést a többi atomhatalom megfelelő elhatározásának kell követnie. A közös nyilatkozat a továbbiakban leszögezi, hogy az ülésszak az Egyesült Államok és néhány más NATO-álfám obstruk- ciós magatartásának következtében, vált képtelenné konkrét Intézkedéseket hozni a nukleáris leszerelés kérdéseiben és más fontos ügyekben. csolatok felülvizsgálatát. Ennek részeként átértékeli saját latinamerikai kapcsolatait is: az elmúlt napokban Luis Herrera Campins, venezuelai államfő sikra szállt a venezuelai—kubai kapcsolatok rendezése mellett. A venezuelai államfő emellett azt is bejelentette, hogy országa az el nem kötelezett országok szeptemberre tervezett csúcsértekezletén kérni fogja: teljes jogú tagként vegyék fel a mozgalomba. Venezuela eddig ott megfigyelői státusszal rendelkezett. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. (MTI) * Anker Jörgensen, a Dán Szociáldemokrata Párt elnöke, a Dán Királyság miniszterelnöke július 13-án tölti be 60. életévét. Ebből az alkalomból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, levélben fejezte ki jókívánságait Anker Jörgensen- nek. * Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn hazánkba érkezett Louis Van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke és Dániel Fedrigo, a párt központi bizottságának tagja. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. * Raul Roa Garcia, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága, és a kubai államtanács tagja elhunyta alkalmából Katona Imre, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes hétfőn részvétlátogatást tett a budapesti kubtai nagykövetségen. RÓMA A L’Unitó, az Olosz Kommunista Párt hivatalos Topja hétfőn egy egész hasábot szentel Mitterrand francia elnök budapesti látogatásának. A lap megállapítja, hogy francia részről elégedetten nyilatkoztak a látogatás eredményeiről. Kádár János és Mitterrand francia államfő a legnagyobb őszinteség légkörében folytatott eszmecserét - hangsúlyozza a L'Unitá és hozzáfűzi: a francia elnök látogatása után várhatóan fellendülnek majd a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. Venezuela felülvizsgálja külpolitikáját Anglia — Falkland után Meddig tart a győzelmi mámor? Diadalmas tekintet: Thatcher kormányfő Nőtt hadügyminiszter (balra) győzelmi jelentését hallgatja a georgiai partraszállás után. „Ha hazatérnek a Port Stan- ley-i győztesek, nem lesznek vonatok, hogy hazavigyék őket, s a sebesültek nem remélhetnek túl gondos ápolást a kórházi sztrájk miatt” — írta nemrég az Economist. A londoni hetilap jóslata egybevágott azzal a figyelmeztetéssel, hogy Nagy-Britanniában — noha a dél-atlanti háború alaposan átrajzolta a belpolitikai összképet — számos probléma Falkland után is megmaradt. NEMZETI EGYETÉRTÉS? Igaz, Argentína térdre kényszerítése alapvetően megerősítette a konzervatív kormányt. A közvélemény-kutatás, amely Thatcher asszonyt még néhány hónapja az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűtlenebb kormányfejének mutatta, a konfliktus lázába,n gyökeresen más eredményt jelzett. A britek döntő többsége támogatta a miniszterelnök lépéseit, a katonai intézkedéseket, s most is helyesli a távoli szigetek jövőjéről alkotott hivatalos döntést. (A sajtóból — „Falkland-erőd" néven — ismert elmélet szerint ott akár nagyobb csapat- és hadiflottaegység állomásoztatásával is biztosítani kell a brit fennhatóságot.) A Thatcher-kabinetnek a jelek szerint nem kell komolyan tartania a sziget elégtelen védelme miatt most folyó parlamenti kivizsgálástól sem. A válságban a kormánypolitika iránt tanúsított bizalom persze nem jelent általános konzervatív erősödést, de a hirtelen létrejött nemzeti egyetértés és lelkesedés hullámán a toryk ma még biztos választási győzelmet remélhetnének. Az április elejéig nagyjából fejfej mellett álló három párt — a konzervatívok, a munkáspárt, illetve a liberálisokkal szövetségben levő szociáldemokraták — egyensúlya megbomlott, s a toryk támogatóinbk száma ötven százalék fölé ugrott. A GAZDASÁG GONDJAI A falklandi siker azonban múlandó. A győzelmi mámor után már visszatértek a hétköznapok gondjai. A figyelem ismét a gazdasági problémákra, valamint a szakszervezetek harcára összpontosul. Mindez pedig sok jóval nem kecsegtet. Az inflációt tíz százalék alá szorították ugyan, ám a munka- nélküliek száma változatlanul hárommillió felett jár, s különösen magas a fiatalok között. Nincs biztos jele, hogy a merev monetarista politika meghozta volna a remélt gazdasági fellendülést. Igaz, egyes konzervatív szakértők ezt a kormány esetenkénti „engedékenységével” magyarázzák, vagyis azzal, hogy nem nyirbálták meg eléggé a szociális kiadásokat, s hogy még mindig túlzott az állami szektor szerepe, továbbá igyekeznek a felelősséget a szakszervezetek nyakába varrni. SZAPORODÓ SZTRÁJKOK — Thatcher asszonynak nehezebb lesz megnyernie a békét, mint a háborút — összegezte a helyzetet a napokban a Times. A legutóbbi fejlemények valóban alátámasztják: mólóban a győzelmi hangulat. Az átmenetileg mindent háttérbe szorító falklandi kérdéskör most maga szorult hátrább. A kórházi alkalmazottak sztrájkja után leállt a vasút és a londoni metró. A forgalom megbénításának oka az volt, hogy az igazgatóság mindössze az inflációs ráta felét lett volna hajlandó béremeléssel ellensúlyozni, ráadásul létszám- csökkentést és munkaidőmódosítást tervez. Közvetlen kenyértörésre — épp a nyomasztó munkanélküliség miatt — végtére nem került sor. A munkabeszüntetést felfüggesztették, a vitás kérdéseket döntőbíróság elé viszik, de a helyzet megoldatlanságát jelzi a mozdonyvezetők önálló szak- szervezetének immár tizenegy napja tartó újabb sztrájkja. Állandó a sztrájkfenyegetés némely bányász-szakszervezetek köréből, és fennáll az a veszély —• figyelmeztetnek rá politikai megfigyelők —, hogy a konzervatív kormány a szaporodó munkaügyi összecsapásokat a szakszervezetekkel rég tervezett leszámolásra, a sztrájkokat megszorító, büntető rendelkezések érvényesítésére akarja felhasználni. Bonyolult helyzetbe került tehát Thatcher asszony. Argentína fenntartja igényét a Falk- landokra, a kérdés így nem kerülhet végleg a süllyesztőbe. A dél-atlanti fejlemények megtorpedózták a Gibraltárról tervezett spanyol—brit tárgyalást. „Tataroznio'k” kellene a kapcsolatokat a latin-amerikai országokkal. Hazai porondon pedig tudnia kell, hogy őt segítik ugyan a munkáspárt belharcai, de a nemzeti egység csak átmeneti, a sztrájkok, a gazdasági gondok hamar eltüntethetik a toryk iránt megnövekedett rokonszenvet. A következő parlamenti választást csak 1984-re tervezik, s a kormányfő mostani, megjavult pozíciója ellenére kérdéses, kitart-e addig Falkland hatása. SZEGŐ GÁBOR Ifeneczí János 1920-1982 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Venéczi János elvtárs, a mogyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott titkára, országgyűlési képviselő, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Venéczi János elvtárs temetése július 15-én, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése. Venéczi János 1920 tavaszán, angyalföldi munkáscsaládban született. Még csak hatéves volt, amikor édesapját, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom harcosát bebörtönözték, kiszabadulása után pedig emigrációba kényszeritet- ték. A kisgyermek az Osztrák Kommunista Párt segítségével évekig Ausztriában kapott menedéket. Hazatérése után, tizenöt éves korában, felvet'ék esztergályostanoncnak a Láng Gépgyárba, ahol nemcsak jó szakemberré, hanem osztályöntudatos munkássá is nevelték. Ekkor már az angyalföldi ifjúmunkás szervezethez tartozott, s ezen az úton jutott el az illegális kommunista mozgalomhoz. A leiszabadulás után a párt hivó szavára az elsők között volt, akik az élet megindításán fáradoztak: először a megbénított gyár gépeit hozták működésbe. Venéczi János a fel- szabadulást követő években a háborútól, fasizmustól elgyötört, megbénított emberek hitének, bizalmának megszerzéséért munkálkodott; kiemelkedő érdemeket szerzett a Láng gyári és angyalföldi pártszervező munkában, a termelés megindításában. 1948-ban a Szabad Néphez került, s a szerkesztő bizottság tagja, a levelezési rovat vezetője lett. 1953-ban az Oktatási Minisztérium marxizmus—leninizmus főosztályán volt osztályvezető, majd 1955-től — nyugalomba vonulásáig — hivatásos pártmunkásként tevékenykedett. Az 1956-os ellen- forradalom alatt a XIII. kerületi pártház védői között volt, később a Láng Gépgyárban veff részt az ellenforradalom elleni harcban bizonyságot téve elv- hűségéről, osztályöntudatáról és bátorságáról. Helytállását a Magyar Szabadságért Érdemrenddel és a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékéremmel ismerték el. Ezután a párt újjászervezéséért a konszolidáció kibontakozásáért dolgozott a budapesti pártbizottságon. 1961-ben a pártbizottság titkára lett. Kilenc éven át töltötte be ezt a tisztséget, amikor 1970-ben, a párt X. kongresszusán a Központi Ellenőrző Bizot’ság titkárává választották. Tizenhat évig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, 10 éven át •— nyugalomba vonulásáig — a KEB titkára volt. A KEB titkárságának tagjaként mindvégig részt vett a testület munkájában, kommunista felelősségtudattal és határozottsággal végezve feladatát. Az országgyűlésben több mint egy évtizeden át képviselte szűkebb hazáját, Angyalföldet. Venéczi János kiemelkedő munkásságát magas kitüntetések sora jelzi, többek között a Szocialista Hazáért Érdemrend, és a Munka Vörös Zászló Érdemrend tulajdonosa. Személyében a párt és a munkás- mozgalom jeles képviselője távozott. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1982. július 13-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 611,39 6 618,01 6 624,63 Ausztrál dollár 3 900,97 3 904,87 3 908,77 Belga frank 80,71 80,79 80,87 Dán korona 446,06 4-46,51 446,96 Francia frank 555,71 556,27 556,83 Holland forint 1 396,34 1 397,74 1 399,14 Japán yen (1000) 148,71 148,86 149,01 Kanadai dollár 2 975,72 2 978,70 2 981,68 Kuvaiti dinár 13 321,51 13 334,84 13 348,17 Norvég korona 602,00 602,60 603,20 NSZK márka 1 542,35 1 543,89 1 545,43 Olasz líra (1000) 27,47 27,50 27,53 Osztrák schilling 219,14 219,36 219.58 Portugál escudo 45,44 45,49 45,54 Spanyol peseta 34,21 34,24 34,27 Svájci frank 1 798,69 1 800,49 1 802,29 Svéd korona 623,13 623,75 624,37 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 836,59 3 840,43 3 844,27 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES csekk) árfolyamok Érvényben: 1982. július 13-tól Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6 419,47 6 816,55 Ausztrál dollár 50 3 787,72 4 022,02 Belga frank 5 000 78,37 83,21 Dán korona 1 000 433,11 459,91 Finn márka 100 783,42 831,88 Francia frank 500 539,58 572.96 Görög drachma 500 57,31 60,85 Holland forint 1 000 1 355,81 1 439,67 Japán yen (1000) 10 000 144,39 153,33 Jugoszláv dinár 1 000 67,86 72,06 Kanadai dollár 100 2 889,34 3 068,06 Kuvaiti dinár 10 12 934,79 13 734,89 Norvég korona 100 584,52 620,68 NSZK márka 1 000 1 497,57 1 590,21 Olasz líra (1000) 50 000 26,68 28,33 Osztrák schilling 1 000 212,78 225,94 Portugál escudo 5 000 44,13 46,85 Spanyol peseta 5 000 33,21 35,27 Svájci frank 1 000 1 746,48 1 854,50 Svéd korona 100 605,04 642,46 Török líra 1 000 23,39 24,83 USA dollár 100 3 725,22 3 955,64 A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye Július 13-tól, a konvertibilis devizák forint-árfolyamának változásával összefüggésben a külföldre utazó magyar állampolgárok részére forintban meghatározott valutavásárlási keretek emelkednek. így például a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni turisták az eddigi 12 ezer forint helyett 12 800 forintért vásárolhatnak valutát; emelkednek a látogató útlevéllel utazók, a szervezett turista utazáson részt vevők valutavásárlási forintkeretei, valamint az egyéni turisták részére a devizatartalmú menetjegyekre és a gépjárműhöz szükséges üzemanyag vásárlására megállapított forintkeretek is. A további részletekről az utazási irodák adnak felvilágosítást.
