Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

1982. július 11. nÉPÛJSÀG 5 flz ötezer éves fokhagyma Hogy a fokhagyma népsze­rűsége miért , változatlan év­ezredeken keresztül mind a mai napig, úgy látszik, örök rejtély marad. Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt a görögök „bűz­lő rózsának" nevezték. De már ennek előtte és utána is szám­talan megdöbbentő névvel il­lették: szerelemgyökér, szegé­nyek eledele, boszorkányméreg. Akárhogy is nevezték, vagy ír­ták körül, tükrözte az emberek hitét csodálatos erejében. A fokhagyma óriási közked­veltségének első írásos bizonyí­tékai időszámítás előtt 4500-ból származnak: Babilon akkori ki­rálya konyhája számára 395 ezer mérő fokhagymát rendelt. Nemcsak a konyhában hasz­nálták: olajban feloldva a gyerekeket kenték be vele min­denféle betegség ellen; holtak­nak adták „útravalóul"; hord­ták nyakba akasztva, lábbeli­ben, övben rontás ellen. A régi egyiptomiak a közön­séges halandók sírjába agyag­rögöt helyezték. Tutanhamon fáraó arany szarkofágjában azonban hat fej fokhagyma maradványát találták. Néhány évszázaddal ezelőtt pedig Keopsz fáraó voit kénytelen 1600 ezüstöt áldozni fokhagy­mára, mivel a piramisát építő fellahok nem voltak hajlandók tovább dolgozni, mert nem kap­ták meg napi fokhagyma­adagijukat. Növénytanilag a fokhagyma egyáltalán nem tartozik a kü­lönleges növények közé, ter­mesztése is igénytelen. Látvány­nak sem igen mutatós. És mégis, amióta az emberek az illatát és ízét ismerik, így vagy úgy, de a legkülönösebb növé­nyek közé sorolják. S nemcsak az egyiotomiaknál játszott sze­repet, de például az antik Gö­rögország atlétáinak „dop- ping"-ja is volt, a középkorban úgy vélték, hathatós védelmet nyújt a vámpírok és társaik el­len, és mágikus erőt képviselt a legkülönbözőbb korok és népek hitvilágában, folklórjában. Ahogy a római gladiátorok ere­jét megsokszorozta, úgy a mai szíriai paraszt sem lenne képes éneikül aratni, mert úgy véli, erőt ad és kitartóvá tesz. Állítólag már az illata is ál­dásosán hat egészségünkre. Minden valószínűség szerint a legrégibb gyógyhatásúnak tar­tott növény. Plinius 61 -féle fok­hagymából készült gyógyító­szert sorol fel: például orvos­ságnak tartja kígyómarás ellen, aranyérre, gyomorgörcsre, aszt­mára, kanyaróra, megfázásra. Az indiai gyógyításban alkal­masnak találták a hang és a lélek tökéletesítésére, illetve épülésére. A középkori Perzsiá­ban vérkeringési zavarokat gyógyítottak vele, a régi Kíná­ban pedig hatékony nyugtató­ként alkalmazták. Ha kolera- járvány ütött ki Európában, az utolsó mentséget a fók'hagyma fogyasztásában látták — még 1973-ban is, amikor Velencé­ben felütötte fejét a járvány. „Minden betegséget gyógyít” — ez áll róla egy 17. század­beli orvosi könyvben — és szerte a világon még ma is milliók esküsznek gyógyító ha­tására, erejére. A modern orvostudomány, bár megmosolyogja ezt a vak­hitet, nem cáfolja meg egészen. Az már bebizonyosodott, hogy kiváló fertőtlenítő hatása van: egy fokhagyma leve egy egész baktériumkultúrát képes el­pusztítani három perc alatt. Aki hisz benne, használja egész­séggel, csak ne az előírt és szükséges gyógyszer helyett. Aki pedig csak pirítás kenyér­re dörzsölve szereti, fogyassza egészséggel... A Herbáriánál Természetes kozmetika A szépség, ápoltsóg utáni vágy egyidős az emberi társa­dalommal. Talán már az ős- asszony is használta azokat a természetes kozmetikumokat, amelyek az egyiptomi és görög kultúrákban már bizonyítható­an éltek. A leletek többféle ilyen szert is megtaláltak az ásatások során, ezek között volt a henna, kakukkfű, majoránna és az ibolya. Ezeknek a füvek­nek a főzetei ma is alkalmasak arcpakolásra, például este le­fekvés előtt. Pakolás helyett használhatjuk gőzölésre is, ami­nek a hetenkénti ismétlése fel­üdíti az arcbőrt. Hasznos anya­gokat tartalmaz a kökény virág, diólevél - vigyázat, ez barnít is - a csalánlevél, a bodzavirág, a kutyaberkenye, az apró boj­torjánfű a szederlevél', a gyer­mekláncfű, vagy akár az édes­gyökér. Zsíros bőrre ajánlható a vadgesztenye levele, a leven­dula, a kamilla virága és még sok más növény, langyosra hű­tött forráznia. Ugyanezen, növények keveré­ke a lkai más nyugtató, szépítő fürdő elkészítésére is. Ha vala­ki maga akarja elkészíteni a pakolást, gőzölést vagy fürdőt, jó sza'k'könyveket kaphat, de adnak tanácsot a Herbária szaküzleteiben is, például, Székszárdon, a Széchenyi utcá­ban. Az üzlet bármikor az önök rendelkezésére rs áll, ki­véve a nyári szabadság idejét. A bolt zárva tart, július 15-től augusztus 22-íg. Nyitás augusz­tus 23-án! A CSODALATOS GlhfSZENG Természetesen nem keli ott­hon főzni, forrázni és gőzölést, pakolást készíteni, időt lehet megtakarítani azzal, ha mind­ezt készen, előrecsomagolt for­mában vásárolja meg az em­ber a Herbáriánál. A ginszemg­gyökér az, óvni mindenre jó, „kí­vül-bel ül” szépít. Van tea, gyö­kérőrlemény és krém is. A nö­vényt a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban termesztik, de keleten, például Kínában már évezredekkel ezelőtt is ba­bonás tisztelet övezte, ez azon­ban nem volt akadálya felhasz­nálásának. Az élet gyökerének is nevezték és sokféle módon és célra használták fel. A belőle készült teát reggel és este ajánlatos fogyasztani, langyos vízben oldva. Serkenti az étvágyat, a szellemi teljesít­ményt, több más hatásával együtt. A gyökérőrleményből bármi­lyen szesszel - a legjobb a pá­linka és a konyak - otthon ké­szíthető az előbbihez hasonló hatású keverék. Külső szépitősrernek is alkal­mas a ginszengnöVény „sokol­dalú” gyökere. Hidratáló hbtású a krém, ami ebből készült, éjjel nappal alkalmazható, mert nem zsírosodik ki. Megelőzi és elsi­mítja a ráncokat, gazdag vita­mintartalmával táplálja, fiata­lítja az ardbőrt. hajápolás fürdő Megjelent a Herbária bolt­jaiban a Bánfy-sampon. Előnyö­sen befolyásolja a hajiszesz ha­tását, először szabályosan meg kell mosni vele a haját, majd egy újabb adagot néhány per­cig rajfhagyljUk a hajon és utána bő vízzel öblítjük le a sampont. Hajhullás, korpásodás ellen alkalmas a VEBOR nevű haj­ápoló szer. Kúraszerűen célsze­rű alkalmazni, mint ahogy a Bánfy-sampont is. Először meg­mossuk a hajat bármilyen más samponnal, majd be kell dör­zsölni a VEBORT a hajba, fej­bőrre, ezt kétnaponként taná­csos ismételni. Két hét eltelté­vel, 7—8 alkalom után látható lesz az előnyös változás, de közben nem tanácsos hajai mosni. Vigyázat, csecsemőknél nem alkalmazható, és vigyázni keli, hogy a szer szerbbe ne ke­rülhessen ! 'Nyugtatófürdőt sem kell. ott­hon áztatnunk, mert kitűnően nyugtat és szépít a fenyőalalj- ki,vonattal készült fenyőhabfür­dő. Két kupa'koyiiit kell önteni a kádvízbe. Rendszeres használa­ta bársonyossá teszi a bőrt. Kitűnő arcápoló szer a ter­mészetes alapanyagokból készült EVI'R. Gombás fertőzés ellen is alkalmas, illetve bzt megelőzi, jót tesz a pattanásos zsíros bőrnek is. Hatóanyagai esetleg börérzékenységet okoz­hatnak, eb'ben az esetben a kúrát abba kell hagyni. Kapható kétféle kitűnő arc­ápoló téa is, zsíros vagy száraz bőrre. Ezek lemosának, pako­lásra és gőzölésre egyaránt al­kalmasak. Kitűnő és sokféle hatóanya­got tartalmaz a cserszömörcés szájvíz. Jó ínygyulladás, vérzés elleni, de az egészséges száj ápolására is alkalmas. Keserű­mandulás ízesítéssel hozzák for­galomba, lényegében azonos a gyógyszertárakban kapható leg­újabb szájvízzel, de annál lé­nyegesen olcsóbb. Toroköbli- tésre is hatásos szer. Van fogínysorvadásra való teakeverék, amelynek hatása a többiekben az előzővel azonos, mivel az összetétele is hasonló. INemtsak kívülről, belülről, az emésztés rendbentartásával is gondoskodhatunk a szépség, fiatalság megőrzéséről. Nagyon sokféle ilyen célra alkalmas tea kapható a Herbaria üzleteiben, talán a legsokoldalúbb közülük a „3 virág" vértisztltó teakeve- rék. (x) Néhány fontos fortély Aki már „összeügyeskedett” magának egy szoknyát, egy- egy blúzt, mellénykét, túlesett az első sikerélményeken. Most néhány elméleti — nem nyom­ban hasznosítható —, nélkülöz­hetetlen fogást mutatunk be. Szóltunk már az átjelölésről, de mert erre mindig szüksé­günk lesz, ha varrogatunk — ismételjük. E célra kapható férccel, vagy más taoadós (nem fényes, nem csúszás) fo­nallal öltögeíünk pontosan a szabásminta mentén, úgy, hogy nagy hurkokat vetünk, amelye­ket később széthúzva, ketté­vágunk. Az így nyert rojtocskák megjelölik a munkadarab mindkét felét, a fele szabás­minta alapjárt. Beszéltünk a Italozásról is, de ezt sem árt emlékezetünkbe vésni. Mosóanyagot varrógép­pel is szeghetünk, drágább szövet-, selyemholmit viszont hálózzunk. Mindig, mindenek­előtt pontosan férceljük fel a lepróbált, megjelölt felhajtás szélét, majd a szeges kiegye­nesített és egyformára vágott belső szélét is leférceljük, le­vasaljuk. (így könnyebben, szebben dolgozhatunk.) Egy szálnyit veszünk a tűre a szem előtt levő darabról, erősebben beleöltünk a hajtásba, ahová vissza-visszaoltögetjük, hogy tartósabb legyen a szegés. Időnként meghúzzuk az anya­got, nehogy összerántsuk az öl- tögetéssel! Végül a fércet ki­szedjük, nedvesítve levasaljuk. Köríves szabás szegese. 'Nyolc- vagy ujjakivágás, ovális vagy kör-félkör alakú zseb, dísz beszegéséhez először is ferde pántot szabunk, 3—4 centi szé­lességűt. (Az anyagba ferdén rajzoljuk bele; minél meré­szebb körvonalat szegünk, an­no) átlósa bb irányban.) A pántdarabokat összegépeljük, toldásainál a varrásokat szét­vasaljuk. A pántot a tökélete­sen kiigazított üjja-nyaka stb. legszéléhez igazítjuk, mindig színre színt! Fontos, hogy a pánt fogja a kivágás formá­ját, tehát a fazon legyen szem előtt, alatta a pánt, amire rá­tartjuk, rátologatjuk az anya­got, vigyázva, nehogy meg­nyúljon. Pontosam rágépeljük, legszélén visszaférceljük, egye­nesre vágjuk, majd ismét le­férceljük, és felhólozzuk. Mosó­anyagot nem árt kívülről is legépelni, a legszélén, hogy mosásnál ne deformálódjon. Ráncolás. Divatos a húzott uîi, a húzott szoknya1, a fodor. A simán szükséges anyag másfél-kétszeresét szabjuk ki (egyenesen szabott húzott szoknyához nem kell minta: húzott ujjára sort kerítünk tan­folyamunkon beiül). A ráncba szedésnél egy sort behúzunk az anyag szélétől fél centire, majd újabb fél centire még egy sort. Végül összehúzzuk a kívánt mé­retűre és egyenletesre igazít­juk a ráncokat. A darabot úgy férceljük-gépeljük a pántjához, hogy a gépelés a két ráncsor közé essen. Szemünk előtt a ráncolt darab legyen, hogy gé­pelésnél igazíthassuk, rendez­gethessük. Paszpól. Divat az elütő — simához pöttyös, csíkos, pepi­ta, apró virágos — paszpólozás. Ugyanúgy készül, mint a srég- beszegés, o különbség; fél cen­tivel szélesebb srégpántot sza­bunk, s ha rágépeltük a mel­lényre, kabátkára, stb. úgy fér­celjük vissza, hogy fél centimé- ternyi csíkja kilátsszon. Nedve­sítve, megigazítva vasaljuk. Rojtozással sok mindent dí­szíthetünk, ez is nagyon diva­tos. Ha például maradék anyagból sálat készítünk, két oldalát keskenyen — géppel vagy kézzel — beszegjük, a le­csüngő végeit pedig kirojtoz- zuk. 5—IÎ5 centis szélességben zárjuk le, hogy ne fejtődjön tovább az anyag. Más színű röjtot is készíthetünk ugyan­így, ezt aztán hozzágépeljük a sálihoz, kendőhöz. Érdekes az egyszínű darabhoz készített mintás rojt, és a fordítottja is. széles anyagdarabot félbehaj­tunk. Az anyag 80 vagy 90 cm hosszúságú, a fele 40—45 cm. A két végződést 4—6 cm hosz- szúságban, a belső oldalon végigvarrjuk, majd e varrás- vonal felett, 2 cm távolságban ismét végigvarrjuk, befűző, zsi- nóralagutat készítünk. Ezután, ettől léfelé, az alsó hajtás- vonalig a zacskó oldalszéleit kétszer végigvarrjuk. A felső (nyakszél) visszahajtott dupla­részén az oldaltólálkozásokat összeillesztjük, és apró öltések­kel összevarrjuk. A zsinóralagút mindkét oldalszélén szabadon marad, ezekbe széles színes cipőfűzőt vagy pamutfonalból sodort vastag zsinórt fűzünk. A ledivatosabb táskadísz a színes hímzőfonallal kivarrt opró virág, bimbó, levélmotí­vumokkal kiegészített mo­nogram. Kedvcsinálónak né­hány betűt mi is bemutatunk. A kellék mindössze egy da­rab maradék anyag, ebből készül a jói mosható, könnyen tisztán tartható zsákocska. Munkamenet: 30 vagy 35 cm Salatok VITAMIN SALÁTA Hozzávalók 4 személynek: fejes saláta, 2 doboz camem­bert sajt (25 dkg), zeller, 12 dkg gomba (párolt), 1 pohár tej­szín, 1 evőkanál citromlé, 1 kávéskanál bors, esetleg só. A salátát megtisztítjuk, a sajtot tálba tesszük és a hoz­závalókat ráhelyezzük. A tej­színből, citromléből és a bors­ból esetleg kevés só hozzáadá­sával öntetet készítünk. A sa­látára öntjük és jól elkeverjük. NYÁRI SALÁTA Hozzávalók 4 személynek: 15 dkg friss paraj, 1 fej zöld sa­láta, 12 dkg főtt sonka, 2 db főtt tojás, 2 db újhagyma. Az öntethez: 15 dkg joghurt, 1 kávéskanál mustár, 3 evőkanál olaj, 1 evőkanál borecet, só, bors, cukor. Először megtisztítjuk a pa­rajt, szárát leszedjük és a le­veleket folyó víz alatt alaposan megmossuk. Majd a saláta torzsáját kivágjuk, levelekre szedjük, és szintén folyó víz alatt megmossuk. A paraj- és salátaleveleket szűrőbe tesszük és lecsepegtetjük. A főtt son­kát vékony csíkokra vágjuk, és a tojásokat felszeleteljük. A hagymát felkarikázzuk. Az ön- tethezvalókat elkeverjük. A pa­raj- és salátaleveleket össze­vágjuk. Egy nagy tálba rétege­sen lerakjuk a paraj- és sa­látaleveleket, hagymakarikákat, sonkadarabokat és tojásdara- bokat, majd az öntettel leönt­jük. Tetejét megszórhatjuk ap­róra vágott petrezselyemmel. SONKÁS SALÁTA Hozzávalók: 1 fejes saláta, 1 kg görögdinnye, 2 evőkanál citromlé, 10 dkg sonka (kockák­ra vágva). Az öntethez: 1,5 dl tejszín, 1 evőkanál citromlé, 2 evőkanál cukor, citromhéj re­szelve. A salátát megmossuk, lecse- pegtefjü'k és csíkokra vágjuk. A görögdinnyét kimagozzuk és apró kockákra vágjuk. A salá­tára tesszük és citromlével le­öntjük. A sonkát is rászórjuk. Az öntethezvalókat összekever­jük és a salátára öntjük. TÖLTÖTT UBORKA Hozzávalók 4 személynek: 2 uborka (35 dkg), 30 dkg sütni való kolbász, 25 dkg sonka, 2 evőkanál olaj, 1,5 dl víz, bors, só, kapor. Az uborkát meghámozzuk, hosszában félbevágjuk és bel­sejét, magját eltávolítjuk és apróbb darabokra vag'juk. A kolbász héját lehúzzuk és a töl­telékeket a félbevágott ubor­kákba töltjük. Az egyes uborka­darabokat egy-egy sonkaszelét- tel összefogjuk. Forró olajban körülbelül 5 percig sütjük. Majd vizet öntünk hozzá és fedő alatt 25 percig pároljuk. Világos rántást készítünk, fel­engedjük vízzel. Amikor a rán­tás már megfőtt, apróra vágott kaprot teszünk bele. Ecettel, cukorral ízesítjük. Joghurtot is tehetünk hozzá. A kapormár­tást az uborkára öntjük.

Next

/
Thumbnails
Contents