Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

1982. július 10. NÉPÚJSÁG 13 A Budapesti Állat- és Nö­vénykert új szerzeménye, a hetven kilogramm súlyú sze­negáli óriásteknős, amely nagy sikert arat a gyermekek körében. Most már két „pán- célhátú” óriása van az állat­kertnek. A teknőcök könnyen elbírják a hátukon „lovagoló” 4—5 éves gyerekeket. Kedvelt madaraink, a fecskék Magyarországon három fecs­kefaj él, közülük a füsti- és a molnárfecske kizárólag az em­ber közelében, falvakban, vá­rosokban, a partifecske főként a folyók, tavak környékén, ahol elhagyott sóderbányákban, me­redek partoldalakban fészkel­nek. A füstifecske színezete acélkék, homloka és torka rozsdavörös, alsóteste fehér, vörhenyes árnyalattal. Nagyon jellemzők az öreg madarak hosszú faroktollai (képünkön), ezek a frissen kirepült fiatalo­kon még hiányoznak. A füsti­fecske épületek belsejében, is­tállók gerendáin, tornácok alatt fészkel. Otthona felül nyitott, a madarak az apró sárgalacsinok közé hosszú fűszálakat építe­nek be. A molnárfecske felül ugyan­csak acélkék, de háta és egész alsóteste hófehér, ez a házak körül keringő madarakon min­dig jól látszik. Rendszerint több madár él együtt, a fész­kek néha szorosan egymás mellett épülnek az eresz alatt, vagy a modern épületek erké­lyeinek szögleteiben. A molnár- fecske fészkéből hiányoznak a fűszálak, teljesen zárt épít­mény, csupán egy keskeny be­járónyílást találunk rajta. A három hazai fecskefaj kö­zül a partifecske a legkisebb, színezete felül barna, alul, a begyén át húzódó ugyancsak barna örvet leszámítva, pisz­kosfehér. Fészkelésmódja telje­sen eltér a füsti- és molnár- fecskétől. Az apró madarak hihetetlenül nagy munkával vízszintes lyukakat fúrnak a meredek folyópartokba vagy a sóderbányák oldalába, és an­nak végében, méternyi mélyen költik ki tojásaikat, és nevelik fiókáikat. Mindig telepesen fészkelnek, legalább néhány tucat, de gyakran több száz pár él egymás közelében. Fió­kanevelés idejért úgy repked­nek a telep körül, mint a mé­hek a kaptár közelében. Köz­ben szinte szünet nélkül hallat­ják halk, sok finom ,,zs"-betűt tartalmazó hangjukat. Fecskéink valamennyien ván­dormadarak, a téli hónapokat Afrikában töltik. Tavasszal leg­korábban, márciusban, a füsti­fecske érkezik, de a fészkelő­hely közelében csak áprilisban jelenik meg, körülbelül ugyan­akkor, amikor a molnárfecs­kék és a partifecskék érkeznek haza Afrikából. Ha az időjárás kedvező, mindhárom faj két­szer nevel évente fiókákat. A molnárfecske második költése gyakran elhúzódik, ilyenkor még szeptember második felé­ben is láthatunk etető mada­rakat. Ezek a megkésett fecs­kék azonban a többnyire szép őszi időben még minden ne­hézség nélkül eljuthatnak a tengerpartra, és onnét tovább a telelőhelyekre. A fecskék kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, kora hajnaltól alkonyatig a levegő országútjait járják. Hűvös, esős napokon viszont, amikor a ro­varmozgás a magasban meg­szűnik, gyakran megfigyelhet­jük őket a legelő gulya körül, vagy tavak felett suhanva, ahol a szárnyaikkal felvert rovarokat szedik össze. A fecske és a gólya mindig a magyar ember ked'tss mada­rainak számítottak, sok költe­mény emlékezik meg róluk, és talán éppen ezért tűnik furcsá­nak, hogy újabban egyre több olyan esetről hallunk, amikor fiókáikkal teli fecskefészkeket vernek le, nemegyszer intéz­ményesen, csupán azért, mert a kicsinyek ürüléke a járdára, vagy a fal tövébe hullik. Pedig néhány perces munkával, egy kartonlap vagy deszkalap fel­erősítésével megelőzhetnék a bajt. Védjük a fecskéket! Nem csak azért, mert tavasztól őszig a levegőben mozgó rovarokat tizedelik, hanem elsősorban azért, mert itt élnek közöttünk, s kedves csicsergésükkel, szün­telen repkedésükkel életet visz­nek a betondzsungel szürke egyhangúságába. Az új lakó­telepek első madárvendégei csaknem mindig a molnárfecs­kék. Fogadjuk őket szeretettel, és örüljünk, ha éppen a mi erkélyünk szögletébe kezdik építeni apró sárdarabkákból álló otthonukat. S. E. Deák Mór: Piszka és Csicsika Jaj, nagyon szerette Csicsikát Piszka! Ha ránézett, mintha galambok szárnya simogatott volna végig Csicsika arcán. Így lett ennek az öreg, megzöldült tengerészbabának Piszka a neve: ugyanis még senkit nem szeretett, s mert nem is hitte, hogy fog, elfelejtett megtanulni szeretni. Ezért aztán, ha már túlcsordult benne a szépség, nem tudott mást: jó nagyot taszí­tott Csicsikán, megpiszkálta — így ragadt rajta a Piszka név. Csicsika álomszép alvóbaba volt: de mert gazdája, Isuzsó egyszer a földhöz vágta, hát behunyva maradt két gyönyörű szeme. Piszka akkor nagyon megijedt — odaszaladt, lökött egy nagyot Csicsikán, az meg elhaló hangon suttogta: — Ki piszkál engem? Kinek kellek még? — Nekem, Csicsika. Csicsikáljál, vigyázom majd az álmod — suttogta vissza Piszka, s bizony, ha Zsuzsó akkor hozzányúl Csicsikához, Piszkával gyűlik meg a baja! így éldegélt a megzöldült, poros tengerészbaba Csicsikával, a behunyt szemű, meseszép alvóbabával. Piszka titokban még örült is neki, hogy Csicsika nem látja őt, mert azt hitte >— mivel soha nem szeretett —, Csicsika megrémülne a csúnya­ságától. Nem tudhatta, hogy a szeretet sötétben is lát, s ha kedvesünknek csupán az orra szép, hát a szeretet minden mást eltakar. Lökdöste hát szorgalmasan Piszka Csicsikát, piszkálta, taszigálta, míg egy Szép napon azt mondta Csicsika: — Kedves Piszka, menj el légy szives Álomőrizőhöz, a tün­dérkirálynőhöz, szeretnélek már látni, kérdezd meg, mit kell tennünk? Es a tengerzöld matrózbaba elindult Álomőrizőhöz. — Csókold meg őt, Piszka, és akkor lát majd téged. — Mit mondott Álomőriző? — kérdezte Csicsika, amikor Piszka meglökte, jelezvén érkezését. Na, most örült aztán igazán Piszka, hogy Csicsika nem látja! Minden zöld eltűnt róla, úgy elpirult, s alig tudta ki­nyögni: — Meg kell csókolnom téged. — Csókolj hát — kérte Csicsika, s csücsörített az ajkával. — Látok! — ujjongott aztán. — Látok! S a megszégyenült Piszka mellett a délceg Nyifí-nyaff vállára borult. — Ó, ugye te mentettéi meg engem? — Ne érj hozzám, megfojtasz az öleléseddel, koszos lesz a ruhám, összekócolod a hajamat! — hadarta nyafkán Nyiff- nyaff. — Hagyjál békén, nem is ismerlek téged! — Akkor hát ki volt az? — csodálkozott Csicsika, észre sem véve Piszkát, t—)Ki ment el az Álomőrizőhöz? Es Piszka nem mert szólni. Állt mozdulatlanul, s a szive mintha tenger lett volna: telis-teli elsüllyedt hajókkal, telis- deteli elpattant kötelekkel. Csak amikor Zsuzsó közeledett a babapolchoz, akkor rémült meg: mi lesz, ha unalmában Csi­csikát fogja bántani? — Bújj el, Csicsika! Én eltakarlak! — kiáltotta, s odaugrott az alvóbaba elé. — Hunyd le a szemedet, mintha nem látnál. S amikor Csicsika felismerte a hangot, lehunyt szemhéja alatt Piszka hirtelen délceggé vált, és tengerzöld színe is egy­szerre jól illett az ő hamvasságához: hát a Zsuzsó-veszély múl­tán megsimogatta Piszkát, és annyit suttogott: — Piszka! Kérlek! Lökdössél... Es így esett, hogy a szemérmes Csicsikát azóta is dömöcköli a megzöldült tengerészbaba. PÁKOLITZ ISTVÁN: Pénzverő Közelest van Pécel, jártam ott elégszer, éppen hetvenhétszer: a rossz pénz nem vész el. Elmegyek Pellérdre, az új pénzverdébe; ha leszerződtetnek, nagy munkába kezdek. Nem ezüst-aranyból, verem a pénzt vasból, hogy csak kicsit kopjon s hátiig el ne fogyjon. Szibériai sötétség 1938. szeptember 18-án a jamál-nyenyec nemzetiségi te­rület kiterjedt részén a krasz- nojarszki járás északi vidékein különös sötétség borult a tájra. A későbbiekben ezt nevezték „szibériai sötétségnek”. A sö­tétség több ponton teljes volt, és több órán át tartott. A szo­katlan jelenségről az első tu­dományos publikáció a Priroda (Természet) című folyóirat 1940. 2. számában látott napvilágot, melyet azóta újabb adatokkal egészítette ki. A sötétség ki­alakulásának okát az atmoszfé­rában megjelenő kozmikus fel­hővel, kozmikus porral magya­rázzák. Ha az ábra betűit a sakkjáték futólépésének szabályai szerint Haladva helyes irányban olvassátok össze, a német köl­tészet kiemelkedő alakjának nevét (1749—1832) kapjátok meg­fejtésül. Múlt heti rejtvényünkben szemfülességedet bizonyíthat­tad: láthattad, hogy az alsó ábrán alma helyett szilva volt, a kockán is eltérő a beosztás, a háromszög pedig fekete alapon látható fehérben. A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ, ILLETVE SZAKMÁVAL NEM RENDELKEZŐ FÉRFI ÉS NŐDOLGOZÓK RÉSZÉRE. SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ: — húsipari szakmunkás, — húsbolti eladó szákmunkás, — villanyszerelő szakmunkás, — autószerelő szakmunkás, — géplakatos szakmunkás, — pneumatikus-műszerész, — gépkocsivezető. Vállalatunk a szakmunkások esetéiben a szakmai gyakorlat, továbbá a teljesítmény alapján 4000-től 6500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tud biztosítani. Várjuk továbbá azon szakmával nem rendelkező férfi és női munkavállalók jelentkezését, akik legalább 8 általános is­kolai végzettséggel rendelkeznek és vállalják a vállalatnál indított betanítottmunkás-képzést. A betanítás időtartalmára vállalatunk 3000,— Ft-tól 3500,— Ft-ig terjedő jövedelmet biztosít. A betanítás után az előírt teljesítmény elérése esetén 3000,— Ft-tól 5500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tudunk biztosítani a betanított munkás munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére. Betanításra a húsipari tevékenység keretében van lehetőség. Várjuk továbbá a szakmával nem rendelkező, legalább 8 ál­talános iskolát végzett férfi és női munkavállalók jelentkezé­sét az alábbi munkakörökre: — targoncavezető, — utazó rakodó, — üzemi takarító, — állatgondozó, — anyagmozgató segédmunkás, — takarítónő. Vállalatunk a fizikai állományú dolgozók részére napi két­szeri étkezést biztosít (reggeli és ebéd, vagy ebéd és uzson­na). Menetrendszerű MÁV- és Volán-járatok mellett dolgozóink napi munkába járását saját, illetve bérelt autóbuszokkal se­gítjük, az alábbi útvonalakról: 1. Mázaszászvár—Váralja—Nagymányok—Bonyhád 2. Győré—Izmény—Ma jós 3. Udvari—Gyönlk—Kötesd—Szedres 4. Györköny—Nagydorog—Sárszentíőrinc—Kajdacs— Szedres 5. Gikó—Mórágy—Alsónána 6. Tevel—Kisdorog 7. Báta—Bátaszék 8. Sánpilis—Decs—Őcsény 9. Reg ö I y—Szakály—H őg yé s z—Zo m ba Jelentkezés, felvilágosítás a Szekszárdi Húsipart Vállalat munkaügyi osztályán. (71) A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat szerződéses Üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzleteit: 1. 30. tsz. eszpresszó 111. o. SiimontornyO, Lenin u. 6. Havi forgalom: 42 300,— Ft 2. 40. iz. étterem-borozó fi. o. Simontornya, Vánköz u. 4. Havi forgalom: 220 000,- Ft 3. 17. sz. szpresszó Ifi. o. Decs. Béke u. 5. Havi forgtalom: 105 000,- Ft 4. 20. sz. süteménybolt IV. o. Paks, Dózsa u. 80. Havi forgalom : 52 000,— Ft 5. 66. sz. vendéglő II. o. Szekszárd, Zalka M. u. 6. Ha,Vi forgalom : 325 000,— Ft 6. 36. sz. presszó III. o. Decs, népművészeti ház Havi forgalom: 85 000,— Ft 7. 75. sz. bisztró III. o. Fadd-IDombort Havi forgalom: 89 000,- Ft 8. 74. sz. italbolt IV. o. Dunaiföldvár, Pentelei u. 193. A pályázatokat 1982. augusztus 18-ig kell benyújtani a vál­lalat ’központijában (Szekszárd, Bezerédj u. 2.) Tájékoztató adataikat és bővebb felvilágosítást 1982. augusz­tus 9-től Pribék István szerződéses szervezésű csoportvezető ad írásiban, vagy személyesen, cím: Szekszárd, Bezerédj u. 2. Tefefon: 11-294. A szerződéses üzemeltetésre meghirdetett üzletekre a ver­senytárgyalások után a vállalat 3—5 éves időszakra köt üze­meltetési szerződést. A szerződéses üzemelés 1982. óktóber 1. napjától indul, kí- t/éve a Dombori 75-öst, mély 1983. idénynyitástól. Pályázatot azok a személyek küldhetnek be akik: a) megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, b) nem esnek külön jogszabályban meghatározott foglalkozási tilalom alá. A versenytárgyalás helye: Garay Szálloda és Étterem eme­leti helyisége, Székszárd, Széchenyi u. 29—31. A versenytárgyalás időpontja: 1982. augusztus 26-án, 9 óra­kor. A tárgyalás nyilvános. (337)

Next

/
Thumbnails
Contents