Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
1982. július 10. NÉPÚJSÁG 13 A Budapesti Állat- és Növénykert új szerzeménye, a hetven kilogramm súlyú szenegáli óriásteknős, amely nagy sikert arat a gyermekek körében. Most már két „pán- célhátú” óriása van az állatkertnek. A teknőcök könnyen elbírják a hátukon „lovagoló” 4—5 éves gyerekeket. Kedvelt madaraink, a fecskék Magyarországon három fecskefaj él, közülük a füsti- és a molnárfecske kizárólag az ember közelében, falvakban, városokban, a partifecske főként a folyók, tavak környékén, ahol elhagyott sóderbányákban, meredek partoldalakban fészkelnek. A füstifecske színezete acélkék, homloka és torka rozsdavörös, alsóteste fehér, vörhenyes árnyalattal. Nagyon jellemzők az öreg madarak hosszú faroktollai (képünkön), ezek a frissen kirepült fiatalokon még hiányoznak. A füstifecske épületek belsejében, istállók gerendáin, tornácok alatt fészkel. Otthona felül nyitott, a madarak az apró sárgalacsinok közé hosszú fűszálakat építenek be. A molnárfecske felül ugyancsak acélkék, de háta és egész alsóteste hófehér, ez a házak körül keringő madarakon mindig jól látszik. Rendszerint több madár él együtt, a fészkek néha szorosan egymás mellett épülnek az eresz alatt, vagy a modern épületek erkélyeinek szögleteiben. A molnár- fecske fészkéből hiányoznak a fűszálak, teljesen zárt építmény, csupán egy keskeny bejárónyílást találunk rajta. A három hazai fecskefaj közül a partifecske a legkisebb, színezete felül barna, alul, a begyén át húzódó ugyancsak barna örvet leszámítva, piszkosfehér. Fészkelésmódja teljesen eltér a füsti- és molnár- fecskétől. Az apró madarak hihetetlenül nagy munkával vízszintes lyukakat fúrnak a meredek folyópartokba vagy a sóderbányák oldalába, és annak végében, méternyi mélyen költik ki tojásaikat, és nevelik fiókáikat. Mindig telepesen fészkelnek, legalább néhány tucat, de gyakran több száz pár él egymás közelében. Fiókanevelés idejért úgy repkednek a telep körül, mint a méhek a kaptár közelében. Közben szinte szünet nélkül hallatják halk, sok finom ,,zs"-betűt tartalmazó hangjukat. Fecskéink valamennyien vándormadarak, a téli hónapokat Afrikában töltik. Tavasszal legkorábban, márciusban, a füstifecske érkezik, de a fészkelőhely közelében csak áprilisban jelenik meg, körülbelül ugyanakkor, amikor a molnárfecskék és a partifecskék érkeznek haza Afrikából. Ha az időjárás kedvező, mindhárom faj kétszer nevel évente fiókákat. A molnárfecske második költése gyakran elhúzódik, ilyenkor még szeptember második felében is láthatunk etető madarakat. Ezek a megkésett fecskék azonban a többnyire szép őszi időben még minden nehézség nélkül eljuthatnak a tengerpartra, és onnét tovább a telelőhelyekre. A fecskék kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, kora hajnaltól alkonyatig a levegő országútjait járják. Hűvös, esős napokon viszont, amikor a rovarmozgás a magasban megszűnik, gyakran megfigyelhetjük őket a legelő gulya körül, vagy tavak felett suhanva, ahol a szárnyaikkal felvert rovarokat szedik össze. A fecske és a gólya mindig a magyar ember ked'tss madarainak számítottak, sok költemény emlékezik meg róluk, és talán éppen ezért tűnik furcsának, hogy újabban egyre több olyan esetről hallunk, amikor fiókáikkal teli fecskefészkeket vernek le, nemegyszer intézményesen, csupán azért, mert a kicsinyek ürüléke a járdára, vagy a fal tövébe hullik. Pedig néhány perces munkával, egy kartonlap vagy deszkalap felerősítésével megelőzhetnék a bajt. Védjük a fecskéket! Nem csak azért, mert tavasztól őszig a levegőben mozgó rovarokat tizedelik, hanem elsősorban azért, mert itt élnek közöttünk, s kedves csicsergésükkel, szüntelen repkedésükkel életet visznek a betondzsungel szürke egyhangúságába. Az új lakótelepek első madárvendégei csaknem mindig a molnárfecskék. Fogadjuk őket szeretettel, és örüljünk, ha éppen a mi erkélyünk szögletébe kezdik építeni apró sárdarabkákból álló otthonukat. S. E. Deák Mór: Piszka és Csicsika Jaj, nagyon szerette Csicsikát Piszka! Ha ránézett, mintha galambok szárnya simogatott volna végig Csicsika arcán. Így lett ennek az öreg, megzöldült tengerészbabának Piszka a neve: ugyanis még senkit nem szeretett, s mert nem is hitte, hogy fog, elfelejtett megtanulni szeretni. Ezért aztán, ha már túlcsordult benne a szépség, nem tudott mást: jó nagyot taszított Csicsikán, megpiszkálta — így ragadt rajta a Piszka név. Csicsika álomszép alvóbaba volt: de mert gazdája, Isuzsó egyszer a földhöz vágta, hát behunyva maradt két gyönyörű szeme. Piszka akkor nagyon megijedt — odaszaladt, lökött egy nagyot Csicsikán, az meg elhaló hangon suttogta: — Ki piszkál engem? Kinek kellek még? — Nekem, Csicsika. Csicsikáljál, vigyázom majd az álmod — suttogta vissza Piszka, s bizony, ha Zsuzsó akkor hozzányúl Csicsikához, Piszkával gyűlik meg a baja! így éldegélt a megzöldült, poros tengerészbaba Csicsikával, a behunyt szemű, meseszép alvóbabával. Piszka titokban még örült is neki, hogy Csicsika nem látja őt, mert azt hitte >— mivel soha nem szeretett —, Csicsika megrémülne a csúnyaságától. Nem tudhatta, hogy a szeretet sötétben is lát, s ha kedvesünknek csupán az orra szép, hát a szeretet minden mást eltakar. Lökdöste hát szorgalmasan Piszka Csicsikát, piszkálta, taszigálta, míg egy Szép napon azt mondta Csicsika: — Kedves Piszka, menj el légy szives Álomőrizőhöz, a tündérkirálynőhöz, szeretnélek már látni, kérdezd meg, mit kell tennünk? Es a tengerzöld matrózbaba elindult Álomőrizőhöz. — Csókold meg őt, Piszka, és akkor lát majd téged. — Mit mondott Álomőriző? — kérdezte Csicsika, amikor Piszka meglökte, jelezvén érkezését. Na, most örült aztán igazán Piszka, hogy Csicsika nem látja! Minden zöld eltűnt róla, úgy elpirult, s alig tudta kinyögni: — Meg kell csókolnom téged. — Csókolj hát — kérte Csicsika, s csücsörített az ajkával. — Látok! — ujjongott aztán. — Látok! S a megszégyenült Piszka mellett a délceg Nyifí-nyaff vállára borult. — Ó, ugye te mentettéi meg engem? — Ne érj hozzám, megfojtasz az öleléseddel, koszos lesz a ruhám, összekócolod a hajamat! — hadarta nyafkán Nyiff- nyaff. — Hagyjál békén, nem is ismerlek téged! — Akkor hát ki volt az? — csodálkozott Csicsika, észre sem véve Piszkát, t—)Ki ment el az Álomőrizőhöz? Es Piszka nem mert szólni. Állt mozdulatlanul, s a szive mintha tenger lett volna: telis-teli elsüllyedt hajókkal, telis- deteli elpattant kötelekkel. Csak amikor Zsuzsó közeledett a babapolchoz, akkor rémült meg: mi lesz, ha unalmában Csicsikát fogja bántani? — Bújj el, Csicsika! Én eltakarlak! — kiáltotta, s odaugrott az alvóbaba elé. — Hunyd le a szemedet, mintha nem látnál. S amikor Csicsika felismerte a hangot, lehunyt szemhéja alatt Piszka hirtelen délceggé vált, és tengerzöld színe is egyszerre jól illett az ő hamvasságához: hát a Zsuzsó-veszély múltán megsimogatta Piszkát, és annyit suttogott: — Piszka! Kérlek! Lökdössél... Es így esett, hogy a szemérmes Csicsikát azóta is dömöcköli a megzöldült tengerészbaba. PÁKOLITZ ISTVÁN: Pénzverő Közelest van Pécel, jártam ott elégszer, éppen hetvenhétszer: a rossz pénz nem vész el. Elmegyek Pellérdre, az új pénzverdébe; ha leszerződtetnek, nagy munkába kezdek. Nem ezüst-aranyból, verem a pénzt vasból, hogy csak kicsit kopjon s hátiig el ne fogyjon. Szibériai sötétség 1938. szeptember 18-án a jamál-nyenyec nemzetiségi terület kiterjedt részén a krasz- nojarszki járás északi vidékein különös sötétség borult a tájra. A későbbiekben ezt nevezték „szibériai sötétségnek”. A sötétség több ponton teljes volt, és több órán át tartott. A szokatlan jelenségről az első tudományos publikáció a Priroda (Természet) című folyóirat 1940. 2. számában látott napvilágot, melyet azóta újabb adatokkal egészítette ki. A sötétség kialakulásának okát az atmoszférában megjelenő kozmikus felhővel, kozmikus porral magyarázzák. Ha az ábra betűit a sakkjáték futólépésének szabályai szerint Haladva helyes irányban olvassátok össze, a német költészet kiemelkedő alakjának nevét (1749—1832) kapjátok megfejtésül. Múlt heti rejtvényünkben szemfülességedet bizonyíthattad: láthattad, hogy az alsó ábrán alma helyett szilva volt, a kockán is eltérő a beosztás, a háromszög pedig fekete alapon látható fehérben. A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ, ILLETVE SZAKMÁVAL NEM RENDELKEZŐ FÉRFI ÉS NŐDOLGOZÓK RÉSZÉRE. SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ: — húsipari szakmunkás, — húsbolti eladó szákmunkás, — villanyszerelő szakmunkás, — autószerelő szakmunkás, — géplakatos szakmunkás, — pneumatikus-műszerész, — gépkocsivezető. Vállalatunk a szakmunkások esetéiben a szakmai gyakorlat, továbbá a teljesítmény alapján 4000-től 6500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tud biztosítani. Várjuk továbbá azon szakmával nem rendelkező férfi és női munkavállalók jelentkezését, akik legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és vállalják a vállalatnál indított betanítottmunkás-képzést. A betanítás időtartalmára vállalatunk 3000,— Ft-tól 3500,— Ft-ig terjedő jövedelmet biztosít. A betanítás után az előírt teljesítmény elérése esetén 3000,— Ft-tól 5500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tudunk biztosítani a betanított munkás munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére. Betanításra a húsipari tevékenység keretében van lehetőség. Várjuk továbbá a szakmával nem rendelkező, legalább 8 általános iskolát végzett férfi és női munkavállalók jelentkezését az alábbi munkakörökre: — targoncavezető, — utazó rakodó, — üzemi takarító, — állatgondozó, — anyagmozgató segédmunkás, — takarítónő. Vállalatunk a fizikai állományú dolgozók részére napi kétszeri étkezést biztosít (reggeli és ebéd, vagy ebéd és uzsonna). Menetrendszerű MÁV- és Volán-járatok mellett dolgozóink napi munkába járását saját, illetve bérelt autóbuszokkal segítjük, az alábbi útvonalakról: 1. Mázaszászvár—Váralja—Nagymányok—Bonyhád 2. Győré—Izmény—Ma jós 3. Udvari—Gyönlk—Kötesd—Szedres 4. Györköny—Nagydorog—Sárszentíőrinc—Kajdacs— Szedres 5. Gikó—Mórágy—Alsónána 6. Tevel—Kisdorog 7. Báta—Bátaszék 8. Sánpilis—Decs—Őcsény 9. Reg ö I y—Szakály—H őg yé s z—Zo m ba Jelentkezés, felvilágosítás a Szekszárdi Húsipart Vállalat munkaügyi osztályán. (71) A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat szerződéses Üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzleteit: 1. 30. tsz. eszpresszó 111. o. SiimontornyO, Lenin u. 6. Havi forgalom: 42 300,— Ft 2. 40. iz. étterem-borozó fi. o. Simontornya, Vánköz u. 4. Havi forgalom: 220 000,- Ft 3. 17. sz. szpresszó Ifi. o. Decs. Béke u. 5. Havi forgtalom: 105 000,- Ft 4. 20. sz. süteménybolt IV. o. Paks, Dózsa u. 80. Havi forgalom : 52 000,— Ft 5. 66. sz. vendéglő II. o. Szekszárd, Zalka M. u. 6. Ha,Vi forgalom : 325 000,— Ft 6. 36. sz. presszó III. o. Decs, népművészeti ház Havi forgalom: 85 000,— Ft 7. 75. sz. bisztró III. o. Fadd-IDombort Havi forgalom: 89 000,- Ft 8. 74. sz. italbolt IV. o. Dunaiföldvár, Pentelei u. 193. A pályázatokat 1982. augusztus 18-ig kell benyújtani a vállalat ’központijában (Szekszárd, Bezerédj u. 2.) Tájékoztató adataikat és bővebb felvilágosítást 1982. augusztus 9-től Pribék István szerződéses szervezésű csoportvezető ad írásiban, vagy személyesen, cím: Szekszárd, Bezerédj u. 2. Tefefon: 11-294. A szerződéses üzemeltetésre meghirdetett üzletekre a versenytárgyalások után a vállalat 3—5 éves időszakra köt üzemeltetési szerződést. A szerződéses üzemelés 1982. óktóber 1. napjától indul, kí- t/éve a Dombori 75-öst, mély 1983. idénynyitástól. Pályázatot azok a személyek küldhetnek be akik: a) megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, b) nem esnek külön jogszabályban meghatározott foglalkozási tilalom alá. A versenytárgyalás helye: Garay Szálloda és Étterem emeleti helyisége, Székszárd, Széchenyi u. 29—31. A versenytárgyalás időpontja: 1982. augusztus 26-án, 9 órakor. A tárgyalás nyilvános. (337)
