Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. július 10. Befejeződtek Kádár János és Francois Mitterrand tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) — a magyar kultúra gazdagságát, eredetiségét, erőteljes,s'é- gét, légyért szó az irodalomról, a filim,művészetről, vagy a költészetről. Meg fogjuk sokszorozni a magyar művek francia nyelvű fordítását, és tanulmányozni fogjuk egy új francia intézet felépítésének lehetőségiét Budapesten. Biztosak vagyunk abban, Hogy magyar barátaink, -akik'jól ismerik a francia- kultúrát, ezen a téren is el akarják mélyíteni a kapcsolatokat. Első titkár úr! Elnök úr! Országukból azzal a bizakodással és meggyőződéssel távozom, hogy a népeink közötti kapcsoElnök úr! Hölgyeim és uraim! Barátaim ! Köszönöm Mitterrand elnök úr meleg szavait, mindazt amit népünkről mondott. Pohárköszöntőjének megállapításaival egyetértek, s ezért röviden tudok szólni. Ez alkalommal is megköszönöm elnök úrnak, hogy munkatársaival együtt Magyar- országra látogatott, s szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a látogatást jelentős eseménynek tartjuk. A rendelkezésünkre álló időt jól hasznosítottuk, tárgyalásaink intenzívek voltak, s alkalom nyílott arra is, hogy önök bepillantást nyerhessenek a magyar nép életébe. Külön köszönetét mondok a megbeszélések nyílt, őszinte, érdemi, baráti jellegéért és légköréért. A program vége felé járva már elmondhatom: e látogatás — amely elé mi nagy várakozással tekintettünk — elérte célját, betöltötte szerepét. Mély meggyőződésem, hogy elnök úr mostani magyarországi látogatása új lendületet fog adni a magyar—francia kapcsolatoknak. Az erre irányuló törekvéseinket most több alkalommal világosan és félreérthetetlenül kinyilvánítottuk. Elnök úr szavaiból kiéreztük, hogy francia részről komoly a szándék, s ezt ország-világ előtt legjobban a látogatás ténye tanúsítja. Egyetértek azzal is, amit elnök úr a nemzetközi helyzetről, gondjainkról és törekvéseinkről mondott. Olyan bonyolult helyzetben élünk, amelyben a felelős embereknek megfontoltan kell szólniuk és cselekedniük minden 'kérdésben. Az is tény, hogy mi, franciák és magyarok, egy világrészen élünk: Európában. És amikor arról beszéltünk, hogy egy szilárdabb békéért küzdünk Európában, akkor ez azt is jelenti, hogy a világbékéért, egy biztonságosabb világért is küzdünk. És amikor ezt tesszük, meggyőződésünk, hogy népeink törekvéseinek, létérdekének teszünk eleget. — E két nap során, amit együtt töltöttünk, még pontosabban és jobban megismertük országaink hivatalos álláspontját a nemzetközi kérdésekben. Van néhány —• nem is kevés és nem kis fontosságú — nemzetközi kérdés, amit azonos módon ítélünk meg, másokat hasonlóan, és vannak kérdések, amikben eltér az álláspontunk. De hadd hangsúlyozzam a leq- fontosabbat: a különböző társadalmi rendszerű országok bé— Francios Mitterrand nyilatkozatában — mint mondotta — bizonyos mérleget vont kétnapos magyarországi látogatásáról, amelynek eredlményeit politikai szempontból a következő napok, hetek és hónapok fogják megmutatni. Elmondta, hogy a magyar vezetőkkel megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, s a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiben, egyetértés mutatkoztok fejlesztése előtt nagy lehetőségek tárultak fel. Ezek kihasználását hazatérésem után figyelemmel fogom kísérni. Befejezésül ismételten el szeretném mondani, hogy az önök országa mély benyomást tett rám. Honfitársai büszkék lehetnek arra, amit önnel együtt megvalósítottak. Én is vállalom azt, amit Alphonse de Lamartine 1848-ban írt az önök nemzetének bátorságáról, szabad- só g szeretet érői és testvéri szelleméről. Francois Mitterrand végezetül emelte poharát Magyarországra, a magyar nép jövőjére, a jelenlévők egészségére és — magyar nyelven tette hozzá — a francia-magyar barátságra. kés egymás mellett élésében, egy szilárdabb békéért való küzdelemben egyetértünk. És lehet, hogy e két nap alatt talán már kicsit segítettük is a jó ügyet. Maga a látogatás is bizonyítja, hogy a kelet—nyugati kontaktusok működnek, érdemi módon lehet tárgyalni egymással és megértésre törekedni. Ezért nekem úgy tűnik, hogy bizonyos nemzetközi kérdésekben — ilyen például a helsinki folyamat továbbvitele, a madridi tanácskozás eredményes befejezése — együtt is tudunk dolgozni, föllépni. Más fontos nemzetközi kérdésekben — nekem úgy tűnik —, ha nem is együtt, de külön-külön tudunk tevékenykedni egyazon célért: egy békésebb világért. Népeink között rokonszenv él, kölcsönös az érdeklődés egymás iránt, a két ország közt nincsenek vitás kérdések, s így kapcsolataink további fejlesztésének jók a feltételei. Megállapodtunk a kontaktusok bővítésében a legkülönbözőbb területeken. Ha a további találkozók során is a mostani gyakorlatot követjük, s jó légkörben, nyíltan, reálisan, konkrétan foglalkozunk a kérdésekkel, az eredmények nem fognak elmaradni. Szeretném elnök urat biztosítani, hogy kormányzatunk, a magyar társadalom különböző erői ebben a szellemben fognak az ön látogatásának a befejeezése után is foglalkozni kapcsolatainkkal és a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekkel. Befejezésül sok sikert kívánok elnök úrnak, kormányának, Franciaországnak, a francia népnek szociális törekvéseik megvalósításában, és — ami a legfontosabb — ahhoz is, hoqy az önök népe békében élhessen, dolgozhasson, alkothasson, és munkájának gyümölcsét békében élvezhesse. Végezetül Kádár János Francois Mitterrand, a francia vendégek egészségére, a francia nép boldogulására, a magyar— francia barátságra és a békére emelte poharát. * Francois Mitterrand és Kádár János a magyar—francia tárgyalások befejezését követően a Duna Intercontinental Szállóban találkozott a hazai és a külföldi sa'jtó képviselőivel. A ne m zet közi sa j tó ko nf e renc i á t Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A francia államfő és az MSZMP KB első titkára bevezetőben rövid nyilatkozatot tett. zott, másokban a vélemények eltértek egymástól Hangoztatta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat vitás kérdések nem terhelik, de a kapcsolatok nem elég aktívak. Ezeket fel akarjuk lendíteni. Erre korábban különböző kísérletek történtek, de az eredmények nem voltak valami ragyogóak. Magyar részről hosszú idő óta érdeklődés van a francia kultúra iránt. Francia részről is meg akarjuk teremteni a lehetőséget a magyar kulturális élet jobb megismertetésére. Arra törekszem — és a velem, lévő miniszterek is azon dolgoztak —. hogy Franciaország megtegye a szükséges erőfeszítéseket a termelési-műszaki együttműködés fejlesztésére. Az sem közömbös, hogy mi a véleményünk a világ dolgairól. Különböző társadalmi, politikai és katonai rendszerhez tartozunk, de Vannak közös érdekeink is. Mindegyikünk a békét alkarja szolgálni, s a maga táborába igyékszik keresni a béke és a kollektív biztonság útját a madridi értekezleten, a többi nemzetközi fórumon, kiváltképpen az E'NSZ-lben. Eszmecseréink kiterjedtek az európai problémákra, az enyhülésre, a békés egymás mellett élésre, a leszerelésre, az erőegyensúly kérdésére. Nem állítom, hogy mindenben egyetértettünk, de azt hiszem, hogy alaposabban megismertük egymás véleményét. Beszéltünk másról is, például a Közel-Keletről, olyan kérKádár János : Hivatalos magyarországi látogatása végeztével Francois Mitterrand pénteken elutazott hazánkból. A francia köztársasági elnököt ünnepélyesen búcsúztatták a Kossuth Lajos téren. A francia és a magyar nemzeti zászlóval díszített Országház előtt felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, Péter János, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. A Kádár János és Losonczi Pál társaságában lévő köztársasági elnök érkezését kürtszó jelezte, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Francois Mit- terrandnak. Elhangzott a két ország himnusza, majd a francia államfő Kádár Jánossal együtt elhaladt a díszzászlóalj előtt. désekről, amelyek a közös érdeklődés középpontjában állnak, konfliktusokról, amelyek súlyosbodnak és összeütközésekhez vezethetnek. A nemzetközi intézményeknek fontos szerepük van a konfliktusok feloldásában. Azzal az érzéssel hagyom el Budapestet és Magyarországot, hogy a magyar vezetőkkel, s mindenekelőtt Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával - akivel harmadízben volt alkalmam találkozni - olyan kapcsolat született, amely lehetőséget ad hasznos kezdeményezésekre. Remélem, hogy megbeszélé- seinik eredményei mindennapi életünkben gyakorlattá válnak. Jobban megismertük egymást és az ügyeket, s erre támaszkodhat politikánk. Megteremtettük egy olyan együttműködés alapját, amelytől sokat várok. Mint hazám képviselője, elmondhatom, hogy nagyon nagy tiszteletet érzek az önök sok megpróbáltatást átélt nemzete iránt. Ezután az elnök és kíséretének tagjai elbúcsúztak a magyar közéleti vezetőktől, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepség végén a zászlóalj díszmenettel tisztelgett Francois Mitterrand, Kádár János és Losonczi Pál előtt. Az Országház előtti ünnepélyes búcsúztatás után a vendégek gépkocsikba szálltak és — vendéglátóikkal együtt — a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. Kádár János és Losonczi Bál itt szívélyes szavakkal, kézfogással elköszönt a magyarországi hivatalos látogatását befejezett Francois Mit- terrandtól. A légikikötőben — ahol magyar és francia nemzeti lobogókkal övezetten „Jó utat kívánunk kedves francia vendégeinknek!” felirat díszítette a homlokzatot — a különgéphez kísérték a Francia Köztársaság elnökét, aki kíséretével együtt nem sokkal 19 óra utón elutazott a magyar fővárosból. Kádár János pohárköszöntője Francois Mitterrand: Vannak közös érdekeink Sikeres találkozás volt Kádár János bevezető nyilatkozatában kijelentette: nagy várakozással tekintettünk e látogatás elé, s most a befejezéséhez közeledve, meg szeretném mondani, hogy várakozásaink teljesültek. Országaink különböző szövetségi rendszerekhez tartoznak, s ezért különösen fontosnak, jónak tartom, hogy itt és most Kelet- és Nyu- gat-Európa között egy sikeres találkozás történt. — Ami a magyar—francia kapcsolatokat illeti: magyar részről elhatározott a szándék — miként benyomásaink szerint a francia kormányzat részéről is az —, hogy a kapcsolatoknak minden területen lendületet adjunk. Ez még a politikai kapcsolatrendszerre. is vonatkozik: bizonyos konzultációkra a jövőben is gondolunk, hogy elevenek legyenek a kontaktusaink. Nagy reményeket fűzünk a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez; érdekeltek vagyunk ebben, mert országunk adottságaiból következik, hogy mi Nyugat-Európa államaival is élénk és fejlődő gazdasági kapcsolatokat kívánunk. — Természetesen foglalkoznunk kellett nemzetközi kérdésekkel. Megállapítottuk, hogy bizonyos nemzetközi kérdésekben azonos, másokban közelálló nézeteket vallunk, és megint más kérdésekben — eltérő álláspontot képviselünk. E tekintetben számunkra a legfontosabb: egyetértünk abban, hogy Európában béke és biztonság legyen. Ünnepélyes — Ügy gondoljuk: lehetséges bizonyos területeken közösen eljárni, más kérdésekben pedig azonos célért ugyan, de külön- külön dolgozni. Ami bennünket, magyarokat illet, a mi álláspontunk világos és közismert. A fegyverkezési verseny új hulláma ellen vagyunk, ennek megfékezéséért dolgozunk, minden erre irányuló javaslatot örömmel fogadunk. A Szovejtunió, a Varsói Szerződés országai több kezdeményezést tettek, amelyeket mi üdvözlünk és támogatunk. A tárgyalások hívei vagyunk, s ennek megfelelően eayütt üdvözöltük — sikert kívánva — a Genfben megkezdődött tárgyalásokat. Ugyancsak szót váltottunk — ahogy az elnök úr említette — a közel-keleti helyzetről is. Ami bennünket illet: mint minden politikai kérdés megoldásánál, itt is annak hívei vagyunk, hogy az érdekelték tárgyalás útján rendezzék a vitás kérdéseket. A magunk részéről ezt szeretnénk előmozdítani. — Befejezésül: azt kívánom, hogy itteni tárgyalásaink szellemében erősödjenek és fejlődjenek Magyarország és Franciaország sokirányú kapcsolatai. Kádár János — kérdésekre válaszolva — egyebek között még elmondotta: a két ország politikai kontaktusáról szólva már céloztam arra, hogy a kormány, a Külügyminisztérium rendszeres kapcsolatot tart, hogy konzultálhassunk az időszerű kérdésekről és álláspontunkat összehangolva együtt, vagy egy irányban dolgozzunk. búcsúztatás Tanácselnöki értekezlet Tájékoztatás a lakásellátással kapcsolatos feladatokról Pénteken a Parlamentben a főváros, a megyék és a megyei jogú városok tanácselnökei értekezletet tartottak, melyet Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács tanácsi híva, ta Iá nak elnöke vezetett. Először Juhász Adóm ipari minisztériumi államtitkár adott tájékoztatást az iparirányítás helyzetéről, az ezzel kapcsolatos tanácsi teendőkről, majd Abraham Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a jelehle. vöket a lakásellátás fejlesztését szolgáló - az MSZMP KB és a Minisztertanács határozatával jóváhagyott — irányelvek eddigi végrehajtó sár ól, a minisztériumokat és a tanácsokat érintő további feladatokról. A lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztéséről' hozott irányelvéket a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1982. április 74 ülésén hagyta jóvá. Az irányelvek végrehajtásának feladatait, ütemezését a kormány által jóváhagyott intézkedési terv határozza meg. Az elmúlt hároim hónapban végzett munkát áttekintve megállapítható, hogy az érdekeltek kötelezettségeiket az intézkedési tervben előírtaikat megfelelően teljesítették, s adottak a feltételek az intézkedési terv előírásainak további megvalósításához. Az eddigi és a további feladatok végrehajtását három, bizottság irányítja és ellenőrzi. A miniszteri1, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok munkabizottságai munkájúkról tájékoztatják a szövetkezeti érdekképviseleti szervekét. Az intézkedési terv és az ahlhoz kapcsolódó részletesebb ütemterv meghatározta az elvégezendő munkákat, a betartandó határidőket. Az ellenőrzésre jóváhagyott irányítási program rögzíti az egyes bizottságok feladatkörét, az ellenőrzési feladatokat. Április végéig az Építésügyi és Városfejlesztési, a Pénzügy-, az I gazságügy mi nisztérium és az Országos Tervhivatal kidolgozta a lakáselosztás, -gazdálkodás korszerűsítésének, a lakásépítés, -vásárlás támogatási és kedvezményrendszerének, a lakbérre nd sze r m ódo sítá só nők és a lakóházfenmtartás korszerűsítésének részkoncepcióit és szabályozási javasló,tarit. Május végére elkészülték az irányelvek és a részkoncepciók egyeztetése alapján a koncepcióik, fejlesztési javaslatok és a> főbb szabályozási elvek, melyekről országos munka,értekezleten tájékoztatást kapták a megyei tanácsok általános elnökhelyettesei és érdekelt osztályvezetői. Júniusra az ÉVM, a PM és az IM kidolgozta a lakásügy« és a pénzügyi jogszabályok tervezeteit és elkészült a mimíisrtenta,- nácsi előterjesztés tervezete. Ezek széles körű egyeztetése jelenleg is tart. Augusztusban Tárgyalják a politikái testületek a határozat végrehajtását. Ekkor a lalklkbér- emêlés, a különböző ár- és jövedelempolitikai kérdések, a te'lekellótás rendszerének továbbfejlesztését szolgáló intézkedések kerülnek napirendre. Várhatóan ugyancsak augusztusban tárgyalja a Minisztertanács az előterjesztést és a döntésnek megfelelően kerül sor a jogszabályók kiadására. Augusztusi feladat a lakásügyi tanácsrendeletek felülvizsgálatához — a lakáselosztás és -gazdálkodás tóvá bbfejlesztésé- hez — szükséges irányelvek kiadása is. Augusztus végével tehát lezárul az állami szervek előkészítő, szabályozó munkája, amelybe közben már a tanácsok véleményezésükkel, majd a tanácsi bizottságok szervezésükkel bekapcsolódtak. A továbbiakban a feladatok döntő többsége tanácsi hatáskörbe kerül. Július 20-ig — a minisztertanácsi előterjesztés véleményezésével egyidejűleg — a tanácsok tájékoztatják az ÉVM-et a helyi végrehajtás előkészítéséről”, személyi és tárgyi feltételeiről. Október végéig felülvizsgálják a helyi tanácsrendeleteket és szükség szerint az új vagy módosított tanácsrendelkezéseket adnak ki. Novemberben a fővárosi és a megyei tanácsok tájékoztatást készítenek a helyi tanácsrendeletekkel kapcsolatos munkákról. Ezek alapján kerülhet sor esetleg központi intézkedésekre. Jelentős feladat a lakbér- rendezéssel összefüggő munkák előkészítése és zökkenőmentes végrehajtása. Ehhez a tanácsok 1983. januárjában — lehetőség szerint — befejezik a lakáskataszter, a bérlemény- nyilvántartás ellenőrzését, kialakítják a lakbérek helyi differenciálásának mértékét, amelyeket tanácsrendeletben szabályoznak. Márciusban kell megállapítaniuk a lakások új bérét és azt írásban — az arra központilag kialakított nyomtatványok felhasználásával — közlik a bérlőkkel. Egyidejűleg igazoló lapot adnak ki a szociális támogatásra jogosultak — nyugdíjasok, többgyermekesek — részére. Május végéig az illetékes tanácsi építésügyi és pénzügyi szakigazgatási szervek elbírálják a vitás kérdéseket. Biztosítani kell a bérlők bejelentéseinek, panaszainak érdembeni, gyors, szakszerű intézését. A lakásépítés és -vásárlás támogatási és kedvezményrendszere o tervek szerint 1983. január 1-vel változik. Ennek leglényegesebb elemei : a támogatás nem az építési formához és településhez, hanem a családhoz — létszámához — kapcsolódik. Az orszáqban eqysé- qes szociálpolitikai kedvezmény lesz, a munkáltatói támogatás minden munkavállalóra kiterjed. A kedvezményes kamatozású hitel sem az építési formához, településhez kapcsolódik, hanem a család létszámához, így a társadalmilag elfogadott la- kásnáqvsáqhoz fűződik. A kamat mértéke egységes lesz, s lehetővé válik úgynevezett bankkölcsön — naqyobb kamatteherrel, rövidebb . időtartamra — felvétele. Az Állami Tervbizottság —az intézkedési terv részeként — a 'lakóházfenntartási feladatok korszerűsítésével külön foglalkozott. Megállapította, hogy a kormányzati munkában kiemelten kell foglalkozni a tanácsi ingatlanok kezelésének —üzemeltetés és karbantartás, felújítás, korszerűsítés — valamennyi feladatával, méqpedig a jelenlegi helyzet átfogó javításával. Ez azért is kiemelten fontos, mert 1983. július 1-től fokozatosan emelkednek a lakbérek, és a több bérért, a bérlő is elvárja a gyors intézkedést, javuló karbantartó-, hibaelhárító munkát, a nagyobb rendet és tisztasáqot. A fejlesztésnek az o fő célja, hogy az ingatlankezelő szervezetek váljanak tényleges gazdáivá a lakásállománynak, legyen korszerű, a helyi viszonyokhoz, szükségletekhez igazodó szervezetük, rendelkezzenek a szükséges eszközökkelr önállóan gazdálkodjanak bevételeikkel és azok fedezzék is a felmerült költségeket. A tanácsi ingatlankezelés javítását elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával lehet elérni. Ha a munkát végzők közvetlenül érdekeltek lesznek a kedvezőbb anyagfelhasználásban, a meglévő és használható berendezési tárgyak megóvásában, ha bérük közvetlenül kapcsolódik a munka meny- ■nyiségéhez és minőségéhez, várható, hogy javul a munkaerkölcs, a jó munka pedig kedvező társadalmi megítélést is eredményez majd. Az érdekeltségi rendszert természetesen nemcsak a fizikai dolgozóknál változtatják meg, hanem az őket közvetlenül irányítóknál, sőt a szervezetek vezetőinél is. Mindezekkel azt kívánják elérni, hogy a munka szervezettsége, színvonala gyorsan és érzékelhetően javuljon. (MTI)
