Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
1982. július 9. TOLNA > _ ishÉPÜJSÀG 3 Kulcsemberek megbecsülése Energiatakarékosság és súlygyarapodás A telep a víztoronyból Az épületek tetőszerkezete akácfából készült Munkahelyen. társaságban vagy- akár az iskolában kinek ne lenne határozott véleménye arról, hogyan szerepelt a foci- világbajnokságon Nyilasi, milyen erényeket mutatott fel a játékban, s közben miféle hibákat vétett. Az is közismert — s mindennapi beszédtéma —, hogy miként nyilatkozott egy ismert rendező a tévében (vagy az újságokban) a magyar film helyzetéről, s jó néhány színművészünknek nemcsak a színpadi teljesítményét ismerjük a t ömegko mm u nikáci ó jóvoltóból, hanem filozófiai nézeteit, gasztronómiai ismereteit vagy esetleg, magánéleti ügyes-bajos dolgait. Az a gyanúim azonban, hogy sokan zavarba jönnének akér- déstől: vajon a műszaki tudományokban, az urbanisztika terén, a pedagógiában vagy éppen a közegészségügy hazai zászlóvivői közül kik azok az értékes egyéniségek, akiknek tevékenységére érdemes odafigyelni? Forgó László profesz- szor nemrégiben kapott igen magas kormánykbüntetést. Ha Kovács István filmrendező jóvoltából annakidején nem láttuk volna a „Nehéz emberek"- et, most valószínűleg fogalmunk se lett volna, hogy a Heller- Forgó világszabadalom párosának egyikében kit is érdemes tisztelnünk. KEZÜNKBEN A SIKER VAGY A KUDARC Kétségtelen, hogy — néhány divatos, népszerű, látványosan tálaiható terület szakembereitől eltekintve - kevés szó esik azokról, akik a gazdaság és a társadalom más-imás posztjain kufl csemberékn ek szám ítana k. Egyáltalán nehéz behatárolni, megfogalmazni, hogy kik is sorolhatók egyéb kategóriába. A statisztika nem ismer olyan közelítést, hogy munkahelyi vezér- egyéniség (a szó átvitt és nemes értelmében), az a dolgozó (vagy vezető), akire a többség hallgat, akiinek a leghatásosabb a példamutatása ; magatartást, ízlést, munkastílust formál — vagyis kulcsember. A statisztika csupán arról képes számot adni, hogy például hazánkban a felsőfokú végzettségűek szórna 150 ezer. Mértékadó vélemények szerint közülük minden harmadik — tehát mintegy 50 ezer ember —, akinek működése olyan hatással van a tudományra, gazdaságra, hogy az eldöntheti egy-egy tervidőszak sikerét vagy kudarcát, de legaláblbA hazai külkereskedelmi vállalatok 1982. első félévében mintegy 90 millió forinttal járultak hozzá hazai iparvállalatok exportfejlesztő beruházásainak finanszírozásához. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat társasági szerződés keretében 10 millió forintot ad a Fémmunkás Szövetkezet gyártmányfejlesztéséhez, az Interag ugyancsak 10 millió forintot bocsátott a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet rendelkezésére, amely a mélyhűtött zöldségek és gyümölcsfélék termelését kívánja növelni. A Metrimpex a Labor Műszeripari Művekkel közös fővállalkozásban szintén 10 millió forintot költ oktatási létesítmények műszereinek gyártására. A külkereskedelmi vállalatok évről évre több százmillió forintot fordítanak iparvállalatok fejlesztési törekvéseinek támogatására. 1978 és 1980 között a külkereskedelmi vállalatok összesen 900 millió forintot engedtek át az említett célokra a termelővállalatoknak, s mintegy 330 millió dolláros többlet- exporttal számolnak. A három év alatt megvalósított beruházások azonban több mint 400 hatja az elért eredményeket. (A világért sem szándékszunk valamiféle voluntarizmus hibájába esni. Természetesen pénzügyi, műszaki, értékesítési — belső és külső - körülmények meghatározottságát csupán a személyi akaraterő, cselekvőkész- ség képtelen a visszájára fordítani, de az is ig'az, hogy nagyon sok függ az embertől. Láttunk már olyan „csodát”, almikor nehéz objektív körülmények közepette kisebb-nagyobb közösségek túltettek azókon, akik viszonylag sokkal jobb eséllyel indultak valamilyen gazdasági vagy társtadailimi versenyben.) NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS Ha már a statisztikánál tartunk, arra vannak összehasonlító adataink, hogy egyes - vélhetően aktív, kulcspozíciót betöltő - rétegek helyzetét ös'í- szevessü'k. A felsőfokú végzettségű műszakiak száma Magyar- országon (tízezer aktív keresőhöz viszonyítva) több mint Csehszlovákiában, csaknem másfél- szerese az NDK hasonló számarányának, a szocialista országok között e tekintetben csupán a Szovjetunió mögött maradunk le. Ha a műszakiak keresetét vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ez 1938-iban éppen háromszorosa volt a szakmunkások átlagos bérének, 1949-iben már csak kétszerese, 1964-ben 54, tavaly pedig mindössze 18 százalékkal haladta meg azt. Ugyanakkor az NSZK-bain ma is átlagban 80 százalékkal, Franciaországban pedig 200 százalékkal keres átlagosan többet egy mérnök a szakmunkásnál. Mindebből következtetni lehet a kulcspozícióban dolgozók hazai megbecsülésének erkölcsi és anyagi mértékére. Az erkölcsiekhez különben az is hozzátartozik, hogy igen sok mérnök munkaidejének teljes vagy legalábbis jelentékeny részében nem a képzettségének megfelelő feladataikat lát el. A kreatív, az alkotó munka helyett értekezik, anyag utón sraladgál, a termelés napi döccenőit he I y re h o z a n d ó tű z o 11 óm unk á va I van elfoglalva. Mennyiben tud így megfelelni a beosztásából adódó kulcsfe'ladatöknak? SZELLEMI INFRASTRUKTÚRA Ahelyett, hogy a nehezen megválaszolható kérdések számát szaporítanánk, megpróbálunk néhány általános tapasztalatra hivatkozni. Ki ne ismert volna — esetleg épp a saját millió dollár értékű kivitelt tettek lehetővé. A hazai külkereskedelmi vállalatok közül három év során a Terimpex mintegy 120 millió forintot fordított elsősorban a húsexport növelésére, a Monim- pex döntő többségében a termelőszövetkezetek, illetve az állami gazdaságok borászatfejlesztési törekvéseit támogatva közel 230 millió forintot fordított szőlőtelepítésre, a borászati ágazat minőségfejlesztésére. 1978 és 1980 között a Techno- impex döntően a szerszámgép- gyártásba 53 millió forintot fektetett be. A Terimpex kihelyezései voltak a legsikeresebbek, a tervezett hatmillió dollár többletexporttal szemben a teljesítés elérte a 11 milliót. A Monimpex befektetései meglehetősen hosszú távon — 10— 15 év után térülnek meg —, csak az újonnan telepített szőlők termőre fordulása után várható a többletexport. A Techno- impex befektetései esetében ez ideig a vártnál csak kisebb mértékben növelték a kivitelt, ami elsősorban a konjunkturális viszonyok romlásával, a nehezedő külgazdasági feltételekkel magyarázható. munkahelyén - olyan esetet, hogy egy-egy új vezető mun'ká- bafépése nyomán gyökeresen megváltozott a légkör. Váratlanul kibontakozott (visszaesett) az emberék tenoiakarása, munkaikedve, s egykettőre szép eredményeket aratott (a korábbihoz képest a mélypontra süllyedt) az üzem, az osztály, az intézmény vagy a gazdaság teljesítménye. Ki ne isimerné a tekintélyes fehérüstökű szakibácsit, akinék munkamódszereit igyekszenek ellesni a fiatalók? Ki ne találkozott volna olyan pedagógussal, akinek magatartását nemcsak tanítványai próbálják akaratlanul is utánozni, hanem a tantestület tapasztalatlanabb tagjai is? Ki- ne hallott volna körzeti orvosról, aki nem arról nevezetes, hogy betegei az elvárható hálapénz nagyságának arányában részesülnek a gondoskodásban, háném arról, hoqv mindenkihez van néhány érdeklődő, jó szava, nem feledkezik meg az idős nyugdíjas különös kívánságairól ; s hogy a körzetében az átlagosnál jöbb egészségnek örvendenek az emberek, az nem kizárólag a modern gyógyszereknek köszönhető? Ilyen és hasonló példák is bizonyítják; nagyon sok függ egy-egy kiváló egyéniségnek a környezetére gyakorolt hatásától, mondhatnánk lénye személyes varázsától. Az efféle szellemi értékek - akármilyen meglepő — olykor tárgyi, anyagi hatásokat is ellensúlyozni képesek. Istmert, hogy az energ-ia- és nyersanyagárak robbanásából az ilyen természeti kincsekkel bőségesen megáldott országok jelentős többletjáradékra tettek szert, anyagi előnyhöz jutottak. Ezt komipenzá'lni kizárólag azok az országok voltak képesek, amelyek — pénzügyi erőforrásaik és piaci monopóliumaik mellett — növekvő arányú, mágasan kvalifikált szellemi munkával vonzották magukhoz és hasznosították gazdaságúikban a felhalmozott „olajdollárokat”. Ma már „szellemi infrastruktúrának” is nevezik ezt a közeget, amire jellemző, hogy sók jól képzett szakember alkotóerejével ügyesen sáfárkodnak. Mindez nemcsak a megfelelő embert a megfelelő helyre irányító kádenmunlka javításának, az egyenlősdi.t megszüntető differenciált bérezés gyakorlati megvalósításának fontosságát húzza alá, hanem azt is, hogy sok még a tennivaló a kulcsemberek erkölcsi megbecsülése, jó ízlésű népszerűsítése, tárT sadalmi megítélése ügyében. VAJDA JÁNOS Eredményhirdetés Csütörtökön, a MTESZ székházában kihirdették az Ipari Minisztérium, a társintézmények és a társadalmi szervek tavaly novemberben közzé tett anyagtakarékossági pályázatának eredményét. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, a bíráló bizottság elnöke értékelte a pályázatot. A beérkezett 300 pályázat közül a bizottság hatvanöt díjazott, illetve jutalmazott. Az ezekben javasolt új eljárások, technológiák és szervezési módszerek révén — a bírálók és szakértők véleménye szerint — a bevezetéstől számított egy éven belül összesen másfél milliárd forint takarítható meg. Figyelemre méltó, hogy a díjazott pályázatok 47 százaléka országosan is bevezethető javaslatokat tartalmaz, s több mint 50 százalékuk nem igényel — vagy csak egészen minimális, a vállalati erőből könnyen megoldható — beruházást. A pályaművek között az acélszer- kezetek, hengerelt acélok gyártására és a vaskohászatra vonatkozó anyagtakarékossági javaslatok aránya a legmagasabb. A bíráló bizottság elnökének értékelése után Fock Jenő, a MTESZ elnöke átadta a legjobbnak ítélt pályázatokért járó díjakat és jutalmakat. Végre olyan telepet, szállást siketéit létrehozni, ahol a sertés jól érzi magát — mondja a Paksi Állami Gazdaság sertéságazat-vezetője, iFülöp József. Hardon találkoztunk, a Németkér mellett létesített egészen újszerű, modern telepen, ahol egyébként még folyik az építőszerelő munka, a teljes befejezés augusztus végére várható. De már hizlalnak az elkészült épületekben, sőt eredményről is számot tudnak adni. Örömmel újságolja Fülöp József, hogy a hízósertések havi súlygyarapodása átlagosan 16,2 kiló volt, ez lényegesen jobb az eddigieknél: a gazdaság többi sertésének gyarapodása — tehát más rendszerű telepen — 14 kiló körül van. Itt, az új hardi kísérleti telepen az abrakfölhasználás ahhoz a 16,2-es eredményihez 3,80 kiló, tehát egy- egy kiló hús előállításához eny- nyi abraktakarmány kellett. A jó eredmény egyik oka a szakemberek szerint, hogy nyugodtak az állatok, gazdaságosan hasznosítják a takarmányt. Vagyis jól érzi magát a jószág és hízik, várakozáson felüli gyorsasággal. A kísérleti sertéstelep megépítését a MŰM és az AGRO- BER segíti. A minisztérium ajánlotta a megvalósítását, mivel a terv nagyon sokat ígérő volt. Anyagi támogatást is nyújt a gazdaságnak, de a költség nagyobb része természetesen a Paksi Állami Gazdaságot terheli, hosszúlejártú hitel igény- bevételével. Korábban, az építkezés kezdetén megírtuk már, hogy ez a sertéstelep energiatakarékos lesz. A takarékosság egyrészt azt jelenti, hogy fűteni csak a fiaztatót és a malacnevelőt kell, másrészt pedig ezen a telepen minimális a gépfelhasználás. A vizet önitatón kapja a jószág, a takarmányt egy speciális adagoló kocsi viszi be középen és kiadja. A hizlaldák mellett kifutó van, ahol le- vegőzhet, napozhat, eleget mozoghat a jószág, és itt a kifutóban történik a trágya ösz- Bzetakarítása, olyan módon, hogy erre a néhány percre kinyitják az elválasztó „kerítések” ajtajait és egy kis traktor végigmegy tolólappal. Az istálló végén aztán markoló rakja fel a trágyát a vontató pótkocsijára. A betonozott trágya- gyűjtő hely ott van a közelben. A környezet sem szennyeződik. Megtakarítást jelent tóvábbá, hogy a szellőzéshez nincs szükség ventillátorokra, mert az épület mindkét oldalán nagy ablakok készültek, szabályozha- tóan nyílnak, a hőmérséklet szerint. Mindezen túl pedig maga az építkezés is olcsóbb az eddigieknél, a tetőszerkezet akácfából készült, nagyon szépre és praktikusra. Az állatok takarmányozása loccsantott etetési módszerrel történik, amelyhez nedvesen tárolt kukoricát használnak fel alapvetően. A szárítás mellőzése újabb megtakarítás. A malacok utónevelése 30 kilós súlyig battériás módszerű. A takarmánykeverő rendszer a melléktermékek felhasználására is alkalmas lesz. A Pápai Állami Gazdaság szerelői még dolgoznak a telepen, ők szerelik a nedves etetési tedhnológia berendezéseit. Kész az öt hizlalda, a kocaszállás, a kanszállás és a vemhe- sítő. A malacnevelő és a fiaz- tató 75—80 százalékban készült el eddig. A takarmánykeverőt, valamint a víz- és villanyszerelést, a kutricákat és az ablakokat a paksiak készítették. Segített, hagyományos építési munkával (alapozás, falazás) a Sárbogárdi TÉVÁLL. A fa tetőszerkezet az északi hegyvidékről, a Karancslapujtői Állami Gazdaságból került Hardra. Évente 37 ezer hízott sertést ad el a Paksi Állami Gazdaság, különböző feldolgozó vállalatoknak. Az új telepen négyezernél több hízót nevelhetnék egyszerre, és évente csaknem tízezret hizlalnak. A telep zárt rendszerű, önellátó, a hízónak valót maga teremti elő. Az itteni munkák irányítója Sey László, a gazdaság gyopár kerületének ágazatvezetője. Nagy érdeklődés várható a szakemberek részéről, országszerte. A hardi kísérleti telep bemutató napja a kedd lesz, ekkor várják a vendégeket, minden héten. Gemenci József Fotó: Gottvald Károly is nagymértékben befolyásolKülkereskedelmi és iparvállalatok együttműködése Érdeklődő szakemberek a telepen Az istállókat kisgépekkel takarítják
