Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-08 / 158. szám
1982. július 8. TSÉPÜJSÀG 3 Vonatok Új-Zélandba és Bangladesbe Új-zélandi megrendelésre eddig már 38 motorvonat kifutott a Ganz-MÁVAG-ból, további hat szerelvény pedig július végére elkészül. így a vállalat határidőre eleget tesz a jelentős megrendelésnek. A termelékenység további emelésével, megközelítően időarányosan teljesítette éves tervét és összesén két és fél milliárd forint értékű terméket szállított partnereinek. 1982 első hat hónapjában, együttműködve a Ganz Villamossági Művekkel tíz villamos mozdonyt átadtak a MAV-nak. Befejezték az Árpád-híd építéséhez szükséges vasszerkezeti elemek gyártását, beemelték azokat, s már a ho'dót is végiggurították a kiszélesített hídon. A hazai gázprogramhoz kapcsolódóan, az OKGT megrendelésére a gyár új gázkompresszorokat készít, s az első aggregótegységet már átadták a szerelőbrigádoknak. Az export- gyártmányok közül az év első felében vízszivattyút gyártottak egyiptomi partnerüknek. Elsősorban az alkatrész- és részegységigényeket rangsorolniuk kellett. Rövidesen hozzálátnak a szovjet megrendelésű motorvonatok gyártásához, és megkezdik.az év legjelentősebb és legnagyobb volumenű tőkés exportrendelésének teljesítését: Bangladesnek 38 dízelhidraulikus mozdonyt állítanak elő. Néhány hét múlva elkészül egy vízturbina indiai megrendelésre. Az atomerőművi egységek közül pedig kazettaátrakót készítenek csehszlovák erőművekhez, ilyen berendezést eddig csak Paks számára gyártottak. Finiséhez érkezett a gyár soroksári vasöntödéjének- rekonstrukciója is. Csatornatelevízió A főváros alatti csatornarendszer legszűkebb részeibe a búvár sem juthat el, ezért televíziós technika segítségével végzik az ellenőrzést a Fővárosi Csatornázási Müvek szakemberei. Az önjáró tv-kamera segítségével egy mikrobuszban elhelyezett képernyőn láthatják a hozzáértők a csatornarendszer esetleges hibáit, felvételünkön a Déli-pályaudvar melletti új autóparkoló csapadékelvezető csatornájába helyezik el a kamerát. Oroszlányi gépek marokkói loszfátbányában Négy kamionnal indították útnak az Oroszlányi Szénbányáktól azokat a vágafbiztosí- tó berendezéseket, amelyeket a marokkói foszfátbányák számára gyártottak a vállalat gépüzemében. Az 1980-as budapesti nemzetközi vásáron nagydíjat nyert berendezést kitűnő eredménnyel próbálták ki a joussoufiai foszfátbányában, és két újabbat rendeltek. Ignatkó György, llyés Zoltán, Németh Ferenc, Rácz Mátyás, Varga Albert, valamint Varró Jenő bánya- és gépész- mérnökök találmánya a nagy tömegtermelő munkahelyek régi gondját oldja meg. Az ilyen bányatérségekben a vágat- kereszteződések a legforgalmasabb föld alatti gócpontok. Ezeken át jutnak a dolgozók munkahelyükre, viszik le a nagy súlyú gépeket, a termelés más eszközeit, és ezeken át kerül felszínre a kitermelt nyersanyag, legyen az szén, foszfát, más egyéb. Egy-egy ilyen vágatkereszteződés szélessége elérheti a 4,5, hosszúsága a 6,5 métert; a boltozatra óriási kőzetnyomás nehezedik. Az új berendezés ki'béleli a falat, s a legnagyobb nyomásnál is teljes biztonságot nyújt. Negyven tonnányi szerkezetét, elemeire szétszedve, a bánya bármelyik pontjára el tudják juttatni. A biztonság megteremtése mellett gazdaságosabbá is válik általa a termelés, alkalmazásával ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy beépített, és a művelés után ott feleslegessé váló bányafát kiemeljék, és másutt használják föl. Mikroprocesszoros mérlegvezérlő Az ÉVM egyik automatizálási célprogramjának megfelelően a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál üzembe helyezték az első mikroprocesszoros betongyári -mérleg vezérlő berendezést, amelyet az Építéstudományi Intézet és a hódmezővásárhelyi Metripond közös tervezési és kivitelezési együttműködésében készítettek el. Az új berendezéshez a Metripond a keverőautomatikákat, az ÉTI a szállítópályákat gyártotta. Használata lehetővé teszi, hogy a hazánkban lévő betongyárak régebbi mérőberendezéseit a meglévő osztályozok és a végterméket kibocsátó keverők érintetlenül hagyásával korszerűsítsék. Az új mikroprocesszoros berendezés irányításával nagy pontossággal mérhető a szállítószalagon átfutó cement, kavics és víz. Ezzel a cementből száz kilogrammonként két és fél kiló megtakarítható. Az új termék gyártói szerint, azoknál a nagyobb megyei építőipari vállalatoknál, ahol az új mérőrendszert beépítik, évenie hétszáz tonna cementtel kevesebbet kell majd felhasználni a betongyártáshoz. A mikroprocesszoros betongyári mérlegvezérlő berendezésbe harmincféle minőségű beton „receptjét" programozták be. Kezelését egy ember látja el; szinte gombnyomásra készül a kívánt mennyiségű és minőségű beton. Atom erőmű-építkezés A szakszervezet mindenütt jelen van Sok embert irigylek is, meg nem is a paksi atomerőmű-beruházáson. Igen, mert ott lehet e nagy mű megalkotásán, amely egyszeri, hiszen első mindig csak egy van. Nem, mert any- nyi gond nyom ott minden felelősséget érző és vállaló embert, mint kevés más helyen. Csizmadia Endre ezek közé az emberek közé tartozik. Jászodat miég o rangját sem tudom pontosan megfogalmazni, mert egyszer szakszervezeti szervező - másodszor - vagy ezt tegyük inkább elsőre? - a szakszervezeti intéző bizottság titkára. Az első kapavágástól az erőműépítkezésen dolgozik. Funkciója volt tucatnyi, most a szak- szervezet „szakadt rá". Ez a munkája most már betölti'egész életét, már amennyiben életmeghatározó a hivatásszerű tevékenység. Szóval Csizmadia Endre szervező is, koordinátor is, ügyintéző is, sőt - ha úgy tetszik — „kijáró" is kénytelen néha lenni, no és persze titkár az intéző bizottság élén. Nos, ezzel az emberrel beszélgettem reggel fél 8-kor, miközben ő már készült Csehszlovákiába, hivatalos delegáció tagjaként. A beszélgetés nemcsak érdekes, hanem tanulságos is volt, hiszen ez a beruházás abban is egyedi, hogy a nagy résztvevők is legalább fé'l- százan vannak, a kisebbekről nem is szólva. Számos olyan speciális feladat vár itt a különböző társadalmi szervekre, amelyekkel másutt nem találkozni ilyen töménységben. No, és az sem utolsó szempont, hogy atomerőművet a paksin kívül még nem építettek Magyarországon. Az 1978-as év volt a beruházáson — Csizmadia Endre így mondja e!i — az óriási változások esztendeje. Ugrásszerűen megnőtt a dolgozók száma, a gazdasági irányítást átszervezték, kormánybiztos és miniszteri biztos került mindenütt az élre. A szakszervezeti intéző bizottság is átszerveződött. Eredetileg koordináló szervnek indult és az is volt 1977-ig, meglehetősen kevés kapcsoltattál a beruházáson jelenlévő vállalatok szakszervezeti szerveivel. Admi. nisztratív irányító és reprezentatív ellenőrző tevékenység jellemezte az intéző bizottságot. Azóta aztán sok minden megváltozott. Először is rájöttek, ,hogy a SZOT 1961-es, nagyberuházásokról szóló, határozatát itt, egy az egyben nem lehet alkalmazni. Rugalmasan kell azt kezelni... Némi túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy az itteni szakszervezetiek „szabad kezet" kaptak. Az étterein épülete (balra) és a Paksi Atomerőmű Vállalat központja A várt hat és fél ezer helyett 1978-ban nyolcezerre futott fel a dolgozólétszám. Ez szociálpolitikai vonatkozásban hallatlanul nagy feladatváltozást jelentett. A szakszervezet „felvállalta" a szociálpolitikai munka szervezését. Mindenekelőtt minden érintett szervvel és az itt közreműködő vállalatok vezetésével szoros 'kapcsolatot építettek ki. Havonta koordinációs értekezletet tartanak és az ott hozott döntéseket anélkül, hogy azok a határozat rangján szerepelnének, magára nézve kötelezőnek érzi minden érintett. Az intéző bizottság nagyon sokat kér a vállalatoktól, de nagyon sók esetben segít is, fölhasználva kapcsolatait és fölhasználva azt a helyzeti adottsógot i;s, hogy nemcsak egy nagyberuházásról van szó, hanem a pa'ksi atomerőmű -(beruházásról. Hogy néha operatívan 'kellett intézkedni, pontosabban fellépni? Hát igen, valószínűleg kell majd a jövőben is, de most az újságíró h'angsú'lyozza, hogy Paks egy kicsit külön világ? Némileg újítani kellett a formát illetően a munlkaversenyen is. A hagyományos túlságosan vállalatorientált volt, nem ösztönzött egyértelműen a beruházásra. Az új formát a vállalat kormánybizottsága és a szakszervezeti intéző bizottság közösen dolgozta ki. A munkaverseny itt nem általános célkitűzésekre, hanem konkrét feladatokra irányul. Nincs általános vállalás, hanem mindig egy adott célt kell elérni. A kitüntetésrendszeren is változtatták. Ha egy szocialista, vagy a szocialista címért küzdő brigád már az első évben igen jól dolgozik, esetleg az első félévben, mindjárt megkaphatja akár az aranyfokozatot is. Nem az eltöltött időt nézik, hanem a konkrét, meghatározott teljesítményt. Szólni kellene még sóik mindenről, ha a hely engedné. Annyit azonban vezérszavakban : tavaly hétszázezer forinttal gazdálkodott a beruházás művelődési bizottsága, amely a szakszervezeti intéző bizottsággal karöltve végzi igen fontos feladatát. Ennek az összegnek a felhasználása beruházási szinten történt, tehát — elsőül az országiban — nem vállalati szinteken. A SZOT munkavédelmi felügyelője állandóan jelen van, itt van a munkahelye, az intéző bizottság mellett. Az intéző bizottság nem küldöttek szerve, hanem választott testület, tizenegy fővel, tehát a viszonylag alacsony létszám miatt operatív tevékenységre alkalmas, nem úgy mint egy százfős nagygyűlés. A vállalati szlb-itittlkáro'klka'l a koordinációs értekezleteket negyedévenként, illetve szükség szerint tartják. Hogy jó-e a szakszervezeti munka az atomerőmű-beruházáson? Mindenesetre eredményes. Az ismert mozgalmi módszereken túl, vagy azok helyett, sok egyedi módszert is alkalmaznak. Eredményesen. És ne felejtsük, o paksi nagy- beruházás is „egyedi”. L. Gy. Fotó : Gottvald Károly Ezekben a házakban a beruházás dolgozói laknak Indulás a munkába Egy. a munkásszállások közül
