Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 156. szám. ARA: 1,40 Ft 1982., július 6., kedd Mai számunkból Egyezzünk meg! A mesebeli királyfi — mint tudjuk — soha nem alkuszik. Furcsa is volna, ha mondjuk a hétfejű sárkányhoz nem kivont karddal, halált megvető bátorsággal közeledne, hanem valamiféle „áthidaló javaslattal”. Mindjárt elveszítené varázsát, mindjárt nem lenne mesebeli. A mese nem érhet véget a királyfi és a sárkány ésszerű kompromisszumával. Győznie kell a jónak a rossz fölött, már csak azért is, mert a jó abszolút jó, a rossz pedig abszolút rossz, s e kettőt nem lehet összebékíteni. A valóságban némileg mások az esélyeink. Vélhetőleg csak csecsemőkorunkban nem kellett tudomásul vennünk a körülményeket, s nem kellett alkalmazkodnunk a többiekhez. Az öntudatlan néhány hónap elmúltával tanulni kezdtük, hogy mit lehet és mit nem. Tanulni kezdtük az ilyen- olyan együttélési normákat, az írott és íratlan szabályokat. Más szóval korlátáinkat. Ki könnyebben, ki nehezebben — természetétől és még inkább nevelőitől függően. És lettünk ily módon közösségben, társadalomban élni képes lénnyé. A folyamat persze korántsem ilyen egyszerű. Szerencsére. Ha mindig, mindenhez alkalmazkodtunk volna, nem fejlődött volna ki egyéniségünk, akaratunk. Nem lenne másokétól eltérő célunk, véleményűnk. Elfogadnánk mindent úgy, ahogy van. nem küzdenénk, nem akarnánk irányítani sorsunkat. Márpedig akarjuk, hogyne akarnánk, csak közben tudomásul kell vennünk lehetőségeink határait. A tényleges határokat, amelyek elérése nem kevés erőfeszítést kíván. Megalkuvók volnánk? Rossz ízű szó, megalkuvó. Bár az alkuban benne rejlik, hogy nem csak mi engedtünk. Valamire alkudni úgy lehet, hogy enged egyik is, másik is. Nem mindegy, hogy mennyit, persze. És nem mindegy, hogy miben. Van, ami nem lehet alku tárgya. Az elvi meggyőződés, az erkölcsi felfogás példának okáért. Sorsa válogatja, ki hányszor kényszerül élete során elveinek védelmére. És vizsgázik jellemből, bátorságból, hűségből... De maradjunk a köznapok kevésbé emelkedett példáinál. A tisztes alkut megkívánó napi ütközeteinknél. Mondjuk, a munkahelyünkön. E sorok írója nagyon tiszteli a makacs embereket, azokat, akik ragaszkodnak véleményükhöz mindaddig, amíg mások véleménye nem meggyőzőbb az övéknél. Úgy tapasztalom, hogy aki ragaszkodik igazához, az rendszerint fogékonyabb a másik igaza iránt. Természetszerűleg fogékonyabb. Mert érvekkel felfegyverzett mert végiggondolta, hogy mit miért kellene úgy tenni, ahogy ő kívánja. S nyilván megérti — elfogadja vagy elveti, de megérti — a másik álláspontját. Van elképzelése, ami szembesülve egy másikkal, megerősödik vagy gyengül, vagy egyszerűen teljesebbé válik, kiegészül. Manapság sokszor emlegetjük a döntések előkészítését a döntéseket megelőző demokratikus vitákat. Azt hiszem, hogy a jó döntésekhez makacs emberek kompromisszummal záruló ütközése szükséges. Hogy a kölcsönös engedmények után az maradjon meg, ami a legjobb megoldáshoz vezet. Függetlenül a véleményt nyilvánítók beosztásától. Ahol mindig a főnöknek van igaza, ott aligha érvényesül a kollektív bölcsesség. S korántsem csak a főnök hibájából nem. Hiába is vigasztalja magát bárki a szólás-mondással, hogy az okos enged ... Az okos akkor enged, amikor nálánál okosabbat, jobbat javasol a másik. Engedni soha nem könnyű. Belátni, hogy más valamihez jobban ért Vagy — ez is gyakorta megesik — a kitűnő ötletről lemondani azért, mert megvalósításához hiányoznak a feltételek. Ha valóban hiányoznak, és nem puszta kifogásként hangzik el, hogy az elképzelés nem időszerű, irreális stb. Megalkuszunk, de csők akkor tehetjük nyugodt lélekkel, ha bizonyosak vagyunk benne: nem tudunk változtatni a körülményeken. Enélkül a „külső tényezőkre" való hivatkozás csupán mentség, elfogadhatatlan mentség restségünkre, bátortalanságunkra. Hosszan folytathatnám a példálózást, és mindenki hozzá- tehetné még a maga történeteit. A dolog lényegét azonban további példák nélkül is megfogalmazhatjuk: szüntelenül engedményekre kényszerülünk. Csak az nem mindegy, hogy miért és mennyit adunk föl elképzeléseinkből. Az ésszerű kompromisszumot kikezdjük, megtartva mindent, ami megtartható. Es ez nem kudarc, nem vereség. Ehhez adnunk kell magunkat, képességeinket, s érezhetünk utána elégedettséget. Szégyellnünk azt kell, ha megalkuszunk anélkül, hogy alkudni próbáltunk volna. MAROS DÉNES Bei rút kiválik fokozódott a feszültség Diplomácia* erőfeszítések Az izraeli kormány vasárnap begin kormányfő elnökletével megtartott többórás ülésén - amelynek tanácskozásaiba menetközbe bevonták az ellenzék legfontosabb vezetőit: Simon Pereszt, Abba Ebant, valamint Rabin és Barlev volt vezérkari főnököket — úgy döntött, hogy „kategorikusan elutasít minden olyan javaslatot, amely a palesztinok politikai, szervezeti, vagy katonai jelenlétének bármely. fizikai vagy jelképes formáját irányozza elő”. Az izraeli kormány ülése után közép-európai idő szerint 12 óra 50 perckor felolvasott közlemény - a kabinet megfogalmazásában — azt követeli, hogy „minden palesztin terrorista hagyja el Libanont”. Hani El-hasszan, Jasszer Arafat főtanácsadója kijelentette: A palesztinokat nem lepte meg, hogy a PFSZ és a libanoni kormány közötti megállapodás hírére az izraeli kormány kategorikusan leszögezte: elutasít mindenféle megoldást, ami a palesztinok libanoni jelenlétét, mégha jelképes formában is, de tartalmazza. „A PFSZ mindent megtett az összecsapás elkerülésére. Ha Izrael katonai lépést tesz, készek vagyunk válaszolni. A bejrúti lakosak tudni fogják, hogy azért harcolunk, mert nem volt más választásunk” — mondotta Al-Hasszan. Arab vezetők újaíbb diplomáciai próbálkozásokba fogtak annak érdekében, hogy el lehessen kerülni Nyugat-Bejrút pusztulását Asszad Szíriái elnök vasárnap este váratlanul a szaúd-arábiai Taifba érkezett, hogy a libanoni válságról tárgyaljon Falhd szaúdi királlyal. Khaddam Szíriái külügyminiszter egyidejűleg az Egyesült Arab Emírségekben tárgyalt Zaid Szultán Al-Nahajan elnökkel. Najef Havatme'h, a Demokratikus Front Palesztina felszabadításáért főtitkára vasárnapi nyugat-bejrúti sajtáérfkezletén kiemelte, hogy Philip Habib amerikai közvetítő „elfogadta és értékelte" azokat a palesztin javaslatokat, amelyeket az izraeli kormány vasárnap visszautasított. Navatmeh sejteni engedte: A közös libanoni—palesztin javaslatokban szó van arról is, hogy a palesztin vezetés a megoldás keretében elhagyná Libanon területét. Navatmeh személyében felelős palesztin személyiség első ízben beszélt nyilvánosan erről a lehetőségről. Közlésével ellentétes értelmű nyilatkozatot adott vasárnap Szalah Khalaf, az El Fatah főparancsnokságának elnökhelyettese. Ő leszögezte : a palesztin vezetés nem fogja elhagyni Bejrútot. Izrael a polgári lakosság kollektív büntetésével próbálja kikényszeríteni a libanoni fővárosban bekerített palesztin fegyveres erők feltétel nélküli megadását. Az izraeli invázió« hadsereg a hét végén teljes blokád alá helyezte Nyugat-Bejrú- tot. A polgárháborús „zöld vonal” lezárásával megakadályozzák, hogy Kelet-8ejíútbó1 és Észak-Libanonból élelmiszert és üzemanyagot szállítsanak az ostromgyűrűbe zárt városrészbe. Bejelentették továbbá, hogy az amúgy is rendkívül gyér víz- és áramszolgáltatástól is teljesen megfosztják Nyugat-Bejrút 600 ezernyi lakosát. A blokád egyik kiváltó oka, hogy a múlt hét második felében tömegesen kezdtek visszatérni Kelet-Bej- rútból azok a menekültek, akik az izraeli fenyegetések hatására hagyták el a nyugati városrészt. A helyzet elmérgesedésére utal, hogy az izraeli tüzérség a hétfőre virradó éjszakán és a reggeli órákban folyamatosan ágyúzta bejrút déli külvárosait, miközben az ellenséges harckocsik megközelítették az egyik palesztin menekülttábort. Safik El-Vazzan libanoni miniszterelnök közölte Philip Habib amerikai elnöki megbízottal, hogy felfüggeszti a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet vezetőivel folytatott közvetítő tárgyalásait mindaddig, amíg nem vetnek véget az izraeli blokádnak és nem nyitják meg a főváros keleti és nyugati felét ösz- székötő átkelőhelyeket. 'Vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsának Libanonnal foglalkozó rendkívüli ülésén egyhangú határozatban szólítottak fel arra, hogy „mindenféle megkülönböztetés nélkül tiszteletben kell tartani a libanoni polgári lakosság jogait”. A Jordánia kérésére összebí- vott BT-ülésen Haszem Nuszei- beh jordániai ENSZ-nagykövet terjesztette elő a javaslatot, amely elítéli a polgári lakosság elleni izraeli erőszakeséiekmé(Folytatás a 2. oldalon.) Richard Nixon budapesti megbeszélései Richard M. Nixon, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Magyarországon tartózkodik, találkozott és megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével, Péter Jánossal, az orsszággyűlés alelnökével és Púja Frigyes kül- ügymintiszterrel. Prágai pártkiildöttség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának meghívására fővárosunkba érkezett a prágai pártbizottság delegációja. A küldöttséget Antonin Kapek, a Csehszlovák Kommunista Párt Elnöksége tagja, a prágai párt- bizottság vezető titkára vezeti. TOT-tanácskozás A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és területi szövetségeinek vezetői hétfőn az időszerű mezőgazdasági feladatokról tanácskoztak a TOT székházéban. Nagy figyelmet fordítottak a veszteségmentes nyári betakarítás, különösen a gabonaátadás és -átvétel körültekintő megszervezésére és az időjárás okozta veszteségek minél hatékonyabb pótlásának feladataira. Részletesen tárgyaltak a versenyképes export bővítésének tennivalóiról. Jauitfäk a Siő-hidat Simontornyán, a 61-es úti Siő-hidat 1968-ban adták át a forgalomnak. Röviddel használatba vétele után egy része kissé megsüllyedt. Ez a forgalmat nem akadályozta, de a keletkezett zökkenő kellemetlenné tette. A KPM Tolna megyei Közúti Igazgatósága most kijavíttatja a hidat. A járdaszegélyeket, mint képünkön is látható, leveszik, az úton lévő hullámot egy könnyitettbeton szerkezettel megszüntetik. A 6,8 millió forintot igénylő munkákat olyan ütemben végzik, hogy a hidat szeptember végére már át tudják adni a forgalomnak. Fotó: Kapfinger
