Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
1982. július 1. KÉPÚJSÁG 5 Közművelődésünk kérdései A közművelődésben dolgozók továbbképzése A közművelődésben dolgozóknak minden esztendőiben rendeznek továbbképzéseket - részben év közben, részben pedig nyáron, táborokban. Ezeken a továbbképzéseken egyaránt részt vesznek a főfoglalkozású és a tiszteletdíjas közművelődési dolgozók, csoportvezetők. Azon kívül, hogy saját tudásukat gyarapítják a speciális tanfolyamokon, tájékoztatókat hallgatnak az aktuális művelődéspolitikai témákból, egymással a jó munkakapcsolatot segítő barátság szövődik; nekünk, a különféle rendezvények résztvevőinek is hasznosak ezek a továbbképzések, hiszen a gyakorlatban mi is profitálunk a népművelők tudásából, kibővült ismereteikből, azaz magasabb színvonalon, korszerűbb eszközökkel gondoskodnak szabad időnk kellemes és hasznos eltöltéséről. Megyénk szakembereinek továbbképzését jórészt a megyei művelődési központ szervezi, és legtöbbjét megyén belül tartják. Néhány esetben más megyékkel, illetve országos szervekkel közösen és más megyében tartják a tanfolyamokat. Dránovítsné Szabó Mária, a megyei művelődési központ módszertani osztályának vezetője a nyári szakági képzésekről tájékoztatott bennünket. Az amatőr képzőművészek alkotótáborát Dom boriban tartották, ugyancsak .befejeződött Tengeiicen a szónókképző tanfolyam, s nemrégen érkeztek haza Lengyelből a résztvevőik, akik az ifjúsági klubvezetőképző tanfolyamon voltak. Az utóbbinak 25 megyerikben és 20 Baranya megyei hallgatója volt. Ma ér véget a fafaragó alkotótábor Dombóváron .és július 2- án zárja kapuit a díszítőművész tanfolyam Lengyelben. E csoport résztvevői a korábbi táborban a tananyag első feleként elsajátították a hímzéssel kapcsolatos .tudnivalókat, most pedig a csoport két részre osztva tanulja a szövést Akik a szövés haladó tanfolyamán vesznek részt, azok ősszel vizsgázhatnak. Tehát a tanfolyam célja, hogy a résztvevők alapfokon megismerjék a népi szövést, elsajátítsák a gvapliúszövés technikáját. Tudjanak sima és csilkritmusú szőtteseket tervezni, kivitelezni és a szakkörök taq- iaival meataníttatni. A III. dél- dunántúli fotós alkotótábort idén Marcaliban rendezték meg, s július 4-ig tart, Tolna megyei résztvevőkkel. A VI. országos színjátszó alkotótábort Duna- földváron rendezik meg augusztus első hetében - a Népművelési Intézettel közösen és más szervek anyagi támogatásával, s ugyarfcsak az intézet finanszírozásában. A fi lm vita-vezetői tanfolyamon - amely szintén roppant hasznos - is vesznek részt megyénkből és a szentendrei néprajzi filmes bemuttaLengyelben, a tanfolyam r észtvevői szőni tanulnak tón, valamint a Békésen megrendezendő néprajzi filmes alkotótáborban is képviseltetjük magunkat. Külön kell szólni a természet- védők kutatótáboráról, amelyet idén nyáron - augusztus TI— 22. között - rendeznek első ízben Váralján. A táborban szakköri tagok és egyéb kutatók vesznek részt a megye területéről. Mindehhez tudni kell, hogy az év elején természettuSzínminta-tervezés dományos munkacsoport alakult, a környezetvédelmi tanács patronálásával a. megyei művelődési központiban. Tagjai között vannak orvosok, geodéták, mérnökök, pedagógusok és kutatódiákok. A táborban részt vevők egy idő elteltével szakkörvezetők lehetnek. A tábor távolabbi célja az, hogy ameny- nyiiben o terület természeti értékeiről egy dokumentálható anyög elkészül, azt kiállításon, vagy előadás formájában bemutatják elsőként Váralján, majd a megyében másutt iis. A felsoroltakon kívül a megyei művelődési központ vállalva az anyagi terheket, szakembereket küld az ország különböző településein megrendezendő képzőművész-, fotós-, filin es tóvá b'bképzésekre, citera.is- kolába, népzenészek alkotótáborába, honismereti akadémiára, cigányegyüttesek vezetőinek továbbképzésére. A legutóbbi Művészet és ifjúság seregszemlén legjobban szerepelt 15 versmondót delegálja a művelődési központ a vensmondótáborba, ahol felikészülnek a jövőre megrendezésre kerülő Babits Mihály vers m and óve rse ny r e, aimel y nek a házigazdája ugyancsak a megyei művelődési központ lesz, s amelyet a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Művelődési Minisztérium és a Népiművelési Intézet rendez.-hJogi kérdések A határozott időre szóló munkaszerződés és a gyes EGY FIATALASSZONY felháborodva mesélte el „sérelmét”. Frissen diplomázott pedagógusként nem sikerült állandó státust szereznie. A városka iskolájába helyettesként alkalmazták. Egy gyermekgondozási segélyen lévő anya feladatát kellett ellátnia. A munkaszerződésben hangsúlyozták, hogy határozott időre kívánják alkalmazni. Az időpontot is megjelölték, meddig számítanak rá. Egy tanévet ledolgozott, és éppen az évzáró ünnepély utáni napokban szült. Munkaszerződése a következő tanév végéig szólt. így semmi akadálya nem volt annak, hogy a 140 napos terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyesben részesüljön. Úgy gondolták, jó lesz, ha a pelenkázás nehéz korszakán egyszerre lesznek túl. Mindenképpen két gyereket szerettek volna. És az első gyerekkel gyermekgondozási szabadságon töltött idő alatt bekövetkezett a második terhesség. A férj felkereste felesége munkaadóját, az iskola- igazgatót, aki gratulált az eseményhez, és „nem említett várható nehézségeket". Majd a látogatás után néhány nappal ismét fe! kellett keresniük az iskolát. Ekkor közölték, hogy a fiatalasszony egy éve nincs már munkaviszonyban, és kiadták a munkakönyvét. A fiatalasszony felháborítónak tartja, hogy az iskola semmilyen kötelezettséget nem érez az ő újabb szülése esetére; és a munkakönyvét egyszerűen „csak úgy” kiadták. Valóban sérelem érte? A jogszabály szerint semmiképpen sem. Gyakran találkozom azzal a tévedéssel, hogy betegség vagy terhesség miatt nem lehet a dolgozót elküldeni. Ez tulajdonképpen igaz is, mert a betegeket és terheseket felmondási tilalom védi. De nem védi közülük azokat, akiknek határozott idejű munkaszerződésük van. Ez a munkaviszony addiq a napig létezik, amíg azt a szerződésben kikötötték. A fiatalasszonyt első szülésekor mind a terhességi-gyermekágyi segély, mind a gyes megillette. A szülését követő évben lejárt a munkaszerződése. A következő évben bekövetkezett szülésnél már egy éve nem volt munkaviszonya. A második gyerekre viszont kapott újabb gyest. (Ez az úgynevezett pasz- szív jogon élvezett gyermek- gondozási segély.) És mindaddig kapja ezt a kedvezményt újabb szülései után is, amíg gyes alatt szül újra. TEHÁT ŐT nemhogy sérelem nem érte, hanem gyakorlatilag egy év munkában eltöltött idő után a kedvezmények láncolatához szerezte meg a jogot. Természetesen a 140 napos „szülési szabadság” ilyen körülmények között nem jár. Tehát a jogszabály szerint nem érte sérelem. Van egy másik, nem jogi oldala is esetének. Az igaz, hogy a munkakönyvét késedelem nélkül ki kell adni a dolgozónak, amint munkaviszonya megszűnt. Enélkül nem fud munkát vállalni. Az említett esetben arra gondolhatott az igazgató, hogy egy újszülöttel foglalatoskodó anyának aligha legfőbb gondja az elhelyezkedés. Hátha ké sőbb is szükség lesz rá. És ha cseperedik a gyerek, esetleg más helyett is be tudja állítani. Viszont számításait áthúzta az újabb szülés. Mindössze formahibát követtek el a munkakönyv benntartásával. Sokkal komolyabb sérelem éri azokat, akik mór több éve dolgoznak, de mindig csak határozott idejű szerződést kapnak. Ezt a szerződést időről időre hosz- szabbítják a munkaadók, majd amikor kiderül, hogy a dolgozó asszonyok gyermeket várnak, közlik velük, hogy nem tartanak tovább rájuk igényt. Ilyenkor bizony el kellene helyezkedni. És a jogszabály elméletileg a terhesek, kisgyerekesek számára alkalmáztatási elsőbbséget biztosít. De sajnos a gyakorlatban ez nem érvényesül. EGY VESZÉLYEZTETETT számára pedig eleve kilátástalan, hogy új munkahelyet keressen magának. Mit tehet ilyenkor? Csak annyit, hogy munkahelyi vezetőjének emberségére számít. Nem követelheti, csak kérheti, hogy munkaszerződését legalább a szülés napjáig hosz- szabbítsák meg. Ezzel már meg tudja szerezni a szülési szabadságra és gyesre való jogosultságát. DR. KERTÉSZ ÉVA Sorozatok a képernyőn Két nagyobb lélegzetű műsor is szerepel júliusban a televízió programjában. Jugoszláv filmsorozat kerül a képernyőre szerda délutánonként — július '14-től — A kezdet címmel. A 6 részes alkotás a XX. század elején kialakult jugoszláviai szocialista munkás- és diák- mozgalomról, valamint egyik élharcosáról, Dimitrije Tucovic- ról ad képet. A művészetek kedvelői a szobrászattal fogfalkozó ismeretterjesztő programokat tekinthetik meg július 18-tól, vasárnap esténként a 2-es csatornán. A modern szobrászat mesterei című 3 részes sorozat a művészeti ág fejlődését követi nyomon Rodintől napjainkig. A film nemcsak a műveket, hanem alkotóikat is bemutatja. Az első adás a századelő forradalmasító művészeti irányzatait öleli fel. Az amerikai filmsorozat rendezője Michael Blackwood. Az 505-ös Kulturális Híradója Mindjárt az elején be kell vallani, hogy ez a cím a maga hevenyészettségével nem illiiik ahhoz a gondos munkához, amely e cikk főszereplője. Ugyanis a szóban forgó, tizenkét oldalas kiadvány valójában egy pontosan, gondosan megszerkesztett és stencilezve sokszorosított híradó, az elmúlt tanév kulturális eseményeinek leltárpontosságú összefog1 aló- ja: és minden bizonnyal rövidesen iskolatörténeti dokumentum. Az igényességét már az első oldalon is kifejezi. Mottót Nazim Bükmet török költőtől kölcsönöz: „Ha Te nem égsz. én nem égek, és mi nem égünk, mitől oszlik a sötét?” Az 505. sz. Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet kulturális bizottságának kiadványa, a Kulturális Híradó az isikolq kultúrfelel ősi funkcióiban évő diákjainak készült. Hogy mégis itt, egy harminchatezren felüli példányszámú napilapban foglalkozunk vele, annak az az egyszerű, és nem is titkolt oka, hogy -magát a kiadványt is, de még inkább a tartalmából levonható következtetéseket figyelemre, sőt ml több, követésre méltónak tartjuk. A híradót összeállító Hideg László kulturális nevelőtanár a lap célját a kuiltúnfelelősöknek címezve, így fogalmazza meg: tájékoztatni az elmúlt tanév fontos kulturális rendezvényeiről. Az első oldalon szép köszönő szavakkal, név szerint is felsorolva elbúcsúzik attól a tíz fiataltól, akik a három iskolai év alatt példásan tettek eleget ennek a megbízatásuknak. iMajd tíz oldalon keresztül sorakoznak a rendezvényeik és az azokon eredményesen közreműködők nevei. Természetesen még egy szemelvény is csak a vázlat igényével állítható ösz- sze ebből a felsorolásból, amelynek élén a Csörge-tóig rendezett akadályverseny, műveltségi, ügyességi vetélkedő áll. Ezen tizenkilenc osztály csapató vett részt. Tizenhárom csapat volt az ifjúsági mozgalom történeti vetélkedőjén, húsz a Ki tud többet a Szovjetunióról? Hagyományos versenyen. De összemérték a tudásukat honismeretből, zenei műveltségből, a szép magyar beszédből, vers- és prózamondásból, politikai ismeretekből, történelemből és természetesen volt disco-verseny Is. A tehetség- kutató K'l mit tud? negyvenkét versenyzője versmondáslban, hangszeres zenében és népdal- éneklésben mérte össze a tudását. A politikai ünnepekre dokumentumjátékokat állítottak ösz- sze diával, zenével, az irodalmi színpad több alkalommal is szerepéit. Biztos, hogy nem véletlenül kapták azokat az elismeréseket, amelyekről a híradó számot ad. Nevezetesen egy osztály alapszervezete és három tanuló kapta meg a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét, öten jutalom üdülésre utaznak - az egyikük Rigába. A saját rendezvényeken túl, éltek a város kínálta lehetőségekké! is. Kereken háromszáz színházi bérletes volt az ifjúság számára szervezett, hat előadásból álló sorozaton, o'kilk minden bizonnyal egy életre szólóan megszerették Sdhillert, Kodályt. A komolyzenei hangversenyekre négyszázan váltottak bérletet, de igen sokán voltak tagjai a filmklubnak is. Az alapfokú tánciskolát hatvanon végezték el. És hogy tanintézeti kiadványról van szó, ahol az évzárás mindig magában hordja1 az új tanévet, azt itt is tetten érhetjük, hiszen a híradó utolsó részében már javaslatot tesznek a jövő tanévben újjáalakuló bizottságba frissen bekerülő tanulók személyére. Egyszóval: az 505-ösben folytatás következik. Visszhang Legyen tájgyííjtemény Váralján A Tolna megyei Népújság 1982. május 22-i számában cikk jelent meg „Nincs tájgyűjtemény Váralján" címmel. Az írás 1973—74-ben történt dolgok nyomába ered, elsősorban a falu néhány lakosának emlékezetére támaszkodva. A 8 év pedig, sajnos, úgy tűnik elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ahány ember, annyiféleképpen értelmezze és értékelje a történteket. A cikkhez mellékelt dokumentum némi fényt vet a lényegre: a tanács akkori vezetőinek kérésére kerültek a váraljaiak és a muzeológusok által összegyűjtött tárgyak a múzeumba, mivel a községi tanács nem tudta megoldani a raktározás, nyilvántartás és állagvédelem gondjait. Váralján 1973-ban a múzeum munkatársai a gyűjtést az akkori népművelési felügyelő, Hauser Miklós értesítésére és kérésére kezdték meg. Az értesítés úgy szólt, hogy Pécsről, Szegedről és Budapestről magángyűjtők járják Váralját és felvásárolják a különböző népművészeti tárgyakat. A gyűjtőmunka tehát a nemzeti kincs megvédése érdekében történt. Ezt az intenzív gyűjtést egészítette ki a helyi hímzőszakkör korábban feltárt anyaga. A tanácsi kérelem nyomán, de a tárgyak elszállítását megelőzően a múzeum munkatársa felszólította az adományozókat, hogy aki nem kívánja a múzeum részére átadni ottlévő tulajdonát, szállítsa haza. Volt, aki a felszólítással élt is. A tárgyak múzeumi gyűjtése, tisztítása és leltározása a község lakóinak tudtával, „szeme láttára” történt, összesen 521 tárgyat leltároztak be. Ennek az anyagnak egy része a kiállítóhely épületében kialakított raktárban került elhelyezésre, amikor a községi tanács felszólítására az átmeneti raktárt — volt tejcsarnoképület —. ki kellett üríteni. A többi tárgyat az egyébként is nagy raktárgondokkal küszködő megyei múzeumba kellett szállítani. (Megjegyezni kívánjuk, hogy a megye más községeiből — Szakály, Sió- agárd —, ahol a községi tanács váljalta a raktározást és a megőrzést, nem került Szek- szárdra az anyag.) A beszállított tárgyak ma is a múzeum birtokában vannak. A kint maradt anyag sorsa lett bizonytalan. így semmisült meg pl. az 521 leltári tétel sommás részét kitevő 325 darab hímestojás a községben, a helyszínen. A múzeum munkatársai a gyűjtőmunka, a leltározás és a múzeumi elhelyezés során korrektül jártak el, a szakmai előírásoknak és követelményeknek megfelelően. Egyetlen apró hibát vétettek. Az akkori szituációban nem tűnt problematikusnak, de így 8 év távlatából sok mindent egyértelművé tehetne, ha külön jegyzéket készítettek volna arról, hogy mi maradt a községben, s mely tárgyakat szállították a múzeumba. A cél, most már a megoldás megkeresése. Ez pedig röviden úgy foglalható össze, hogy: legyen tájgyűjtemény Váralján. Ennek alapfeltétele, hogy a községi tanács megfelelő, alkalmas és a múzeumi értékekre vonatkozó szabályok szerint őrizhető helyiséget, helyiségeket biztosítson egy helytörténeti gyűjteményhez. A múzeum vállalja, hogy a váraljai gyűjtésből tulajdonában lévő értékeket — a jelenleg folyó általános revízió rövidesen pontosan kimutatja, hogy melyek ezek —, e gyűjtemény részére visszaadja megőrzésre a községnek. Meggyőződésünk, hogy a 8 év távlatában tájékozatlanságból és az emberi emlékezet bizonytalanságából, a felgyülemlett, esetenként jogtalan sérelmekből adódó találgatások és vádaskodások megszüntetésére a legjobb út a gyűjtemény kialakítása és elhelyezése lenne. Ehhez azonban mindenkinek — a községi tanácsnak, a község lakosságának és a megyei múzeumnak is — el kell végeznie maximális gondossággal és körültekintéssel a ráháruló és fent vázolt feladatokat. MÉRY ÉVA, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője
