Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

1982. július 31. imEPÜJSÀGh Életed, boldogság, jöuökep A nyári olvasótáborokról Mi lesz ° gyermekemmel?-------------- Ezt a kérdést a szünidő kezdetén számtalan családnál fogalmazták meg a tanácstalan szülők. Az iskolai tanévek közti két és fél hónap alatt bizony nem kis feladat megszervezni a gyermekek megnyugtató felügyeletét. A közös családi nyaralás előtt, vagy után ilyenkor kapnak rendkívüli megbízatást nagy­szülők, más rokonok, ^barátok. És ezenkívül? Napközis tábor, úttörőtábor, építőtábor, ott­honi tartózkodás céltalanul, vagy művelődési tábor, ame­lyek közül most egyről, az ol­vasótáborokról essék szó. Az első táborokat 1972-ben a fiatal írók szervezték. Az idén, 1982-ben, már mintegy másfél száz olvasótáborban több mint 10 000 fiatal vesz részt. előadásokon, vitákon, kö­zös gondolkodást serkentő kis­csoportfoglalkozásokon, kész­ségfejlesztő órákon. Mindez nyáron történik, amikor a mű­velődési lehetőségek korláto­zottak, hiszen bezárnak a szín­házak, egyes mozik és könyv­tárak is részlegesen zárva van­nak, és ürességtől konganak a művelődési házak. A gondta­lan napozás és fürdőzés mel­lett tehát a művelődés iránti igényesség fenntartható, meg­őrizhető? Vagy talán életszem­léletünkkel van baj, mert azt hisszük, hogy a nyár, a „sza­badság” egyenlő a teljes sem­mittevéssel, mert ezáltal fel­frissülünk és pihenten foglal­hatjuk el ismét helyünket a munkában? Kétségtelen, hogy ezen csak akkor tudunk vál­toztatni, ha már gyermekkor­ban megszokunk valamilyen más életformát, amely nemcsak ismereteink gazdagodásához vezet, hanem egyúttal egy örömmel járó szellemi fejlődé­si folyamat természetes része is. Tálán egyetlen ifjúsági nyá­ri tábort sem kísér annyi vita és figyelem, mint az olvasó­tábort. Mivel magyarázható ez a nyugtalan kíváncsiság? Az olvasótáborok egyik elmélet­ben és gyakorlatban jártas szakembere, Kamarás István e közművelődési gyakorlatról töb­bek között így vall: „Úgy gon­dolom, akkor kerülünk helyünk­re, ha még az olvasótáborunk megkezdése előtt elkészül (és soha le nem zárul) hibagyűj­teményünk, ha a két hétig tar­tó lelkiismeretfurdalást alapos lelkiismeretvizsgálat és lelki- ismeretes felkészülés előzi meg." Az olvasótábor rendezői számára indokolt-e a koncent­rált figyelem? Ügy vélem; igen. A pedagógiai-közművelődési cél nem csekély értékű. Az olvasótáborok célja, hogy sajátos módszereivel és eszkö­zeivel, elsősorban a közösség­ben történő együttgondolko­dással segítse a résztvevőket személyiségük formálásában, önmaguk és környezetük meg­ismerésében. Ha az olvasótá­bor előkészítése és rendezése ennek a célnak szellemében történik, akkor a közösségi foglalkozások elősegíthetik, hogy a táborban részt vevő fiatalok világosabban lássák jövőjüket, egyéni és közösségi feladataikat. Iskola a nyárban? Félreértés ne legyen, nem er­ről van szó. Az olvasótábor olyan közművelődési alkotótá­bor, amely megfelelő vitalég­körben a közösségi élet egy­fajta értelmes tevékenység- modelljét kívánja megteremte­ni, nyílt demokratikus fórum formájában. Fertődön például 16 éves szakmunkástanulók részére rendeztek olvasótábort. Azok kaptak meghívást, akik évköz­ben is tagjai voltak az olvasó­táborotok klubjának. A nyári tíznapos együttlét tehát nem alkalmi találkozás, hanem a folyamatos művelődés — sze­mélyes indítékokból is táplál­kozó — természetes következ­ménye. Az olvasótábor rende­zését indokolja az önismeret kialakításának és fejlődésének támogatása, az olvasás, az önművelés, a szabad idő kul­túrált eltöltése iránti igény fej­lesztése, a honismeretre, a ha­zaszeretetre való nevelés. Az olvasótáborban naponta sűrűn váltják egymást az előadások és a kiscsoportos foglalkozá­sok. Néhány téma a foglalko­zások sorozatából: „Emberi kapcsolatok; ilyen vagyok én, ilyenek vagyunk mi!”, „Alkos­sunk együtt! — rögeszmekör", „Egyén-közösség, magánélet­közélet", „Unatkozom, mit csi­náljak (művelődési straté­giák)”. VaiOn a tábor résztvevői e-----i----- témák megbeszélése h elyett nem vállalkoznának-e szívesebben fürdőzésre, vagy gondtalan semmittevésre? A fürdés — ha erre mód van —, a sport, a természetjárás, a természettel való ismerkedés is része az olvasótábori prog­ramnak: A céltalan unatkozás­ra — az eddigi tapasztalatok alapján — nincs sem igény, sem idő. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy ki vállalkozzék ol­vasótábor vezetésére. A tábor célja, kívánatos légköre több­féle jártasságot követel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a feladatra vállalkozó legyen jó pedagógus, felkészült népmű­velő, megfelelő gyakorlattal rendelkező könyvtáros. Mind­ezek értelmében legyen a gyer­mekek — beszélgetésre, vitat­kozásra — felkészült, őszinte partnere. Legyen "őszintén kí­váncsi a gyermek véleményé­re, tekintse őket az eszmecse­rében egyenlő partnernek, és ne tekintse magát vesztesnek, ha netán gondolataiban ko­rábban tévedett. Az olvasótáborok szervezésé­nek, rendezésének jelenleg a Hazafias Népfront a gazdája. E politikai, társadalmi tömeg­szervezet — többek között — az Olvasó népért mozgalom szervezője és irányítója. Az Olvasó népért mozgatom és ennek részeként az olvasótábo­rok társadalmi támogatása a közművelődés szervezeti és szel­lemi gyarapodásának- egyik forrása lehet. Ennek megvaló­sulását segítik az olvasótábo­rokat támogató szervek és in­tézmények, a KISZ, az Úttörő­szövetség, a SZOT, a Művelő­dési Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az olvasó­tábori munka a társadalmi gondoskodás és a művelődési lehetőségek egyenlőtlensége miatt hátrányban lévő tehetsé­ges rétegekkel való törődés következtében válhatott haté­konnyá. Az idei olvasótáborok mint­egy kétharmadában 12—13 éves általános iskolai tanulók vesznek részt a közös munká­ban. Számottevő a cigány- származású gyermekek, a szak­munkástanulók, a nemzetiségi gyermekek olvasótáborainak száma. Az idén termelőszövet­kezeti fiatalok, jövőre szocia­lista brigádtag munkásfiatalok is kapnak meghívót. Más cél­lal, de hasonlóképp olvasótá­borban találkozhatnak a fia­tal könyvtárosok és a magyar szakos tanárok. E két utóbbi próbálkozásnak egyik legfőbb célja, hogy a fiatal pedagógu­sok és könyvtárosok cselekvő részesei, továbbvivői legyenek a gyermekkorból lassan felnö­vekvő közművelődési mozga­lomnak. A Hazafias Népfront és a társszervek nem kívánják az olvasótáborokat intézménye­síteni. Az olvasótáborok a jö­vőben is akkor lehetnek haté­konyak, ha nyitottságukat megtartják. A könyvtárosok és a pedagógusok jelenléte pedig arra utal, hogy az olvasótábo­ri célok megvalósításának leg­főbb eszköze a könyvhasználat és az olvasásra való ösztön­zés. Az iskola és az olvasótá­bor csakis együtt képes az el­méletben megfogalmazott ne­velési célokat megvalósítani. Az olvasótáborok i°­---------------------------------------------------- vo­j e attól is függ, hogy a tá­borvezetők és az olvasótábori kiscsoportvezetők elméleti és gyakorlati jellegű továbbkép­zését és tapasztalatcseréjét mennyire sikerül állandósítani, és új — céljának megfelelő — vonásokkal gazdagítani. MARÓTI ISTVÁN Képzőművészeti levél Halászat a képzőművészetben Baja és környéke régen is, ma is jelentős szerepet tölt be a hazai halászatban, s ennek hagyományai széleskörűen megnyilvánulnak, hatnak a -művészeti életre is. Az itt élő festők — ifj. Éber Sándor, Göldner Tibor, B. Mikii Ferenc, Miskolczy Ferenc és Sólymos­áé Göldner Márta — rendsze­resen festenek képeket a ba­jai halászat köréből. A halá­szati eszközök szorgos gyűjtő­je, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, dr. Sólymos Ede kandidátus e témakörből pub­likál itthon és külföldön. Ű szorgalmazta azt is, hogy az idei Bajai nyár keretében olyan képzőművészeti kiállítás nyíl­jon, amely összegezi a halá­szattal kapcsolatos hazai kép­zőművészeti alkotásokat. Hatvan festmény, grafika, szobor érkezett a kiállításra az ország minden részéből. Jelen van természetesen a képeken Baja és környéke, a bajai halászélet merítőző halásszal, halászbárkávai, varsákkal. A dunai halászatot e csoporton kívül Uhrig Zsigmond és Mikes István Józséf képviseli gödi és váci részletekkel, Szeges Gyu­lának, Zöld Anikónak a halá­szat és a halászcsónak Érdnél, Nagymarosnál jelentettek meg­örökítésre szolgáló élményt. Juhász Erika Nagymarosnál horgászt figyel, Bakallár Jó­zsef a soroksári Molnár-sziget- néí talál rá a halászlány alak­jára, Gádor Emil, Ha'jós Éva, Szőllősy H. íEta a Duna­kanyar effajta emberi mozgal­masságát alakítja festészetté. Uhrig Zsigmond Gödön él és alkot, s hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a halászat ősi mestersége. Ennek jegyében örökített meg több amszterda­mi halászbárkát és dunai ha­lászladikot, a vizek mellett élet­re kelő halas csendélet friss látványát. Szőllősy H. Eta hol­land, jugoszláv, itáliai környe­zetben, a Nápolyi öböl és Ge­nova környékén festett szám­talan halászbárkát, és megörö­kítette a balatoni halászatot. Erőssége, hogy a tájat figurák­kal bővíti, és a halászélet min­den mozzanatát megragadja. Udvary Pál ötven esztendő ál- hatatosságával ábrázolja évről évre a balatoni halászok alak­jait. Vagy száz ilyen tematiká­jú kompozíciója ismerj A ráckevei Duna-ág részle­teivel öltözteti fel ezen témáit Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany és Patay László. A szentendrei Hegyi György mozaiktáblán örökíti meg halas csendéletét. Halász és eszközei együtt lát­hatók egy elgondolt dunai kör­nyezetben Latakos József ké­pén. Bányász Béla halászai bár reálisak, nem konkrét hely­hez kötöttek, a táj, melyben haladnak, általános vidék. A bajai tárlaton szobrok, ér­mek, akvarellek, textil, fali sző­nyegek, tusrajzok, olajfestmé­Szőllősy H. Eta; Balatoni halászok Hajós Éva: Halászok nyék, bronz- és betonszobrok, terrakotta és kerámia, linómet­szet, ceruzarajz és vegyes tech­nikával készült kép egyaránt megörökítik a hálószedést Ba­jánál, a nádégetést Dömsöd- nél, a pákász alakját Rácke­vénál, de látjuk a tiszai halá­szokat is, míg mások az ártéri halászat specifikumait idézik. Halászbárkák társulnak a háló­húzók ritmikus csoportjaihoz, Hézső Ferenc az őszi halászat rejtelmeit vizsgálja a mártélyi környezetben. A Tisza is fősze­replő, Szeged, Vásárhely-Már- téiy és Szolnok környéke, Ti- szadob a képi rögzítés emlé­kezetes helyei Fontos Sándor, Kopasz Márta, Fodor József képein. Általános a halász fi­gurája Szurcsik Jánosnál. Akad olyan festő, aki Hemingway ösvényén keresi a halászat drámáját, így Pap Gyula, Né­meth Miklós, Patay Éva. Bokros László a bajai kiállí­tás érememblémáját is elkészí­tette, Buzü Barna Baját kö­szöntötte bronzéremmel, Do­monkos Béla és Gyurcsek Fe­renc pedig minden vizek összes halászáról mintázott portrét. Kétévenként rendezi meg ezt az összegező seregszemlét Ba­ja városa, a Türr István Mú­zeum és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A következő tárlatra már pályá­zatokat is írnak ki. MŰVÉSZET Kodály- évforduló a rádióban Ebben az évben ünnepeljük Kodály Zoltán születéséneik 100. évfordulóját. Az évforduló mél­tó rádiós megünnepléséről, elő­készületeiről Szí rá nyi Jánost, a rádió zenei főosztályának szer­kesztőségvezetőjét kérdeztük meg. — A Bartók-évfordelót követő­en ebiben az évben Kodály Zol­tán születésének évfordulóját ünnepli a magyar zenei élet. Kodály Zoltán művész és tu­dás, költő és névelő egysze­mélyiben, alkotóművész, aki a ma gate rém tette szókinccsel be­szél a magateremtette világról. Európai távlatokat nyitott meg zenei gondolkodásunk és taní­tásunk számára Magyarorszá­gon, s ezt a gondolkodásmódot ma már a világ minden pont­ján követik és megbecsülik. — A Magyar Rádió sokrétűen és színesen állította össze Ko- dály-íprograimjait. Műsorsoroza- tok, speciális rádiós programok, és rendszeres hangverseny-köz­vetítések teszik teljessé a rádiós Kodály-évet. A délidei hangver­senysorozat keretében már el­hangzott Kodály: Székely fonó című műve. A Magyar Nemzeti Galéria kupolatermében a deb­receni muzsikusgárda nagy si­kerrel tolmácsolta Kodály e re­mekművét. A centenárium körüli december 20-án felhangzó má­sik jelentős önálló rádiós prog­ramnak a Cantlieum Rákócziá- num bemutatásai ígérkezik. Bár­dos Lajos és Nádasdy Kálmán kantátája Kodály Zoltánnak, a kuruc kort idéző Ginka Panna zenéjéből készült. A rádió hang­archívumának felbecsülhetetlen értékét, Kodály 1950-55. között élmondott és hangszalagon is megőrzött öt tudományos érte­kezését — Magyar táncok 1729- ből, Arany János népdalgyűjte­ménye, A „kultúr” szó el terje­déséről, A folklorista Bartók, Szentirmaytól Bartókig - decem­berben a Kossuth adón hallhat­ják. A kutató tudós műhelymun­kájába nyújthat bepillantást a Népdalgyűjtő úton Kodály Zol­tán nyomában című, 15 részes, ismétlésiben elhangzó sorozat. A tíz éve sugárzottakhoz most újaibb felvételek is társulnak. (Az adások szeptembertől hall­hatóik a Kossuth adón,.) Akár ehhez a témakörhöz is kapcsol­ható a nagyszabású, nemrég in­dult Pátria népzenei hangle- mezsorozait, amely utolsó tanú­ként mentette és tette közkincs- csé pótolhatatlan népzenei ér­tékeinket. Érdekesnek ígérkezik az if­júsági osztály nagy lélegzetű sorozatai Bónis Ferenc szerkesz­tésében.; így láttam Kodályt címmel. Kodály Zoltánról, az emberről magyar pályatársai, baráti és tisztelői - többek kö­zött Doráti Antal,, Ferenosik Já­nos, Illyés Gyula, Szokolay Sán­dor — ötvenhét adásban emlé­keznek. Szabolcsi Bence, Kodály egyik legközelebbi munkatársa, 1972- ben - utolsó rádiós munkáid­ként — hat, felejthetetlenül szép előadásban emlékezett meg Ko­dály életéről és művészetéről „Úton Kodályhoz" címmel. A sorozat a Kossuth adón jelent­kezik július 18-tól augusztus 22- ig, vasárnaponként a kora dél­utáni órákban. Kodály zeneművei rendszeres ha ngverseny -közvetítések és -rendezések mellett felhangzó­nak majd a 15 részes Kodály- művek legszebb felvételei című sorozat, valamint Kodály kórus- művészete című rádiós program keretében is. LOSONCZI MIKLÓS BODOR ÉVA Solymosné Göldner Márta: Varsázó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents