Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. július 30. A gyes-en lévőkkel együtt (?)! Szakszervezeti __ élet Megjelent... A „Vállalatunk" sorozat első kötete „A vezető és a vállalati demokrácia” címmel jelent meg. A szerző a vállalati demokrá­ciát a ritkábban tárgyalt oldal felől vizsgálja, a vezetők fel­adatait és a vezetői munka sa­játosságait ismerteti a munka­helyi demokrácia érvényre ju­tásában, megvalósulását a ve­zetés folyamatában. Külön fejezet tárgyalja a ve­zetők és a társadalmi szervek kapcsolatát, a közvetett és köz­vetlen demokrácia fórumai és intézményrendszere feltételeit és működését. A sorozat második kötete „Vállalati bérpolitika — szak- szervezeti részvétel”. A vállalat életében az egyik legtöbbet vi­tatott kérdés a bérezés, mivel beosztásra való tekintet nélkül mindenkit érint. Különösen ne­héz azoknak a helyzete — mun­kahelyi vezetők és szakszerve­zeti tisztségviselők —, akiknek feladata a munkabérek meg­állapítása, a béremelések el­osztása. Elsősorban nekik nyújt segítséget a kiadvány, amely­ben a szerző először a bérezé­si alapelvekkel foglalkozik, majd a szocialista bérezési alapelveket megvalósító állami bérezési rendszert ismerteti. Megjelent „A társadalombiz­tosítási kifizetőhelyi ügyintézők oktatása” című társadalom­biztosítási kézikönyv, mely a tá rs ada lo mb i ztos ítá s i szó lg á Ita - tásokkal foglalkozó ügyintézők számára nélkülözhetetlen. A szerző a kiadvány beveze­tőjében ismerteti a társadalom- biztosítási törvényt, majd rész­letesen kitér a társadalombiz­tosítási ügyviteli feladatokra. Az ügyintézők tájékozódhat­nak a különböző szakszervezeti társadalombiztosítási és egész­ségügyi szervek munkájáról. Az elmúlt négy év folyamán a szakszervezeti alapszervezettel rendelkező munkahelyeknél - megyénkben - több mint 4000 nő volt, illetve van jelenleg is gyermekgondozási segélyen. Ez a tény azt is jelenti, hogy a szakszervezeti szerveknek is több figyelmet kell fordítaniuk erre a jelentős rétegre. Az alaip- szervezetek, az iparági-ágazati megyei bizottságok többségénél ez rendszeres tevékenység. A megyei bizottsággal nem ren­delkező szakmák alopszerveze- teinél folyó ezirányú munkát a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa kíséri figyelemmel és segíti. A közelmúltban került sor a textilipari és ruhaipari szakmá­hoz tartozó megyei vállalatok­nál annak a vizsgálatnak a le­folytatására, amelynek kereté­ben válaszokat kerestünk a gyes-en lévőkkel való kapcso­lattartás formáira, módszereire. Az érintett munkahelyeken a dolgozók 74,5°/o-a nő és a gyes­en lévők aránya 12% az állo­mányi létszámhoz viszonyítva. Néhány további jellemző adat: A gyes-en lévők 82%-a 22—30 év közötti. 8 általánost végzett 57%, 8 általánost nem végzett 2%, szakképzettsége 30%-nak van. A gyermekek számát tekint­ve 1 gyermekes 39%, 2 gyerme­A körúti közlekedés bizton­sága az elmúlt években me­gyénkben is javult. Az elmúlt E járműszerelvényen a le- és felrakóhelyek között a dolgo­zók a pótkocsin állva utaztak. kés 57%, bejáró dolgozó 41%, a gyes-t 3 évig igénybe veszi 96%, a gyes ideje alatt szakmát tanul 8%, egyéb állami okta­tásban vesz részt 6%, a gyes ideje alatt szakmát tanulna, ha tudna 33%, a gyes letelte után egy műszakban tud dolgozni 51%, két műszakban 8%, 3 mű­szakban 18%, a többiek tájéko­zatlanok. 68% a betanított és segédmunkás, a gyermekek óvó. dai és bölcsődei elhelyezésével mindössze 10% nem elégedett. Ügy véljük, hogy ezeket az adatokat tükröző körülmények is elegendő feladatot adnak szakszervezeti szerveinknek, de- sajnos - a helyzet még ennél is kissé rosszabb némely terü­leten. Itt elsősorban az emberi, a személyes kapcsolatok tartó­sára gondolunk. Ugyanis a gyes­en lévők és a munkahelyek kapcsolattartása igen változó. Általában évente 1-3 alkalom­ra korlátozódik, és ez többnyire felszínes kapcsolat csak. A munkahelyek részéről még így kedvezőbb hozzáállás tapasztal­ható, mint a gyes-en lévők ré­széről. Az évente rendszeresen megrendezésre kerülő kismama- találkozókon a megjelenés 30— 95% között mozog, de— sajnos — a jellemzőbb az 50-60%-os részvétel. A helyzet a kapcsolat- tartás olyan formáiban, — mint évekhez viszonyítva különösen jelentős a járművekkel kapcso­latos halálos üzemi balesetek számának csökkenése. Az 1979. évben bekövetkezett 23 halálos üzemi baleset közül 15 jármű­vel kapcsolatban következett be. Az 1981. évben 1 halálos üzemi baleset volt megyénk­ben közúton. A közúti baleset­elhárítás javításával kapcsolat­ban a szakszervezeti szervek kezdeményező, szervező munká­ja nyomán megyénkben is je­lentős mértékben fejlődött a közlekedésbiztonsági ogitációs és propagandamunka. Egyre több helyen foglalkoznak e kéidésekkel gazdálkodó szer­vezeteink is a munkavédelmi a kulturális, a sport- és egyéb munkahelyi rendezvények — sem jobb. Nem élnek kellően a munkahelyi szakszervezeti könyvtárak nyújtotta lehetősé­gekkel sem egy üzem kivételé­vel. üdülési lehetőséget, ha kis szóimban is, de biztosítanak ré­szükre, de még ezt sem veszik teljesen igénybe. Ma már több munkahelyen írásban és személyesen is felke­resik a kismamákat és tájékoz­tatják őket a képzési lehetősé­gekről, de igen nagy fokú pasz- szivitás tapasztalható. Pedig a gyes-en lévők több mint 80%-a 30 éven aluli még. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a gyes előtt megkezdett továbbta­nulást a kismamák befejezik. Más esetben igen ritka, hogy vállalkozzanak erre. Kedvező helyzetet tapasztaltunk a gyes­ről lAun'kába visszatérők eseté­ben, amit jelez az is, hogy szin­te általános az eqyműszakos foglalkoztatás, többségében biz­tosított a avermekek elhelyezé­se, bérezésük hasonló vagy azo­nos a velük hasonló munkát és azonos munkaviszont betöltők­kel. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a gyes-ről visszatérők hely­zete általában rendezett. De akkor úgy is kell fogalmaznunk, — és ezt tette az SZMT tifkársá­oktatások és különböző akciók, mozgalmak keretében. A fejlődés ellenére még szá­mos hibás magatartási ténye­ző befolyásolja a közlekedés­biztonság javítását. A munkavédelmi előírások szerint pótkocsin a dolgozók állva nem utazhatnak. Pótkocsi rakfelületén csak abban az esetben szabad személyt szállí­tani, ha a pótkocsin szállított személyek számára megfele­lően rögzített biztonságos ülő­hely van. A szemétszállítás részletes szabályait a munka- védelmi szabályzatban kell meghatározni. A pótkocsin uta­zók biztonságáért a vontató- vezető felel. ga is, figyelembe véve a más szakmák területén szerzett ta­pasztalatokat —, hogy a követ­kező időszakban a gyes-re ké­szülők előkészítésére és a gyes­en lévőkkel való kapcsolattar­tásra kell valamennyi .munkahe­lyen helyezni a fő figyelmet. Helyes és követendő gyakor­latnak tartjuk ezért a gyes-re készülő kismamákkal történő el­beszélgetést a kapcsolattartást illetően, ezt megelőzően vagy egy időben az érintettek részére a differenciált, a vállalati igé­nyeket és szükségleteket is fi­gyelembe vevő tanulási-képzési feltételek feltárását és az ezekre történő mozgósítást. Nagyon helyes, ha feltárjuk a gyes ide­je alatti munkavállalási lehető­ségeket munkahelyen belül és bedolgozói viszonyban, kihasz­nálva ezen lehetőségek kapcso­lattartó funkcióját is. Természe­tesen ezek a lehetőségek még tovább szélesííhetők, de nem nélkülözhető a volt munkatár­sak, a brigád, a szakszervezeti csoport, a barátok figyelme, fi­gyelmessége sem. Tehát akarjunk és tegyünk is többet a gyes-en lévőkkel együtt! G. L. A helyszínen történt ellenőr­zés megállapította, hogy a személyszállításhoz szükséges rögzíthető biztonságos ülőhely rendelkezésre állott, csak azt a dolgozók nem használták. Az üzemi balesetek megelő­zése érdekében a közlekedés minden területén szükség van a fokozott figyelemmel, külö­nös gondossággal végzett mun­kára. Fontos, hogy a szabályok betartását a munkát irányító vezetés rendszeres ellenőrzésé­vel biztosítsa. RUDNYÁNSZKY SÉLA, SZMT munkavédelmi felügyelő A legsúlyosabb veszélyforrások egyike a közlekedés-szállítás Pályázati rejtvény!! III. forduló A fiatalok iránti felelősségről VÍZSZINTES: 1. Az ifjúság- politika megvalósításáért fele­lős (zárt betűk: M, Z, T). 14. Lerohanásszerű támadás a ví­vásban CFLESS). 15. Az SZTK elődje volt. 16. Gyapjúból ké­szített durva posztó. 17. Esz­mei. 18. ... Diavolo; Auber- opera. 19 Vége a sakkjáték­nak. 20. Vízszolgáltató hely. 21. A medve neve Kipling regé­nyében. 23. A KISZ és az út­törőszövetség jogosultsága (zárt betűk: K, T, D, E). 27. hatolt: mellébeszélt. 28 Elítél­tek. 29. Erre a helyre. 30. Ró­mai számmal ötszázegy. 31. Ilyen a gyógyuló seb. 32. ... here; takarmánynövény. 33. A föld felszínén kúszó növényi hajtás. 34. Mint két tojás, olyan egyforma. 35. Egészséges idő­töltés. 37. Könnyít valakinek a helyzetén. 40. Milliók esti szó­rakozását biztosítja. 41. Ádám társa a naptárban. 42. Nem vall be. 43. Mindkét oldalán viselhető kettősen szőtt kelme. 47. A földgáz alkotóeleme. 48. Péterrel van társbérlete a nap­tárban. 50. Az urakra jellemző. 51. Kezében tartja. 52. Ilona becézve. 54. Valaminek a te­teje. 56. Attila népe. 57. össze­gyűjti. 58. Minden felnőtt dol­gozó erkölcsi és munkaköri kö­telessége (zárt betűk: Z, F, L); folytatása a függ. 14. sz. sor­ban. 'FÜGGŐLEGES : 2. A Rajna mellékfolyója (ILI.). 3. A tört egyik tagja. 4. Iskola a kicsik nyelvén. 5. Kétes! 6. Kínvalla­tás. 7. Etelka becézve. 8i Hul­lik a könnye. 9. Kiegészítés. 10. Természetes, eredeti. 11. Kárá­ra van. 12. A szén és az oxi­gén vegyjele. 13. ...-fi; tudo­mányos, fantasztikus irodalom. 14. A vízsz. 58. sz. sor folyta­tása (zárt betűk: J, L, É, V). 18. A szél teszi. 19. Egyre nyúlán­kabbá tesz. 20. Magyar pop­együttes, de a korlátolt fele­lősségű társaság rövidítése is. 21. Régebben falusi szülésznő volt. 22. A hét egyik napja. 23. Kezdő autósok iskolája. 24. Kosztolányi verse. 25. Olasz köztársasági elnök volt. 26. Hí­res francia divatdiktátor. 31. A ruha kisimítása. 32. Adósságot törleszt. 33. Szomjoltó. 36. Ti­zenkét hónapos. 38. Férfinév. 39. Az időnek nagyon rövid, egy mozzanatú szakasza. 40. TLS. 42. Cselgóncsszőnyeg. 43. Egyensúlyát veszti. 44. Több előadás megtekintését biztosít­ja. 45. Egy magyar film szerint is madár. 46. Fogaival őröl. 49. Tehergépkocsi-típus, vagy rész­ben kifarag! 50. UDA. 51. Lo­hol. 52. A Tisza mellékfolyója. 53. A távolabbi helyre. 55. Fel­ügyelő. 56. Téli csapadék. 57. Havon és vízen is siklik. KISFAL JÓZSEF Beküldendő a vízsz. 1., 23., 58. és a függ. 14. számú sorok megfejtése az alábbi címre: Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa, Központi Könyvtára, Szekszárd, Pf. 77. 7101. Beküldési határidő: 1982. augusztus 18. A helyes megfejtést beküldők között a IV. forduló után az összesített eredmények alapján sorsoljuk ki a díjakat. A II. forduló helyes megfej­tése: Az ifjúságpolitika céljainak megvalósítása az egész tár­sadalom érdéke és feladata. Az oktatás tapasztalatai és a feladatok A szakszervezeti tömegpoliti­kai oktatás a korábbi évek so­rán kialakult rendszerben folyt ebben az évadban is. A tan­folyamokon közel 12 ezren vet­tek részt, a szervezett dolgozók 17 és fél százaléka. Az okta­tások helyét, időpontját a mun­kahelyi sajátosságok figyelem- bevételével határozták meg. Nem örvendetes, hogy a mun­kaidőben történő oktatások szá­ma — különösen oz öt munka­napos hétre való áttérés óta — szaporodott. Az oktatási év beindítása előtt az SZMT-is'kólán 26 pro­pagandista egyhetes alapkép­zőn vett részt. Az itt tanultakat később, a tapasztalatok szerint eredményesen hasznosították. A foglalkozások megtartásá­nak alapvető módszere az elő­adás volt, a tankönyv alapján. A hallgatók aktivitása nőtt, mind többen kérdeznek és mon­danak véleményt közügyben is. A kérdések zöme gazdasági helyzetünkkel, az ezzel össze­függő bér-, ár- és életszínvo­nal-politikai kérdésekkel, a szinten tartás értelmezésével foglalkozott. Gyakori téma volt o kisvál­lalkozás, a mellékfoglalkozás, valamint ezeknek a szocializ­musba való beillesztése. A szakszervezeti tömegpoliti­kai oktatás — meglévő hiá­nyosságai ellenére — bővítette a résztvevők tájékozottságát, segítette eligazodásukat nap­jaink bonyolult kül- és bel-, va­lamint gazdaságpolitikai kérdé­seiben. A tisztségviselők oktatásának megszervezése és lebonyolítása zökkenőmentes volt. Az alap­szervezetek többsége megszer­vezte a bizalmiak, főbizalmiak és a helyettesek folyamatos képzését. A partner gazdasági vezetők oktatása jól sikerült, nem utolsósorban azért, mert maguk is érezték annak szük­ségességét. A szakszervezeti iskolában az elmúlt oktatási évben 25 tan­folyamot szerveztek, 886 részt­vevővel. Három tanfolyam ugyan elmaradt, de terven felül megtartották a HVDSZ megyei bizottsága tagjainak tanfolya­mát, az szb-einökök és -titká­rok továbbképzését, az SZ'MT- tagok tanfolyamát és egy to­vábbképzést a MEDOSZ köz­ponti vezetősége információs felelősei részére. Az oktatás szervezeti és tech­nikai feltételei javulták. Megállapítható, hogy a szak- szervezeti iskola a megnöveke­dett feladatoknak eleget tett, a végzett tisztségviselők, az is­kola elvégzése után felkészül­tebben és határozottabban vé­gezhetik munkájukat. Az illetékesek megfelelő ha­tározatokat hoztak az oktatási munka továbbfejlesztésére. Ezekben szerepel többek kö­zött a vezető propagandisták és propagandisták fokozott tájé­koztatása még ebben az évben, az információáramlás javítása, elméleti konferenciák szerve­zése. Hírek - események — A HVDSZ megyei bizott­sága a közelmúltban kerék­asztal-beszélgetést szervezett az üzemi demokratikus fórumok munkájáról. A beszélgetésen vállalati igazgatók, főmérnö­kök, párt- és szb-titkárok rész­vételével élénk, tartalmas, elő­remutató vita bontakozott ki. A vita során szó volt a minden­napok demokratizmusáról, a munkahelyi közérzetről, a vál­lalati tervkészítésről, a közép­vezetők véleményezéséről. * A szakmaközi bizottságok életéből : — A bátaszéki szakmaközi bizottság július 12-én tájékoz­tatót hallgatott meg a nagy­községi közös tanács ügyfélfo­gadási és ügyintézési rendsze­réről a vb-titkár előadásában. — A paksi szakmaközi bi­zottság július 13-i ülésén ke­rült sor a bizottság megalaku­lása óta végzett munka tapasz­talatainak összegzésére. A meg­alakulás óta sikerült kialakíta­niuk a helyes munkamódszert, munkastílust. Jelenleg a város területén jelentkező gyermek­elhelyezési gondok megoldásá­nak segítésében működnék közre.

Next

/
Thumbnails
Contents