Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

elvÉPÜJSÀG 1982. július 3. Jugoszlávia Légi- és vízi kikötők GYARAPODIK A POLGÁRI LÉGIFORGALOM GÉPPARKJA A polgári légiközlekedést Ju­goszlávia területén több légi- társaság bonyolítja le. A veze­tő légitársaságok most egyesítik erejüket a kapacitások jobb és ésszerűbb kihasználása érdeké­iben. Az első légi-integráció tagjai: a ljubljanai Inix-Adrija, a belgrádi Aviogenex és Jugo­szlávia legnagyobb légitársasá­ga az ugyancsak belgrádi JAT, amelynek ma már 26 kor­szerű, nagy pépből álló légi­flottája van. A JAT forgalmára jellemző, hogy tavaly 3 millió 650 ezer utast és 19 ezer tonna árut szállított. AZ ESZÉKI REPÜLŐTÉR KORSZERŰ TEHERPÁLYAUDVARA Egy éve üzemel a horvátor- száai Eszék modern repülőtere. A légikikötő most úij, korszerű teherpályaudvarral avampodott, amelvhez összesen 3900 néav- zetméternvi raktártér tartozik. A repülőtéri teherpályaudvar nagy teljesítményű hűtőházat is 'kapott. ÚJ KIKÖTŐ A SZÁVÁN Bosanski Samac mellett foly­nak az előkészületek eav új ki­kötő meaépitésére a Száván. A létesítmény únvnevezett meden­ce típusú kikötő lesz, amelyben egyszerre öt hóié hnraonyozhat. A kikötőnek soiát konténer-ná- Ivaudwara, Vasútállomása és tár­házai lesznek A beruházó- ösz- S7°ge olőrelárhgtáln-' ^'Vi a 620 millió Hínárt. A k;k~'ő el'ő szakaszár 1985-ben adják át rendeltetésének. Posta és telefon A „VOLNA" hírközlő rendszer antennája Azt mondják, hogy a hírköz­lés egy ország idegrendszere. Telefon, távirda, posta nélkül elképzelhetetlen a népgazda­ság irányítása, a társadalom élete. A hírközlési rendszer sok­oldalúan szolgálja az ember­nek. mind a munkáját, mind a szabad idő eltöltését. Az elmúlt években a Szov­jetunióban számos határozat született a telefon és a posta munkájának javításáról. Meg­valósításuk új lépés a hírközlés, a televízió, a rádióműsor-szórás eszközeinek fejlesztésére. AUTOMATIZÁLT KÖZPONTOK A tizedik ötéves tervben gyors ütemben fejlődött a nemzetközi telefonhálózat. A modern kábeles, rádiórelés és műholdas hírközlő csatornák hossza csaknem megduplázó­dott. Jelentős fejlődésen ment keresztül a falusi telefonössze­köttetés. Gyarapodott a kolho­zokban és szo\/hozokban lévő, a kerületi központokba bekötött automata telefonközpontok száma. Megduplázódott az au­tomatizált nemzetközi telefon- állomások hálózata. Jelenleg 137 város lakosai vehetik igény­be a közvetlen interurbán tele­fon-összeköttetést. A postahiva­talokban, a pályaudvarokon, a repülőtereken több mint 20 ezer interurbán telefonautomata működik. Megszervezték az új­ságoldalak híradástechnikai műholdakkal történő expressz továbbítását is. A jelenlegi ötéves tervben folytatódik az ország egységes automatizált hírközlő hálózatá­nak kialakítása. Jelentősen nö­vekszik a kábeles, rádiórelés és műholdas interurbán telefon­összeköttetések hossza. Az in­terurbán hálózatban az auto­matizálás szintje másfélszeresé­re emelkedik, fejlődnek a vá­roson belüli és a falusi tele­fonhálózatok. A múlt évben több mint 1 millió szovjet em­ber lakásába kapcsolták be a telefont. MŰHOLDAS TV-MÜSORSZÓRÖK A Szovjetunióban több mint 100 ezer kilométernyi rádiórelé- csatorna van, amelyeken tv- programokat továbbítanak a helyi közvetítő állomások szá­mára. Működik mintegy másfél ezer „Ekran” rendszerű földi vevőállomás, 90 „Orbita" állo­más, a „Moszkva" új műhol­das tv-műsorszóró rendszerhez tartozó több mint 30 állomás. Ezek a „Molnyija—3”, a „Ra- duga", az „Ekran” szputnyikok- ról továbbított jeleket veszik. Az idén január 1-től megin­dították a központi televízió második programjának adása­it. Az 1. program színes adásai 1985-ig akkora területen lesz­nek foghatók, amelyen a lakos­ság 90—92 százaléka él. A te­levíziónézők több mint 70 szá­zaléka majd a 2. programot is veheti. A hosszú, közép- és rövid hullámsávokban működő szovjet műsorszóró rádióállomások je­lenlegi hálózata világviszony­latban a legszerteágazóbb. A köztársasági, a határvidéki és területi műsorok naponta a Szovjetunióban élő népek 68 nemzeti nyelvén hangzanak el. A vezetékes műsorközlő háló­zatba jelenleg körülbelül 83 millió leágazás tartozik. Közü­lük 40 millió leágzásra három programot továbbítanak. N. JEVCSUK A megtakarítás: 20 milliárd tonnakilométer Irányítás elektronikus számítógépekkel Az utóbbi években a Szov­jetunióban a bonyolult techno­lógiai eljárások irányítására szolgáló több mint 1300 auto­matizált rendszert vezettek be a kohászatban, a kőolajvegyé- szetben és más iparágakban. Egy sor szövetségi köztársaság­ban létrejöttek a köztársasági automatizált irányítási rendsze­rek első ütemei. Jelenleg több mint 3000 számítóközpont, a vállalatok és egyesülések több mint 2000 automatizált irányí­tási rendszere és 290 ágazati automatizált irányítási rendszer üzemel. Az éves és az ötéves tervek számos variánsát ágaza­ti automatizált irányítási rend­szerek számítják ki. A Szovjetunió állaim! ellátá­si bizottságának automatizált irányítási rendszerében elektro­nikus számítógépek segítségé­vel határozzák meg például a vas-, acél és színesfémek, az építőanyagok, a cement, a pa­pír a fa, a vegyioari termékek szállítási terveit. Ezen az ala­pon dolgozták ki az optimális teherforgalmi sémát, amely mintegy 20 milliárd tonnakilo­méterrel csökkenti a szállításo­kat és több mint 10 ezer vasúti kocsit szabadít fel naponta. Valamennyi szövetségi köz­társaságban folytatják a köztár­sasági automatizált irányítási rendszerek tervezését és létre­hozását. A vállalati automati­zált irányítási rendszerék széles körben terjedtek el a kohászat­ban, a vegyiparban, az olaj­iparban, az energetikában. Milyen gépek szolgálják ki ezeket a rendszereket? Nagy számban gyártanak SZM és „Elektronika" típusú kicsi, mi­ni- és mikro számítógépeket. A kibocsátandó modellek másod­percenként 200 ezer—500 ezer rövid művelet elvégzésére al­kalmasak, Gyártanak szuper- komputereket is, mint amilye­nek az lElbrusz—1 és Elbrusz—2 típusok. Ezek másodpercenként 12 millió—125 millió műveletet végeznek el. A számítástechnika létreho­zását és népgazdasági fel- használását célzó munkák programjába beletartozik a káderképzés is. Jelenleg évente 28 ezer felsőfokú és 16 ezer középfokú technikai szakembert képeznek ki. A népgazdasági akadémián 197i1-től kezdve a minisztériumok, főhatóságok és nagyvállalatok több mint 2000 vezetője részesült továbbkép­zésben. Az elektronikus számí­tógépeket a szocialista orszá­gokkal együttműködve fejlesz­tik ki. Szovjetunió Termővé tett sivatagok Korunk egyik égető problé­mája a természet biológiai egyensúlyának megőrzése, illet­ve helyreállítása. Vajon a siva­tagok művelésbe vonása nem vezet-e a kényes egyensúly megbomlásához? A sivatagi te­rületek biológiai szerkezete ugyanis könnyen sebezhető. A körülményekhez alkalmazkodó növényzet lassan növekszik, de annál gyorsabban kipusztítható. Ennek következtében az elsza­baduló homok terjeszkedni kezd, s kürt minden vegetációt. Pél­dául a Szahara, földünk leg­nagyobb sivataga évente 15- 50 kilométeres sebességgel „ha­lad" déli irányba, s az utóbbi fél évszázad alatt csaknem egy­millió négyzetkilométer értékes termőföldet nyelt el. Mindez az emberi beavatkozás következ­ménye.- A Szahara példáját figye­lembe véve talán célszerűbb lenne felhagyni azokkal a kí­sérletekkel, amelyekkel a siva­tagokat termővé akarják tenni, s az ott élő embereket inkább vissza kellene szoktatni a ha­gyományos nomád állattartásra.- Véleményem szerint ez hi­bás nézet, anakronizmus - je­lenti ki határozottan Vlagyimir Borovszkij. — A sivatagokra szükségünk van mint lakóhely­re és mint termőföldre egyaránt. Csakhogy átalakításukhoz kellő megfontoltsággal és óvatosság­gal kell hozzálátnunk. Állattar­tásra alkalmas föld kevés van, ezek területe - a legfrissebb adatok szerint - mindössze 3 milliárd hektár, de ennek csak a felén legelnek állatok. Már csak azért sem szabad a siva­tagi lakosokat visszakényszeri- teni egy régebbi, kényelmetle­nebb és elavult életformába.- Földünk lakossága állan­dóan növekszik, ellátása komoly gondot okoz. Ezért — nézetem szerint — az emberiséget csak az összesen 40 millió négyzet- kilométer területű sivatagok menthetik meg. A sivatagokban, mint köztudott, kevés a csapa­dék, viszont sok a napfény és a meleg. Ezért, ha megoldják vízellátásukat, emberek millióit láthatják el élelemmel. Ezt bi­zonyítja a szovjet gyakorlat is. Nálunk a sivatagok jelentős nagyságú területet - 2,5 millió négyzetkilométert - foglalnak el. Művelésbe vonásukat már évtizedekkel ezelőtt megkezd­tük. Ma az új öntözési módsze­rek segítségével intenzív gaz­dálkodást folytatunk a sivata­gokban — minden káros követ­kezmény nélkül. Megfékeztük a Kara-Kuim és a Kizil-Kum, e két hatalmas sivatagi terület ter­jeszkedését, amelyek évszáza­dokon át növelték „puszta-biro­dalmukat". Napjainkban, ha elő is fordul helyi elsiVatagosodás, azt hamar felszámoljuk. Erre a szovjet állam nem sajnálja a költségeket. Mint már említettem, a siva­tagok művelésbe vonása csakis nagy körültekintéssel, tudomá­nyosan megalapozott módsze­rek felhasználásával indulhat meg. Ezért mi komplex tervet dolgoztunk ki, amely figyelembe veszi a sajátosságokat és a le­hetőségeket. Ahol végképp nincs más megoldás, ott a sivatagot legelőként hasznosítjuk. A lege­lők egy részét — lehetőleg a csapadékban gazdag években — pihentetjük, hogy a sivatagi növényzet fejlődjön és megerő­södjön. Ilyenkor vetik el a ta­karmányozásra alkalmas fűféle­ségeket, s válik lehetővé a ta­lajjavítás és a futóhomok meg­fékezése is. Kazahsztánban és a másik négy közép-ázsiai köztársaság­ban — Kirgiziáiban, Üzbegisz­tánban, Tádzsikisztánban, Türk- méniában - mintegy 50 millió juhot és kecskét, 15 millió szarvasmarhát és 3 millió lovat tartunk. Az állatállomány egy jelentős része pedig tevékből áll. Az állati termékek önkölt­sége itt alig egyharmada az or­szágos átlagénak. Csak nálunk tenyésztik a kanakült. A világ perzsabundáinak több mint a felét a Szovjetunió adja, s en­nek jelentős része a közép­ázsiai köztársaságokból szárma­zik. — Az öntözéses gazdálkodás­nak köszönhetően a sivatagban termesztett gabonanövénvek hektáronkénti termésátlaga 50- 85 mázsa, ami az adott körül­mények között fantasztikus eredmény. De uqyancsak a si­vatagos területekről takarítják be a Szovietunió teljes ayapot- mennviséqét, évente több mint 8 millió' tonnát. A sivataaakból származik a Szovjetunióban ímeatenmelt étolaj egyötöde, to­vábbá a nnav mennvisénű ken­der, gyümölcs, zöldség és szőlő 5s. — A szovjet mezőgazdasági szakemberek többsége híve a sivatagok hasznosításának. A mezőgazdaság és az állatte­nyésztés felvirágoztatása mellett az ipar fejlesztésére is komplex módon kívánják felhasználni a sivatagokat. Kazahsztán ásvány­kincsékben gazdag köztársaság, de a kincsek többsége - homok alatt rejtőzik. A feltárásukhoz nagy mennyiségű vízre, tehát csatornázásra van szükség. — A komplex művelésbe vo­nás egyik legszebb példája Közép-Kazahsztán területe. Ez a vidék hosszú ideig terméketlen, sivár táj volt. Amint megépítet­ték az Irtis-Karaqanda csator­nát, amelyben 22 szivattyúállo­más emeli meq 400 méterrel magasabb szintre az Irtis vizét, megkezdődhetett a vidék felvi­rágzása. A 458 kilométer hosszú csatorna éves hozama több mint 2 milliárd köbméter viz. Ezt az irdatlan vízmennyiséget az épülő érc- és szénkitermelő üzemek, a fémfeldolqozók és a mezőgazdasági kombinátok használják fel. A közeljövőben a csatorna vizével a tervek sze­rint 2.5 millió hektár legelőt ön­tözünk rendszeresen. — Mindezzel azt kívánom bi­zonyítani - feiezi be a beszél­getést Borovszkij professzor -, hoav a sivatagok az emberiség jövőjének kincsei. Ésszerű gaz­dálkodással a magunk és kö­vetkező nemzedékek érdekeit szolgálhatják. íRUDAPRECS-APNI Csehszlovákia W Érdekességek LÉZER-SZIKE Sikerrel próbálták ki klinikai gyakorlatban az első csehszlo­vák készítésű lézer-szikét, ame­lyet különösen a szemgyógyá­szatban tartanak alkalmas esz­köznek az orvosok. A szakem­berek véleménye szerint a lézer­szike sebészeti mikroszkóppal együtt használva az agyműtétek mikrosebészeti eljárásainál vál­hatna még hasznosabbá. TERMÁLFOTÉSI PROGRAM Csehszlovákia viszonylag gaz­dag hőforrásokiban. Ezeknek fű­tési célokra való hasznosítására most hosszú távú programot dolgoztak ki. Szlovákiában 2000- ig húsz különböző területen ku­tatnak ilyen céllal. Bizakodást keltenek a Duna árterület! tér­ségei közelében végzett vizsgá­latok, ahol 2500 méter mély­ségben 40—100 Celsius-fokú hő­forrásokra bukkantak. Egyedül erről a területről másodpercen­ként 1500 liter forró vizet lehet ipari, mezőgazdasági, uszodai, vagy lakásfűtési célokra nyer­ni. Galántán máris készülnék a berendezések a városi lakások és a helyi kórház fűtésének ilyen megoldására. Szlovákiá­ban már jelenleg is évente 40 000 tonna barnaszén ener­giájának megfelelő értékű me­leg vizet hasznosítanak, ami a századfordulóig előreláthatólag már eléri a 70 000 tonna szén értékét. Cséh területen is foly­nak a kutatások. Az észak-cseh­országi Decimben biztatóak az eredmények. Az ESZ szovjet számítógép-család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents