Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
PANORÁMA 2 KÉPÚJSÁG 1982. július 29. Aralat nemzetközi segítséiet kér a pelgári lakosság megmentésére Az atomenergia békés felhasználásáért Abu Jihad, a PFSZ katonai parancsnoka Nyugat-Sejrútban a szerdai izraeli rakétatámadás után, az egyik becsapódás szin- helyén. (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról.) részt az idegen csapatok Libanonból való kivonásával, másrészt a palesztinai kérdés hosszú távú rendezésével foglalkozik. A Biztonsági Tanács elnökével folytatott konzultáció után a frandia és az egyiptomi ENSZ- nagykövet reményét fejezte ki, hogy a testület csütörtökön összeülhet. Az őrjöngésig fokozott izraeli terrortámadások miatt Bejrútban csekély a hitele Philip Habib izraeli nyilatkozatának, amely szerint missziója során haladást ért el, és megvan a remény a nyugat-bejrúti probléma politikai megoldására, a bekerített palesztin gerillák kitelepítésére. Habibot egyébként szerdán a libanoni fővárosba várják. Washington az izraeli agresszió amerikai támogatásának leplezésére törekszik, annak látszatát igyekszik kelteni, mintha az Egyesült Államok a „rendezés kezdeményezője" lenne a Közel-Keleten — állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynökség szemleírója Philip Habib amerikai különmegbízott közel-keleti körútját kommentálva. A „libanoni helyzetről" folytatott tárgyalásaival kapcsolatban törvényszerűen adódik a kérdés: ki bízta meg az Egyesült Államokat, hogy foglalkozzék ezzel a problémával, tulajdonképpen kit és mit képvisel Philip Habib ezeken a tárgyalásokon? Mint ismeretes, az ENSZ Biztonsági’ Tanácsának a Közel-Keletre vonatkozó határozataiban (közöttük a 242- es határozatban) kijelölték a rendezés útját és mechanizmusát. Washington azonban talapjainkban nincs fontosabb feladat, mint a világbéke megőrzése. E békés találkozónak különös jelentősége van a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben — mondotta Jurij Barabas, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese, az UNESCO kulturális világkonferenciáján. A szovjet miniszterhelyettes elítélte a fegyverkezési hajszát, és Izrael Libanon elleni agresszióját. Követelve, hogy minden nemzetHogyan lehetséges, hogy egyáltalán létrejöttek kompromisszumok az emberi jogok 'ideológiailag érzékeny kérdéseiben? Van-e talaja ennek a „felépítménynek’ ’ ? Ne mcsa k szűkén vett gazdasági rugóik, hanem általában vannak-e a jogi formák mögött húzódó mélyebb -okok, politikai, kulturális, történelmi támasztékok? Először is: a különbségeik az emberi jogok felfogásában a lé. tezö rendszerek közt valóban nagyok. De mégis, a második világháborúban és azt követően kialakult politikai realitások miatt nem akkorák és nem éleződnek úgy ki, mint sokan gondolnák. A legnagyobb különbséget okozó tényezőket fokozatosan „bekerítették" vagy töb- bé-kevéslbé sikeresen zárójelbe tették. A fasizmus az az erő, amely totálisan tagadja az emberi jogokat, de a világháborúban, kellett és sikerült összefogni ellene a kommunistáknak és a demokratikus kapitalistáknak, és le is győzték a fasizmus fő erőit. „Kis fasizmusok”, helyi fasizmusok azóta is vannak, felbukkannak, de nem váltak nemzetközileg fő erővé. Ezért — legalábbis formailag - az emberi jogok egyes normáit elismerni kényszerülnek, vagy arra ítéltetnek, hoay rendszeresen megszégyenítsék, elszigeteljék őket. vábbra is semmibe veszi ezeket, ismét a térségbe küldi hívatlan képviselőjét, aki — az izraeli agresszorok ügyvédjeként — ítélkezni és rendelkezni kezd a térség országainak és népeinek sorsáról, arra törekszik, hogy elfogadtassa a rendezés amerikai—izraeli feltételéit. közi szervezet — így az UNESCO is — lépjen fel a, gyarmatosítás, a neökolonializmus és a faji megkülönböztetés minden formája ellen. A további felszólalások közül érdeklődést váltott ki Jack Lang francia kulturális miniszter felszólalása, aki — mint az AFP jelentette —, félreérthetetlenül az Egyesült Államokra célzott, amikor a „pénzügyi és intellektuális imperializmus" ellen emelte fel szavát. Ez — A fejlett kapitalista demokráciák táborában szélső konzervatív felfogás is jelen van, de ez nem vállhat egyeduralkodóvá. Az amerikai és a brit konzervatív egyetért abban, hogy a vállalkozói magántulajdont a legfontosabb jogok egyikének tartja, de azt már nem is várhatják, hogy ezt széles nemzetközi egyezmény tartalmazza. Abban pedig még a brit sem követi az amerikai konzervatívot, hogy a szabad fegyverviselést alkotmányos alapjognak tartsa. A nyugati szociáldemokraták és liberálisok, nem értenék egyet a szocialista országokkal a kollektív politikai jogok értelmezésében, de álláspontjuk közeledik azokéhoz a gazdasági (foglalkoztatási), a szociális, társadalombiztosítási és a kulturális jogok esetében, s túllépnek a konzervatívokon, akik idegenkednek e jogoktól. Ezért például az Európai Kommunista és Munkáspártok 1976-os Berlini Konferenciájának Nyilatkozata együttműködésre hívott fel ezekkel az erőkkel az Emberi Jogok Egyezségokmányainak minél' szélesebb körű ratifikálása érdekében. A fejlődő vidágban a kolo- nializmus felszámolása olyan fejlemény volt, amely utat nyitott az emberi jogok elismerésének, bár nem minden szelekció nélkül1. A legnagyobb érA szovjet hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok ugyanazon körei ösztönzik az agresszort, és igyekeznek „politikai ködfüggöny” mögé bújtatni, másrészt szeretnék elhitetni a világgal: tiszteletben tartják a palesztinai arabok jogait. mondotta — „a területek helyett a gondolatot rabolja el, s mint ilyen, a belügyekbe való beavatkozás egyik formáját képezi". Eddig tizenkét küldöttség vezetője szólalt fel a konferencia mexikóvárosi ülésén. A felszólalók nagy része elítélte a dél-afrikai rezsim fajüldöző politikáját, Izrael libanoni agresszióját és sürgette a palesztin kérdés mielőbbi megoldását. deklődés a nemzeti, a faji egyenjogúság iránt, valamint az éhezéstől, betegségtől való mentesség iránt nyilvánul meg. Ezek érdekében a harmadik világ olyan jótékony sürgetést és közvetítést fejt Iki, amely a. szocialista és nyugati országok közti megegyezést is előlmozdítja. A többi jogok iránt a fejlődő államok érdeklődése nem egyforma. Egyes jogok elismerése iránt bizonyos múltból maradt hagyományaikkal szemben éppen a külföld fejt ki rájuk nyomást, például a női egyenjogúság, a vallás, illetve vallásta- lanság megválasztásának joga, vagy a kisebb nemzetiségek jogai esetében. A szocialista országokban a kollektív fejlődés és az egyéni jog, boldogulás viszonya nem volt mindig konfliktusmentes, szélső álláspontokkal is találkoztunk. 'Felületesség volna azonban csak ezekből általánosítani. A történelmi fejlemények — amelyék közt kiemelkedett a második világháborús antifasiszta harc, s azt megelőzően az 1935-ös, Dimitrov által előterjesztett népfront-irányvonal — megalapozták a szocialista tábor érdekeltségiét az ENSZ és az emberi jogok megállapodásai iránt. A személyi kultusz törvénysértéseinek leleplezése, felszámolása, a XX. kongresszus és más fejlemények pedig tovább BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett a Libanoni Kommunista Párt küldöttsége, ame-^ lyet Nádim Abdel Szamad, a párt politikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára vezet. A delegáció tagja Georges Bottal, a párt politikai bizottságának tagja. SZÓFIA Bolgár—mongol kormányfői tárgyalások kezdődtek szerdán Szófiában. Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök Grisa Filipov bolgár miniszterelnök meghívására érkezett hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába. PÁRIZS Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes július 26—27-én konzultációkat folytatott Párizsban a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. Iljicsovot fogadta Claude Cheysson francia külügyminiszter. NEW YORK Indira Gandhi indiai miniszterelnök kormányának küldöttsége élén New Yorkba érkezett. Az indiai kormányfő tizenegy év után először látogat az Egyesült Államokba és összesen nyolc napot tölt majd az országban. Á tervek szerint Gandhi asszony New Yorkban rövid megbeszélést folytat Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitikárral és ezután Washingtonba utazik, ahol Reagan elnök fogadja. HARARE A SAS néven ismert különleges brit etjőernyős rohamosztag öttagú alakulata szerdán Zimbabwéba érkezett, hogy csatlakozzék a zimbabwei biztonsági erőknek azokhoz az egységeihez, amelyek ötödik napja kutatnak hat nyugati turista és az őket fogva tartó fegyveresei« után. A túsztartók azt követelik, hogy bocsássák szabadon a ZliRRA-nak, a Joshua Nkomo vezette Hazafias Front egykori fegyveres szervezetének letartóztatásban lévő két parancsnokát, különben kivégzi'k foglyaikat. Nkomo tudvalévőleg elítélte a külföldiek elrablását és felszólította a túszszedőket foglyaik szabadon bocsátására, de a fegyveresek figyelmen kívül hagyták intelmét. tisztázták ezt az álláspontot, erősítették a személyi jogok és garanciák Iránti, érdekeltséget. A nemzetközi enyhülés időszakában - aminek további fennmaradásáról lehetnek különböző nézeték, de ezt az időszakot nem lehet meg nem történtnek tekinteni — további elemek is je- lentkezték a szocialista országok belső jogában. Az 1977-es szovjet alkotmánytól a magyar törvényekig sokfelé kimutatható az egyéni jogok határozottabb megfogalmazása. Megbuktak ugyanakkor olyanok, mint Csiaag-'cs'ing és Pol Pót, akik a törvénysértések legdurvább formáit elevenítették fel. 'Mindez természetesen nem járt a rendszerek, köztük a két legnagyobb, a fejlett tőkés és a. létező szocialista rendszer alapvető struktúráinak közeledésével, összemosódásával. Az ilyen illúziókat már egyre kevesebben vallják. Az emberi jogokról szóló kompromisszumos megállapodások kulcsa éppen az, hogy bizonyos mértékig sikerült ezeket a kérdéseket a rendszerek alapvető strukturális kérdéseitől elválasztani. így sikerült bizonyos közös elemeket feltárni, amelyek a világban az emberek életében sokszor ala'p- vetőek, noha a rendszerek struktúrái, azok identitásának megőrzése szempontjából nem azok. A világ országaiban különJúlius 29-én lesz huszonöt éves a Nemzetközi Atomenergia ügynökség (IAEA), amelynek jelenleg 111 állam a tagja. Az ügynökség munkájáról adott nyilatkozatot Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió Atomenergia Állami Bizottságának elnöke az APN tudósítójának. — Mit tett és tesz az IAEA az atomenergetika fejlesztése érdekében? — Az IAEA-nak nagy része van abban, hogy ma már a világ villamosenergia termelésének több mint nyolc százalékát 23 ország 272 atomerőműve adja. összteljesítményük meghaladja a 160 millió kilowattot. Néhány országban az atomenergia részaránya meghaladja már az összes energia- fogyasztás. 30 százalékát. Jelenleg is 240 atomerőművet építenek, ezek a világ villamos- energia-termelésének csaknem 17 százalékát adják majd. — Milyen politikai és nemzetközi jogi funkciót lát el az IAEA? — Egyik legfontosabb dolgunk ellenőrizni: békés célokra használják-e az atomerőműveket, megtartják-e az alapanyagokkal és a speciális hasadóanyagokkal kapcsolatos biztosítékokat, nem halmoznak-e fel hasadóanyagot? Az IAEA kitűnően képzett felügyelő csoportjának tagjai bármikor, bárhol és bármilyen adatokhoz hozzájuthatnak a 111 társult államban. 'És ha valamelyik ország nem tartja be a vállalt szabályokat, az ügynökség haladéktalanul megvonja tőlük a hasadóanyagot és a berendePárizsi bejelentés Francois Mitterrand francia köztársasági elnök más irányú nemzetközi elfoglaltsága miatt meghatározatlan időre elhalasztotta szeptemberre tervezett hivatalos romániai látogatását — jelentette be szerdán a francia elnöki hivatal. A francia elnök szeptemberben Görögországba utazik. A hivatalos közlemény szerint a francia fél a látogatás elvét továbbra is fenntartja. böznek a tulajdonviszonyok, az alapvető osztályviszonyok, eltérőek a politikai, az állami intézményrendszerek és a párt- rendszerek. Hasonló és közös elemeket teremt viszont az emberi kultúra elért szintje, annak elterjedése. Emellett bizonyos közös veszélyek elhárítása — a nukleáris háború elkerülése, a környezetvédelem — és bizonyos közös gondok megoldása — például a nyersanyag- és energia- kérdés - is közös normák kialakítását kívánják. És nem utolsósorban közös elem, amire már egyes ókori görög filozófusok rámutattak : minden országot emberi lények lakják. Az alapja megvannak tehát a közös erkölcsi normák, értékek, érdekek kialakításának. Megvannak az alapjai annak, hogy a fegyverkezés példátlan technikai magaslatai ellenére ne a fegyver legyen az egyetlen nemzetközi szankciós eszköz. A nemzetközi kapcsolatokban szerepet játszik a közvélemény előtti presztízs és a szégyen is, s létezik — bizonyos közvetítéseikkel - nemzetközi közvélemény. Nem igaz, hogy ez a nemzetközi közvélemény nem érdekűi, nem zavarja az egyes 'kormányokat. Amikor azonban a rendszer identitását látják veszélyeztetve, szakítópróbának kitéve, a közvélemény-visszhangtól átmenetileg eltekinthetnek, s még a körültekintőbb kormányok is súlyos lépésekhez folyamodhatnak. KULCSÁR PÉTER (Következik: Sorrendek és fontosságok) zést. Az IAEA-nak a világ közvéleménye előtt garantálnia kell, hogy az atomenergetika fejlesztése nem terjeszti el a nukleáris fegyvereket. — Milyen szerepet játszik az IAEA az atomsorompó- szerződés körül? — A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 1970-es hatályba lépésével új, minőségileg magasabb szakasz kezdődött az IAEA munkájában. Az ügynökség feladata a szerződést ratifikáló országok ellenőrzése. Kijelenthetjük, hogy az ügynökség által bevezetett nemzetközi biztosítékrendszer egyedülálló a maga nemében, és a mindenre kiterjedő, nemzetközi ellenőrzés jó példája. — De csak a 111 tagországban? — Valóban, az atomfegyverrel nem rendelkező országok atomreaktorainak csak 98 százalékát felügyeli az IAEA. A nukleáris fegyverrel rendelkező öt államon kívül négy országban az IAEA ellenőrzése nélkül működnek atomreaktorok, és hajtanak végre nukleáris kísérleteket. Ez nagy veszéllyel fenyeget, aggodalomra ad okot az atomsorompó-szerződés szempontjából. — A Szovjetunió szerepe az IAEA-ban? — Országunk az ügynökség alapító tagja, s az IAEA megalapításának pillanatától részt vesz tevékenységében, minden módon együttműködik az ügynökség előtt álló feladatok megoldásában. Avtandil Ruhadze Schmidt interjúja Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár arra számít, hogy az év végére elülnék a — főképpen a földgázügylet miatt — Nyugat-IEurópa és az Egyesült Államok között kirobbant viták. Reményét elsősorban arra alapozza, hogy George Shultz, az új amerikai külügyminiszter „mélyrehatóan mérlegeli" a világgazdasági kérdéseket. Egyébiránt senki sem tudja már megváltoztatni a Szovjetunióval létrejött üzletet — mondotta a kancellár, és utált az érdekelt nyugat-európai kormányok egybéhangzó álláspontjára. Helmut Schmidt az Egyesült Államokban tett látogatása befejeztével a DBA nyugatnémet hírügynökségnek adott interjújában foglalta össze politikai eszmecseréi eredményeit. Megbeszélései során az a benyomás alakult ki benne, hogy „a családi perpatvart mindenki maga mögött szeretné tudni — olyan gyorsan, ahogyan csak lehet”. A kancellár elmondotta, hogy a világgazdasági helyzeten kívül Shultz külügyminiszterrel megvitatta a genfi szovjet—amerikai tárgyalások állását is. Megemlítette, hogy a közép-hatótávolságú fegyverekről folyó tárgyalások „bizonyos időkényszer” alatt állnak. A NATO — a tárgyalások sikertelensége esetén — 1983 végére tervezi az új, Pershing—2-es rakéták és az úgynevezett cirkáló szárnyas- rakéták rendszerbe állítását N y uga t-IE u ró p óba n. Az NSZK kancellárja a magas amerikai kamatlábak ügyét kulcskérdésnek nevezte. Ha ez tartósan megoldhatatlan marad, akkor „rendkívüli következményekkel fog járni az egész világra" — állapította meg Schmidt. A kancellár elmondta, hogy az Egyesült Államokban számos esetben volt alkalma tájékoztatást adni az NSZK-nak a katonai kiadásokhoz történő hozzájárulásáról. Egyben azonban azt is leszögezte, hogy az NSZK minden kormánnyal — legyen az keleti vagy nyugati — békés és jó viszonyra törekszik. Felszólalások az UNESCO világkonferenciáján Az emberi jogok nyomában (2.) Közös elemek - közös alapok
