Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 175. szám. ARA: 1,40 Fi 1982. július 28., szerda. . Mai számunkból SHAW-MÜ - ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON (4. old.) TARSADALOM- BIZTOSfTASI JOGAINKRÓL (4. old.) PAKSON FELJEBB EMELTÉK A MÉRCÉT (6. old.) KÖZÖS VÁLLALKOZÁSBAN (3. old.) Minősítés „Milyen ember Tóth Máté János?" — kérdezem a köröttem álló öntőbrigád tagijait. Egymásra néznek, aztán egyszerre ketten is válaszolnak: „Jó munkás”. Úgy mondják „jó munkás”, hogy ebben a két szóban benne van minden, amit Tóth Máté Jánosról tartanak. Jó munkás, tehát jó ember, becsületes, tisztességes ember. Nem is tesznek hozzá többet. Minek? Aki akarja, ebből a két szóból is tudhatja az emberről a véleményüket. Azt hiszem, igazuk van. Mégis eltöprengek kissé ezen a minősítésen. Mert minősítés ez a két szó. T. Máté Jánosról. Minősítés a javából, még akkor is, ha soha nem kerül bele a káderjellemzésébe. Bár jó volna, ha bekerülne, mert nincs magasabb értékű dicséret egy dolgozó minősítésére, mint az: „Jó munkásember". A „jó munkás” minősítésnek akkor is értéke volt, amikor még Horthyék Magyarországán százezrek kínálták munkaerejüket az emberpiacon. És ma is érték, még azokban a kapitalista országokban is, ahol a munkaadók válogathatnak a munkanélküliek milliót között. Eszembe jutottak Kádár János szavai, amelyeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén mondott. „Most arra van szükség, hogy mindenki jól dolgozzon, hogy mindenki jobban dolgozzon: az ország irányítását, a vállalatok vezetését végző emberek is, meg a gépeken, az íróasztalok mellett és a munkapadok mellett dolgozó emberek is." Talán sohasem volt még olyan nagy szükség e hazában a jó munkára, mint most, amikor a munkánk minőségétől függ, hogyan alakul az ország gazdasági, kereskedelmi mérlege; s tudjuk-e tartani elért életszínvonalunkat. Némely vállalatnál, gazdaságiban, mégsincs elég becsülete, nincs kellő értéke a jó munkásnak. Mondani ugyan mindenki mondhatja, hogy a jó munkásokat meg kell becsülni, mégis gyakran előfordul, hogy éppen a kellő megbecsülés hiányában kérik ki a munkakönyvüket — tíz-tizenöt éves munkaviszony után — kiváló munkások. Távozásukat azzal indokolják, hogy többet fizetnek egy újonnan felvett, kétes 8 képességű szakinak, mint nekik, akik már sokszorosan be- | bizonyították megbízhatóságukat. Az is előfordul, hogy a H jutalmazásnál nagyobbra értékelik azt, aki „megjavult", I mint azt, aki soha nem „romlott el”, aki mindig jól dolgozott, csendben, szerényen végezte a munkáját. Pedig mindenütt magasabbra kellene emelni a jó munkás értékét. És ahol elhomályosodott, vagy elveszett, csökkent a jó munkás becsülete, ott sürgős teendők vannak. A kollégák, a szaktársak mindenütt tudják, ki a jó munkás. El is ismerik, fel is néznek rá. Tisztelettel és becsület- | tel emlegetik a nevét. De sajnos, a munkaügyi osztályokon 1 és személyzeti osztályokon nem mindenütt ismerik eléggé. | A minősítésekben sokszor nagyobb hangsúlyt kap a „jó | modor", a „hajlékonyság”, a formális „képzettség", mint a 5 jól végzett munka. Pedig a jó munkást nem nehéz felismerni. Mindennél fényesebben világítja meg az ember értékét a teljesítménye. Lehet valaki vezető vagy beosztott; ülhet íróasztal mellett, állhat a munkapadnál; irányíthat gépet, forgathat kézi szerszámokat; kutathat, tervezhet, taníthat, gyógyíthat; szolgálhat az utcán, árulhat a pultnál — a munkája elárulja, milyen ember. A jó munkás nem tud, nem hajlandó rosszul dolgozni! Mondom a kisiparos- autószerelőnek: csinálja meg gyorsan a szervizt, mert sietek. „Akkor vigye, uram, máshová a kocsiját, mert én gyorsan, kapkodva nem tudok dolgozni, csak jól!” Húsz éve járok hozzá — valóban, mindig jól dolgozott. Sohasem siet, de amit megcsinál, az meg van csinálva. Most már a munkaversenynek sem az a célja, hogy siessünk, kapkodjunk, hanem az, hogy okosabban, takarékosabban, gazdaságosabban, tehát jobban dolgozzunk. Nép- ! gazdasági terveink sem a mennyiséget szorgalmazzák, hanem a gazdaságosságot, az eladhatóságot, a hazai és nem- I zetközi piaci értéket — tehát a jobb munkát Ehhez .pedig jó munkások kellenek! Kellenek a vezetői, irányítói, szervezői, tervezői munka- ? körökbe is, meg a végrehajtói, gyakorlati megvalósítást ki- I vánó munkakörökbe is. Egyesek azt mondják: a jó munka drága, a jó munkást | meg kell fizetni. Valóban, a jó munka értéke nagyobb, a ~ jó munkás többet érdemel. De nem a jó munka a drága, hanem a rossz. Mert a rossz munka terméke vagy eladha- | tatlan, vagy újra kell vele dolgozni, a hibát ki kell javítani, és így dupla időbe, dupla munkába, dupla pénzbe kerül. A rossz munkást hiába fizetik jobban, az akkor is rossz munkát csinál. A jó munkás viszont — ha pénzt kér is — nemcsak a pénzért dolgozik, nála számít a becsület: ha a nevét adja a munkához, akkor oz olyan lesz, amiért vállalja a felelősséget. És ez mindennél több! Ha a jó munkának az országban mindenütt nagyobb lesz a becsülete, az a mi, szocializmust építő hazánk becsületét if növelni fogja a világban. GERENCSÉR! JENŐ Nyugat-Bejrút ismét víz és villany nélkül Izrael a hatodik napja bombázza és lövi a városrészt Reagan amerikai elnök közel-keleti különmegbizottja, Philip Habib folytatja a válságban érintett országok közötti ingázását. Hétfőn Londonba is ellátogatott, hogy — mint képünk is tanúsítja — Husszein jordániai királlyal találkozzék. Kedden Habib újra Izraelbe érkezett. {Telefoto — AP—MTI—KS) Az izraeli megszálló hadsereg a hónap eleje óta harmadszor fosztotta meg a bekerített Nyugat-Bejrút 600 ezernyi lakosát az áramszolgáltatástól és a vízellátástól. Hétfő délután izraeli katonatisztek behatoltak a libanoni elektromos művek és a vízművek kelet-bejrúti, falangista ellenőrzés alatt álló központjába és megszakították a blokád alá helyezett városrész ellátását. Az első alkalommal Fahd szaúd-arábiai király és Reagan amerikai elnök közbenjárására állították helyre a háborús károk miatt amúgy is egyenetlen, például napi hatórás áramszünetekre kényszerülő közszolgáltatás. Az illetékes szakminiszter rámutatott, hogy a polgári lakosságot sújtó intézkedés egyaránt ellentétes a genfi konvenciókkal és az emberiesség alapvető követelményeivel. Sa- fik el-Vazzan miniszterelnök az Egyesült Államok bejrúti nagykövete útján Washington ismételt közbenjárását kérte az izraeli blokád enyhítéséhez. Az izraeli hadvezetés egyébként azért folyamodott újból a polgári lakosság kollektív büntetéséhez, mert a fokozott katonai nyomás sem törte meg a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin harcosok ellenállását. Hétfőn, a rendszeresített légitámadások ötödik napján az izraeli harci gépek nemcsak délután, hanem késő este is bombázták a rakétákkal megvilágított lakónegyedeket, palesztin menekülttáborokat. A légitámadást követő éjszakai órákban a szárazföldi és a haditengerészeti tüzérség lépett akcióba. Kedden délelőtt folytatódott a tűzpáfbaj az izraeli jnváziós erők és a fővárost védő palesztin—libanoni szövetségesek között, délután pedig ismét izraeli repülőgépók bombázták Nyugat-Bejrútot. Eközben folytatódnak a kísérletek a válság diplomáciai megoldásának keresésére. — Szudán kész befogadni a Libanonban harcoló Palesztinái fegyvereseket, akik „ki vannak téve a különböző felek összeesküvéseinek" — jelentette a hivatalos szudáni hírügynökség Gaafar Nimeri szudáni elnök szavait idézve. Tyihonov és Bishop tárgyalásai A szovjet—grenadai kapcsolatok alakulását és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését tekintette át keddi moszkvai megbeszélésén Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Po'itikai Bizottságának tagja, a szovjet kormány elnöke és Maurice Bishop grenadai miniszterelnök, az új Jewel Párt Politikai Bizottságának elnöke. Bishop hétfőn érkezett pártós kormányküldöttség élén hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Mindkét részről megelégedéssel szóltak a Szovjetunió és Grenada baráti kapcsolatainak és kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődéséről. Iráni-iraki háború Két héttel a „ramadan-of- fenziva" megindítása után, Irán több mint 150 négyzetkilométernyi iraki területet tart ellenőrzése alatt — állította az iráni hírügynökség. Irak nem ismerte el területi veszteségeit, de egy közleményben az iráni tüzérség elhelyezkedési helyeként nem „a határ túlsó oldalán”, hanem a „Basrától keletre” kifejezést használta. Amerikai hírszerző források szerint az utóbbi napokban Irán csak kisebb — és rendre visszavert — támadásokat indított az iraki erők ellen Basrától keletre. Ennek oka állítólag az, hogy Irán jelenleg az utánpótlás biztosításával, a harci egységek feitöltésével van elfoglalva. li| búzából is őrölnek mar Bár a nővén ytermes ztésbe n dolgozóik, az aratók a hét vége óta a szakadatlanul zuhogó eső miatt pbra'szíünnépét tartanak, a malmokban megállás nélíkül dolgoznak a gépek. A megye egyik legrégebbi és legszebb malmában, a dombóváriban még Ganz-ihengerekkel őrölnek, s az itt készült liszt igen keresett. Az elmúlt héten péntek reggelig 1050 vagon búza érkezett a malomba a környező üzemekből, de a tamási járás jó részéből is ide szállították a kenyérgabonát. Szárításra eddig nem volt szükség, a szem egyenesen a 2000 vagonos siló- toronyiba került. Itt két vonalon veszik ót a búzát, egy-egy vonalon óránként 60 vagon áru átvételére képesek. A gabona tisztaságával elégedettek, ami a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek munkáját dicséri: a kombájnokat precízen, pontosan beállították. A tisztaság megfelel a szabványnak, eléri a 98 százalékot. Kevés a mintában a tört szem, a toklász, a osfrás mag, az értéktelen, nem őrölhető keverék. Az őrlőhengereik közé már óbúzáva'l kevert úíj búza kerül: az arány 60-40 százalék. Ezt a lisztet már szállítják a sütőiparnak. Teljesen új búzából előreláthatólag szeptemberben sütik maijd a pékek a kenyeret. A búza minősége a változó időjárást követi: a kezdeti időszakban 81—83 kilogramm volt a héktolitersúlya, a hét végén 77—82 között alakult. Eddig szárítás nélkül is igen sok üzemből tudták hozni a 14,5 százalék szabványszárazságú gabonát. A mallimokban igazodnak a mezőgazdasági üzemék munka- litájárműivei hozzák a búzát a tempójához; reggel hat órától maiamba, egészen addig tart a gabona- dátvétel, amíg az üzemék szál- Fotó: K. A. A csaknem félévszázados hengereken őrlik a búzát Dombó váron A búza tisztaságát Tombor Lászlóné vizsgálja
