Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

1982. július 27. PANORÁMA „Családi perpatvar” Schmidt Nyuga és az USA kapcsolatáról Ronald Reagan amerikai el­nök és munkatársai elfogadták Helmut Schmidt kancellárnak azt az indítványát, hogy az Egyesült Államok és Nyugat- Európa kapcsolatainak jelenle­gi állását nevezzék „családi perpatvarnak” — ezt a vég­következtetést vonta le vasár­nap San Franciscóban Klaus Bölling, a bonni kormány szó­vivője azután a beszéd után, amelyet a kancellár szombaton este egy zárt körű klubban mondott. A klub szabályai ér­telmében a beszéd szövegét nem hozzák nyilvánosságra. 'Bölling szavai szerint Schmidt „az NSZK-nak az Atlanti Szö­vetségen belüli magatartása alapos magyarázatával áttörést ért el abban a vonatkozás­ban, hogy az amerikaiak na­gyobb megértéssel viseltesse­nek Bonn álláspontja iránt". A kancellár egyúttal azt is hang­Iraki-iráni hadijelentés Az INA iraki hírügynökség szerint az iraki csapatoknak si­került megállítaniuk az iráni egységek előrenyomulását Bas­ra déli kikötővárostól keletre, s a harcok során 198 iráni kato­na vesztette életét. Az iráni harci jelentés ugyan­akkor arról adott hírt, hogy az iráni csapatok heves tüzérségi támadásokat hajtottak végre az 500 kilométeres frontvonal északi, déli és középső részén. Az iraki egységek megkísérel­ték elvágni az irániak útját Bas rátái 330 kilométerrel északra, de az iráni csapatok visszaszorították ellenfeleiket. súlyozta, hogy „a Kelettel való konfrontáció révén nem lehet fokozni a Nyugat biztonságát”. Mint az előző napokban Houstonban és San Franciscó­ban, Sdhmidt ezúttal is csak másodlagos jelentőséget tulaj­donított a földgázügylet kérdé­sében támadt nézeteltérések­nek, követelte a Nyugat szoros együttműködését gazdaságpoli­tikai téren, érdemi konzultáció­kat sürgetett az Atlanti Szövet­ségen belül és nyomatékoson figyelmeztetett arra a veszély­re, hogy a gazdasági recesszió világméretű gazdasági vissza­esésbe csaphat át. A legfontosabbak azok a megbeszélések voltak, amelye­ket George Shultz-cal, az Egye­sült Államok új külügyminiszte­rével folytatott. A kancellár környezetében a látogatás első mérlegét pozitívnak tartják. Hangsúlyozzák, hogy Schmidt Az amerikai légierő ez idő szerint közös hadgyakorlatot tart Hondurasban a nicaraguai határ mentén — erősítette meg szombaton a Pentagon szóvivője Washingtonban. Az amerikai—hondurasi hadgya­korlat hírét először a sajtó szel­lőztette egy hondurasi hivata­los személy közlésére hivatkoz­va. Nicaragua szombaton hi­vatalosan is tiltakozott a ha­tárai mentén folyó manőverek ellen. A Pentagon szóvivője szerint a hadgyakorlat célja mindössze a csapatmozgások ellenőrzése. Ellenforradalmárok szomba­ton éjjel támadást intéztek egy és Shultz messzemenően egyet­értett a megvitatott kérdések­ben. Ez hozzájárulhat abihoz, hogy a további konfrontációk elkerülhetők legyenek az atlanti szövetségen belül. Nem tévesz­tik azonban szem elől a kancel­lár környezetében azt, hogy Reagan elnök három legbefo­lyásosabb munkatársa — Wil­liam Clark nemzetbiztonsági fő­tanácsadó, Caspar Weinberger hadügyminiszter és Edwin Meese elnöki főtanácsadó —a libanoni válságra hivatkozva — „nem talált módot, hogy a kancellárral találkozzék”. Schmidt vasárnap este visz- szatért Shultz San Francisco melletti otthonába, és otteqyütt vacsorázott Henry Kissinger volt külügyminiszterrel és Lí Kuan Ju szingapúri miniszterelnökkel. A kancellár hétfőn este tovább­utazott a kanadai Vancouver- ba. nicaraguai város ellen, amely hét kilométerre fekszik a hon­durasi határtól. Megöltek 14 embert, a polgári védelem tag­jait — jelentették be Mana- guában. A nicaraguai hadsereg szó­vivője szerint a támadók szá­zan voltak, és akciójuk után visszatértek Hondurasban lévő támaszpontjukra, magukkal hurcolva nyolc embert. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter „pokoli mészár­lásnak" minősítette az inci­denst, és azért Gustavo Alva- rezt, a hondurasi hadsereg ve­zérkari főnökét tette felelőssé. BUDAPEST iLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviiratban fejezte ki jó­kívánságait Gib mi Zoll Sziinglh- nek, India új köztársasági elnö­kének hivatalálba, történt beik­tatása a'lkalmá'bóil. (MTI) * IHétfőn hazaérkezett a, nica- raiguai köztársaságiból a ma­gyar párt- és ko'nmá nkül döttség, aimély Géczi Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjánók vezetésével részt vett a nicaraguai forradalom har­madik, és a Sandinista1 Nem­zeti Felszbfaadíitási Front meg­alakulásának 21. évfordulója a Uralmából Ma naguáíba n ren­dezett ünnepségeken. A küldött­ség, amelyet fogadott Tomas Borge, ai Sandinista Nemzeti Felszabadítás! Front országos vezetősége politikai bizottságá­nak tagja,, belügyminiszter és Cados Nunez, a front országos vezetősége politikai bizottságá­nak tagija, az ól Iáim,tanács el­nöke, megbeszélést folytatott Julio Lopezze'l, a front külügyi osztályának vezetőjével, vala­miint a front más vezető képvi­selőivél. MOSZKVA Uwmzsaglijit» Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságánbk fóti,lkára, a Nagy Népi, Burái elnökségének elnöke hétfőn az SZKlP Központi Bizottságának meghívására, üdülésre a Szovjetunióba érke­zett. VARSÓ A wroclüwi vajdasági rendőr­ség biztonsági szólgálata lelep­lezte a „Szolidaritás" szervezet egyik törvénytelen rádióadóját — jelentette be hétfőn a lengyel belüqymiinlsztériüim. Ez az adó sugározta az úgynevezett har­coló „Szolidan tás' ’•-m űso rt, amely a „Szólidaritás" legszlél- sőséqesébb Irányzatát képvisel­te. Ez az irányzat a hatol Ómmal való konfrontációt sürgette, és kizárta a. nemzeti megegyezés,t. USA-provokáció Nicaraguában „Gyilkos műholdak” Lépéshátrányban a diplomácia? A Reagan-kormányzat — sa­játos, feje tetejére állított logi­kával — azt a nézetet vallja,, hogy amíg a 80-as években nem fejezik be az aimeriikai ha­dászati rakéta-nukleáris csapás­mérő erő minőségi átépítését, vagyis amíg nem lesznek ismét fölényben a Szovjetunióval szentben, nem lehet szó a fegy­verkezési versenyt korlátozó ér­demi megállapodásról. SZÉLESEDŐ SZAKADÉK .Dehát mit érhet el a washing­toni adminisztráció azzal, ha mostani ötéves program jóban mintegy 1500 milliárd (másfél billió!) dollárt költ él a legkor­szerűbb hagyományos és nem- hagyományos ha rceszközök rendszeresítésére? Az úgyneve­zett hadászati „Mád” — a szá­razföldi telepítésű MX rakéták, a Trident atom-tengeralattjárók és a legújabb B—1-es bombá­zóik — nagyarányú fejlesztése semmi esetre sem lesz képes tartósan megváltoztatni a hosz- szú idő alatt kialakult, megkö­zelítően egyenlő hadászati erő­viszonyokat. Azt a veszélyt azonban felidézheti — és ennek mind több jelét látjuk hogy a Pentagon által kezdeménye­zett fegyverkezési verseny új formájával szálesedik a tárgya­lási medhanizimus és a reális megegyezés közti szakadék. FRONTÁTTÖRÉS ÉS „FÉKRENDSZER” A fő problémát voltaképpen az jelenti,, hogy a haditechnikai „frontáttörés" általában előbb következik be, mint ahogy azt a gyakran éveikig elhúzódó két- és többoldalú tárgyalás követni tudná. Ennék során mind ne­hezebben áttekinthető és ellen­őrizhető a fegyverzetféj'lésztés mindenféle „fékrendszere”. Ve­gyük szemügyre például az utóbbi időben lelassult majd Frédiiig stagnáló SALT-folyama - tot. Noha már 1979 nyarán alá­írták a SAUT—2 szerződést, a washingtoni ratifikálás elma­radt, a hozzá psatalt és egyes támadó harceszközfajták fej­lesztésének tilalmát kimondó jegyzőkönyv érvényességi hatá­lya a múlt év decemberének végén lejárt. Azóta a Pentagon tábornokai és a, mögöttük álló „héjáik” úgy érzik, szabad kezet kaptak. Az óceánon, túli már miind többször hallani a 70-es évek elején megkötött SALT—1. — a rakétaelhá.rító rendszereket kor­látozó előírás — mellőzéséről1. Ha majd ugyanis - érvelnek Am érik óban - szolgálatba ál­lítják az MX-eket, silóik védel­méről gondoslkod,ni kell. A fegyverkezés lépéselőnyét a diplomáciával szemben, más tények is igazolják. A Nyugat- Európaiba szánt, rendkívül pon­tos amerikai Pershing—2-es ra­kéta és a röbotrepü'íőgép (cir­káló rakéta) kipróbálása és tö­meggyártásának előkészítése ugyancsak megelőzte a múlt év végén. Genfiben kezdett szovjet— amerikai eszmecserét. Sőt, a NATO-tanács több mint eqy év­vel a tárgyalás előtt — 1979 de­cemberében - már döntött az „eu rohad ásza ti harceszközök­ről”. Ha — mint mondják — 1983 őszéig nem sikerüli komproimiisz- szulmot kötni a közepes ható­távolságú európai rakéta-atom­fegyverek számának csökkenté­séről, a határozatot a NATO előreláthatóan végrehajtja-. S itt következik a diplomácia újabb dilemmája. A tapaszta­lat egyértelműen bizonyítja: ha bánmilyen, új fegyver egyszer már rendszeribe kerül — ide so­rolható a neubronfegyver is —, sóikkal nehezebb elérni a kivo­nását, mint előzőleg alkalma­zásának eltiltását. „KISAJTÓ” A VILÁGŰRBE Az Egyesült Államok egyelőre nem akar semmiféle, a leszere­lést előmozdító lépést tenni. El­lenkezőleg. A fegyverkezési haj­szát igyekszik a világűrre is 'ki­terjeszteni. A kozmoszba telepí­tendő irányítási rendszer kikí­sérletezésére az űrrepülőgépeik fedélzetén elhelyezett lézer- és más fegyverek — példá-u! a „gyilkos műholdak" —'' kifejlesz­tésére irányuló igyekezet jól ér­zékelteti a Pentagon célját. Egy régebbi nemzetközi megállapo­dás tiltja ugyanis a nukleáris eszközök űrbéli elhelyezését, ez a tilalom azonlban nem, vohat-' koziik az egyéb, merőben új tí­pusú fegyverek Föld körüli pó­lyáira, állítására. A példa egy­értelműen szemlélteti, hogy a fegyverkezéskorlátozási tárgya­lásaik és szerződések politikai gépezetének fordulatszámát az adott szférában messze megha­ladja a haditechnikai forrada­lom rendkívüli felgyorsulása. A zöld asztalnál ülő diploma­táik és katonai szakértők ma már tehát új helyzetben vannak. Komplikálja dolgukat, hogy az ú,j tényezők gyakran fel sem mérhetők tudományos pontos­sággal. A diplomácia lépés- hátránya, s nyomában a, bizal­matlanság, kiszámíthatatlan kö- vetkezményéklkel jár hát. Ilyen bonyolult helyzetben mindennél inkálbb szükség van az érintett hatalmak nagyfokú ármérséklé­sére, az érdekek kölcsönös fi­gyelembe vételére, a, katonai- hadászati egyensúly fenntartá­sára. SERFŐZŐ LÁSZLÓ ny. alezredes Szovjet vezetők távirata Fidel Castrónak A kubai nép a jelenlegi bo­nyolult nemzetközi helyzetben szilárdságról és nyugalomról tesz tanúbizonyságot az ameri­kai imperializmus részéről fe­nyegető veszéllyel és provoká­ciókkal szemben — hangoztat­ja többek között az a távirat, amelyet Leohyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke és Nyiko- laj Tyihonv szovjet miniszterel­nök intézett Fidel Castro kubai államfőhöz a kubai nemzeti felkelés 29. évfordulója alkal­mából. „A kubai köztársaság méltó helyet foglal el azok között az államok között, amelyek fellép­nek az enyhülésért, síkraszáll- nak a fegyverkezési verseny fo­kozódása, a gyarmatosítás és a fajüldözés megnyilvánulásai ellen. Kuba, az összes békesze­rető állam és társadalmi erő konstruktív lépéseket tesz a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása érdeké­ben. Kuba nagy tekintélyt ví­vott ki magának azzal is, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának elnökeként síkra- száll a béke és- a népek azon jogának védelmében, hogy szabadon, önállóan fejlődhes­senek. Nagy megelégedéssel nyugtázzuk, hogy a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság, az SZKP és a Kubai Kommunista Párt között a kapcsolatok a teljes bizalom és a sokoldalú együttműködés alapján fejlőd­nek. A szovjet emberek a jö­vőben is mindent megtesznek majd ezeknek a kapcsolatok­nak a szilárdítása érdekében" — állapítja meg a szovjet ve­zetők távirata. Diplomáciai ellentámadás Hétfő esti kommentárunk. Máris hatalmas vihar kerekedett Jasszer Arafat vasárnap tett nyilatkozata körül! A Palesztin Felszóbadítási Szervezet vezetője hat amerikai képviselővel folytatott eszmecserét az izraeliek által körülzárt Nyugat-Bej rútban. Utána, aláírásával megerősített nyi­latkozatában kijelentette: a palesztinok — bizonyos feltételekkel — elöfgadják az ENSZ valamennyi, a Közel-Keletre vonatkozó ha­tározatát. Emlékeztetésül hadd említsük ,meg: a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozata kimondja: a térség összes országának — beleértve Izraelt — jogo van ahlhoz, hogy békében, elismert határok között élijen. Éppen e két fontos határozat körül gyűrűzik évek óta a vita. A palesztin mozgalom és Izrael kölcsönösen bi­zalmatlan egymással szemben. Tel Aviv szövetségese, az USA azt a feltételt szabja, hogy csak akkor hajlandó közvetlen tárgyalásra a PFSZ-szél, ha az elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ha­tározatait. A palesztin vezető állásfoglalása rendkívül reális megközelí­tésről tanúskodik, a helyzet józan értékeléséből fakad. Az izraeli hadsereg által körülzárt Nyugat-Bej tótból, ahol a palesztin moz­galom vezérkarával együtt hat-nyolc ezer harcost fogtak ostrom- gyűrűbe, Arafat nyilatkozata a szó legszorosabb értelmében dip­lomáciai ellentámadás. Más kérdés, hogy a bejelentést ki-ki a maga szája íze sze­rint magyarázta. Bizonyos amerikai körök szerint ez egyértelmű Izrael állom elismerésével. Némely palesztin forrásait viszont jel­zik, hogy nem errő van szó. Más palesztin vezetők nem titkolják elégedetlenségüket, mondván, ilyen nagy horderejű kérdésről csu­pán a Palesztinái Nemzeti Tanács hívatott dönteni. Az állásfog­lalás tehát legföljebb Arafat személyes véleményét tükrözi. Izrael .— a várakozásnak megfelelően — újabb propagandafogásnak minősiti a palesztin vezető nyilatkozatát. A Reagan-kormány pedig nem tartja kielégítőnek a PFSZ vezetőjének állásfoglalását. ' Sajnálatos, hogy Arafat nyilatkozata sem amerikai, sem iz­raeli részről nem részesült olyan fogadtatásban, mint amilyent ér­demelne. Noha korábban mindegyik amerikai kormány azt köve­telte, hogy a PFSZ fogadja el a BT két határozatát —- tehát de facto ismerje el Izrael létét —, s utána Washington hajlandó a közvetlen tárgyalásra a palesztin mozgalommal, most bizony kilóg a lóláb. Reaganék még Arafat nyilatkozatát sem tartják ki­elégítőnek, s azt várják a FFSZ-től, hogy külön is ismerje el Izrael államot. Nyugat-lBejrútból most olyan gesztust tettek, amely kiinduló­pont leihet a közel-keleti békés rendezéshez. Kár lenne elszalasz­tani az alkalmat, hiszen a bomibázással, a tüzérségi párbajjal és a polgári lakosság elleni barbár támadással úgysem lehet ki­csikarni a rendezés politikai feltételeit. GYAPAY DÉNES D Hum r Nemzeti 1 iánk táiékozt atója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1982. július 27-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 648,94 6 655,60 6 662,26 Ausztrál dollár 3 840.30 3 844,14 3 847,98 Belga frank 82,06 82,14 82,22 Dán korona 452,29 452,74 453,19 Francia frank 563,68 564,24 564,80 Holland forint 1 422,93 1 424,35 1 425,77 Japán yen (1000) 150,20 150,35 150,50 Kanadai dollár 3 015,24 3 018,26 3 021,28 Kuvaiti dinár 13 321,51 13 334.84 13 348,17 Norvég korona 605,45 606,06 606,67 NSZK márka 1 569,92 1 571,49 1 57^,06 Olasz líra (1000) 27,85 27,88 27,91 GLtttrák schilling 222,69 222,91 223,13 Pőrtiigál escudo 45,44 45,49 45,54 Spanyol peseta 34,21 34,24 34,27 Svájci frank v 1 826,19 1 828,02 1 829,85 Svéd korona 626,93 627,56 628,19 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 799,21 3 803,01 3 806,81 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­tanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. július 27-től Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 455,93 6 855.27 Ausztrál dollár 50 3 728,82 3 959,46 Belga frank 5 000 79,68 84,60 Dán korona 1 000 439,16 466,32 Finn márka 100 783,42 831,88 Francia frank 500 547.31 581,17 Görög drachma 500 55,16 58,58 Holland forint 1 000 1 381,62 1 467,08 Japán yen (1000) 10 000 145,84 154,86 Jugoszláv dinár 1 000 67,66 72,06 Kanadai dollár 100 2 927,71 3 108,81 Kuvaiti dinár 10 12 934,79 13 734,69 Norvég korona 100 587,88 624,24 NSZK márka 1 000 1 524,35 1 618,63 Olasz líra (1000) 50 000 27,04 28,72 Osztrák schilling 1 000 216,22 229,60 Portugál escudo 5 000 44,13 46,85 Spanyol peseta 5 000 33,21 35,27 Svájci frank 1 000 1 773,18 1 882,86 Svéd korona 100 608,73 646,39 Török líra 1 000 23,39 24,83 USA dollár _ 100 3 688,92 3 917,10 Az amerikai légierő egyik korszerű, F-14-es harci repülőgépe - a törzs alatt jól látszanak az indulásra kész rakéták.

Next

/
Thumbnails
Contents