Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-25 / 173. szám
a Képújság 1982. július 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mégis lesz kerítés... Markos Mátyásáé Szakszóidról az alábbi panaszbejelentést tette : „A Tartsay lakótelepen egy füves térség van, salakos pályával együtt. A tizenéves gyerekeknek ideális játszóhely - len. ne. Ám a környék idősebb lakói ennek gátat szabnak. Nem engedik játszani, focizni a gyerekeket, elzavarják őket, sőt, addig is „elmennek", hogy megpofozzák a mozgásra vágyókat. Itt a nyári szünidő, a problémák még jobban éleződnek. Támogatásra a tanácstagok részéről nem számíthatunk, hiszen ők szóltak nekünk, hogy a gyerekek ne játszanak a füvön. Mi azt is felajánlottuk, hogy társadalmi munkában elkészítjük a salakospályát, s a környező házakat védő kerítést, ám ez is csak pusztába kiáltott szó maradt. Kérésünk, hogy rendezzék a Tartsay lakótelep tizenéveseinek és szüleinek problémáit. Ilyen gondról még egyik lakótelepen sem hallottam, ha másutt ezt meg tudják oldani, akkor nálunk miért nem?” Olvasónk kérdésére a szekszárdi Városi Tanács elnöke, Kovács János válaszolt: „A panaszos bejelentését a helyszínen megvizsgáltuk, a kérelem teljesítésének lehetősége megvan. Intézkedtünk a pálya kialakítására, a kerítéshez szükséges anyagot a városi tanács biztosítja, melynek felállításához kérjük a lakók társadalmi munkádban történő segítségét." Vörösliszt helyett „tolnai takarmányliszt” Fóbiám Márton bonyhádi olvasónk a következő panaszával fordult szerkesztőségünkhöz : „Sajnos, nem lehet Bonyhá- don vöröslisztet kapni. Ez a takarmány a háztáji gazdálkodást folytatóknak az igényeit kielégítette, s nem is volt túlságosan drága. Most, hogy megszüntették ennek értékesítését, több gazdálkodást folytató társammal együtt komoly gondban vagyunk, mert állatainknak (szarvasmarha, sertés) nem tudjuk >a szükséges takarmányt biztosítani." Olvasónk levelét a Tolna megyei Galbonaforgalimi és Malomipari Vállalathoz továbbítottuk, ahonnan Buzogány István kereskedelmi igazgatóhelyettes válaszolt: ,jA vörösliszt (8-as takarmányliszt) termelése korlátozott, az egyéb malomipari termelés függvénye, így az igényeik teljes mértékű kielégítésére a korábbi időszakban sem volt lehetőség, de előreláthatólag a későbbiekben sem lesz. Megvizsgáltuk, hogy a bonyhádi takarmányboltunk június hónapban mennyi takarmány- lisztet értékesített, s megállapítottuk, hogy a lehetőséget kihasználva 68 mázsa értékesítés történt, ezenkívül jelentős meny- nyiségű egységes takarmány- lisztet is eladtak. Tekintettel ar. na, hogy az igényeket e termékből teljes egészében nem tudjuk kielégíteni, így a vállalat hasonló terméket állít elő, úgynevezett „tolnai takarmányliszt” megjelöléssel. Enneik belfortal- mi értéke lényegesen nagyobb, mint a korábban értékesített vö- TÖslliszté. A tolnai takarmány- liszt felhasználható szarvasmarha, sertés és baromfi takarmányozására. A termék fogyasztói ára 396 forint száz kilogrammonként, mely megítélésünk szerint a minőséget figyelembe véve kedvező a sertést és szarvasmarhát tartó termelőknek, s ez a bonyhádi takarmányboltban is kapható.” Nem fizették a túlórát D. L.-inétől Gyönfcről érkezett a levél : „Május elsején dolgoznom kellett, szolgálatban voltam. Ügy gondoltam, hogy erre a napra - szombatról lévén szó - ünnepi pótlékot kapok, ám a fizetéskor tapasztaltam, hogy nem fizették ki ezt a napot. Indokuk: szabad szombatra esett május elseje. Igaza volt a munkáltatómnak?" A Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya vezetőjének, dr. Horváth Jenő megyei főorvosnak a válaszából megtudhatta olvasónk a feleletet: „A levélben felvetett panaszt kivizsgáltuk és az intézet vezetőjének felhívtuk a figyelmét a 17/1979. (MII. 1.) MüM. sz. rendeletben előírtaik szerinti eljárásra, amely alapján a május 1-én munkáiban töltött időre a túlórára jogosult dolgozóknak — így a panaszosnak is — a 100 százalékos túlórát fizessék ki a tévesen biztosított szabadnap helyett. Az intézetnél nem vették figyelembe, hogy a folyamatosan működő intézetékiben (náluk is) a dolgozók szabadnapja nem esik rendszeresen szombati napra. Ebből a tévedésből következően a 100 százalékos túlóra helyett szabadnapot biztosítottak a május 1-én munkában töl. főtt idő helyett.” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK Jöttek és mentek Idegenforgalmi merleg Hányán? Honnan? Hová? Az idegenforgalom joggal áll a közérdeklődés gyújtópontjában, még olyan — e téren szerényebb lehetőségekkel rendelkező — megyében is, mint a miénk. Alább az első félév eredményeiről igyekszünk vázlatos összefoglalást adni. Az első félév adatai a főszezon eredményeiből még alig-alig tartalmazhatnak valamit, így a számokat ennek figyelembevételével kell nézni. Teljesen hiteles adatokkal az év végén majd a KSH szolgál, hisz itt még óhatatlanul vannak átfedések. Például: az IBUSZ hoz egy csoportot a Volán autóbuszaival és kiviszi Gemencbe. Ez tehát a Volántourist és a Tolnatourist szempontjából egyaránt fontos, valamennyi közli majd a maga eredményei sorában. Amennyire lehetséges volt, az ilyesmit az alábbiakban igyekeztünk kiszűrni. Itt kell előrebocsátani azt is, hogy a megyénkben lévő idegenforgalmi irodáknak csak a célja közös, profiljuk azonban eltérő, így adataikat nem valamiféle lóverseny „siegre" és „helyre” befutóihoz hasonlatosan kell vizsgálni. A megye „házigazdája", a Tolnatourist a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 23 százalékkal növelte forgalmát. Szállásain 74 ezer 473 vendégéjszakát töltöttek el. Az előbbi viszonyítás szerint a Hotel Gunaras látogatottsága 423, a Sió-kempingé 200, a dunaföldvári Kék Duna kempingé 327 százalékkal nőtt. A Gemenc látogatóinak száma csak igen csekély mértékben emelkedett. 499 csoportban 20 750-en jártak it. Ez az adat is dokumentálni látszik art, amiről már régóta szó (de kevés tett) van, hogy ideje lenne a gemenci túrák indulóállomását a városhoz közelebbi és főleg olyan helyre telepíKüiföldi rendszámú autók sorakoznak a Tamásiban lévő melegvizes strand előtt teni, mely a turistáknak több lehetőséget kínál — a fényes nappal sztárszerepre ritkán kapható vad Iákására. A Tolnatourist révén a megyehatárokat, küldföldet is ide értve, 119 csoport, 4760 személy hagyta el. A Volán- és saját autóbuszok mellett igényibe vették például a decsii termelőszövetkezetét is, a dózsá- sok franciaországi útjára. A megyei IBUS7 adatai: A szocialista országokba 41, a nyugatiakba 33 csoportot indítottak a megyéből, 3597 személlyel. Egyénileg külföldre 510-en utaztak. Azok számát, akik megyebeliek ugyan, de valamelyik partner iroda utazási szolgáltatásait vették igénybe, nem lehet megadni. A szekszárdi iroda belföldi utaztatással nem foglalkozott, üdültetésekkel igen. Gyulától Sopronig 236-an üdültek, sokan közülük mint nászutasok. A külföldiek fogadása viszont jelentős volt. Az Intourist-lánc tagjaiként a Szovjetunióból 123 csoport érkezett, 4920 személlyel, de volt 18 bolgár csoport is, 720 turistával. A nyugati turisták változatlanul kedvelték a simontornyai lovasprogramokat és Gemencet. Előbbi helyen 2600-an, utóbbin 450-en jártak az IBUSZ szervezésében. A fiatalok utazási irodája az EXPRESS. A Szovjetunióba, az NQK-ba, Csehszlovákiába, Romániáiba és Ausztriáiba csoportosan, Bulgáriába pedig egyénileg 588 fiatalt segített eljutni. 3 csoporttal és 161 személlyel többet, mlint tavaly az év első felében. A nemzetközi beutazás viszont messze elmaradt a korábbi évek forgalmától, azt mindössze 1 szovjet csoport képviselte. Gazdag programot bonyolított le az iroda rendezvények formájában, egyebek közt a Garay „táncos"-ban is, összesen 5587 személy részvételével. Az ország más részeiből érkezők száma 2800 volt. A VOLÁNTOURISTinai hangsúlyozták a szabaddá vált hétvégek megelevenedett forgalmát, almii mindenlhogyan biztató jelenség és további fellendítésére az iroda különösen nagy súlyt helyez. Tavaly hétvégeiken csak 8 belföldi utat tudtak indítani az első félévben 381 résztvevővel. Az idén 27-et, 1080-nal. A kiutazó idegenforgalmat („kiutazás" alatt a megyehatárok elhagyását értve) 115 túra, 4482 személlyel, a külföldit 8 túra 180 személlyel, míg az ide látogatót 70 csoport 2260 személlyel képviselte. A szövetkezetek utazási irodája a OOOPTOU'RIST fél év alatt 7 csoport 308 utasát vitte külföldre, 1—3 napos belföldi túrákra pedig 32 csoport 1280 utasát. Egyéni utasuk 46 volt. Rendezvényeiken - elsősorban a néptáncfesztiválon és a szava lóversenyen — 1373-an vettek részt. O. I. Fotó: Cz. S. J ogszabály okról —^ rnviten ^ magánszemélyek :::-:U«v:-v gép járműhasznál atá- ró/ szóló korábbi jog- úVvaüf’x; szabályt módosítja a Minisztertanácsnak a ii’.'Magyar Közlöny idei 39. számában megjelent és kihirdetése napján (1982. július hó 1.) hatályba lépett 29/1982. (VII. 1.) számú rendelete, amely meghatározza, hogy magán- személy miilyen gépjárművet tarthat üzemiben külön engedély nélkül, s hogy kisiparos, magánkereskedő milyen gépjárművet tarthat üzemben külön engedéllyel. Hangsúlyozandó, hogy magánszemély — a fuvarozó kisiparos és a személy- szállító kisiparos kivételével — gépjárművével fuvarozást és díjazás ellenében személyszáj Ittast nem végezhet, sőt, magánszemély a gépjárművét fuvarozás, díjazás ellenében történő személyszállítás vagy bérmunka végzése Céljából másnak nem is engedheti át. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a magántaxis 1983. június 30. napjáig személytaxiját díj jelző készülék nélkül is üzemeltetheti. A gazdálkodó szerkezetek között szállítási és vállalkozási szerződésből eredő jogvitákban eljáró választott bíróságokról szóló, a korábbi jogszabályt módosító 3/1982. (VII. 1.) IM számú rendeletből — amely ugyancsak a Magyar Közlöny f. évi 39. számában jelent meg — csupán az alábbiakat idézzük: „Választottbíróság járhat el valamennyi gazdálkodó szervezet esetében szállítási szerződéssel és vállalkozási szerződéssel kapcsolatban a teljesítést megelőzően felmerült vitákban, kivéve a szerződéskötési kötelezettség körében a szerződés létrehozásával, módosításával, megszüntetésével, felbontásával, vagy hatályban való fenntartásával kapcsolatos vitáikat." Ugyanitt olvasható a pénzügyminiszter 31/1982 (VII. 1.) PM számú rendelete, amely a Munka Törvénykönyvének a Pén z üg y ml nísz téri u m felü g yele- te alá tartozó költségvetési szerveknél, a pénzintézeteknél és a takarékszövetkezeteknél történő végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, s amely szerint ezeknél a szerveknél az általános heti munkaidő 40—42 óra, amelyet az ötnapos munkahétre vonatkozó munkarend szerint — egy szabadnap és egy pihenőnap biztosítása mellett — kell teljesíteni. A munkaiközi szünetet (ez az ebédszünet) a törvényes munkaidőn kívül kell biztosítani. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 17. számában t á j é k o z - ta tó jelent meg a nagyobb forgalmú és létszámú kereskedelmi egységek üzemeltetése tárgyában. A tájékoztató szerint a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek nagyobb egységeiket önelszámoló formában, illetve a vállalatok leányvállalatként működtethetik, ezáltal javulhat a lakosság ellátása, hatékonyabbá válik a kereskedelmi munka. Leányvállalatot a vállalat a meglévő egységeiből vagy új vállalatként alapíthat, a leányvállalatot az alapító vállalat látja el eszközökkel, ennek megfelelően részesedik a nyereségéből. A tájékoztató részletes szempontokat ad az önelszámoló egységek megszervezéséhez is. A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozók munkavállalása tárgyáén jelent meg elvi áll á s T o g I a I ás a Munkaügyi Közlöny 1982. évi 8. számában. Az állásfoglalás utal arra, miszerint a jogszabály lehetővé teszi, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy — a segély teljes összegének folyósítása melleit — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat, leszögezi azonban, hogy munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) keretében a gyermekgondozási segély folyósítása mellett csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt munka- viszony vagy szövetkezeti tagságii viszony alapján havi átlagban a napi 4 órát meghaladóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles bejelenteni a segélyt folyósító szervnek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 15. számában megjelent tájékoztató szerint a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói a főállás után járó szabadság ideje alatt —• külön megállapodás alapján — munkakörükbe nem tartozó munkát végezhetnek, s az erre az időre eső megállapodásos foglalkoztatásnál a mellékfoglalkozással kapcsolatos időkorlátozást nem kell alkalmazni. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Amatőr leletmentő Az Oroszlány Vidéke Termelőszövetkezet főagronómusa, Kugler Géza hobbiból tizenöt éve foglalkozik hagyományőrző leletmentéssel. A pedagógusok, a tanács és a közös gazdaság segítségével múzeumot létesített Dad községben az 1747-ben Fellner Jakab által épített Sorházban. A falumúzeum gyűjteményében a bronzkori agyagkerámiák, a három és fél ezer éves halotti urnák mellett több, múlt századból való tárgyi emlék idézi fel a község régmúlt életét.---------------------------------------------------------------------------I
