Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
1982. július 1. KÉPÚJSÁG 3 Atomerőmű-építkezés Szerződést hosszabbító fiatalok Beszélgetőpartnereink Az elmúlt két hétben vizsgaszezon volt a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságán, a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves tagozatának, a szakosítónak és a speciális tanfolyamoknak a hallgatói adtak számot a tananyag elsajátításáról. Legutóbb az egyéves és az öthónapos pártiskola záróvizsgájára került sor. Tóth János, az (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a Fogyasztási Szövetkezetek To'lna megyei Szövetségének székházában ülésezett a MÉSZÖV elnöksége dr. Kálmán Gyula elnökletével. Az áfész-titkárság előterjesztése alapján a kereskedelmi, vendéglátáiptoni egységek szerződéses üzemelésének tapasztalatait, az ilyen formában történő üzemelés kiszélesítésének lehetőségeit vitatták meg. A célok ismeretében a vezető testület számba vette a- feladatokat, feltárta az eddigi tárgyalások és az ilyen formában üzemelő egységek tapasztalatait. Megállapította, hogy az eddigi intézkedések nem hozták Együttműködés A szerződéses kötelezettségek teljesítésének lazaságai továbbra is sok vállalat munkáját nehezítik. Megrendelt alapanyagok, alkatrészek gyakran késve, s nem a kívánt minőségben érkeznek, ami kényszerű várakozást, majd — az anyag megérkezése. a gyenge minőségűek különválasztása után — megfeszített munkát kíván a feldolgozóktól, s a készáru pontatlan szállítása veszélyezteti hiteiét a hazai és külföldi piacon. Viszont a közös érdekeltség alapján működik együtt partnereivel a Pécsi Kesztyűgyár, amely sikeres üzlet esetén a nyereségnek egy bizonyos részét átadja az alapanyagot szállító vállalatnak, más esetekben pedig — ha például a szállító beruházással bővíti termelését — előre garantálja a többlet termék átvételét. A kesztyűgyár ennek tulajdonítja, hogy továbbra is pontosan szállítja az alapanyagot a Pécsi Bőrgyár, a Budapesti Bőripari Vállalat Díszműbőrgyára és a 'kesztyű- bélést a Győri Kötöttkesztyűgyár. A kesztyűgyár új bőrruhá- zati üzemében az idén százezer ruhát, kosztümöt, kabátot készítenek - ennek 70 százalékát külföldön értékesítik -, s a hazai kedvező kooperációik segítségé, vei gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci igényekhez. A közös üzletben érdekelt Pécsi Bőrgyár a nemzetközileg általános szállítási határidő hörmada-ine- gyede alatt teljesíti a kesztyűgyár rendeléseit. A Budapesti Bőripari Vállalat Díszműbőr- gyára kiváló minőségű sertés- hasszélbőrt garantál a pécsi vállalat leggazdaságosabb exporttermékéhez, a kesztyűhöz. igazgatóság helyettes vezetője értékelte az öt hónap, illetve az egy év alatt végzett munkát, majd szólt a végzett hallgatók feladatairól. Ezután a megyei pártbizottság nevében dr. Király Ernő titkár köszöntötte a hallgatókat, majd átadta a pártiskola eredményes elvégzéséről szóló bizonyítványokat. meg a kívánt eredményt, mivel a szerződéses formában üzemelő egységek száma a lehetőségtől és a kívánatostól még elmaradt. A munka alaposabb előkészítésére, meggyorsítására hoztak intézkedéseket. Megbízták az áfész-titkárságot, hogy a szövetkezetek munkájához adjon fokozott segítséget. Ezután az elnökség tájékoztatókat vett tudomásul a COOPTOURIST Szövetkezeti Utazási Iroda munkájáról, a takarékszövetkezeti dolgozóik iskolai, szakmai és politikai végzettségének helyzetéről, majd a kölcsönös fejlesztési alapból történő kölcsönök odaítéléséről Újszerű együttműködés jött létre a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár, valamint a négy legfontosabb mezőgazdasági termelési rendszer, a bábolnai IKR, a nádudvari KITE, a szekszárdi KSZE és a bajai BKIR között. Szerződésben rögzítették, hogy az említett négy termelési rendszer a különböző közvetítőket kiiktatva közvetlenül forgalmazza a Rába gyár termékeit és azok alkatrészeit. A Rába ezután közvetlenül a négy rendszerközpontnak szállítja az erőgépeket, a munkagépeket és azok alkatrészeit. A megállapodás értelmében mindegyik termelési rendszer központi raktárbázist létesít, s ezeket saját forgóeszköz-alapjának terhére a Rába gyár tölti fel alkatrészekkel és gépekkel. Az együttműködés keretében a gyár évente mintegy 400 millió forint értékű alkatrészt és gépet szállít közvetlenül az azokat felhasználó termelési rendszereknek. Konténerek és panelidomok mozgatására szolgáló oszlopos emelőberendezés prototípusát készítették el a Dombóvári Vasipari Szövetkezetben. Segítségével ott is megoldható a rakodás, ahol nem áll rendelkezésre emelődaru. A szerkezet szétszedhető és akár a rakomány mellett elhelyezve is szállítható, s az oszlopok alá helyezett kerekek segítségével targoncaként is használhatják, összeszereléséhez és irányításához mindElőkészületek a búza aratására Az ország déli megyéiben megkezdődött az őszi árpa betakarítása, az elkövetkező öthat napon belül pedig a búzaaratás is megindulhat. A júniusi időjárás kedvezett a ka-~ lászosok érésének, s ameny- nyiben továbbra is marad a meleg, s egyben esős idő, megfelelő minőségűvé érik a kenyérnek való. A MÉM illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az idei aratási munkát jól előkészítették a gazdaságok. A most befejeződött gépszemlék tanúsága szerint mindenütt üzembiztos állapotba hozták a kombájnokat, a bálázó- és a szállítógépeket. összességében 13 500 kombájn áll az üzemek rendelkezésére, ami annyit jelent, hogy — amennyiben az időjárás is engedi — átlagban 16 —17 nap alatt végezhetnek az aratással. Az egyes üzemek gépparkjai között azonban nagy az eltérés, ezért az állami gazdaságok, tsz-ek közötti együttműködés alapján a több gépet tartó gazdaságok — ahogy a munkamenet engedi —, kölcsönadják a gépek egy részét. Az északi fekvésű megyék üzemei abban is megegyeztek a termést hamarabb betakarító délebbi vidékek gazdaságaival, hogy a géppark jobb kihasználására kölcsönösen segítenek egymásnak. Sőt, Szlovákiából is elindultak az első kombájnok, hogy az alföldi települések határaiban vágják a rendet. A termény fogadására a tárolókat mindenütt előkészítették, fertőtlenítették, s a gabonatröszt pontosította szerződés- kötéseit partnereivel. Megállapodott a bértárolás feltételeiről is, eszerint a termény egy részével a szállítás ütemének gyorsítására az üzemek raktárait töltik fel, s az aratás után csoportosítják át a gabonaipari vállalatok tárolóiba. A tapasztalat szerint igen körültekintően szervezték meg az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek az aratási munkamenetet. Kijelölték az egyes munkacsapatokat, a kombájnok kezelőit, a szalmabálázókat, a tarlómunkásokat. Az üzemek töbsége a kisebb szemveszteség elérésére, a jó minőségű munkavégzésre ösztönző bért, prémiumot ad az aratóknak. Az újszerű együttműködés elsősorban azért jött létre, hogy kiküszöböljék a már krónikusnak mondható alkatrészhiányt. Az eddigi gyakorlat alapján ugyanis hiány mutatkozott az alkatrészekből akkor is, amikor jelentős készletek voltak belőlük különböző raktárakban. Ezentúl a gyártó és a felhasználó naprakészen intézi az alkatrész-utánpótlással kapcsolatos teendőket. A Rába gyár emellett továbbra is kész arra, hogy váratlan meghibásodások esetén a rendszerekhez nem tartozó gazdaságokat is soron kívül ellássa az általa gyártott gépekhez szükséges alkatrészekkel, közvetlenül is elfogad észrevételeket, panaszokat. Érvényesítik azt az elvet, hogy Rába gyártmányú mezőgazdasági gép alkatrész- és főegységhiánya nem késleltetheti a termés betakarítását. össze két ember szükséges. Alkalmazása a javítóüzemekben is előnyösebb a jelenleg használt rögzített talpon álló oszlopos emelőnél, mert nincs helyhez kötve, a segítségével sürgős esetben akár a meghibásodás helyén is elvégezhetik a járművek javítását. Teherbírása hat tonna, tehát egy autóbuszt is felemelhet. A tervek szerint ebben az évben 20-30 darabot készítenek belőle. Az első „fecskék” 1977 decemberében érkeztek. Egyéves szerződést kötöttek, KlSZ-szer- vezetük megbízólevelével a zsebükben kezdtek dolgozni Pakson. A Lékai János építőbrigád tagjai azóta már 460 millió forint termelési értéket állítottak elő. Dolgoztak a reaktorcsarnok és gépház acélszerkezeteinek összeszerelésén, az egész- séaügyi épület vázszerkezetének építésén-szerelésén, részt vettek az építőelemek előregyártó sóban. iHa az előbb említett 460 millió forintos termelési értéket számítjuk, akkor az csepp a tengerben, a beruházás teljes összegéhez képest. De a KISZ által szervezett építőbrigád munkája mégis kiemelkedő teljesítmény. Már csak azért is, mert itthon Magyarországon ez az első ilyen építőbrigád. Tapasztalata már van az ifjúsági szervezetnek, hiszen a Szovjetunióban Uszty-llimszkben építettek, dolgoztak megbízólevéllel fiatalok. Az első „fecskéket" az elmúlt évben még ötszázan követték. Általában a brigád 100 tagú volt, de 1979 tavaszától már 200-ao dolgoztak benne. Mielőtt beszélgetnénk a mostaniakkal, el kell mondani, hogy az ifjúsági mozgalom mindig szakembereket toborzott ebbe a brigádba, olyan hiányszakmákból, mint például hegesztő, festő és lakatos. A KISZ Központi Bizottsága az első reaktor párhuzamos kapcsolásáig tartja fenn a brigádot, ami annyit jelent, hogy a mostani csapatot már nem követi másik. Hiszen 1982-ben már áramot ad a paksi atomerőmű. Tehát elérkezett azösz- szegezés ideje, fel kell mérni a Lékai János építőbrigád ötéves tevékenységét. Erről beszélgettünk Kovács Imrével, a brigád KISZ-titkárával, Szakács' Péter hegesztővel, Papp István hegesztővel, Desits György lakatossal Gyurina Illés szerkezetlakatossal, Fodor Győző szerkezetlakatossal, Menyhárt István géplakatossal. Ők jelenleg szerződésük lejártáig a 22-es Állami Építőipari Vállalat parkettüzemében dolgoznak. Szakács Péter a legidősebb közülük, Balmazújvárosban dolgozott és 1978 óta van Pakson. Az éves szerződést többször hosszabbította. — Kíváncsiságból jött ide az ember. Milyen lehet egy ilyen nagy építkezés? Meg természetesen azt is tudtuk, hogy itt többet is lehet keresni. Tényleg egy évre kötöttünk szerződést, de azt hiszem nem vagyunk „vándorló” fajta, így. maradtunk. — Ezek szerint elégedettek? — Nem csalódtam. Sok érdekes és szakmailag komoly munkát végeztem ezekben az években. És tisztességesen meg is fizették. Papp István a Szolnok megyei Vezsenyből jött az építőbrigádba 1979 tavaszán. Vegyipari szakmunkás, most peaig hegesztő. — Új szakmát tanultam — mondja. — Hegesztőként dolgozom, érdekes munka. Természetesen a szakmai előrejutás mellett rengeteg emberi oldala is van annak, hogy többen maradtak Pakson. Gyurina Illés és Fodor Győző, a két legfiatalabb, Kecskemétről jött. — Az nem okozott újabb gondot, hogy távol élünk a családunktól', mivel addig is ingázók voltunk — mondja Gyurina Illés. — Én Debrecen mellett dolgoztam gyermekkorom óta, tehát megszoktam az ingázóéletet. Annyiból volt új és számunkra nagyszerű itt Pakson dolgozni, hogy szinte az első naptól kezdve szakembernek tartottak bennünket. Ezt pedig otthon — a küldő üzemben — csak évek alatt érhettük volna el. Hamarabb szoktunk az önálló munkához, ez pedig szakmai biztonságot adott. — Az nem okozott gondot, hogy az építőbrigádot — erre is szerződtek — mindig arra a területre rakták, ahal „szorított a cipő”? — Erre számítottunk —mondja a KISZ-titkár. — Tulajdonképpen az ifjúsági brigád szervezésekor ez volt az egyik cél. Olyan szakmunkásokat kellett ide Paksra hozni, akik már rendelkeznek gyakorlattal, s ki tudják segíteni a szakmunkáshiánnyal küszködő vállalatokat. így a 22-es építőket és ez Országos Szakipari Vállalatot. Jelenleg is dolgozik 30 festő az ORSZAK-nól. És ez — minden önteltség nélkül — óriási segítség. — Eredetileg egy évre szerződtek, de mindannyiuk legalább három éve dolgozik már Pakson. A munka mellett van még valami más oka is, hogy maradtak? — összeszokott a társaság. Egy lakótömbben van a brigád szállása, van ifjúsági klubunk. Közösség alakult az olyan emberekből, akik azt sem tudták eddig, hogy a másik létezett-e vagy sem — mondja1 Kovács Imre. — Közrejátszik az is, hogy a régi munkahellyel lazább lett a kapcsolat? — Azt hiszem, mindenki visz- sza-visszajár régi munkahelyére, hiszen a munkakönyvé ott van. De, mégis lazább lett a kapcsolat. Ez azért is lehetséges, mert itt Pakson, mint az előbb említettem, jó barátokra, kollégákra, társakra leltünk — válaszol a többiek nevében Szakács Péter. Nehezen lehet megfogalmazni, hogy mi az összetartó erő, mondják beszélgetőpartne'e- ink. Számukra elég annyi is, hogy egyszerűen jól érzik magukat. Mert a munka mellett a szabadidő eltöltését is kulturáltan tudták megoldani, hogy az a fiú, aki a többiek segítségével szokott le az ivásról és nem züllött el, hanem kitüntetett dolgozó lett, egész életében emlékezni fog ezekre az évekre. Aztán vannak olyan fiúk is a csoportban, akik az első „önálló lépést” itt tették meg, az otthoni, családi gondoskodás helyett meg kellett tanulniuk élni. Beosztani a fizetést, szakemberré, munkásemberré válni. Itt a fiatalok egyenerangú partnerként fogadták, amikor „bedobták őket a mélyvízbe”, akkor meg kellett tanulniok úszni. — Az idén lejár a szerződés — mondom. — Nem lehet halogatni a végső döntést. — Négy év után dönteni kell — mondja Papp István. — Abban kell dönteni, hogy vándormunkás lesz-e az ember, vagy Visszamegy a régi munkahelyére. Azt tudjuk, hogy itt Pakson továbbra is kapunk munkát, hiszen már több vállalat is érdeklődött a brigád tagjai iránt. Tehát biztos lesz a megélhetés. De ha maradunk, és elhozzuk a munkakönyvünket, akkor az azt fogja jelenteni, hogy huzamosabb ideig távol leszünk az otthontól, mivel akkor már vállalni kell azt is, hogy a vállalat az ország másik részébe is elküldhet építeni bennünket. Mindenesetre még van fél év gondolkodási időnk, de úgy érzem, a többség ismételten Pakson marad. A KISZ-építőbrigád munkáját a közeljövőben értékelik. Any- ■nyit már ma megállapíthatunk — ebben beszélgetőtársaink is egyetértenek —, hogy ez a pár év számukra szakmailag és emberileg is sokat „hozott”. Ugyanakkor szinte pénzben — habár kiszámították azt a 460 millió forintot — fel sem mérhető, hogy mit jelentett az az ötszáz szakmunkás az építkezés történetében, akik a hiányszakmákban dolgoztak és mindig ott, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. H.J.—G.K. A MESZÖV-elnökség ülése döntött. SZOBOSZLAI JENŐ r Kutatások a TAKI-ban A hazai városi távbeszélő-hálózatok leterheltségének enyhítésére egy kihelyezhető koncentrátor-berendezés kidolgozása kezdődött meg a Távközlési Kutató Intézetben. A kisméretű berendezést lakótömbökben helyezik el; 480 távbeszélő-előfizetőt 4 vezetékpáron csatlakoztat a városi távbeszélőközponthoz. Rác Dánielné üzemmérnök és Mágel Gábor tudományos munkatárs beméri az új berendezést. A jobb alkatrészellátásért Oszlopos emelő Egy régi felvétel: az építőbrigád tagjai az egészségügyi épület szerkezetmunkáin dolgoznak Tanévzáró a pártiskolán
