Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
Mai számunkból XXXII. évfolyam, 172. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. július 24., szombat Nemzetközi békegyűlés a szovjet fővárosban A szovjet társadalmi szervezetek vezetőivel találkoztak, a moszkvaiak békegyűlésén vettek irészt pénteken a szovjet fővárosiban a nemzetközi békemenet sok országiból érkezett tagijai. A skandináv országok nőszervezetei által kezdeményezett háborúéi lenes, a nukleáris fegyverkezést ellenző menet résztvevői beható eszmecserét Folytattak a moszkvaiakkal arról, miit és hogyan kell tenni, hogy a vlilág münden részén, Nyugaton és Keleten egyaránt véget vessenek a nukleáris fegyverkezésnek, megszüntessék a tömegpusztító háború veszélyét. Délután, a békemenet résztvevői a- moszkvaiak békegyűlésének színhelyére, a Szovjetunió népgazdasági kiállításának területére mentek. A menet élén a külföldről ékezett vendégekkel együtt ott haladt Vaientyina Nyikolajeva Tyereskova, a szovjet nőbizottság vezetője és több más szovjet közéleti személyiség is. A tarka békemenetben a moszkvaiak együtt vonultak a japánból - Nagaszakiból, az atombomba áldozatául esett városból — érkezett narancsszínű ruhás buddhista szerzeteseikkel, a skandináv országok különböző békeszervezetéinek képviselőivel. A nagygyűlés résztvevői nagy szeretettel köszöntötték vendégeiket. A felszólalók kiemelték a szovjet nép békevágyát. ÖSSZEVONT PÂRTTAGGYÜLÉS A MŰSZERGYÁRBAN (3. old.) ORBIS-ÚTON LENGYELORSZÁGBAN (8. old.) AUTÓGYÁRTÁS MAGAS FOKON (9. old.) Izrael ismét bombázta Nyugat-Bejrútot iPénteken az izraeli légierő ismét nagyszabású bombatámadást intézett Bejrút ellen. Mint a WARA palesztin hír- ügynökség és a libanoni rádió jelentette, bombák hullottak töblb menekülttáborra, a város déli részén lévő palesztin védelmi állásokra, valamint arra a negyedre, amely otthont ad a PFSZ irodáinak. A palesztin és a libanoni baloldali erők légvédelme fölvette a haircot a támadókkal. IBejrút és környékének csütörtöki bombázása során 62 ember — többségében polgári lakos — sebesült meg, illetve vesztette életét. A Bekaa-völgy több települése ellen végrehajtott támadásoknak 120 halottja és sebesültje volt. Ami az izraeli (Folytatás a 2. oldalon.) A KARCAGI ÜVEG (11. old.) TEVEVIADAL (13. old.) A IDVMSE ELNÖKSÉGÉNEK AZ ELVÁRASA AZ 1-8. HELY (14. old.) Világ proletárjai, egyesüljetek ! .. AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HÉTRŐL HÉTRE, hírről hírre (3. old.) MUNKARUHÁK, MUNKAVÉDELMI FELSZERELÉSEK (4. old.) A BALTI-TENGER LÁNYA (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) EGY ANYÁNAK TÍZ UTÓDA - EGYSZERRE (7. old.) A TULAJDONOSTUDAT MEG AZ ÚJÍTÁS (7. old.) A TERÜLETI ÖNELLÁTÁS PROGRAMJA (8. old.) MONGÓLIÁI KÉPEK (9. old.) LÁNY, EVEZŐVEL (10. old.) KÉPES KALAUZ - SHAKESPEARE ANGLIÁJÁBAN (11. old.) Kevesebb anyagból, korszerűbb technológiával A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az anyag- takarékossági és technológia' korszerűsítési programot. Nem nehéz megjósolni, hogy erről ai szaknyelven megfogalmazott programról még sokat fogunk olvasni és hallani, s előbb-utólblb az élet minden területén érezni fogjuk hatását. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról a felismerésről - és erre nálunknál gazdaságilag és technikailag sokkal fejlettebb országok is rájöttek, — hogy a Föld és az egyes országok nyersanyagforrásai végesek, az embernek pedig — ha továbbira is szeretne kényelmesen élni — meg keli tanulnia ésszerűbben, takarékosabban, okosabban gazdálkodnia'ezekkel a forrásokkal. A közelmúltban jelent meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának egy tanulmánya e témában, s ebben a következők olvashatók: „Az anyagtalkarékosság problémája komplex kérdés, és megoldása nem léhet kampányfeladat. A gépipari ágakban — azok gyors fejlődése és aránylag nagy anyagfelhasználása miatt — különös fontossága' van az anyagtalkaré- kosságnak, A gépipari ágak döntő fontosságúak, a fejlődés, bármely fókán iis áll az adott ország; ki kell elégíteniük a gazdaságok valamennyi ágának állandóan növekvő igényeit modern és hatékony berendezésékből. Így a ptobllé- fnával globálisan foglalkozva, még a látszólag szerény gazdaságok is jelentős megtakarításokat tudnának felmutatni. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az anyagtakarékosság sok esetiben az energia gazdaságosabb felhasználását is eredményezi, és hozzájárulhat a környezetvédelemhez is”. Nyilvánvaló tehát, hogy e komplex feladat alaposan átgondolt és körültekintően előkészített programot igényel. A VI. ötéves terv időszakára már készültek programok az energia gazdálkodási hatékonyságának javítására, a fafelhasználás ésszerűsítésére, a hulladékok és másodlagos (nyersanyagaik hasznosítására. Ezek beépültek a népgazdaság tervezési rendszerébe és eredményei mór érzékelhetőek. A kényszerítő gazdasági körülmények közepette azonban egyre inkább szükségessé vált a termelésiben felhasznált anyagok ésszerűbb hasznosításának átfogó programja. Ennek végső célja, 'hogy az egyes ágazatokon belül az egységnyi végtermékékhez felhasznált anyagok mennyiségét a legszükségesebbre csökkentsük. Hogy erre mennyire szükség van, azt néhány kiragadott nemzetközi összehasonlítási adat is 'alátámasztja. A magyar öntvények például 20—30 százalékkal súlyosabbak, mint a nemzetközi átlag. Ez fölöslegesen köt le gépkapacitást, növeli az élőmunka'-, az anyag- és az energiaköltségeket és ezáltal megdrágítja, sokszor versenyképtelenné teszi termékeinket, miközben néhezen és drágán beszerzett importanyagokat építünk be - funkció nélkül, merő technológiai lazaság mliott — termékeinkbe. Ezt pedig nem tudjuk vevőinkkel megfizettetni ! 'Hasonló a helyzet az öntöttvas-radiátoraikkal, számos szerszámgépünkkel, városi autóbuszainkkal, sőt, még a hulláimpapírral is. A nálunk gyártott alumínliumajtók és -ablakok például 15 százalékkal több anyagot tartalmaznak, mint a nemzetközileg ismert konstrukciók. A példákat hosszan léhetne sorolni, de talán ennyi is elegendő a bizonyításhoz, hogy a fejlett ipari országokhoz képest számos elágazóiban és gyártóéi kultúrában jelentős a lemaradásunk. A termelés anyagigényességét tehát feltétlenül mérsékelni kell ahhoz, hogy versenyképességünket növelni tudjuk. Ennek egyik fontos eszköze lehet a technológiai és a gyártmánykorszerűsítés. Mlint ahogy azt a kormány is megállapította, a jövőben a gazdasági növekedésnek egyik legfontosabb mozgósító és mozgósítható erőforrása épp a gazdaságos anyagfelhasználás lelhet. Mert tartalékok bőven vannakT lEz azonban nem jelentheti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatnánk a minőségi követeimé nyéket, az exportképességet, vagy a bérköltségeket! Az efféle magatartás veszélyei nem kicsik. Erre korábban szervezett ak'diók figyelmeztetnek. A programihoz tehát olyan gazdasági feltételek és eszközök létrehozása, olyan ellenőrzési és beszámoltatási1 rendszerek kialakítása' is hozzátartozik, amelyek csak a tényleges eredményeket felmutató vállalatok tevékenységét ismerik el. A kormány elé — ai program, kiegészítéseként — külön akciótervet i-s terjesztettek, amely tartalmazza a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, illetve a vállalatok konkrét feladatait is. Az akcióprogram a fémekben, műanyagokban, textil-, bőr-, papír, gumi- és cementipari alapanyagokban elérhető konkrét — 1985-ig 17 milliard forintra becsülhető ! — megtakarítási lehetőségeiket veszi számiba. A közgazdasági környezet kényszerítő hatásán kívül fontos, hogy az anyag- felhasználásiban érdekelt legfontosabb résztvevők szemlélete is megváltozzon. Nagy lehetőségeik rejlenek a imunka- versenyfben, a szocialista és ifjúsági' b rígádmozgalómban, az Alkotó Ifjúság pályázataiban éppúgy, mint az újítómoz- galomlba'n. A Minisztertanács ezért felkérte a társadalmi és érdek- képviseleti szerveket, hogy a programból adódó teendőiket kezeljék megkülönlböztetett figyelemmel és segítsék az anyagokkal való takarékosabb gazdálkodás szemléletének és gyakorlatának mind szélesebb Ikörű elterjedését. A. T. Kétszáz éves a bányászat a Mecsekben. Tizennégyezer ember dolgozik Pécs, Komló, Mázaszászvár bányáiban. A munkájukat, életüket mutatja be képriportunk az ötödik oldalon.
