Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

...........minpiim..«in....^ A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 171. szám. ARA: MO Ft 1982. július 23., péntek Mai számunkból SCHMIDT HOUSTONI BESZÉDE (2. old.) TEJIPARI BERUHÁZÁS <3. old.) SUOMI, A CSEND ORSZÁGA (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT I KI MIT KUTAT A LEVÉLTÁRBAN? (4. old.) Jelentéktelen? INemrégiben egyik ismerő­söm azt mondta, .hogy lapunk azért nem emelkedhet soha túl a „vidékiesség” színvona­lán, mert tele van jelentékte­len. dolgokkal. Olyan aprósá­gokkal, melyeikre nem. érde­mes szót vesztegetni, nyomda­festéket pocsékolni és ame­lyeket szinte már az olvasás pillanatában el efelejt min­denki. Mindig utáltaim azokat, akik valamilyen vélt mundér vélt becsülete védelmében eleve tüstént ellentmondanak és csak azután gondolkod­nak, amikor már beszéltek, sőt netán azután sem. így nem tiltakoztam tüstént, hi­szen a dologban van váltatni. De kevés. Most nem azzal akarok ér­velni, hogy a London Times- I ne'k is van hír-, sőt „társasá­gi” rovata, mely utóbbi létre­hozására nem valószínű, hogy nálunk sor kerülne. Azt nem hiszem, hogy ezék az aprósá­gok valóban megérdemelnék a felettébb pejoratív „jelen­téktelen” minősítést. Kapóra ■ jön nekem, hogy ismerősöm i jóvoltából felpattanhatok ré­gi vesszőparipámra. Azt is mondotta ugyanis, hogy kit érdekei ennyi és ennyi járda megépítése a X. községiben? I Hiszen az X. községibeliek ezt ' úgyis tudják. így igaz, csak­hogy száz méter járda csak ; annak jelentéktelen, aki még 1 sosem járt őszi sárban és mindig aszfaltot taposott. A közlés emellett némi elisme­rést jelent. Egyáltalán nem a mi elismerésünket, akik se minősítő fórum, se apostoli! szentszék nem vagyunk, ha- : nem a közét, mely tudo­mást szerezve X. község beliek I jó munkájáról, ezt legalább egy gondolat erejéig megte­szi. Nemrég hírt adtunk a te- veli óvodabővítésről, arról, hogy Mórágyon park lett egy : szeméttelepiből és szabadtéri I színpad a felhagyott kőbá­nyából. Jelentéktelen dolog? Szabad legyen taimáskodnom. ismerősömmel ellentétben egyre inkább fokozódik bén­in etn az az érzés, hogy nem ártana nagyobb figyelmet . szentelni életünkben az apró­ságoknak. Nemcsak az apró . keilemetlensége'knék, hanem ; a kis örömöknek, csekélyke figyelmességeknek is. Szebbé ' teszik az életet, tehát egyál­talán nem jelentéktelen té­nyezők. A megyeszékhely leg­nagyobb háza alatti boltban |J. asszony, a legendásan fi­gyelmes pénztárosnő szól, hogy ne vásároljak ecetet, mert a feleségem fél órával ezelőtt már vitt haza egy üveggel. A bolt forgalma, csökkent, az én törzsvásárlói kedvem növekedett. Valaki .nem csapija orromra az ajtót, amikor csomagokkal megrak­va kimegyek, hanem udvaria­san előre enged. Udvariasan., ami hitem szerint a legol­csóbb és legjobban kamato­zó beruházás. Ugyanakkor jelentéktelen apróság, de hozzájárul aznapi kedélyem jóra fordításához. És így to­vább, ki-lki kedve szerint so­rolhatna példáikat. Persze ellentéteseket szint- így. Amelyek ugyancsak jeíen- téktelenék, de rontják a ked­vünket, egy-egy percre mé­regbe gurltantak, noha vala­mennyit meg lehetne takarí­tani. Tagadhatatlan, hogy ilye­nekben is bővelkedünk. 0.1. Kadar Janos Pest megyében Ülést tartott a Minisztertanács Pest megyében töltötte csü­törtöki munkanapját Kádár Já­nos : az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára a fővárost ölelő országrész életévéi, ipari és mezőgazdasági létesítmé­nyeivel ismerkedett. A látoga­tás a Pest megyei pártbizottsá­gon kezdődött, a vendéget — s a kíséretében levő Baranyai Tibort, a Központi Bizottság párt- és tömegszérvezetek osz­tályának vezetőjét — Cserven- ko Ferencné, a Pest megyei pártibizottság első titkára, a pártibizottság titkárai, s Mondok Pál, a megyei tanács elnöke fogadták. Cservenka Ferencné tájékoz­tatójában elmondta: Pest me­gyében is jól tudják, hogy a mai körülmények között a helyt­állás fontos feltétele az igazo­dás a változó-növekvő gazda­sági követelményekhez. így őrizhetik meg, így gyarapíthat­ják számottevő eredményeiket. A teendőkkel sikerrel birkóz­nak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az alap: a közös tenniakarás és összefor- rottság, amely a megye dolgo­zóit, a kommunistákat éppúgy, mint a pártonkívülieket jellem­zi. Gondok persze, mint min­denütt, itt is vannak : akad még javítani való a Pestre bejárók közlekedésén, kevés az iskolai tanterem, nem elég a lakás sem, holott 35—37 ezer családi ház épül egy-egy ötéves terv­ben. Ez az egymilliós országrész hazánk legnagyobb munkás­lakta megyéje. A megye ipari termelése 2—2,5 százalékkal növekszik a tavalyihoz képest. Az itt élőknek ma már nem­csak a főváros gyárai adnak kereseti léhetőséget — tisztán iparból élő család alig van a megyében —, kívülük 77 ter­melőszövetkezet, tíz állami gazdaság tisztes eredményei biztosítanak jó megélhetést. Jót, mert ma már a gazdaságok munkaerőgárdája stabil, az ott dolgozók elégedettek, s el­mondható: a tsz-ek közösség- formáló ereje a falvak korábbi arculatát is megváltoztatta. Jól érvényesül o párt követ­kezetes agrárpolitikája — tette hozzá Furulyás János, a vác- szentlászilói Zöld Mező Termelő- szövetkezet elnöke. A megyében a mezőgazda­ság tavalyi eredményeit 10 szá­zalékkal szeretnék növelni. A „miből”-re csak három példa: az idén hatezer hektárral több búzát vetettek, 4,5 százalékkal gyarapodott a szarvasmarha-, 7 százalékkal pedig a sertés- állományuk. Ez utóbbiban nem kis része volt annak, hogy a háztáji gazdaságokban is — amelyek szinte már integrált ré­szei a nagyüzemeknek — mind nagyobb kedvvel dolgoznak az emberek. Erős a tenniakarás, a segítő szándék akkor is, ’ha társadal­mi munkára hívó szó hangzik el — említette nem kis büszkeség­gél Cservenka Ferencné. Ez utóbbit a megyeri tanács elnöke is megerősítette, aki egyebek között elmondta, hogy a ha­todik ötéves terv eltelt éveiben a város- és községfejlesztést se­gítő társadalmi munka értéke már évi 600 millió forint. Szent­endrén - ezt Baráth Endre, a szentendrei városi-járási párt- bizottság titkára tette hozzá - kiszámították : minden lakos 1044 forinttal gyarapítja évente városát. — örülök eredményeinknek, ■“talán még jobban annak az összefogásnak, annak a jó lég­körnek, amelyben élnek, dol­goznak - mondotta a Közpon­ti Bizottság első titkára, majd hozzátette: különösebb oka nincs annak, hogy most láto­gattam ide, ezek a programok hozzátartoznak munkámhoz, a személyes találkozásokat sem­mi más nem pótolhatja. Isme­rősként jöttem, hiszen régebben itt dolgoztam. Kádár János bélpolitikai kér­désekről szólva elmondta : a XII. kongresszus határozatai megvalósulóban vannak, s ha gondjaink nagyok is, jelentős tény, hogy tavaly sikerült meg­állítanunk nemzetközi fizetési mérlegünk romlását, s a ked­vező folyamatok fenntartásán munkálkodunk az idén is. Most mindenesetre egy kicsit „szűk ösvényen” járunk. Ma - köztu­dott - sokkal több árut kell exportálnunk ugyanannyi be­vételért, mint néhány eszten­deje. Sokat kell külföldön elad­nunk ahhoz, hogy megvehessük mindazt, amit a folyamatos ter­melés kíván. Okos dolog, hogy a Pest megyeiek szerint — Cser­venka elvtársnő említette — az exportban nincs kis tétel, vagy nagytétel, minden termékünk­nek piacot keresnek. A nyílt beszéd hívei vagyunk, — mondotta Kádár János — jog­gal építünk az emberek felelős­ségérzetére. Megőrizni, sőt gya­rapítani elért eredményeinket — ez nemzeti program. Amit . en­nek megvdlásításóért tettünk, mindenkit bizakodással tölthet el, még akkor is, ha tudjuk, akad munkánkban bőven javí­tanivaló. Szigetszentmiklós, a Csepel Autógyár volt Kádár János kö­vetkező úticélja. Az üzem be­(Folytatás a 2. oldalon.) A konmány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót haíltagtott meg Francois Mi tt errand na k, a Frandia Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról, és meghatározta a tárgyalásokból adódó kormány­zati feladatokat. Lázár György tájékoztatást adott Constantin Dascalesou- nak, a Román Szocialista Köz­társaság kormánya első minisz­terének meghívására Romániá­ban tett hivatalos, baráti láto­gatásáról. A konmány a tájé­koztatót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács jóváhagyta az anyagtalkarékoSság fokozá­sára kidolgozott komplex prog­ramot, valamint a hozzá kap- csélódó intézkedési tervet. A program megvalósításának — az őszi búza airatasa túljutott a félidőn, a vetésterület feléről biztonságba került a termés. A betakarítás ütemét az erősen dőlt gabonák, valamint a bor­só és lencse egyidejűleg vég­zett aratásé jelentős mértékben lassította. Résziben ezzel is ma­gyarázható, hogy az üzemi tel- jesiítményék között nagy' a szó­ródás. A felsőnyéki Egyetértés Téesz 30 százalékos, a bótaszéki Bú­zakalász Téesz 40 százalékos, az őosényi Kossuth Téesz 39 amelynek célja a rendelkezésre álló források gazdaságosabb hasznosítása — fontos feltétele a gyártmányok és a gyártási tedhnolágiálk gyorsított ütemű korszerűsítése, az érdekeltségi viszonyok, valamint a munka- kultúra továbbféjleszfése. A kormány felkérte a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy a program megvalósításá­hoz nyújtsanak segítséget. A Minisztertanács jelentést fogadott el az agráripari egye­sülések eddigi működésének ta­pasztó I a tol ról. Megá II itatta, hogy az agráripari egyesülések, amelyek a gazdasági együttmű­ködés új formájaként jöttek tét­re, beváltak és eredményesen működnek. A kormány arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az egyesülések munkájában még inkább, mint eddig, a gazdál­kodás hatékonyságának javítá­sát keli előtétbe állítani. (MTI) százalékos készenlétet ért él a kenyér- és takarmánybúza ve­tésterületén. A Dalmandi Álla­mi Gazdaságiban, a paksi Aranykalász, a nagymányoki Gábor Áron és a szedres! Hu­nyadi téeszékben befejezéshez közeledik ez a fontos munka. A terméseredmények — a jú­lius 4-i és 11-i viharkár miatt — a paksi járásban és Paks város környékén a legalacsonyabbak. A kombájnok szervezett átcso­portosítása — a munkavégzés­sel megkésett gazdaságokba - .a hét végén kezdetét veszi. A búza felét már learatták Megyénkben a bét közepére Nehéz évet kezdett a GÉM Növelték az exportot A tolnai Gép- és Műszeripa­ri Szövetkezet az idei évre ne­Ibinát gyáraival, részükre orvosí­héz feladatat vállalt. Az elmúlt évben 1,4 millió forint érték­ben küldtek terméket nem ru­bel elszámolású exportra. Ezt 1982-ben már az első félévben megduplázták : eddig 3 millió forint értékben exportáltak. A Máté Irma forraszt nyugat-berlini AEG Telefunken cég számára' különböző zavar­szűrő berendezéséket gyárta­nak — korábban csak zavarszű­rükhöz alkatrészeket. Az IBM franciaországli vállalatának pe­dig 30 ezer darab alumínium lemezből készítettek szá ll ítás int. Ez a munka az idén kezdődött, s várhatóan gyümölcsöző lesz a kapcsolat ezután is a céggel, összességében az 1982-es évre a GÉM 5,5 millió forintos nem 'rubel elszámolású exportot vál­lalt, de ezt az összeget később egymillió forinttal megemelték. A GlÉM-nék jó kapcsolatai vannak az NDK-beli MLV Kam­'műszer-gyártó munkát végeznek. A termékszerkezet az elmúlt évihez képest jelentősen válto­zott, új munkaként jelentkezett a különböző kábelkorbácsok ■gyártása és jelentős mennyisé­gű motortartó lapot készítenék az N'DíK-beli vállalat részére. így összesen 1982-ben a rubel elszámolású exportjuk 28 millió forintot tesz ki. Jelentős változások történtek a hazai partnerek számára gyártott termékek szerkezetében is. A Híradástechnikai Szövet­kezet különböző tápegységéket kér és újabb monitoraikat ren­delt meg a tolnai üzemtől. To­vább bővült a kapcsolat a MOM és a GÉM között. Nyomtatott áraimkörű paneleket gyártanak a MOM részére 40 millió forint ■érté kiben. A fentiekből is következik, hogy a GÉM fennállásának több mint 25 évében még talán nem vállalkozott ilyen nagy feladatra mint az idei. Ebből adódik, hogy az év elején ren­geteg gondjuk volt és még je­lenleg is van. Soha nem tapasztalt minősé­gi követelményekkel lépnek fel a megrendelők, így természete­sen több munkát kell fordítani egy-egy gyártmányra. Ez pedig azt vonta maga után, hogy je­lentős kapacitáshiány keletke­zett az üzemben. Ezt úgy oldot­ták fel, hogy növelték a külső kooperációt és a saját dolgo­zók, azok hozzátartozóinak be­vonásával bedolgozói tevékeny­séget kezdtek. összességében a GÉM az idei évre 24,3 százalékos - alaptevékenységből származó — árbevétel-növekedést tűzött ki célul, megsokszorozta export- tevékenységét. Az első félévben az alaptevékenység árbevétele 64,8 millió forint lett, a nyere­ségük pedig 7,2 millió forint. Korszerű üzemcsarnokban dolgoznak H. J.-G. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents