Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. július 22. Eladók lesznek Ismét túra a vizen FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK „iHa nem tudják még milyen lesz a nyolcvanas évek rock­zenéje, hallgassák meg a Tal­king Heads lemezeit!" — Két évvel ezelőtt ezekkel a szavak­kal ajánlotta az angol rajon­gók figyelmébe az amerikai új hullám reprezentáns zenekarát a londoni sajtó, s szavai máig érvényesek. Az együttes 1974-ben Artis- tics néven alakult meg New Yorkban, ahol a város művész­negyedében Greenvic'h Village­ben játszottak, Art-punkoknak nevezték magukat és felléphet­tek a ma már legendás CBGB- ki u-bban is, ahonnan az évti­zed közepén az amerikai punk­és újhullám-előadók — The Ramones, Patti Smith, Televi­sion, Blondie — kirajzottak. A Talking Heads 1975-ben a klub megnyitóján játszott és a három zenészhez (David Byrne gitár, ének; Chris Fantz, dob; Tiny Weymouth basszusgitár, ének) ezután csatlakozott a Harvard egyetemen tanító Jer­ry Harrison (billentyűsök, gitár, ének). A zenekart a Sire hang­lemeztársaság szerződtette és első lemerüket (Talking Heads 77) a közönség és a kritika is kedvezően fogadta. Sikerült kialakítaniuk egy olyan hangzást és image-t, amely alapvetően megkülönböz­teti őket más új hullámos ze­nekaroktól. Legutolsó dupla koncertalbumukat már játszot­ta a rádió, sőt néhány magyar zenekar dalaiban (pl. Rolls) is felismerhetők Talking Heads stílusjegyek. Július 25-én Budapestre ér­kezik az együttes, tehát nem mindennapi zenei élményben lesz része a Sportcsarnok kö­zönségének. 'Kicsi vagy nagy boltokban, forgalmas vagy kevésbé for­galmas üzletekben a nyári hó­napokban gyakran találkozni féhérköpenyes, mosolygós, fia­tal eladókkal. Ruhájukon kis piros műbőr „fityegő” árulko­dik, hogy diákeladók. Köles- den négyen is szorgoskodnak a délelőttös és a' délutános műszakban is ketten-ketten. Mindig találnak munkát. Amikor kenyérre, húsra nincs várakozó, o pult mögül Deák Erzsi és Pető ÉVa — a két délutános — a raktárba indul, hon y feltöltse áruval a kiürült polcokat. Erzsi varsádi kislány, de itt van gyakorlaton. Csurkovics Ildikó a legjárato- sabb a szakmában, ő már há­rom évet elvégzett a szak­középben. Társával, Szabó Ju­liannával délelőttösök, így van idejük a beszélgetésre. — Hogyan határozták el, hogy eladók lesznek? — A nővérem is ezt tanulta, s ebben a boltban volt gya­korlaton — kezdi Ildikó. Sok­szor elkísértem. Közben mesélt, de oktatott is, hogy ezt figyel­jem, meg azt figyeljem, ezt így kell tenni, meg úgy kell tenni, így téhát az ő nyomdokain in­dultam el én is. Ezt tanulom már a harmadik éve. Nyolcvan- három nyarán fogok érettsé­gizni. De soká lesz még! — só­hajt egy nagyot. — Ahogy v.isszaemlékszem, és kicsi koromban mindig bol­tost játszottam, s a játékból el­hivatottság lett. Örömmel tölt el, hogy igazi boltos módjára, igazi pult mögött állhatok — sommázza a lényeget Szabó Julianna. — Miből áll ez a munka? — A hivatalos neve: kötele­ző nyári gyakorlat, a fityegő kötelező hordásával — így Il­dikó. — Négy hétig tart, és hetente 35 órát kell dolgozni. Két műszak van, a délelőtti 7- töl délután 2-ig tart, a délutáni pedig 12-től 19 óráig. Minden­kor az iskola határozza meg, hogy élelmiszer, ruházati, vagy vegyes iparcikk boltba kerülnek a diákeladók'. — Az üzletben pedig annyira összetett o napi feladat, hogy megunni nem is lehetne, de unatkozni sem — mondja Ju­lianna. — Először is itt van az értékesítés, amikor a pultnál ki­szolgálunk. Néhány . hét után már szinte ismerünk minden vevőt, és igyekszünk a „szájíze szerint" kiszolgálni. Mert van, aki a világos kenyeret szereti, de van, aki a pirosat, ropogó­sát kéri. Én akkor érzem jól magam, ha elfogadják a vevők a véleményemet, például, ha egy-egy új árucikket ajánlok, s az arcokon látom az elégedett­séget, bizalmat. — A délelőtti csúcs idején bizony alaposan megcsappan a polcokra kirakott áruk töme­ge — veszi át a szót Ildikó. — Ezt pótolni is kell. De gyakran csomagolunk is, például öt­kilogrammos lisztet, vagy egy­kilós cukrot. — A bolt takarításából is részt kell vállalnunk. Töreked­nünk kell arra, hogy az ide belépőt kellemes környezet fo­gadja, de ez nekünk sem kö­zömbös, hiszen ez a munka­helyünk. Ildikó a rangidős jo­Csurkovics Ildikó és Szabó Julianna gán már a pénztárnál is volt — mondja kissé irigy mosollyal Julianna. — Mit kell tudni a pénztá­rosnak, Ildikó? — A legfontosabb: minden árucikk napi árát ismerni kell. Nagyon kell figyelni a helyes beütésre. Itt sokszorosan igaz a közmondás: „pénz számolva”... Nem lankadhat a figyelem, tudni kell, hogy mit kapok, és mennyit adok vissza. Ezzel a feltétlen pontossággal sok vitát kerülhet el az ember. — Ha végzett, és pult mögé kell állnia, milyen tulajdonsá­gokkal szeretne rendelkezni, mint eladó? — érdeklődtem Ju­lid nnátál. Az eladó legyen udvarias, ismerjen minden árut, még a legújabbakat is, hogy alkal­manként tájékoztatni is tud­jon, tanácsot adni. Találja meg a közvetlen emberi han­got, mely összekötő kapocs le­het közte és a vásárló között. — A frissen szerzett tapasz­talatok alapján, milyenek va­gyunk, mi vevők? — Három csoportba oszt­hatnánk őket: vannak kedve­sek, megértők, egy nagy cso­port közömbös, nekik minden mindegy, de vannak „patto­gok" is... — Szóval nem vagyunk an­gyalok? összenéznek és nagyot bó­lintanak. KONRAD LÁSZLÓ Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, valamint a KISZ Tolna megyei Bizottsága eb­ben az évben is megrendezi a dunai vizi túrát. Az előző tú­rák résztvevőinek remélhetőer imsét kedve támad az evezés­hez, új élmények szerzéséhez, új barátok megismeréséhez. Bizonyára lesznek új érdeklő­dők is, akik az idén kívánják kipróbálni először a hajózás, a Duna adta lehetőségeket. Minden fiatalnak, aki velünk tart, 1982. augusztus 18—22. között igyekszünk tartalmas, jó programot biztosítani. Egy kis ízelítő abból, hogy az eve­zés mellett milyen programo­kat tervezünk: filmvetítés, disz­kóműsor és víziorgona, vízi - vetélkedők, városismereti ver­seny, Muzsay András előadó- művész műsora, táncház, s re­mélhetőleg egy-két neves szín­művész is meglátogatja majd a túra résztvevőit. Természetesen, ha az időjá­rás is engedi — s ez nem a szervezőkön múlik —, lesz le­hetőség sportolásra, napozás­ra, strandolásra is. Fadd-Domboriban, az úttö­rőtábor előtti térségen július 23-án, pénteken ismét várja látogatóit a diákcentrum. A megyénkben vendégsze­replő bajor népi harmonika­zenekar térzenei koncertje 15 órától, a Randori kaszkadőr­csoport műsora 16 órától lát­ható. Az amatőr beat-zeneka- rok II. elődöntője délután öt órakor kezdődik, s ettől az A túra Dunaföldvárról indul és mint az előző években is, Mohácsig tart. Bárki jelentkez­het, aki úszni tud, s ezt iga­zolja, vagy az indulás előtt a dunaföldvári strandon bizonyít­ja. Az öt nap alatt Dunaföldvó- ron és Mohácson kivül Pak­son, Fadd-Domboriban és Ba­ján állomásoznak a túrázók. A szükséges felszerelést a résztvevőknek kell biztosíta­niuk, de a nevezések sorrend­jében a szervezők rendelke­zésre bocsájtanak vizieszközö- ket. A sátrak és egyéb cam- ping-felszerelés szállításáról a túra időtartama alatt gondos­kodunk. Részvételi díj: 300,— Ft. Ezt azok, akik részvételi szándékukat jelzik 1982. augusztus 5-ig, a részükre a programmal és egyéb tudni­valókkal együtt megküldött csekken fizethetik be. Hívunk, várunk minden fiatalt, aki evez­ni, sportolni, szórakozni kíván. HIKÁDI ATTILA, a KISZ MB munkatársa időponttól nyújt szórakozási le­hetőséget a gyermekjátszó a kicsinyeknek. A szervezők szü­lőket és gyermekeket várnak a legkülönfélébb ügyességi versenyekre. A lábtenisz-baj- nokságban 18 órától egyéni és páros versenyekben mérhe­tik össze ügyességüket a vál­lalkozók. A napi program az este kilenc órakor kezdődő Cha-cha-cha című film megte­kintésével ér véget. Diákcentrum Sáncot ástak Lengyelben A sáncásás vatlaimíkor elter­jedt tal aj munka lehetett, nap­jainkban nitikia. Hírit adtunk a Lengyelben rendezett régészeti ósatátábor fontos tudományos eredményéitől. Ezúttal' azok egy csoportjától érdeklődtünk, akiilk önként ítélték „sánomunkára" magúkat és akikről a nagy ta­pasztalaté táborvezető régész azt mondta, hogy messze job­ban, lelkiismeretesen dolgoztak, mint a „hivatásos” földmunká­sok. — Hogyan kedveltétek meg a történelmet? Kiss Lajos (bátaszéiki gimná­zium): — Az isimért régész, Csa­nády doktor fia volt az iskola- iá rsá m .. . Horváth József (.bátaszéki gimnázium): - Már tavaly, a Mórágy-Tűzkődombon végzett ásatásokkor. fehérváry Anikó (szekszárdi Garay Gimnázium): — Tanár­nak készülök, mindig humán ér­deklődés ű voltam. Tarjányi Béla (505-ös szak­munkásképző) : - Többen már korábban jártunk a múzeumi tö rténészs rakk ötbe. Ennék vezetőije, dr. Zalai- Gaál István havonta tartott elő­adásokat és számonkérte a kö­telező olvaislmányakat. Az élő­— Szakoly Kis Csilla képzésnek ez az önkéntes mód­szere bevált. — Az én időmiben kinevették azt, aki ingyen dolgozott... Kiderül, hogy most is akad­nák, akik csodálkoznak: iMolnár Dóra: (Garay Gimná­zium) : — Ha düjázás nélkül dol­goztunk is, sokkál kevésbé volt egyhangú, mint az almaszedés! Azért^persze tisztelet az al- maszedoknek is. — Nehéz volt? Buta kérdés, persze, hogy ne­héz volt: Szakoly Kis ‘Csilla (Garay Gimnázium): — Megszoktuk. Molnár Dóra Lelkes helyeslésre talál az az újságírói vélemény, hogy meg­lepő méretű pofonra, számíthat az a halandó, aki az itteni föld - munkán edzett izlmú lányokkal próbálna’ szemtelenkednii. Persze, a beszélgetés során sokkal komolyabb dolgok is ki­derülnek. Az például, hogy bár a jelenlévők közül csak Tarjányi Béla szeretné magát végérvé­nyesen eljegyezni a régészettel és a; többiek közt tanárinak ké­szülő éppúgy akad', mint aki honvédtiszt szeretne lenni, Va­lamennyien örülnek, hogy kö­zelebbi kapcsolatba kerültek a Tarjányi Béla Fehérváry Anikó régészettel, történelemmel. Ma­gyarországon csak Berettyóúj­falu mellett, Harpályon és a Szeged határában lévő Garzsán folynak hasonló jellegű ásatá­sok. Utóbbi helyen táborozás után. jártak a múzeum mikro- buszával. Megismerkedtek a kü­lönböző kuli túrák egymásra, ré­tegződésével és ezek a- fiatalok jáTtuklbam-keltülcben már soha nem fognak belerúgni egy bronzkori cserépdarabba, mert felismerik és értékelni tudják. A legnagyobb benyomást min­denkire (a régészre is) kétség­telenül az utolsó ndipakban fel­tárt páratlan kőkori házmarad- vány tette. Ennek megmentésé­hez még egy heti munkára len­ne szükség. Nem kétséges, hogy a megye, mely hovatovább a régészeti munkát legbőkezűb­ben támogató megyék közé so- rólható, 2-3 napszámos egyheti bérét ettől a munkától se saj­nálja majd. — Akad, aki szívesen vissza­menne még egy hétig erdei to­il a jimunkára? Többen is: Klii&s Lajos, Hor­váth József, Tarjányi Béla. Az újságíró megbocsáthatatlan, ha­nyagsága,, hogy nem jegyezte fel pontosan, hogy hármuk kö­zül melyikük készül hivatásos­ként a néphadseregbe. Abbán azonban valömenn.yl jéleniévő vidáman egyetértett, hogy pél­dául lövészgödőr ásásához a régészkedés, o lengyel» sánc- ásás komoly előképzést jelent­het ...-s. -n. Fotó : -ez.­Megtelnek a polcok, Pető Éva és Deák Erzsi munkája nyomán l ......... ........ ... I ndulás előtt a tavalyi csoport Horváth József Kiss Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents