Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

I

i

= Mai számunkból

Elutazott a kolumbiai küldöttség

Pénteken elutazott Magyar- országról az a kolumbiai parlamenti küldöttség, amely Hernando Turbay Turbay vezetésével, a magyar országgyűlés meghívására tartózkodott hazánkban. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke búcsúztatta. Jelen volt dr. Armando Holguin Sarria, a Kolumbiai Köztársaság budapesti nagkyövete is.

A kolumbiai képviselők itt- tartózkodásuk során megbeszéléseket folytattak a Péter János vezette magyar parlamenti küldöttséggel a két ország együttműködéséről, a törvényhozó testületek kapcsolatainak fejlesztéséről. A vendégeket fogadta Apró Antal, az országqyülés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. A küldöttség látogatást tett a dunavarsányi Petőfi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben és Nagykanizsán, ahol a Kanizsa Bútorgyár és a Naavkanizsai Sörgyár munkájával ismerkedtek a képviselők.

Elutazott az FSZIM- küldöttség

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására június 30. -július 2. között látogatást tett Budapesten a Francia Szocialista Ifjúsági Mozgalom delegációja, amelyet Gilbert Verőn, a Francia Szocialista Párt ifjúsági titkárának helyettese vezetett. A küldöttséget fogadta Fejti György, a KISZ KB első ttikárö. A nyílt, őszinte és konstruktív szellemű megbeszéléseken a két szervezet képviselői kifejezték szándékukat a kétoldalú együttműködés erősítésére.

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXII. évfolyam, 154. szám.

ARA: 1,80 Ft

1982. július ?., szombat.

Szovjet—francia űrsiker

Leszállt az Qrhármas

Pénteken délután, moszkvai idő szerint 18 óra után Arkalik térségében Földet ért a Szojuz—T—6 űrhajó leszálló egysége. A szovjet—francia közös űrrepülés három résztvevője, Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsenkov és az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien épségben, egészségesen tértek vissza a Földre. A Szaljut—7 űrállomáson az állandó személyzet, Berezovoj és lebegyev, folytatja a munkát, amelyet még május közepén kezdett el.

A földi irányító központ moszkvai idő szerint röviddel 15 óra után jelentette, hogy a két objektum Szibéria térsége felett elvált egymástól és a Szojuz—T—6 megkezdte a leszállásihoz szükséges manővereket.

A Földet érés után a hagyománynak megfelelően a három űrhajós ráírta nevét a visszatérő-fülke falára. Dzsanibekov, Ivancsenkov és Chrétien az út nehézségeitől megviselten

ugyan, de jó egészségben és igen jókedvűen lépett a Földre.

Ülést tartott a megyei pártbizottság

A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága 1982. július 2-án kibővített ülést tartott.

Napirendjén a következő témák szerepeltek:

Jelentés a Központi Bizottság 1972. júniusi, oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatairól megyénkben, az ebből fakadó feladatok. Előadó: dr. Király Érnő, a megyei pártbizottság titkára.

A megye állattenyésztésének helyzete, fejlesztésének feladatai. Előadó: dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára.

Tájékoztató a Központi Bizottság 1982. június 23-i üléséről. Előadó: K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, és dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára.

Felkészültek a gabonaátvételre

SZÖVŐK (5. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

SÁRKÖZI PILLANATKÉP (7. old.)

KURGÁNKINCSEK (9. old.)

A FILM (10. old.)

KUTYAVILÁG (10. old.)

A SZÉP KÖNYVEK MESTERE (11. old.)

ISKOLAÉPÍTÉSEK A MEGYÉBEN (7. old.)

TERMŐVÉ TETT SIVATAGOK (8. old.) IRÁNYÍTÁS ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEKKEL (8. old.)

SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA (11. old.)

ŐSKOHÓ

A GARADNA VÖLGYÉBEN (11. old.)

VEZETÉK NÉLKÜLI HÁZTARTÁSI GÉP (12. old.)

A RÖHÖGŐS (13. old.)

re. Az elmúlt évben a raktár- kapcitás — 1980-hoz vizsonyít- va — 30 800 tonnával nőtt. Jelentősen segítette a raktározást az a körülmény is, hogy a különböző mezőgazdasági üzemekben összesen 4500 tonna ideiglenes raktárt telepítettek.

Idén prémiumot fizetnek annak az üzemnek, amely az 1976-os és 1980-as évek átlagában elért mennyiséghez képest a termést növeli. A tíz százalékot meghaladó többlettermés után a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 100 kilogrammonként 60 forint prémiumot fizet. Ebből a szempontból a következő termények vehetők figyelembe: búza, rozs, rizs, árpa, zab, triti- cálé, köles, cirok, kukorica. A vállalat a kitöltött nyilatkozatokat ellenőrzi, s legkorábban november elsején kifizeti a prémiumot.

Mint ismeretes, megszűnt az úgynevezett javítóbúza árkategória. A minőségi búzát a több éves termelési tapasztalatok alapján a vállalat termelteti meg néhány tájkörzetben. A körzeti üzemek, valamint a vállalat elkészítette az áruelhelyezés programját, s megkötötték az átadás-átvételi megállapodásokat, pontosították az áru elhelyezését.

Idén az áruelhelyezés helyzete az elmúlt évinél jóval kedvezőbb. A már meglévő átvevőhelyek mellett az újgabona átvételénél már üzemel Pakson a 6000 tonnás fémsiló, Nagydorogon pedig az átvételi vonalak megteremtése, üzembe helyezése 15 ezer tonna gabona átvételét könnyíti meg. Dé a javuló helyzet ellenére az idén is szükség lesz a bértárolásra, bár az előző évekénél kevesebbre.

KOMPROMISSZUM VAGY DÉLIBAB? (2. old.)

AZ INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (3. old.)

AZ ŐRÜLT PILÓTA (4. old.)

A KÜLKERESKEDELMI STRATÉGIA (4. old.)

A GYESTŐL A NYUGDÍJIG (5. old.)

POSTA ÉS TELEFON (8. old.)

A (NŐI EGYENJOGÚSÁG MEGVALÓSÍTÁSA (9. old.)

SARKVIDÉKI EDZŐTÁBOR (9. old.)

Megyénkben az idei gabona- termés kilátásai az előző évinél jóval kedvezőbbek. A meghirdetett gabonaprogram ösztönzően hatott az üzemek többségére, ami az őszi búza termőterületének emelkedésében mutatkozott meg. Ebben az évben a búza vetésterülete 8,3 százalékkal több az előző évinél. Az állománybecslés eredménye kedvező képet mutat: a tavaszi állapotbecslés során az állomány 57 százaléka jó, 33 százaléka közepes, és csak tíz százaléka kapott gyenge minősítést.

A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felkészült a gabona átvételéaprófalvak nagy gondjai

Aprófalvak, kisközségek, kistelepülések. Csupa kicsinyítő jelző, amit a lélekszám tesz indokolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hétköznapok során az úgynevezett kistelepülések háttérbe szorulnának fontos, az életkörülményeket meghatározó kérdésekben.

Nemrégiben láthattuk, hallhattuk a tv-ben, olvashattuk az újságban a belkereskedelmi miniszter országgyűlési beszámolóját, s az azt követő vitát. Ennek lényege — ha az ember országos léptékben gondolkodik —, hogy áruellátásunk színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Nem túlzás: nemegyszer megbámulják

külföldi vendégeink élelmiszerboltjainkat, a bővülő választékot, s ha nem is minden cikkünk korszerű, legalább kapható. Igaz, a minőséggel esetenként már komoly bajok vannak.

Az országos összkép nem rossz. Csakhogy az ember képtelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, megértő állampolgár. S az áruellátás színvonaláról is akképp alakul a véleménye, hogy van-e lakóhelyén élelmiszerüzlet, szakbolt, s ha van, milyen választékot kínál; tisztán tartják-e a boltot; s vajon a lakosok óhajának megfelel-e a nyitva tartási idő?

Budapest, s nagyvárosaink nem panaszkodhatnak, már ami a lehetőségeket illeti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is zavart a kereskedelemben, azért vásárolni végül is lehet. S tapasztalható, hogy épülnek az új üzletházak, áruházak, s az áruértékesítést megpróbálják már szolgáltatással is összekapcsolni. Mindez a kistelepülésekről sem mondható el.

Az országgyűlésen több felszólaló hosszú perceket szentelt a kistelepülések ellátásának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókörzetében 13 olyan falu van, ahol még ezren sem laknak. A falvakban korszerűtlen az üzlethálózat, rendszertelen az áruszállítás, kiszámíthatatlan a nyitva tartási idő, s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit eli- bük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul járnak; már egy községnyi, kisvárosnyi lakosság.

Magyarországon több mint másfél ezer olyan település van, ahol csak néhány százan élnek; minden második községünk voltaképpen kistelepülés. De akik itt élnek, az alapvető élelmiszer- és iparcikk tekintetében ugyanolyan igényűek, mint a városlakók. Kenyér, tej, zseblámpaelem éppúgy kell, mint friss hús, vagy T-dugó. Az idő itt is pénz, a vásárlásra fordított energia itt is idegeket emészt. Érthető, hogy minden településen nem épülhet üzletház, bevásárlóközpont, hiszen nem érné meg, ám az alapvető cikkek kínálata a legkisebb faluban is életbevágóan fontos.

Sokan úgy vélik: valamiféle megkülönböztetés tapasztalható a kistelepülésekkel szemben. Jó példa erre néhány iparvállalat „kereskedelmi” politikája. Van község, ahol kisüzemet tart fenn egy anyavállalat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mellett. Vagy kedvezményes vásárlást tesz lehetővé a helyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubelieknek már nem.

A viszonylagos elmaradottság oka e téren is gazdasági természetű. Pontosabban: érdekeltségi kérdés, üzletet, kisboltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont — s ez már országos jelenség — a kisboltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgoznak, alig van nyereségük. Különösen az élelmiszer-árusításból származik kevés haszna az eladóknak.

Ami reménytkeltő lehet: a belkereskedelmi

miniszter válaszában egyértelműen leszögezte: olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, hogy érdemes legyen kisboltokat üzemeltetni a legapróbb falvakban is. Ha a boltvezető, s alkalmazottjai. üzletet látnak a boltban, minden bizonnyal javulni fog a kistelepülések ellátása.

MEGYESI GUSZTÁV

Prémium a többlettermelés után

A keszöhidegkúti szárítónál várják a gabonát