Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

A^PÜJSÀG 1982. július 16. A Tolna megyei Közlekedés­biztonsági Tanács ez év első felében kifejtett széles körű baleset-megelőzési munkája nagyiban hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben az országúti szerencsétlenségek — az alko­holos befolyásoltság következté­ben élőidézetteké is - szánna tovább csökkenhetett. A különböző szakbizottságok tagjai, aktívái által az állami, társadalmi, oktatási intézmé­nyekkel tartott állandó, szoros kapcsolat révén a szabályos közlekedésre irányuló felvilágo­sító, nevelő tevékenység me­gyénk lakosságának csaknem az egészét érintette. Különös je­lentőséggel bírt a szakszerve­zetekkel való együttműködés, a munkavédelem terén kifejtett közös tevékenység, amely ked­vezően befolyásolta a közleke­dés biztonságát is. iNoiha lényegesen javult az is­kolákban végzett, közlekedésre nevelést célzó munka is, a to­vóbbi okban a nevelőknek erre még nagyobb gondot kell for­dítandók, mert a közúti balese­teknek hat-bét százalékát nap­jainkban is gyermekek okozzák. E téren a csatád, az iskola és a felnőtt társadalom együttes munkája hozhat csak igazán jó eredményt. Ez évben is lebo­nyolításra került a Nemzetközi Iskola Kupa és az Ifjúsági Köz­lekedésbiztonsági Kupa megyei döntője. Az első helyezettek nemcsak az országos, de a nemzetközi mezőnyben is győz­tesként álltak helyt. Mindezeken túl a megyei KBT a közlekedési úttörők továbbképzéséhez biz­tosította a tárgyi feltételeket. Az úttörő és KISZ tömeg moz­galmi akciókhoz kapcsolódva a résztvevőknek közlekedési prog­ramot dolgozott ki. A 14 éven aluli gyermekék baleseti hely- zeténék hároméves alakulásáról előzetesen megtárgyalt és a Pedagógus Továbbképző Intézet kiegészítésével ellátott előter­jesztést bocsát az oktatási in­tézmények rendelkezésére a gyermekbalesetek hatékonyabb megelőzésénék ^elősegítése ér­dekében. Az általános oktatási-nevelési feladatok végrehajtása során az SZMT, a tsz-szövetség és a Tolna megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályával együttmű­ködve az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövet­kezetek üzemei, területi és me­gyei szintű közlekedésbiztonsá­gi versenyeket tartottak. Ezek kapcsán a KBT-a'ktivisták mint­egy ötezer járművezető részére tartottak felkészítő előadáso­kat. A KBT, az Autóklub és a KPM Autófelügyelet közösen előadás­sal, filmvetítéssel, KRESZ-vetéí- kedővel egybekötött közlekedé­si napot rendezett a magán- gépjármű-vezetők részére, ahol a részt vevő járművek műszaki állapotát díjtalanul felülvizs­gálták. A 6-os számú főútvonal Tol­na községen át történő eltere­lését megelőzően széles körű propagandatevékenység kere­tén belül a község minden üze­mében, intézményében voltak tájékoztató előadások, amelyek meg is hozták a várt eredményt, a három hónapig tartó forga­lomelterelés idején a község­ben csupán néhány jelenték­telen közlekedési 'baleset for­dult elő. De az elmondottakon túl még számos előadás, film­vetítés, rendezvény stb. bővítette a résztvevők közlekedési isme­reteit és járult hozzá a közúti baleseték megelőzéséhez. A megyei KBT a múlt évi, va­lamint az ez év első negyedévi baleseti helyzetértékelő tájé­koztatóját megküldte a megye valamennyi gazdálkodó egysé­géihez, hogy azokat a munkavé­delmi-közlekedésbiztonsági elő­adásokon ismertethessék a dol­gozókkal. A megyei és területi aktívák tevékenységének elismeréséről gondoskodva az első félévben kiemelkedő munkájukért tíz fő 1500 forint pénzjutalmat, öt fő pedig miinisziteri dicséretet, il­letve kitüntetést kapott. A követési távolságról A személygépkocsi-vezetők a gépjárművezetés oktatása során nem tanulnak részletesen a nagy súlyú tehergépko­csikon és autóbuszokon alkalmazott légfékberendezések mű­ködéséről. A vezetéstedhnikai ismeretek keretén belül az ilyen fékberendezéseknek csak a fékezési tulajdonságairól kapnak tájékoztatót. A légfékes gépkocsik személygépkocsiktól eltérő fékezési tulajdonságait azonban a személygépkocsi-vezetőknek is ismernie kell, Imert az egyre sűrűsödő forgalomban a nagy súlyú és nagy terjedelrrfű járművek közötti közlekedésre mind gyakrabban kell számítani. A nagy terjedelmű és nagy súlyú járműveken azért al­kalmaznak légiféket, mert ezeket a jármüveket vezetőjük saját láberejével már nem tudná megfelelő hatásossággal fékezni. Ezeknél a járműveknél a fékezéshez szükséges je­lentős erőszükségletett a sűrített levegő erejének felhaszná­lásával érjük el. A légfékberendezés működése hosszabb, késedelmesebb, mint a személygépkocsikon alkalmazott folyadékféké. Kés­lekedve fékez, hosszabb idő telik el, amíg a kívánt fékhatás kialakul. A fékpedál lenyomásától a fékhatás kialakulásáig eltelt időt fékkésedelímí időnek nevezik. Igen fontos tudnivaló, hogy a fékkésedelmi idő alatt a jármű fékezetlenül halad tovább. Ha még éhhez a távolsághoz hozzáadjuk a reakció­idő alatt '(átlagembernél 0,7—>1 mp) megtett út hosszát, akkor igen jelentős távolságot kapunk, melyet járművünk a veszély észlelésének pillanatától a fékhatás kialakulásáig fékezetlenül tesz meg. A légfékes gépkocsik íékkésedelmi ideje 0,6—0,8 mp, ez az érték kb. háromszorosa a folyadék­fék késedelmi idejének. Tehát a légfékes járművek a hidraulikus fékkel ellátott járművekkel azonos sebesség esetén hosszabb féktávolsá­gon belül állíthatók meg, azaz kisebb az átlagos lassu­lásuk. A légfék hatásosságának ismeretében könnyen belátható, hogy a „Vigyázat, légfék” felirattal ellátott járművek köve­tése, előzése, az előttük haladó járművek hirtelen lassítása nagy figyelmet és körültekintést igényel. A légfékes jármű­vek követése során is számításba kell venni a két jármű fékhatása közötti különbséget is. •Gyakran tapasztalható, hogy a járművezetők egy része 3—4 m „előny megszerzéséért" megelőzi az elöl haladót, majd elé vág és hirtelen fékezés közepette megpróbál a megelőzött jármű elől elkanyarodni az útkereszteződésben. Az ilyen vagy ehhez hasonló esetekben szinte törvényszerű, hogy a légfékes jármű vezetője részéről nem sok „segítség" várható el az ütközés elkerülése érdekében. légfékes gépkocsik közötti közlekedéskor tehát ügyeljünk arra, hogy előttük vagy mögöttük haladva, nagyobb bizton­sági távolságot célszerű tartani. Továbbá igen fontos tudni­való, hogy a fékút lejtőn jelentős mértékben nő, emelkedőn pedig csökken. A közlekedésben részt vevőknek az említetteken túlme­nően soha nem szabad megfeledkezni a követési távolságra vonatkozó általános KRESZ-szabályról, mely szerint: jármű­vel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött, annak hirtelen fékezése esetén is biztonságosan meg le­hessen állni. Továbbá: a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csök­kenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy­vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. BALOGH JÓZSEF mesteroktató MHSZ így közlekedtünk. .. Ûwatosabban a sínek előtt! Június hó folyamán megyénk­ben harminchat sérüléssel járó közúti ibaleset történt, tizen­néggyel kevesebb, mint egy év­vel korábban. Három volt ha­lálos kimenetelű, tizenöt súlyos, tizennyolc könnyű sérüléssel végződött, összesen ötven, a múlt évi adatokhoz viszonyítva tizenkettővel kevesebb személy sérült meg, akik közül hárman életüket vesztették. A balesetet okozók huszonkét százalékánál volt bizonyítható az alkoholos befolyásoltság. A baleseti okok között változatlanul sok volt a gyorsíhajtás, az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás. A karambolok negyvennégy százalékát egy nyomon haladó járművek, míg harminchat százalékát személy- gépkocsik vezetői okozták. 1982 első félévében össze­sen szárhatvan közlekedési bal­eset fordult elő a megyében, ami a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva harmincszá­zalékos csökkentést jelent, a kedvező tendencia téhát tovább folytatódott. Huszonnyolc szá­zalékkal kevesebb volt a meg­sérültek száma is, közöttük az elhaltaké a tavalyi tizenkilenc­ről tizenötre csökkent. Három és fél százalékkal alacsonyabb volt az ittasan okozott balese­tek számaránya is. Mindezen adatok biztatóak a jövőre néz­ve és csupán a forgalom 'részt­vevőinek tovább javuló, szilár­duló fegyelmén múlik, hogy az esztendő második felében még kevesebben járjanak szerencsét­lenül az utakon. Mint arról korábban hírt ad­tunk, halálos kimenetelű bal­eset történt múlt hó 25-én a Regöly határában lévő vasúti átjáróban, mert egy személy­autó vezetője a fénysorompó ti­los jelzésével mit sem törődve hajtott a sínekre. Tapasztalataink szerint a jár­művezetők többsége általában •nem ismeri, vagy lebecsüli a vasúti átjárókon történő átha­ladás szabályait, veszélyességét, a biztosító berendezések jelzé­seit felülbírálgatja, következés­képpen szinte csodálatos, 'hogy megyénkben ilyen helyeken ed­dig még nem fordult elő több súlyos szerencsétlenség. Néhány héttel ezelőtt a Várdomb és Bátaszék közötti vasúti átjáró fénysorompója a déli órákban, rövid ideig nem működött. Szemtanúi voltunk, hogy öt perc alatt tizenegy különböző gép­jármű haladt át a síneken meg­állás nélkül, közöttük utasokkal zsúfolt autóbusz is, noha a KRESZ előírja, hogy amennyi­ben a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít, a vasúti átjáró előtt meg kell állni és azon áthalad­ni csak abban az esetben sza­bad, ha a vezető meggyőző­dött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. De az ott szol­gálatot teljesítő pályaőr el­mondása szerint sokan villogó piros fény esetén is csak a kö­zeledő vasúti szerelvény becsült távolságától függően állnak meg. Ezek a járművezetők nem gondolnak arra, hogy a vonat távolságát, sebességét csak egy­szer lehet tévesen felmérni, úgy mint Regöly határában. A vasúti átjárók veszélyessé­gének nincsenek fokozatai. Akár biztosítja azt valamilyen so­rom,oá, akár nem, megközelíte­ni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel sza­bad ahelyett, hogy a különbö­ző jelzőberendezések hatásos­ságáról vitatkoznának a jármű­vezetők. Az emberi elme talá­lékonysága a jelenlegieknél tö­kéletesebb jelzőrendszereket is alkothat, de amíg szintbeni vasúti kereszteződések lesznek, olyant nem, amelyik az elő­vigyázatosságot teljességgel ki­zárhatná. PIÁCSEK GYÖRGY r A kép tanúsága szerint a bal oldali fényvisszavető anyag­gal díszített ruhájú motoros jól látszik, mig mellette ha­ladó társa hagyományos öl­tözékében alig vehető észre az autórefiektor fényében. Látni és látszani! A bizton­ságos közlekedés egyik alap­elve. Annyit jelent, hogy a gép- járművezetők számára minden olyan tárgyat, testet láthatóvá kell tenni, amely részükre a biztonságos vezetéshez pontos információt adhat. Világszerte sok gondot okoz­nak a sötét országúton hirtelen előtűnő gyalogosok, kerékpá­rosok és motorkerékpárosok. A tompított fénnyel haladó jár­műből a fehér színű tárgyakat 40—45, a sárgákat 35—40, a pirosakat 28—31 méter távol­ságból veszik észre, s az ennél sötétebb színűeket csak 20—24 méterről látjuk. Ez azt jelenti, hogy egy 40 km/óra sebesség­gel hajtó vezető még idejében meg tud állni a sötétből elő­bukkanó személy, lassú jármű, vagy forgalmi akadály előtt, ám 10—>15 kilométerrel gyor­sabb tempó esetén már mint­egy 40 méter távolság szüksé­ges ahhoz, hogy az észlelést követően a balesetet el tudja kerülni. A fényvisszavető anyag­gal láthatóbbá tett személyek és tárgyak viszont már 130— 140 méterről feltűnnek az autó­ból, ami azt jelenti, hogv még a 100 km/óra sebességgel szá­guldó gépkocsi vezetője is ide­jében fékezni tud. A kerékpárosokat fenyegető közlekedési veszélyek csökken­tésére sok országban már eré­lyes intézkedéseket hoztak. így például előírás, hogy minden kerékpárt — még az üzletből való kikerülése előtt — el kell látni nemcsak elöl és hátul, ha­nem oldalt is valamiféle fény­visszavető alkalmatossággal, aminek az útra való ráhajtás- kor, illetve az onnan való leté­réskor van jelentősége. A gyalogosokat ún. retro- reflektív ruhadarabok, kiegészí­tők — kézelők, derékszíjak, sap­kák stb. —• elterjesztésével igyekeznek megvédeni az or­szágúti balesetek ellen. (A retroreflexió — RR — nemzet­közileg elismert, elfogadott ki­fejezés; magyarra fordítva fény­visszavetést jelent, arra utalván, hogy a fény oda vetődik vissza, ahol a fényforrás van.) Ha egy autós reflektora az úttesten köz­lekedő emberre világít, s az illető RR-anyaggal kombinált ruhát visel, a járművezető ide­jében észreveszi, hogy kocsija előtt megy valaki. Nemcsak éj­szaka fontos az ilyen ruha, ha­nem szürkületkor is, amikor a járművek lámpáit már bekap­csolták a vezetők. Baleseti szempontból az azo­nos irányban haladó motorosok vannak a legkedvezőbb hely­zetben, mivel kötelező piros fé­nyű hátsó világításuk van, s egyébként is bizonyos sebes­séggel haladnak, ami meghosz- szabbítja a gépkocsi esetleges lefékezésére rendelkezésre álló időt. Ennek ellenére tanácsos, hogy a motorkerékpár-vezetők, illetve utasaik is viseljenek ru­házatukon, sisakjukon, lábbeli­jükön, kesztyűjükön fényvissza­vető csíkokat. Ma már nem drágák, és az összes autós­motoros szakboltokban kapha­tók fényvisszavető anyagok fel- használásával készült ruha­darabok, illetve ragasztós hát­oldalú szalagok, korongok. A KBT első félévi munkájáról Fiatalok kerékpáros ügyességi vetélkedője A regölyi halálos baleset színhelye

Next

/
Thumbnails
Contents