Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

1982. július 15. NÉPÚJSÁG 3 Összehangoltan a megyékkel Az ország teriiletkutatója: a VÁTI Regionális tervekben a jövő képe Hogyan alakul az ország — ezen belül a megyék — tele­püléshálózata, hogyan gazdál­kodunk 93 ezer négyzetkilomé­ternyi földünkkel, melyek azok az országrészek, ahol a nagy­ipar fejleszthető... Szinte nincs olyan területfejlesztéssel kap­csolatos kérdés, amelyre a Vá­rosépítési Tudományos és Ter­vező Intézet választ ne tudna adni. A VÁTI az utóbbi másfél év­tizedben alaposan „megkutat­ta" Magyarország egész terü­letét. Tudományosan megala­pozott regionális tervezőmunká- jlikkal a népgazdaság anyagi eszközeinek minél ésszerűbb, hasznosabb felhasználását se­gítik, úgy, hogy több tervezési változatot dolgoznak ki egy fejlesztési témára, s ezek közül a legmegfelelőbb koncepció, tanulmány, tervjavaslat valósul meg. KORSZERŰSÖDÖTT A TELEPÜLÉSHÁLÓZATI TERV 11970 óta nem kevesebb, mint nyolcvannégy terv -készült az intézetben, közülük kiemelke- dőek: az országos település­hálózat-fejlesztési koncepció, az országos területrendezési terv {valamint ezek felülvizsgálata és korszerűsítése), Magyar- ország üdülő- és tájvédelmi körzeteinek, nemzeti parkjainak összefoglaló tanulmánya. A hosszú távú népgazdaságii terv­hez kapcsolódó területi prognó­zisokkal az iparfejlesztés, az infrastruktúrakialakítás, az ener­gia; és vízfelhasználás, a szál­lítás gazdaságos lehetőségeit tárták fel. Ugyancsak a hetve­nes években készült el tizen­kilenc megye településhálózat­fejlesztési terve, majd 1981-ben ezek korszerűsítési javaslata. Budapesten, a Krisztina kör­úton van a VÁTI regionális ter­vezési irodája, négy osztályán több mint hatvanon dolgoz­nak. Az általános feltáró és egveztető regionális tervfelada­tokon kívül többek között fog­lalkoznak az országos terület- rendezési terv munkáinak koor­dinálásával összefüggő társa­dalmi-gazdasági elemzéssel: demográfia, életkörülmény, élet­mód, kulturális környezet, tele­pülésrendszer, mezőgazdasági és lakóterület-felhasználás stb. vizsgálatával. Közép- és hosszú távú tervidőszakra vonatkozó javaslataik, tanulmányaik az ország egészére, tervezési­gazdasági körzetekre, megyék­re, üdülési-idegervforgaímii táj­egységekre, agglomerálódó tér­ségekre szólóak, s ezeket az építésügyi és más ágazatok, továbbá tanácsok, intézmények részére készítik. Regionális ter­vezés nélkül elképzelhetetlen a várostervezés, -rendezés, merta tervezők másképp nem is tud­nának a településcsoportok át­tekintésével gondolkodni, a vá­rosokat vonzáskörzetükkel együtt kell hogy lássák, különben nem helyezhetők el az ország te­lepülésrendszerében. A közel­múltban ilyen munka volt Sik­lós és a környező aprófalvak ellátásé nőik modellje, Eszter­gom—Dorog vonzáskörzetének területfelhasználási és -fejlesz­tési koncepciója, a veszprémi körzet területrendezése, a mis­kolci agglomerációra vonatko­zó elképzelések vagy például Győr körzetének térszerkezeti tervjavaslata. Az elmúlt évek nagy munkái közé tartoznak a Balaton és a Duna-kanyar üdülőhálózatának regionális rendezési tervei, to­vábbá a környezetvédelmen belül a levegőtisztaság-véde­lemre vonatkozó feltárások és a termálvizek komplex haszno­sítása is szerepelt a program­ban. TERMÁLTELEPÜLÉSEK A VÁTI folyamatban lévő, az eaész országot érintő munkái közül kiemelkedik a második 15 éves lakásépítési terv területi tervezése, továbbá az idegen- forgalom hosszú távú fejleszté­sével kapcsolatos teendők kör­vonalazása. Ez utóbbinál lénye­ges szempont, hogy Magyar- országndk mintegy 300 gyógy- vízkútja van, tehát magától ér­tetődik, hogy fejleszteni kell a gyógy-idegenforgalom fogadási lehetőségeit. összeállították már az országos hálózat gerin­cét alkotó 31 termáltelepülés konkrét fejlesztési mutatóit, s az anyagi erőforrások elosztá­sakor javasolják még a hato­dik ötéves terv időszakában a kiemelt üdülőkörzetek, a Nyu- gat-Dunántúl és a budapesti agglomeráció gyógyvízben gaz­dag településeinek előtérbe helyezését. Megvizsgálják az idegenforgalmi tranzitútvonb- lafc, megállóhelyek fejlesztési lehetőségeit is. A műszaki fej­lesztési javaslat magába fog­lalja az V, Ml, M7, 7, M3, 3, M2. 2, 4, M5, 5, M6, 6, MO, 42, 84, 85, 86, 42, 15, 43, 81, 63, 61, 52 számú autópályákat és főútvonalakat, s a várható forgalommal összhangban meg­jelöli a megállóhelyek, különbö­ző fogadó, szolgáltató létesít­mények telepítési helyét is. A témához kapcsolódva jelenlegi munkáik közül ide kívánkozik még az országos üdülőterületi terv és az ifjúsági turizmus te­rületi fejlesztésének lehetősé­geit feltáró tanulmány. Cél az exponált területekről más, kulturált szabadidő-eltöl­tésre alkalmas üdülőhelyekre irányítani a figyelmet, ezzel is csökkentve a Balaton, a Ve­lencei-tó és a Duna-kanyar zsú­foltságát. NEMZETKÖZI KIKÖTÖK A DUNÁN, TISZÁN Az energiaárak gyors növe­kedése a közút, vasút szállítási költségeihez viszonyítva a jóval olcsóbb vízi közlekedésre tereli a figyelmet. így nagyon is idő­szerű, hogy a VATI a magyar belvízi kii'kötőlhálózat fejleszté­sének gondolatával foglalkozik, illetve vízi útjaink gazdaságo­sabb kihasználását kutatja. In­dokolja az európai vízhálózat (Duna—Majna—Rajna vízi út) már megkezdődött fejlesztése is. A távlati elképzelések meg­valósulásának azonban elen­gedhetetlen feltétele a magyar kikötők létrehozása. A tervezet 23 kikötőt javasol a Dunán, a Tiszán, o Dráván, a Körösön, a Kéleti-ifőcsatornán, valamint a jövőben létesülő Sajó és a Du­na—Tisza csatornán. Ezek közül hét nemzetközi kikötő lenne: Győrben, Budapesten, Dunaúj­városban, Baján, Komorón, Szol­nokon, Szegeden. Természete­sen a területrendezési és -fej­lesztési tervekkel összhangban valósul majd meg a nagysza­bású program. A közép- és hosszú távú ter­vek kialakításában, karbantar­tásában a VÁTI együttműködik az ágazatokkal, a megyékkel. 'Huszonhét intézménnyel tart kapcsolatot : kutatóintézetekkel, statisztikái hivatalokkal, egye­temekkel, felügyeletekkel — rendszeresek a szakmai konzul­tációik. A korszerű tervezési módszereikhez felhasználják a számítástedhni'kát, amellyel gyorsabban, könnyebben, át­tekinthetőbben tudják teljesíte­ni a megbízásokat. Erre szük­ség is van, mivel várhatóan az elkövetkező időszakban egyre jobban növekszik a területi fej­lődést folyamatosan nyomon kísérő elemző, egybevető mun­ka és a gazdasági jellegű fej­lesztési javaslatok, koncepciók iránti igény is. H. A. Egységes okmányok A Magyar Kereskedelmi Ka­mara nemzetközi okmányegysé­gesítési és adatfeldolgozási ko­ordinációs tagozatának szak­emberei úlj, egységes, a külke­reskedelemben használatos ok­mányt dolgoznak ki. Az új okmány az árukísérő jegy és vámnyilatkozat funkció­jának ellátásán kívül betölti majd az export és import sta­tisztikai bizonylat szerepét is, adott esetben minőségi bizo­nyítványként, illetve csomagolási 'jegyzékké nt szolgá'lhat. Magyarországon több éve foglalkoznak a szakemberek az egységes adatfeldolgozás rend­szerének megteremtésével a külkereskedelemben. A DATORG Ik ü'lke ré s kede limii a da tfel dolgozó és szervező vállalatnál külön­böző típusrendszereket dolgoz­tak ki, melyek bevezetésén már több 'külkereskedelmi vállalat­nál dolgoznak a szervezők. Az a da’tfeldolgozá s ko rszerűs'ítésé - nek része a külkereskedelem­ben használatos bizonylatok egyszerűsítése, több funkciót is betöltő okmányok kidolgozása. 'Ez a munka azonban már nem­zetközi összefogást igényel. A kamara okmányegységesí- tésü és adatfeldolgozási koordi­nációs tagozatának szakembe­rei részt vesznék a KGST külke­reskedelmi állandó bizottságá­nak egy időszakos munkacso­portjában, ahol együttesen dol­gozzák k'i az új okmányt. Új technológiával. Az Alumíniumgyárban új technológiával készülnek a kukta- gyorsfőző edények. Az osztrák TAUS cégtől vásárolt berende­zéssel a geometriai kialakítás után — nátriumlúgos oldatban pácolják, majd a rázógépben fényesítik az edényeket. Atomerőmű-építkezés A népi ellenőrzés mindennapos Az atomerőmű-építkezés éttermében is bevált az önkiszolgálás montornyán működő Tímár ét­A Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt tartott ülésén tárgyalta meg — töb­bek között — Weiper József igazgató beszámolója alap­ján a Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat Tolna megyei működését, különös figyelem­mel a vállalat kiemelt fel­adatára, a paksi atomerőmű­építkezésen dolgozók és a gyermekintézmények ellátá­sára. ÜLJÖN BE VALAKI csak egy órára, mondjuk déljdőben, egy munkásélelmezést végző ven­déglátó egységbe és már tíz perc után rájön, hogy a főcím­ben foglalt megállapítás men­tes a túlzásoktól. Minél nehe­zebb fizikailag, szellemileg az a munka, amit az étkeztetettek végeznek, annál kritikusabbak vendégként és a vendéglátók akkor lehetnek biztosak ab­ban, hogy munkájukat jól vég­zik, ha a minőségi és mennyi­ségi kifogásokat nem erőteljes hangok tolmácsolják kórusban. A szórvány fölszólalások? Fi­gyelmet érdemelnek azok is, mert akadhat bennük haszno­sítható észrevétel. Ha semmi másért nem, hát azért, mert nemcsak a jó pap, a jó vendég­látóiparos is kész holtáig ta­nulni. Tehát a népi ellenőrzés mindennapos. így nincs különö­sebb jelentősége annak, hogy önálló napirendként eddig nem szerepelt még a megyei tanács vb előtt az MVV tevékenysége. Ismerős és mégsem eléggé jól ismert a pécsi székhelyű Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat itt, a mi megyénkben, pe­dig akár a munkásellátás, akár a gyermekétkeztetés vonalából nehéz lenne már nékülöznünk. Mit érdemes tudni az MVV- ről? Mindenekelőtt azt, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium közvetlen irányítása alatt vé­gez három megyében — Bara­nya, Somogy, Tolna — ellátási feladatokat. Alaptevékenysége a munkahelyi étkeztetés, a bányák, erőművek, gyárak, üzemek, építőipari vállalatok, intézmények dolgozóinak me­leg étellel való ellátása. Fel­adata továbbá az egyetemi és főiskolai hallgatók, szakmun­kásképzősök, közép- és általá­nos iskolások, valamint óvodá­sok részére tízórai, ebéd és uzsonna készítése. De... ét­termi szolgáltatásai mellett a vállalat működtet munkahelyi büféket, kantinjaiban élelmi­szer- és vegyesbolti kiskeres­kedelemmel is foglalkozik. Konyháiban, cukrászüzemei­ben, Rheon süteményt gyártó üzemében és hidegkonyháján saját büféi mellett az élemi- szer-kiskereskedelem részére is készítenek termékeket viszont- eladásra. Végez a Mecsekvidé­ki a fő feladatot jelentő mun­kásellátáson kívül vendéglátó­tevékenységet is. Pécsi üzemé­nek mélyhűtött készételei is­mertek. Évi 3 és fél millió adag mélyhűtött ételt készítenek, jut energiájukból, felkészültségük­ből arra is, hogy a nyári hó­napokban enyhítendő Baranya székvárosának ’szállásgondjait, egy főiskolai kollégiumot üze­meltetnek szállodaként. A VÁLLALAT közétkeztetési éttermeinek döntő többsége ön- kiszolgáló rendszerben üzemel. Aki járt már 5—6 ezer embert foglalkoztató munkahelyeken* étkeztetési csúcsidőben, köny- nyen eldöntheti, hogy ezeken a helyeken, ez a gyors, a le­hető legkorszerűbb megoldás, alig valami szervezéssel. E rövid bemutatást kövesse egy kis „történelem". A vál­lalat Tolna megyében 1953-tól végez munkahelyi étkeztetést. Nagymányok — Jóreménység kisvendéglő —, Bonyhád — ci­pőgyár és zománcárugyór —, szekszárd — mérőműszergyár — voltak az első egységei. Pak­son — ami az erőmű-beruhá­zás kezdete óta kiemelt ellátá­si területük — 1974-ben még csak egy étterme volt a Me- csekvidékinek. Az erőműberu­házás előkészítő munkálatait végzőknek kezdetben a Patex tolnai konyháján főztek, s in­nen szállították a meleg ételt. Rá egy évre, 1975 februárjá­ban nyílt meg a 3 ezer ada­gos „Csillaghegyi Munkás”, ugyanez év decemberében nyílt meg az 5 ezer adagos Erőmű elnevezésű étterem. Az atomos lakótelep 35 tantermes iskolája melletti 1500 adagos „Iskola- konyha" és étterem 1979 szep­temberében lépett a gyermek- élelmezés szolgálatába. Egyéb­ként ennél jóval több történt annak érdekében, hogy a kiemelt nagyberuházás dolgozóinak közérzete jó legyen. Még 1975 augusztusában megnyitotta ke­reskedelmi üzleteit is a Me­csekvidéki Vendéglátó Vállalat. Először a Csillaghegyi bisztrót, majd nem sokkal ezt követően a presszót, hogy az atomosok és paksiak munkaidő utáni szó­rakozási lehetőségei bővüljenek. EZEK UTÁN jöjjenek a szá­mok. A vállalat 1981. évi for­galma — a három megyében — 581 millió 107 ezer forint volt. Ebből Tolna megye — 13 egységében — 148 millió 344 ezer forint, a vállalati árbevé­tel 25,53 százaléka. Csak Pak­son az éttermek és büfék ár­bevétele jóval meghaladta a 110 milliót. Ez az eredmény — mint azt a Mecsekvidéki fele­lős vezetői mondják, lehetne tekintélyesebb is és bíznak ab­ban, hogy lesz is tekintélye­sebb, ha kapacitásfeleslegüket sikerül lekötni. Az, hogy Pak­son átlagosan 1300—2000 ada­gos kapacitásfelesleg mutat­kozik, az az atomerőmű-építés területén foglalkoztatott dolgo­zók változó létszámával függ össze. De más a helyzet a Si­terem kivételével Szekszárdon, Dombóváron, Bonyhádon, Tol­nán (a selyemgyárban), s Nagymányokon (a Jóremény­ségben). Csak Pakson 2000 adagos átlagosan a szabad ka­pacitás, a- felsorolt helyeken szűkén számítva is 1500—2000, amit elszállítással diák- és gyermekétkeztetésre, főzőkony­hával nem rendelkező vállala­tok, intézmények meleg étellel való ellátására föl lehetne használni. Nem beszélve a reg­geli és esti szabad kapacitá­sokról, mivel ezen időszakok­ban Paks kivételével az igény ma jelentéktelen. Visszatérve a paksi . fősze­repre, a fogyasztók napi el­lenőrzésén, meózásán kívül az ERBE is ellenőriz és meóz. Pon­tosabban: minden hónap ele­jén minősítik a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat munkáját, úgynevezett koordinációi érte­kezleten. Hogy ez mennyire nem fölösleges, azt mindkét érdekelt tanúsítja. Bár ezeken a tanácskozásokon lényegesen több szó esik rendszerint a javítanivalókról, mint arról, ami dicséretes. A nagy munka ter­mészetéből fakad, hogy nincs idő tiszteletkörök leírására, tömjénezésre. Az a célszerű, ha a valami okból nagyon idő­szerű tennivalókat beszélik meg. Csaknem kézenfekvő, hogy a higiénés helyzettel foglalkoz­tak legtöbbet, mígnem sikerült beállítani a nagy teljesítményű, folyamatos mosogatógépeket. Az se szorul magyarázatra, hogy az éttermekben miért permanens program a rend, a tisztaság, kulturáltság fenntar­tása. Az MVV az elmúlt tervidő­szakban jelentős anyagi esz­közök fölhasználásával korsze­rűsítette üzleteit, növelte szol­gáltatásainak színvonalát, fi­gyelemmel arra, amire minden vendéglátó vállalatnak növekvő figyelmet kellene fordítania: az étkezési és lakáskultúra roha­mos fejlődésére. E fejlődésnek is betudható, hogy a közétkez­tetéssel szemben támasztott igé­nyek is növekvőek. Ezért bizto­sít általában háromféle válasz­tékot a vállalat éttermeiben'az előfizetéses étkezőknek. Sőt. Az Erőmű étterem négyféle előre- 'választásos rendszerben dolgo­zik. Ezért követelmény a kultu­ráltság, a rend. — MINDEN nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg lehetünk elégedve? — kér­dezhetné bárki mindezek elol­vasása után. Nos, szó sincs ré­szünkről felhőtlen elégedettség­ről, minthogy a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat se tart igényt arra, hogy babéraira ül­ve átadja magát az önelégült­ségnek. Keresik, ahol pedig megtolálták, mór alkalmazzák a szolgáltatásaik színvonalát emelő, vagy biztosító módszere­ket. Jó egyetértésben megbí­zóikkal és ez erős garancia a jövőre nézve. Az együttműkö­dés kezdetben nem olyan volt ugyanis, mint most, De alkal­massá vált évek folyamán ar­ra, hogy — mint ez tegnap is történt — feladataikat vitára bocsássák. — li — Fotó: gk. Kávé- és üdítő-automaták az étterem előterében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents