Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

2 Képújság 1982. június 11. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakáréi 1982. június 8—10. között o Magyar Népköz­társaság fővárosában — Bu­dapesten — tartották1 a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXXVI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KG'ST-tagálíamok kül­döttségei Grisa Filipov, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének, Lázár György, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek, To Huu, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének, Willi Stoph, a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter- tanácsa elnökének, Carlos Ra­fael Rodriguez, a Kubai Köz­társaság Államtanácsa elnök­helyettesének, Minisztertanácsa elnökihelyettesének* Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, Constantin Dascalescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, Nyikolaj Tyíhonov, a1 Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsa elnö­kének, Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya elnökének ve­zetésével. A KGST és a JSZSZK kor­mánya közötti egyezménynek megfelelően az ülésszakon részt vett a JSZSZIK küldöttsége, Zvo- ne Dragon, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökihelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában, meglhívás alapiján, megfigyelő­ként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Mo­zambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának titkára, a KGST bi­zottságainak és a szocialista or­szágok által létrehozott egyes nemzetközi gazdasági szerveze­tek képviselői. Az ülésszak elnöki teendőit Lázár György, ai Magyar Nép- köztársaság k'üldöttségvezetője, az MNK Minisztertanácsának elnöke látta el. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó bizottság tevékeny­ségét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. és XXXVI. ülésszaka között. Megállapították, hogy----■------------- -------------- a K GST-tagállamok 1981-ben kommunista és munkáspártjaik vezetésével, a szocialista tár­sadalom előnyeit kihasználva és a belső erőforrásokat mobili­zálva jelentősen előreléptek a folyó ötéves terv feladatainak megoldásában, a társadalmi termelés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a termelés azokban az ágazatok­ban, amelyek meghatározzák a tudom á nyos-'m űszaki fejlődést, elsősorban a gépiparban, az elektronikáiban, az energetiká­ban és a vegyiparban. Az ipari termelés növekedésének zömét a munkatermelékenység növe­lése útján érték el. Számos or­szágban a kedvezőtlen időjárá­si viszonyok ellenére a mező- gazdasági termelés 1981-ben a KGST-tagállalmok egészét te­kintve az 1980. évi szinten ma­radt. Megnőtt a KGST-tagálla­mok kölcsönös külkereskedelmi árucsere-forgalma, amelynek részaránya a teljes árucsere- forgalomban az elmúlt évben 55 százalékot tett ki. Az ülésszakon egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a KGST- tagállamok népgazdaságának fejlődésében mind nagyobb szerepet kap az együttműködés és a szocialista1 gazdasági in­tegráció további elmélyítése, a kölcsönös termelési, tudomá­nyos-műszaki és kéreskedelmi kapcsolatok bővítése. Ez az együttműködés a KGST-tagálla- mok világgazdaságban betöltött pozíciói megerősítésének egyre fontosabb tényezőjévé válik. A KG'ST-tagál'lamök szocialis­ta közössége egységének és összeforrottságónak megerősíté­se, gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésük töké­letesítése szempontjából külö­nösen jelentősek voltak a testvérpártok és testvéri álla­mok vezetőinek tárgyalásai, töb­bek között a krími találkozók során. Az e találkozókon elért megállapodások megvalósítása hozzájárul a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének to­vábbfejlesztéséhez, ezen orszá­gok kommunista és munkás­pártjainak kongresszusai által kitűzött társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatok eredmé­nyes megoldása érdekében. Az elmúlt évben folytatták a komplex program, a KGST- tagállamok hosszú távú együtt­működési célprogramjainak és az előző ülésszak határozatainak megvalósítására irányuló terv­szerű munkát. Ennek során nagy figyelmet fordítottak a gazda­ság intenzifikálása szempont­jából fontos jelentőségű korsze­rű gép- és berendezés rendsze­rek kifejlesztésére és szakosí­tott gyártásának megszervezé­sére, valamint a testvéri orszá­gok lakossága kiváló minőségű ipari termékekkel és élelmisze­rekkel való teljesebb ellátásá­nak kérdéseire. Az ülésszak megáiiopí­-------------------------- tóttá, hogy a KGST-tagállamok népgazda­ságának és együttműködésének fejIődése a világpiaci konjunk­túra romlásának feltételei kö­zött, az imperialista államok ál­tal folytatott erőpolitika aktivi­zálódása, a fegyverkezési haj­sza fokozódása és a hadi ki­adások növekedése, a bel ügyek­be való beavatkozás .miatt bo­nyolultabbá vált nemzetközi vi­szonyok közepette ment végbe. Az USA és számos más NA- TO-ország imperialista körei oo- litikai nyomás céljából fokoz­ták a diszkriminációt a KGST- tagállalmök vonatkozásában, rátértek a szankciók alkalma­zására, félbontják az ezen or­szágokkal, különösen Lengyel- országgal és a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi-gazdasá­gi kapcsolataikat. Erősödik a testvéri Kuba elleni gazdasági blokád törvénytelen politikája. A nemirégiben a versailles-i • értekezleten elfogadott nyilat­kozatból kitűnik, hogy a főbb tőkés országok még tovább kí­vánják néhezíteni a KGST- országokkal fennálló kereske­delmi, hitel- és egyéb gazdasá­gi kapcsolataikat. Országainak a KGST Végre­hajtó Bizottsága folyó óv ja­nuár 22-i nyilatkozatában kife­jezett álláspontját megerősítve az ülésszak határozottan eluta­sítja ezeket az akciókat, és úgy véli, hogy ezek a nemzetközi feszültség kiélezésére irányul­nak és zavarják a békés, köl­csönösen előnyös együttműkö­dés fejlődését, ellentétesek nemcsak a KGST-tagállamok, hanem a világ valamennyi né­peinek érdekeivé!, durván sér­tik a nemzetközi élet általáno­sam elfogadott normáit, az ENSZ alapokmányában, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmányában foglalt elveket. Az ülésszak résztvevői megenged­hetetlennek ta rta na k bá rmiféle beavatkozást a KGST tagjának, — a Lengyel Népköztársaság­nak — beíügyeibe. Egyhangúlag hangsúlyozták, hogy az ilyen jellegű akciók eredménytelenek maradnak. A KGST-tagállamOk, összeforrott- ságu'kat és kölcsönös együttmű­ködésüket erősítve, a béke és a nemzetközi együttműködés meg­szilárdításában érdekelt más ál­lamokkal való kapcsolataikat fejlesztve, szilárd eltökéltség­gel biztosítják további stabil fejlődésüket. A KGST-tagállamok sokolda­lú segítséget nyújtottak és nyújtanak a testvéri lengyel népnek gazdasági nehézségei leküzdésében, az ország to­vábbi szocialista fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításá- 'ban. Az ülésszak áttekintette és jóváhagyta az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció programját, amelynek elő kell ' segítenie a kommunista és mun­káspártoknak a termelés inten- zifikálásót célzó irányvonalá­nak megvalósítását a testvéri országok népei jólétének eme­lése érdekében. Előirányozták, hogy a tervkoordinációt kiegé­szítik az érdekelt KGST-tagálla­mok gazdaság- és tudományos­műszaki politikájának egyezte­tésével. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a nem­zetközi szocialista munkameg­osztás lehetőségeinek kiakná­zására a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a KGST-tagállamok népgazdasá­ga kiegyensúlyozott fejlődésé­nek biztosítása céljából. A program előirányozza, ------—-----2-------- hogy erősíte­ni fogják a főbb együttműkö­dési feladatok megoldásának sokoldalú megközelítését, bőví­tik az egyeztetett területek és létesítmények vonatkozásában eszközölt beruházások koordi­nálását. Javaslatokat fognak kidolgozni a tudományos-mű­szaki és termelési kooperáció fejlesztésére és ennek alapján a tudományos és technikai eredményeknek a népgazdaság kulcsfontosságú ágazataiban történő bevezetésére. A Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasági fejlődése meggyorsí­tásának és hatékonysága növe­lésének szükségességére való tekintettel előirányozták széle­sebb körű részvételüket a nem­zetközi szocialista munkameg­osztásban. A komplex prog- szágok vonatkozásában a to­vábbiakban is az egyeztetett előnyös együttműködési feltéte- ramnak megfelelően ezen őr­ieket kívánják alkalmazni. Különös jelentőséget tulajdo­nítva annak, hogy az erőfeszí­téseket a tudományos-technikai haladás legfontosabb irányai­ban egyesítsék, a KGST-tagál- lamok küldöttságvezetői az ülés­szak folyamán általános egyez­ményeket írtak alá a mikropro­cesszoros technika fejlesztésé­ben és széles körű népgazdasá­gi alkalmazásában való együtt­működésről, valamint az ipari robotok szakosított és kooperá­ciós gyártásának megszervezé­sében való együttműködésről. Az ülésszak által a mikropro­cesszorokkal kapcsolatban jó­váhagyott program és a robot- technika területén egyeztetett együttműködési intézkedések előirányozzák közös tudomány- fejlesztési munkák elvégzését, a legújabb elektronikai eszközök­kel ellátott automatizált techno­lógiai gép- és műszerkomplexu- mok, vezérlőrendszerek szakosí­tott sorozatgyártásának meg­szervezését. Ugyancsak aláírták a számí­tástechnikái eszközökhöz szük­séges mikroelektronikai elem- bázis-termékek, a mlkroé ektro- nikához szükséges anyagok és technológiai berendezések gyártásszakosításáról és koope­rációjáról szóló sokoldalú kor­mányközi egyezményt is. A szóban forgó dolku‘-----------------------------—----men tu ­m ok megvalósítása lehetővé te­szi a KGST-tagállamok népgaz­dasága műszaki rekonstrukció­ja, az ipar és a mezőgazdaság termelési folyamatai, az irányí­tás területén több fajta mun­ka automatizálása bázisának megerősítését, a kézi munka alkalmazásának csökkentését, különösen a munkaigényes és nehéz fizikai műveletek során, lehetővé teszi továbbá energia, nyersanyagok és egyéb anya­gok megtakarítását. Áttekintették az atomerőmű- vi berendezések sokoldalú nem­zetközi gyártásszakosításáról és kooperációjáról, valamint köl­csönös szállításáról szóló egyez­mény teljesítésének menetét. Hangsúlyozták, hogy a szóban forgó egyezmény megvalósítása jelentős mértékben javítja a KGST-tagállamok villamos ener­gia iránti szükségleteinek ki­elégítését. Az ülésszak megál­lapította, hogy ezekben az or­szágokban jelentős munkát vé­geztek a szakosított termelőka­pacitások létrehozása, az újabb bonyolult berendezések gyártá­sának megszervezése és szállí­tása területén. A folyó ötéves tervidőszakban megkezdik az 1000 MW egye­di teljesítményű nyomottvízes energetikai reaktorokkal mű­ködő berendezések kooperációs gyá rtását. Az ülésszak elfogadta az atomenergetika, az atomerő- művi berendezések gyártássza­kosítása és kooperációja terü­letén folyó együttműködés to­vábbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat. A KGST ülésszakán kiemelték annak szükségességét, hogy erősíteni kell az együttműkö­dést a fűtőanyag, energia és 'nyersanyag —a másodlagosakat is beleértve —megtakarítása és ésszerű felhasználása területén. A KGST-szervek megbízást kaptak, hogy e kérdésben dol­gozzanak ki javaslatokat és el­sősorban az energia- és anyag­takarékos technológia és tech­nika kifejlesztése és bevezeté­se, az élenjáró tapasztalatok cseréjének bővítése területén. Figyelembe véve a lakosság korszerű háztartási iparcikkek iránti növekvő igényét, az ülés­szak jóváhagyta a színes tele­víziózás területén folyó sokol­dalú együttműködés program* jót. Előirányozták új típusú szí­nes tv-'k, • képcsövek, stúdióbe­rendezések, videó technika, va­lamint az ezek gyártásához szükséges technológiái beren­dezések és ellenőrző mérőmű­szerek kidolgozását és gyártá­sának nemzetközi gyártássza­kosítás alapján történő meg­honosítását. Megelégedéssel állapították meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal a KGST és a JSZSZK közötti egyezmény alapján megvaló­suló együttműködés továbbfej­lődését, valamint az Angolai Népi Köztársasággal, az Afga­nisztáni Demokratikus Köztár­sasággal, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társasággal, a Mozambiki Népi Köztársasággal és a Szocialis­ta Etiópiával folytatott együtt­működés továbbfejlődését. Az ülésszak hangsúlyozta a fejlődés szocialista útjára ori­entálódó és a tanáccsal való szorosabb kapcsolatokra törek­vő fejlődő országokkal, vala­mint a többi fejlődő országgal, a gazdaság, a tudomány és a technika területén megvalósuló együttműködés megszilárdítá­sának fontosságát. A KGST- tagállamok 1981-ben 92 fejlő­dő államnak nyújtottak gazda­sági és műszaki segítséget, fő­képpen gazdaságuk állami szektorának megerősítése, ter­mészeti erőforrásaik kiaknázá­sa, nemzeti kádereik felkészíté­sének bővítése céljából. Dön­tést hoztak a KGST keretében folyó, a fejlődő államokkal való sokoldalú együttműködéssel kapcsolatos munka tökéletesíté­sére. Megerősítették:1^1 mok arra törekednek, hogy fej­lesszék a kereskedelmi-gazda­sági és tudományos-műszaki kapcsolatokat azokkal a tőkés államokkal, amelyek készek egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös feltételek mellett együtt­működést folytatni, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában szereplő megfelelő rendelkezé­sek betartása mellett. Ezzel kapcsolatban megemlítették a Finn Köztársasággal, többek között a Finnország és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa között létrejött egyez­mény alapján folytatott együtt­működés eredményes fejlődését. A küldöttségvezetők azon egyhangú meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a KGST- tagállamok közötti sokoldalú együttműködés következetes és tervszerű elmélyítése a jövőben is elő fogja segíteni ezen or­szágok népei számára az előt­tük álló gazdasági és társadal­mi feladatok eredményes meg­oldását, továbbá hozzá fog já­rulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a béke, és a tár­sadalmi haladás ügyéhez: A KGST XXXVI. ülésszaka a nézetazonosság, a teljes kölcsö­nös megértés, és az elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) A kormányküldöttségek elutazása (Folytatás az 1. oldalról.) topluk Potác, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami terv- bizottság elnöke, Ladislav Ger­le, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Z. Soiak, a CSKP gaz­dasági osztályának vezetője, Ladislav Supka műszaki fej­lesztési és beruházási minisz­ter. A lengyel küldöttséget Woj­ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke verette, tagjai voltak: Zbigniew Madej, a minisztertanács elnökhelyet­tese, az állami tervbizottság el­nöke, Lengyelország állandó KGST-képviselője, Marian Woz- niak, a TEMP Központi Bizottsá­gának titkára, Czeslaw Piot- rowski bányászati és energeti­kai miniszter, Tadeusz Nestoro- wicz külkereskedelmi miniszter, Marian Dmoohowski külügymi­niszter-helyettes, A. Konopac- ki, Lengyelország állandó KGST-képviselőjénék helyet­tese, Stanislav Dlugosz, az állami tervibizottság elnök- helyettese, Mieczystaw Ka- zimierczuk felsőoktatási, tudo­mányos és műszaki miniszterhe­lyettes és Tadeusz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagy­követe. Az NDK küldöttségét Willi Stoph, a minisztertanács elnöke vezette. Tagjai voltak: Paul Ver- ner, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának titkára, Gerhard Schürer, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, az állami ten/bizottság elnöke, Gerhard Weiss, a miniszterta­nács elnökhelyettese, az NDK állandó KGST-képviselője, Her­bert Weiz, a minisztertanács el­nökhelyettese, tudományos és műszaki miniszter, Horst Solle külkereskedelmi miniszter, Pe­ter Florin külügyminiszter-he­lyettes, Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete, Horst Tsdhanter, a NSZEP KB osztályvezetője, Siegfried Mö- ke, a minisztertanács mellett működő KGST-osztály vezetője és Karl-Heinz Schröder, az NDK állandó KGST-képviselő- jének helyettese. A román küldöttséget Cons­tantin Dascalescu, a miniszter- tanács elnöke vezette, tagjai voltak: Virgil Cazaru, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára, Gheorghe Petrescau, a kormány első mi­niszterének helyettese, roma nia állandó KGST-képviselője, Emí­lián Dobrescu, az állami terv- bizottság elnöke, Gheorghe Dolgu külügyminiszter-helyet­tes, Ion Stoian külkereske­delmi és nemzetközi gazdasá­gi együttműködési miniszterhe­lyettes, Stefan Stancu, a gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizott­ság elnökhelyettese és Grigore Bargaoanu, Románia állandó KGST-képviselöjének helyettese. A jugosrláv klüdöttséget — amely a KGST és a JSZSZK kö­zötti együttműködési megálla­podásnak megfelelően vett részt a tanácskozáson - Zvone Dra­gon, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke vezette, tagjai voltak: Mito Pejovszki, a szö­vetségi végrehajtó tanács tag­ja, Jugoszlávia állandó KGST- képviselője, Szrecsko Djukics, Jugoszlávia és a KGST együtt­működési koordinációs bizott­ságának titkára, Joszip Poljak, a KGST melletti jugoszláv misz- szió megbízott vezetője, Tarik Ajanovics szövetségi külügyi titkárbelyettes, Bogoljub Kop- rivica, a szövetségi külüqyi tit­kárság megbízott főosztályveze­tője, Peter Kraszulja, a szövet­ségi társadalomtervezési intézet igazgatója, Miljenko Zrelec* a Jugoszláv Szövetséqi Nemzet­közi Tudományos, Műszaki, Kul­turális és Ooktatási Együttmű­ködési Intézet igazgatója, Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete és Radiszlav Dju- ver, a nagykövetség gazdasági tanácsosa. A küldöttségek búcsúztatásá­ra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Juhár Zoltán belkereskedelmi, Markója Imre igazságügy-. Mé­hes Lajos ipari, Pullai Árpád közlekedés- és postaüqyi mi­niszter, Nagy János külüqymi- nisztériumi államtitkár, Nyiko­laj Fagayejev, a KGST titkára, ott voltak az eqyüttműködésben érdekelt tárcák képviselői, va­lamint a diplomáciai képvisele­tek vezetői, tagjai. Lázár György fogadta Constantin Dascalescut és Zvone Dragant Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön meg­beszélést folytatott Constantin Dascalescu román miniszter­elnökkel, a KGST XXXVI. ülésén részt vevő román küldöttség ve­zetőjével. A szívélyes légkörű megbe­szélésen áttekintették a ma­gyar—román gazdasági kap- csolatok időszerű kérdéseit, az együttműködés fejlesztésének fő irányait, a termelési szako­sítás és kooperáció bővítési le­hetőségeit. A megbeszélésen részt vett Nagy János külügyminisztérium! államtitkár. Ion Stoian román nemzetközi együttműködési mi­niszterhelyettes és Victor Bolo­A KGST V. Június 10-én Budaipesten tar­totta 104. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a KGST-tagállamok kor­mányfő-helyettesei, az orszá­gok vb-képviselői, a tanács tit­kára. Az ülésen reszt vett a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Taná­csának tagja. Az ülést Marjai József, a Magyar Népköztársaság mi­jan, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete. * Lázár György ugyancsak csü­törtökön fogadta Zivone Dra­gont, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövet­ségi végrehajtó tanácsának el­nökhelyettesét, a KGST XXXVI. ülésén részt vevő jugoszláv kül­döttség vezetőjét. A szívélyes légkörű találko­zón megbeszélést folytattak a magyar—jugoszláv kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A toló I közön részt vett Ko­vács Gyula, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese és Mi­lán Veres, Jugoszlávia budaipes­ti nagykövete. Zvone Dragon tárgyalásokat folytatott Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettessel is. B. 104. ülése niszterelnök-helyettese nyitotta meg, majd átadta az elnöki teendőket Gerhard Weissnek, az NDK Minisztertanácsa elnök­helyettesének, aki a következő ülésszakig tölti be a KGST Vég­rehajtó Bizottsága elnökének tisztségét. A végrehajtó bizottsáq meg­tárgyalta a KGST XXXVI. ülés­szakán hozott határozatok meg­valósítására irányuló munkával kapcsolatos kérdéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents