Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

1982. június 5. ^ÉPÜJSÀG 13 ___£__________ ­A szegény takács ás a rettenetes sárkány (Tadzsik mese) Fucskó Miklós: Limpes-lompos kis mese Limpes-lompos Csiri Csőri Limbes-lombos falc között tyúkot lopni sirrent-surrant ám egy puska dirrent-durra nt s róka koma fel nyögött: „Csak az zavar hogy az avar zirren-zörren zizzen-zuzzan - s a zúzámat összezúztam. Tyúkért többet nem jövök, éhezzem bár szerfölött” — így mélázik •kőiben ázik mert az eső csippen-csöppen. Jön o vadász — odapil'lant — szisszen-szösszen zikken-zökken és rókánk már tova il lant. Csiri Csór» nem jár többet csirái-csórói. Eszik inkább egytálételt — ez ébreszthet némi kételyt — mert titokban ici-picit lódítottam. Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy király, és en­nek a királynak volt egy gyö­nyörű szép leánya. Ezt a le­ányt azonban feleségül akarta venni egy rettenetes sárkány, egy nagy, erős óriás. A király katonákat vezényelt a sárkány ellen, de a sárkány mind egy szálig agyonütötte őket. Ekkor a király kihirdette az egész or­szágban: — Az a hős nyeri el a leá­nyom kezét, aki megöli a sár­kányt. ­Meghallotta ezt a takács is. Nagyon rossz sora volt: ami pénzt keresett, az élethez ke­vés volt, a halálhoz meg sok. Azt mondta magában: — Mért ne mérkőznék én meg azzal a sárkánnyal? Nem élet ez az én mostani életem, és ha sikerül legyőznöm a sár­kányt, elnyerem a királylány kezét. Útnak indult. Ment, mende- gélt, és egyszer csak talált az úton egy tehénfa rf<at. — Magammal viszem, talán még hasznát veszem — gon­dolta a takács. Felvette a te­hénfarkat, és mendegélt to­vább. Kis idő múltán talált az úton egy teknősbékát. — Magammal viszem, talán még hasznát veszem —^mond­ta magában a takács és az in­gébe dugta a teknőcöt, azzal továbbindult. Végül egy magas hegyhez ért, a völgyben pedig, a sziklák között ott állt a sárkány háza. A takács fölmászott a ház fö­lött egy magas sziklára, onnan kiáltott lefelé: — Gyere ki, sárkány! — Ki keres engem? — dör- mögte a sárkány. — Én kereslek, és azért jöt­tem, hogy megöljelek. — Ki vagy te? — Én vagyok a takács. A sárkány soha életében nem hallott semmiféle takács­ról, így hát most egy kis ijedt­séget érzett. Kikiáltott hát: — Mondd csak, te takács, milyen erős vagy? — Bújj ki, majd meglátod! De a sárkánynak nem volt sok kedve a kibújáshoz. Ismét kikiáltott: — Tépjél ki egy szál haja­dat és nyújtsd ide nekem, ab­ból kitűnik majd, milyen erős vagy. Ledobta a takács a tehénfar­kat, amit az úton talált. Meg­fogta a sárkány a tehénfarkat, aztán kitépte egy haja szálát és összehasonlította a kettőt. Bizony, a tehénfarok négyszer olyan vastag és kétszer olyan hosszú volt, mint a sárkányhaj­szál. — No, most fogjál magadon egy bolhát és dobd föl nekem ide, a kőre! — kiáltott a ta­kács. A sárkány fogott egy bolhát, feldobta a sziklára. A sárkány bolhája akkora volt, mint egy Veréb. — No, ez ugyan semmi se! — nevetett a takács. — Nézd csak meg, mekkorák az én bol­háim ! És ledobta a sárkánynak a teknősbékát. No, most már valóban kez­dett megijedni a sárkány. De azért még egyszer odakiáltott a takácsnak: —Jó, akkor most mindketten prüsszentsünk egyet, az döntse el, hogy melyikünk az erősebb! Olyat prüszkölt a sárkány, hogy az egész ház megreme­gett, és az ajtó kiesett a sar­kából. — Ez is valami? — kiáltott a takács. — Most jövök én, de dugd jól be a füledet, mert különben megsüketülsz! A sárkány bedugta a fülét. A takács odagörgetett egy óri­ási szikladarabot, és legurította a házra. A szikla áttörte a te­tőt és pontosan a sárkány fejé­re esett. A sárkány fogta a fejét, és azt gondolta magá­ban: — Az lesz a legjobb, ha egy ilyen takáccsal, akinek a haj­szála, akár egy tehénfarok, a bolhája mint egy teknősbéka, és a tüsszentése sziklákat gör­get, egy ilyen erős fickóval nem állok ki! Ennyit gondolt, azzal kiug­rott a házából, futott ungon- berken át és soha többé nem tért vissza. A takács pedig feleségül vet­te a királylányt, boldogan és elégedetten éltek, amíg meg nem haltak. (Németből fordította: Mezey Katalin.) A delfinek hallása olyan fej­lett, hogy az ember ilyen szint­ről mégcsak nem is álmodo*- hat, nagy sebességgel képes úszni, hosszú ideig tud víz alatt tartózkodni minden károsodás nélkül — ilyen következtetések­re és még sok más érdekes eredményekre jutottak a szov­jet oceánológiai intézet mun­katársai, akik 1974-től végez­nek kísérleteket, és megfigyelik a delfinek életét a Fekete­tenger térségében. A delfinek különleges képes­ségei rendkívül alkalmassá te­szik őket a háziasításra. Meg léhet tanítani munkavégzésre, közvetítők lehetnek héják és tengeralatti laboratóriumok kö­zött, fel léhet használni bajba jutott hajók mentésénél és az ember értékes segítőtársa lehet a világtenger meghódításában. Megfigyelték a delfinek egy­más közötti viselkedését és ér­dekes adatokhoz jutottak. Ezek­nek az állatoknak az egymás­hoz való viszonyát a segítség, az együttműködés jellemzi. A delfinek soha nem hagyják el beteg vagy sebesült társaikat. A beteg társuk alá úsznak és a vállukon tartva a víz felszíné­re emelik, hogy elegendő leve­gőhöz jusson, hiszen azt első­sorban a fulladás veszélye fe­nyegeti. A delfin a víz alatt hozza világra utódait. Abban a pillanatban, hogy a kis lény vi­lágra jön, az első feladat, hogy levegőhöz juttassák. Erre a fel­adatra mindig készen áll egy „delfinbába", akinek ez a fel­adata. A csa'pattól elszakított delfin hamar kapcsolatot alakít ki az emberrel. A delfin társas lény, képtelen a hosszú magányos életre, ezért hamar társának fo­gadja az embert. Soha nem vi­selkedik ellenségesen az em­berrel, veszélyhelyzetben nem mennek túl a fenyegetésen. Sokan helytelenül értékelik a delfinek mosolygó pofáját. Azt Baráti kézfogás a batumi delfincirkuszban hiszik, hogy ezek az állatok mindig jókedvűek, ezért moso­lyognak. A valóságban ez nem mosoly. A delfinnek mindig ilyen a pofája, nem képes az érzelmek ily módon való kife­jezésére. Ennek ellenére, más állatokhoz hasonlóan, a delfin­nél is kimutatható az érzelmek igen széles skálája. Akik hosz- szú időn keresztül foglalkoznak velük, azok testhelyzetük, sze­mük és szájuk nyitottsága alap­ján tudnak következtetni a hangulatukra Is. A delfinkísérletek egyik alap­eszköze a labda. Ez nem vélet­len. Rendkívül erős késztetésük van az állatoknak a játékra. Az éhes delfin még a hol látvá­nyakor sem engedi ki a szájá­ból a labdát. A játékra nem kell tanítani őket Elegendő né­hányszor a vízbe dábní a lab­dát és a delfin magától vissza­hozza az embernek. Az is lehet, hogy egyszerűen csak örül az új játszótársnak. PÁKOUTZ ISTVÁN: Fricska Aladár fütyüljön rád a madár Arisztid nem vesszük be a hisztid Barnabás csípjen meg egy tar darázs Benedek jobban nyisd ki szemedet Bonifác cserezzen a honi pác Sebestyén röpítsen hal kehes mén Tivadar csutakoljon zivatar Add össze ! A körökben található számokat írjátok be az üres négyze­tekbe úgy, hogy a számjegyek összeadása után az eredmény 20 000 legyen ! ] Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Fölszállott a páva, A reményhez, János vitéz. A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ, ILLETVE SZAKMÁVAL NEM RENDELKEZŐ FÉRFI ÉS INŐDOLGOZÓK RÉSZÉRE. SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ: — húsipari szakmunkás, — húsbolti eladó szakmunkás, — bádogos szakmunkás, — villanyszerelő szakmunkás, — géplakatos szakmunkás, — autóvillamossági-szerelő szakmunkás. Vállalatunk a szakmunkások esetében o szakmai gyakorlat, továbbá a teljesítménykövetelmény-szint elérése alapján 4000-től 6500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tud biztosítani. Várjuk továbbá azon szakmával nem rendelkező férfi és nő munkavállalók jelentkezését, akik legalább 8 általános is­kolai végzettséggel rendelkeznek és vállalják a vállalatnál indított betanítottmunkás-képzést. A betanítás időtartamára vállalatunk 3000,— Ft-tól 3500,— Ft-ig terjedő jövedelmet biztosít. A betanítás után az előírt teljesítménykövetelmény-sünt elérése esetén 3000,— Ft-tól 5500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tudunk biztosítani a betanított munkás munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére. Betanításra a húsipari tevékenység keretében van lehetőség. Várjuk továbbá a szakmával nem rendelkező, legalább 8 ál­talános iskolát végzett férfi és nő munkavállalók jelentkezé­sét az alábbi munkakörökre: — öltözőőr, ruhatáros, — utazó rakodó, — üzemi takarító, — állatgondozó, — anyagmozgató segédmunkás. Vállalatunk a fizikai állományú dolgozók részére napi két­szeri étkezést biztosít (reggeli és ébéd, vagy ebéd és uzson­na). Menetrendszerű MÁV- és Volán-járatok mellett dolgozóink napi munkába járását saját, illetve bérelt autóbuszokkal se­gítjük, az alábbi útvonalakról: 1. Mázaszószvár—Váralja—Nagymányok—Bonyhád, 2. Győré—llzmény—Majos 3. Udvari—Gyönlk—IKölesd—Szedres 4. Györköny—INagydorog—Sárszentlőrinc—Kajdacs— 5zedres 5. Gikó—Mórágy—Alsónána 6. Teve!—Kisdörog 7. Báta—Bátaszék 8. Sárpilis—Decs—Őcsény 9. Regö I y—Szakói y—Hőg yés z—Zo mba Jelentkezés, felvilágosítás a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkóügyi osztályán. (180) Csak egy napig minden városban! Felejthetetlen élmény! A megyében vendégszerepei a TIGRIS AUTÓRODEO SHOW Bonyhádon, 1982. június 6-án 16 órakor, a sportpályán. Külföldi és magyar filmek kaszkadőrjeinek autós-motoros versenyzőinek, artistáinak közel 2 órás izgalmas parádéja. Jegyek válthatók a sportpálya pénztáránál. Figyelje az autó rodeo reklámtábláit, mely mindenről tájékoztat! (126) A TOLNA MEGYEI TEJIPARI VÁLLALAT Szekszárdon épülő új üzeméhez az alábbi munkakörökre felvételt hirdet — raktáros, — pultkezelő (érettségivel), — sűrítő-porítókezelő (szakközépiskolai vagy szakmunkás-végzettséggel), — automatamosóközpont-kezelő (érettségivel), — sózókezelő, — elektrikus, — elektroműszerész, — villanyszerelő, — targoncavezető, — fűtő, — kompresszorkezelő, — olajszivattyú-kezelő, — épületgépész, — kertész, — laboráns. Villanyszerelőnek, műszerésznek, autamatomosóközpont- kezeíőnek — szükség esetén — korlátozott számban lakást is tudunk biztosítani. Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Szekszánd, Keselyűsi út 9. (34)

Next

/
Thumbnails
Contents