Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

2*ÉPÜJSÀG 1982. június 5. Közös közlemény az NDK párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására, Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratifcm Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével 1982. június 2-a és 4-e kö­zött hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban a Német De­mokratikus Köztársaság párt* és kormányküldöttsége. ............................................. A látogatás idején tárgyalá­sokra került sor Kádár János és Erich Honeoker között. Eze­ken részt vettek:- a Magyar Népköztársaság részéről: Lazár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai; Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályának vezetője, a Köz­ponti Bizottság tagjai; Nagy János küíügyminisztériumi ál­lamtitkár és Szalai Béla, a Ma­gyar Népköztársaság NOK-be'li nagykövete; — a Német Demokratikus Köztársaság részéről: Willi Stoph, a minisztertanács elnö­ke, Günter Mittag, a központi bizottság titkára, az NSZEP Pál iíilkai B izottsá g á na k tagja i ; Wolfgang RauChfuss, a minisz­tertanács elnökhelyettese, anyaggazdálkodási . miniszter, Oskar Fischer külüqvminiszter, Günter Sieber, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának veze­tőié, a központi bizottság taq- jai és Rudolf Rossmeisl, a Né­met Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. A Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök emlékművét, vala­mint a Szabadság téri szoviet hősi emlékművet. Látogatást tett Székesfehérváron a Video­ton Elektronikai Vállalatnál, va­lamint a Szabad Élet Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetben. A vendégeket mindenütt szí­vélyes, baráti légkörben fogad­ták, ami hűen tükrözte a két nép és a két ország szoros ba­rátságát és testvéri kapcsola­ta it. I. A tárgyalásokon Kádár János és Erich Honecker átfogó véle­ménycserét folytatott országaik fejlődéséről, a kétoldalú együtt­működés alakulásáról, valamint "a nemzetközi élet és a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János tájékoztatást adott a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a Magyar Népköztársaság fej­lődésének időszerű kérdéseiről. Ez alkalommal is kifejezésre jut­tatta, hogy a magyar kommu­nisták, az egész magyar nép nagyra értékeli a Német De­mokratikus Köztársaság dolgo­zóinak a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa ha­tározatai megvalósításában, a fejlett szocialista társadalom építésében elért kimagasló eredményeit; őszinte elismerés­sel tekint a Német Demokra­tikus Köztársaság lendületes gazdasági fejlődésére, szociál­politikai céljainak következetes végrehajtására, a nép életszín­vonalának folyamatos emelé­séért kifejtett erőfeszítésekre; nagy érdeklődést tanúsít a szo­cialista építést szolgáló gazda­ságszervező munka tapasztala­tai, az energia- és nyersanyag­takarékosság hatékony rendsze­re iránt. Elismeréssel szólt a Német Demokratikus Köztársaság érté­kes hozzájárulásáról a béke védelméhez, a nemzetközi biz­tonság erősítéséhez, az enyhü­lési folyamat eredményeinek megőrzéséhez. Méltatta azt az aktív tevékenységet, amelyet a Német Demokratikus Köztársa­ság a szocialista országok egy­ségének és összeforrottságá- nak erősítéséért és a békés egy­más mellett élés elvének meg­valósításáért kifejt. Eridh Honecker tájékoztatást adott a fejlett szocialista tár­sadalom német demokratikus köztársaságbeli' építésének alapvető kérdéseiről, különös tekintettel azokra az erőfeszíté­sekre, amelyeket a kommunis­ták és valamennyi dolgozó tesz az NSZEP X. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáért. Hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság ál­lampolgárai nagy figyelemmel kísérik a magyar dolgozóknak az MSZMP XII. kongresszusa határozatai megvalósításáért végzett szorgalmas munkáját. Őszintén örülnek a Magyar Népköztársaságban a szocializ­mus építésében elért jelentős sikereknek. Külön is érdeklőd­nek az ipari termelés hatékony­ságának további növelésére, a mezőgazdaság figyelemre mél­tó eredményeinek elterjesztésé­re és a lakosság életszínvona­lának megőrzésére, illetve fo­kozatos növelésére irányuló sok­oldalú erőfeszítések és kezde­ményezések iránt. Erich Honecker kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság nagy nemzetközi tekintélynek örvend, amit szilárd, eredmé­nyes szocialista fejlődésének és következetes békepolitikájának köszönhet. Nagyra értékelte Magyarország hatékony hozzá­járulását a szocialista közös­ség erősítéséhez és aktív fel­lépését a nemzetközi helyzet ja­vításáért és a különböző társa­dalmi rendszerű országok pár­beszédének folytatásáért. II. A két oárt és ország vezető képviselői nagyra értékelték, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szocialista Egységpárt, valamint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködése tervszerűen és eredményesen fejlődik a mar­xizmus—leninizmus eszméi, a ptoletár internacionalizmus el­vei, továbbá a közös érdekek és célok alapján. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szi­lárd alapot jelent a két ország kapcsolatainak széles körű és lendületes fejlesztéséhez. Ehhez jelentős ösztönzést adtak azok a feladatok, amelyeket 1977- ben, a Magyar Népköztársaság pájf- és kormányküldöttségének a Német Demokratikus Köztár­saságban tett látogatásakor határoztak meg. Kádár János és Erich Ho­necker hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egy­ségpárt testvéri együttműködé­se és internacionalista össze- forrottsága meghatározó jelen­tőségű a két ország és a két nép kapcsolatainak fejlődésé­ben. Kifejezték elhatározásukat, hogy a jövőben is fejlesztik a pártközi kapcsolatokat és ta­pasztalatcserét. Támogatják a társadalmi és tömegszervezetek, a testvérmegyék és testvér- városok, a munkahelyi kollektí­vák közvetlen kapcsolatainak bővítését. Az 1981—1985. évi tervegyez­tetésről aláírt megállapodás és a hosszú lejáratú qazdasági eayüttműködés továbbfejleszté­séhez. Kedvezően alakul az 1982. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben szereplő felada­tok megoldása. Az árucsere­forgalomban mintegy 30 száza­lék a kooperációk és a gyártás­szakosítás keretében előállított termékek aránya, és számos új fontos szakosítási és kooperá­ciós szerződést készítenek elő. Az elmúlt években mindkét fél javára bővült és elmélyült a tudományos-műszaki együttmű­ködés. A két fél hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban végbe­menő kedvezőtlen folyamatok szükségessé teszik a kétoldalú qazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek még jobb ki­használását, a szakosodás és kooperáció kiszélesítését, külö­nösen a közúti jármű-, a mező- és az élelmiszer-gazdasági gép­gyártásban, továbbá a robot- technikában, az elektrotechni­kában és az elektronikában. Különösen fontos a két- és sok­oldalú eavezményekben és megállaoodásokban rögzített kötelezettséqék hiánytalan köl­csönös teljesítése: az ehhez szükséqes intézkedéseket mind­két fél megteszi. További gya­korlati léceseket kell tenni a ha-madik piaci együttműködés erősítésére is. A két ország szervei kezdték mea az 198Ő—1990. évekre szóló néaaazdasági tervek súly­ponti területeinek egyeztetését. Az illetékes állami és gazda­sági szervek állaoodianak meg a műszaki-tudományos együtt­működés hosszú lejáratú oroq- ram'ia 1981—35. évi súlyponti feladatainak megvalósítását szolgáló további kón'krét intéz­kedésekben. Fokozni kell az együttműködést a termelési fo­lyamatok racionalizálásában, nagy hatékonvsáqú technoló­giák kifejlesztésében, a fajla­gos eneraia- és anvaafelhasz- nálás csökkentése lehetőségei­nek feltárásában, a másodla­gos nyersanyagok feldolgozá­sában és felhasználásában, a biotechnikában, valamint az együttműködés hagyományos területein. A küldöttségek állást foglal­tak a két ország tudományos, oktatási, kulturális, eaészséq- üqyi, sport- és idegenforgalmi kapcsolatainak fejlesztése, vala­mint a tömegtájékoztatási in­tézmények eavüttműködésének elmélyítése mellett is. A felek szilárd elhatározása, hogy tovább erősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egyséqoárt, illetve a Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatait és sok­oldalú együttműködését népeik és a szocializmus közös ügye javára. A felek nagy fontosságúnak tartják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó két- és sokoldalú együtt­működés fejlesztését, a nem­zetközi munkamegosztás, a ter­melési kooperáció és szakosí­tás kiszélesítését és készek te­vékenyen hozzájárulni a szo­cialista gazdasági integráció folyamatának gyorsításához és elmélyítéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság fontos feladatnak tart­ják, hogy a jövőben is erősít­sék testvéri szövetségüket a Szovjetunióval és a Varsói Szer­ződés többi tagállamával, ak­tívan tevékenykedjenek védelmi képességük erősítéséért és kül­politikai tevékenységük össze­hangolásáért. Meggyőződésük, hogy a szocialista közösség egysége és összeforrottsága alapvető jelentőségű minden testvéri szocialista ország hala­dása és a nemzetközi bizton­ságért és békéért folytatott harc további sikerei szempontjából. Szilárd véleményük, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Síkra- szálinak a párbeszéd, a külön­böző társadalmi berendezkedé­sű országok képviselői politikai kontaktusainak fenntartása mellett. Támogatják a szovjet— amerikai csúcstalálkozó gon­dolatát. ödvözlik a fegyverkezés el­len, a béke és a nemzetközi biztonság védelmében fellépő néptömegek széles társadalmi alapokon fejlődő mozgalmát. Értékelik a tőkés országok reá­lisan gondolkodó köreinek fel­lépését az enyhülési folyamat megóvásáért. A felek megerősítették elkö­telezettségüket a helsinki euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferenciával megkezdett folyamat következetes tovább­vitele mellett. Hangsúlyozták, hogy a madridi találkozó ered­ményes befejezésére és olyan kiegyensúlyozott, konstruktív záródokumentum elfogadására törekszenek, amely előirányoz­za az európai katonai enyhülé­si és leszerelési konferencia összehívását. A tárgyalások a testvéri ba­rátság légkörében, a kölcsönös egyetértés jegyében folytak, és újból megerősítették a felek tel­jes nézetazonosságát. A két fél kifejezésre juttatta meggyőző­dését, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi hivatalos, baráti látogatása elmélyíti a két párt összeforrottságát, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sok­oldalú együttműködését, erősí­ti népeik barátságát és hozzá­járul a szocialista közösség szi­lárdításához. Erich Honecker hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Német Demokratikus Köztársa­ságba a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldöttsé­gét Kádár János vezetésével. A meghívást köszönettel elfo­gadták. (MTI) Papp Árpád 1927-1982 Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy Papp Árpád elvtárs, a magyar mun­kásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség nyugal­mazott országos parancsnoka, vezérőrnagy, hosszan tartó, sú­lyos betegség után, június* 4-én elhunyt. Papp Árpád elvtárs temeté­se katonai tiszteletadással jú­nius 9-én (szerdán) 14.30 óra­kor lesz a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pante­onjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órakor róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága * Papp Árpád 1927. december 14-én, Újpesten született, mun­kásszülők gyermekeként. Tanul­mányait 1945-ben fejezte be. Budapesten a Kandó Kálmán Villamosipari Szakiskolában szerzett szakképesítést. Az Egye­sült Izzóban 1942-től 1948 nya­ráig dolgozott elektromüsz .rész­ként. Az Országos Kisipari Szö­vetkezeti Központ szervezési osz- táyára került 1948. júniusában, majd az év novemberében vo­nult be tényleges katonai szol­gálatra. 1950-ben jelentkezett tiszti iskolára, s elvégezte a Pe­tőfi politikai tisztképző iskolát. Ezután mint politikai tiszt fő­tiszti beosztásban a néphadse­regben teljesített szolgálatot. 1954-ben lett a Katonai Politi­kai Akadémia hallgatója, s ta­nulmányait az ellenforradalo­mig folytatta. 1956-ban részt vett az ellenforradalom fegyve­res leverésében. 1956 decem­berében kapcsolódott be a Munkásőrség megszervezésé­nek előkészítésébe, majd a tes­tület megalakulásától az or­szágos parancsnokságon mint politikai munkatárs dolgozott. 1959-ben az MSZMP KB mun­katársa lett. 1962-től, nyugállo- mánvbá vonulásáig vezérőr­nagyként a Munkásőrség or­szágos parancsnoka volt. Szülei révén már korán be­kapcsolódott a munkásmozga­lomba. Mint ifjúmunkás az új­pesti ifik körében dolgozott. A pártnak 1942-ben lett a tagja. Az MSZMP KB póttagjává 1962- ben választották meg, majd az MSZMP IX. kongresszusán — 1966-ban — került a Központi Bizottság tagjai közé, s haláláig a testülethez tartozott. Az ellen- forradalom alatt bátyját, Papp József ezredest a Köztársaság téren meggyilkolták. Munkásságát több magas ki­tüntetéssel ismerték el; egye­bek között a Vörös Zászló Ér­demrenddel, A Szocialista Ma­gyarországért Érdemrenddel, a Munka Érdemrend arany foko­zatával tüntették ki. Több ma­gas külföldi kitüntetés birtoko­sa is volt. Halála a magyar munkás- mozgalom fájdalmas vesztesé­ge. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Méhes Lajos ipari miniszter meghívására június 3-án és 4-én Budapesten tartózkodott Wer­ner Greiner Petter, a Német De­mokratikus Köztársaság üveg- és kerámiai pari minisztere. Tárgya­lásaik során értékelték a cellu­lóz-, papír- és papírfeldolgozó­iparban kialakult együttműkö­dés eredményeit, egyeztették az együttműködés bővítésének és fejlesztésének lehetőségeit. OTTAWA A kanadai hivatalos látoga­táson tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön Al­berta tartomány fővárosába, Edmontonba érkezett. Alberta számottevő üzleti kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal egyebek között a gázipar és a gabonatároló-építés területén. III. Kádár János és Erich Honec­ker a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott vé­leménycsere során megerősítet­te: országaik továbbra is arra törekszenek, hogy következe­tesen hozzájáruljanak a nem­zetközi helyzet javításához. Napjainkban az emberiség egyetemes érdeke a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító eszközök korlá­tozása és fokozatos megsemmi­sítése. Nyugtalansággal álla­pították meg, hogy az Egyesült Államok és a NATO más tag­államai által folytatott konfron- tációs politika és fegyverkezési hajsza következtében a helyzet tovább éleződik és ez veszé­lyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. lEgyre újabb tömegpusztító fegyvereket fejlesztenek ki és gyártanak azzal a szándékkal, hogy katonai erőfölényt sze­rezzenek a szocialista közös­séggel szemben. Rámutattak, hogy a NATO döntése az új közéo-hatótávol- ságú amerikai rakétafeqyverek nyugat-európai telepítéséről ellentétes a népek érdekeivel. A felek határozottan elítélik egyes NATO-államok durva be­avatkozását a Lengyel Népköz- társaság belügyeibe. Támogat­ják a lengyel kommunisták, a szocializmus vívmányait védel­mező lengyel hazafiak küzdel­mét. A Magyar Néoköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság következetesen síkraszáll a szocialista közösséa békeia- vaslatainak megvalósításáért. Támogatják az egyenlőséaen és az egyenlő biztonságon ala­puló újabb szovjet kezdemé­nyezéseket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok jusson igazságos megegyezésre az eu­rópai atomfegyverek lényeges csökkentésében, a stratégiai fegyverek korlátozásában. Azt várják, hogy a közép-hatótávol- sáqű nukleáris eszközök euró­pai problémájáról folyó aenfi szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. Nagy jeleaíőséget tulajdoní­tanak annak, 'hoqy június 29-én Genfben hivatalos táravalások kezdődnek a hadászati fegyver­zet korlátozásáról és csökken­téséről, és kifejezték reményü­ket, hogy ezeken érdemi hala­dás történik. Elvárják, hogy a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokon a nyugati partnerek pozitív vá­laszt adnak arra a megállapo­dó stervezetre, amelyet a részt vevő szocialista országok nevé­ben a Lengyel Népköztársaság terjesztett elő. A két fél nagy jelentőségű­nek tartja az ENSZ-közgyűlés leszereléssel foglalkozó II. rend­kívüli ülésszakát és kész tevé­kenyen közreműködni annak si­keréért. A felek újból kifejezésre jut­tatták, hogy támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei­nek küzdelmét a nemzeti és társadalmi felszabadulásért. El­ítélték a gyarmatosítás, az új­gyarmatosítás és a faji meg­különböztetés minden formáját. Aggodalmukat fejezték ki a különböző földrészeken kiala­kult feszültséggócok és háborús tűzfészkek miatt, és hangsúlyoz­ták, hogy ezeket az érintett fe­lek jogos érdekeinek kölcsönös figyelembevétel, tárgyalások út­ján mielőbb fel kell számolni. Méltatták az el nem kötele­zett qrszágok szerepét a béké­ért, a fegyverkezési verseny megfékezésért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért fo­lyó küzdelemben. Kádár János és Erich Honec­ker megállapította, hogy tovább növekedett a kommunista és munkásmozgalom tekintélye és befolyása. Kiemelték, hogy a kommunista és munkáspártok, valamint más forradalmi pártok és felszabadítás! szervezetek önállásáqán alapuló testvéri együttműködés, internacionalis­ta szolidaritás, a két- és sok­oldalú vélemény- és tapaszta­latcsere elengedhetetlen felté­tele a közös célokért, a béké­ért, az enyhülési folyamat to­vábbviteléért folytatott harc si­kerének. A felek megerősítették, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapián a többi testvérpárttal együtt készek továbbra is tevé­kenyen hozzájárulni1 a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének és összeforrottsáqának erősítésé­hez. nemzetközi szerepének nö­veléséhez. A két párt újból kinyilvánít­ja, hoqy ezután is kész együtt­működni minden politikai és társadalmi szervezettel és moz­galommal, mindenekelőtt a szo­cialista és a szociáldemokrata pártokkal, amelyek fellépnek a háborús veszély elhárításáért, az enyhülési folyamat fenntar­tásáért, a fegyverzetkorlátozá­sért, valamint a leszerelésért.

Next

/
Thumbnails
Contents