Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

©Képújság 1982. június 3. A döntés a visszavágóra maradt Megyei kézilabda-bajnokság Tavaszi hajrá, gólszürettel Kajak-kenu Tanmedence és kondicionáló terem Atlétika MINŐSÍTŐ VERSENY A Szekszárdon rendezett te­rületi minősítő versenyen több szóm lebonyolítását zavarta az időközben megeredő zápor. Férfiak. 200 m: Török (Sz. Dózsa) 24,0, Eigemann (Paksi SE) 24,2. 800 m: Ulhlár (Sz. Dózsa) 1:57,9, Sövér (Sz. Dó­zsa) 1:58,4. 3000 m: Turnacker (Sz. Dózsa) 9:05,4. Súlylökés: (7,25 kg) Tóth (Sz. Dózsa) 14,59 (6,00 kg) Greschner (Dom­bóvári VMSE) 13,60. Diszkosz­vetés: (1,5 kg) Kollár (Sz. Dó­zsa) 44,14, Kardos (Sz. Dózsa) 40,42. Nők. 200 m : Mozolai (Sz. Dózsa) 26,8, Gahó (Sz. Dózsa) 27,2, Tóth (Dombóvári VMSE) 27,6, Nagy (Sz. Dózsa) 27,6, 800 m: Gombár (Sz. Dózsa) 2:20,6, Gábor (Tolnai VL) 2:20,8. Diszkoszvetés: Szekeres (Sz. Dózsa) 40,54, Kelemen (Sz. Dózsa) 37,56. Gerelyhajítás: Györkő (Sz. Dózsa) 41,64. KÖZÉPISKOLAI BAJNOKSÁG A középiskolai bajnokság új rendszerben lebonyolított ver­senysorozata az országos váltó­futó-selejtezőkkel folytatódott Budapesten. A versenyszámon- ként induló 24 csapatból az 1—8. helyezett váltók jutottak tovább a miskolci országos dön­tőre. Sajnos, csupán a Garay Gimnázium leány I. korcsopor­tos 4x100 m-es együttese állta meg a helyét a rangos mezőny­ben, a megyéből induló 7 váltó közül. Időközben a rendezők megküldték az országos döntő­re szóló meghívásokat is, mely­nek érdekesége, hogy a nagy múltú bonyhádi Petőfi Gimná­zium ezúttal kimaradt a listá­ból. A váltó selejtező eredmé­nyei : Fiúk: I. korcsoport (III—IV. osztályosok) 4x100 ,m: bonyhádi Petőfi Gimnázium 46,3. 4x400 m: bonyhádi Petőfi Gimnázium 3:43,1. II. korcsoport (I—^ll. osz­tályosok) 4x100 m: bonyhádi Petőfi Gimnázium 47,9. Lányok: I. korcsoport: 4x100 m: ...6. szekszárdi Garay Gim­názium (Szauter—Ulbert— Sdhneider—Mozolai) 51,7. 4x400 m: szekszárdi Garay Gim­názium 4:22,9. íl. korcsoport: 4x100 m: szekszárdi Garay Gim­názium 52,8. 4x400 m: szek­szárdi Garay Gimnázium 4:27,8. G.: Prodán 8, Szórádi 6, Kocsis 4, Bódog 3, Benke 2, Buzsáki, illetve Kelemen 8, Tilinger 4, Hetesiné 3. FÉRFIAK: Honvéd Nógrádi SE-Fadd 20-29 (10-10). V.: Schalli, Mát­rai. Szoros első félidő után a mérkőzés hajrájában biztosítot­ta kilencgólos sikerét a vendég­csapat. G.: Nándor 11, Gazsó 5, Kurucz, Erős, Izsák, Rozgonyi, illetve Miskolczi 7, Bucher 6, Mosonyi, Schiffler, Trunk 3—3, Vörös, Márkus J., Gyenes 2-2, Márkus L. Dombóvári Kesztyű-Sárszent- lőrinc 37-25 (18-15). V.: Török, Kerekes. Gólzáporos találkozón csak a második félidőben tu­dott mezőnyfölényt kiharcolni újonc ellenfelével szemben a pályaválasztó együttes. G.: Ba­logh 10, Niohter 8, Deli 6, Eigen- brót 4, Túri, Fischer 3-3, Pataki 2, Maráczi, illetve Barna 9, Szösz 7, Kovács, Szűcs 3-3, Gő- si. Cseke, Varga. Hőgyészi HSC—Szedres 49-12 (26-8). V.: Kerekes, Török. Mindvégig jelentős mezőnyfö­lényben játszott a textiles gár­da tartalékos ellenfelével. G.: Kerekes 13, János 8, Galambos, Gábor 7-7, Lázár 5, Kovács, Kurcz 3-3, Topa 2, Tisza, illet­ve Beszterczán 5, Szukács, Bog­dán 3—3, Beszterczán II. Gyönki DSK-Dunaföldvári Szövetkezeti SE 11-52 (8-21). V.: Merkl, Schalli. Pályaválasztó­ként szenvedett kiütéses vere­séget a középiskolás csapat. G.: Scháf 5, Bíró, Juhász, Nagy 2-2, illetve Kocsis 18, Dukai 11, Szi- lasi 6, Kovács 5, Mészáros, Bocs 4-4, Sörös, Dukai II. 2-2. Ifjúsági bajnokság: Nők: Dombóvár—Dalmand 17-8 (8-3), Gyönk-Simontornya 12-4 (5-2), Zomba—Mözs 9-16 (5-5). Férfi­ak: Gyönk-Dunaföldvár 24-17 (10-8), Hőgyész-Szedres 27-8 (9-3). Apparátusi értekezlet a sporthivatalban Két aktuális témát tűzött na­pirendre a Tolna megyei Ta­nács V. B. Testnevelési és Sport- Hivatala a keddten megtartott június havi apparátusi értekez­letén. A hivatal tanácskozóter­mében ezúttal a járási-városi sportlfellügyelőségek osztályve­zetői és a megyei TSH munka­társai mellett helyet foglaltak a megye nagy egyesületeinek — Szekszárdi Dózsa, Szekszárdi Spartacus, Tolnai Vörös Lobo­gó, Dombóvári Spartacus, Dom­bóvári VMSE és a Tamási ME- DOSZ — elnökei, képviselői is. Részt vett és a vitáiban felszó­lalt Kitanics István, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak főelőadója. Az apparátusi értekezlet munkaközössége megtárgyalta az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalom helyzetét, eddigi ta­pasztalatait. A járási-városi TFS.ék osztályvezetőinek napra­kész helyzetet tükröző tájékoz­tatói alapján kialakult összkép kedvező, a mozgalom tovább­fejlődéséről tanúskodik. Hiba lenne azonban elhallgatni a töimegsportmozgalom szervezé­sében fellelhető — nemcsak megyei specialitásként jelentke­ző — hiányosságokat. Az őszin­te hangú, tárgyilagos tájékoz­tatók ezeket a negatívumokat kedvezőtlenül fel is tárták. A második napirend kereté­ben a résztvevők megvitatták és kisebb módosítások alapján elfogadták a megyei sporthiva­tal 1982—83. évi cselekvési munkatervét a versenysport utánpótlásnevelésére. Mint megtudtuk, .ez év őszétől Pak­son és Bonyhádon bővül az utánpótlásnevelési centrum, mindkét városban új sportisko­lái képzés indul, amely egy- egy általános iskola testnevelés­tagozatos osztályaira épül. A hozzászólásokból kitűnt az az igény, hogy a fejlődés érdeke elodázlhatatlanul megköveteli: minden egyesületben a leg­jobb, szakképzett edzők foglal­kozzanak az után pót lás neve lés­sel. Javítani kell a 10—12 éve­sek megyei versenyrendszerét, az utánpótlás felfelé áramolta­tásának eddigi gyakorlatát. Az utánpótlásnevelés további ered­ményessége érdekében ki kell dolgozni az értékelési és ösz­tönzési, valamint a megyei szin­tű kiemelt sportágak felmérési rendszeriét. Gátat kell vetni an­nak a furcsa gyakorlatnak, mi­szerint megyénk tehetséges fia­taljait amolyan „ukkimukkfukk" alapon átigazolják más me­gyékbe, ugyanakkor az onnan érkező fiatalok igazolásakor szi­gorúan „tartják o markukat" a klubok a nevelési költségért. Teniszháborúsdi Björn Borg, a világ ez idáig legeredményesebb tenisz- játékosa, az ötszörös wimbledoni bajnok bejelentette, hogy idén nem indul legnagyobb sikereinek színhelyén, Wimble­donban. Borg, aki 1981-ben még vezette a világranglistát, most több hellyel esett vissza. öthónapos kihagyás után tért vissza húsvétkor a verseny­zéshez, és így az idei évadban számára szokatlan módon az elődöntőkbe jutásért is me.g kell küzdenie. A nemzetközi szabályok szerint ez nemcsak az előkelő wimbledoni ver­senyen kívántatik meg, hanem a kisebb jelentőségű verse­nyeken is, mint a már lezajlott Monte Carló-in, ahol Borg játshftt is a selejtezőkön. A rendezők természetesen csak örülnek a nézőcsalogató nagy névnek, egyedül a wimble- doniak voltak elnézőbbek ötszörös bajnokukkal szemben, ők nem várták el tőle az előzetes bizonyítást. Úgy tűnik, Borg is csak e rangos mérkőzésen találta méltatlannak az ilyen szereplést. (Arról csak a rossz nyelvek beszélnek, hogy azoktól a veszélyesebb ellenfelektől tart, akikkel itt már az előcsatározások során találkozni lehet. Monte Carlóban bizony ki is kapott a szines bőrű francia Yannick Noahtól.) A világszövetség (ITF) azonban erélyesen tiltakozott: ha megteszik, úgy kihúzzuk Wimbledont a rendezők listájáról. „Ami mindenkire érvényes, érvényes Borgra is“ — jelentet­te ki Philippe Chatrier, az ITF elnöke. Borg bejelentésének hátterében valószinűleg áll még va­lami más is, nevezetesen a szövetségnek az a határozata, miszerint minden versenyzőnek szezononkéht tíz bajnoksá­gon kell részt vennie. A 26 éves Borg, aki eddig teljes erő­bedobással küzdött, és ezáltal nemcsak kiugró eredménye­ket ért el, hanem mellesleg körülbelül 25 millió dollárt is szerzett, ezentúl szívesen szentelné magát az élet kevesebb erőieszitést igénylő oldalainak. A lazítás kedvéért tehát csak évi hét versenyen hajlandó indulni. Chatrier azonban attól fél, hogy a többi sztár is követi Borg példáját, és ezzel elúszik a versenyeken elérhető nagy bevétel. A nézők ma is Borgot akarják látni, most is ő a sztárok sztára. A Borg—Chatrier mérkőzésen valószinűleg Chatrier koc­káztat többet. Borg mint mindig, most is keményen üti meg a labdát. Előbb a párizsi nemzetközi teniszbajnokságon való részvételt mondta le, melynek maga Chatrier a rendezője, majd ezután következett a keményebb poén, a wimbledoni bajnokságra vonatkozó bejelentés. A neves riválisok, Jimmy Connors és John McEnroe is Borgot támogatják, értelmet­lennek tartják ugyanis, hogy egy olyan osztályon lelüli já­tékos, mint Borg, selejtezőkön szerepeljen. A különös mérkőzés döntője nyilván kihat majd a nem­zetközi teniszélet jövőbeli alakulására. SZIGETI JÚLIA Gólzáporos mérkőzéseket ho- —e—megyei kézilabda-baj­nokságban május utolsó vasár­napjának fordulója. Különösen a férficsapatok jeleskedtek, kö­zülük is elsősorban a Duna- földvár, a Hőgyészi SC, vala­mint a Dombóvári Kesztyű. A dunaföldváriak Gyönkön 52-11- re, míg pólyaválasztóként a Dombóvár 37-25-re, a Hőgyész pedig 49-12-re nyert. Három helyszínen tehát 186 gólnak tapsolhattak a nézők. A negye­dik férfi mérkőzésen, a Honvéd Nógrádi SE—Fadd összecsapá­son „csak” negyvenkilencszer rezdültek meg a kapuhálók. Ezen a találkozón egyébként kiegyensúlyozott küzdelem folyt szünetig, a folytatásban, de kü­lönösen a hajrában aztán rá­kapcsolt a vendégcsapat és biztosan győzött. A női csapatok mezőnyében három mérkőzésre került sor, Tamásiból azonban nem ér­kezett meg a jegyzőkönyv, így ennek a 60 percnek a króniká­jával „adósak” maradunk. A si- montornyai együttes magabiz­tos játékkal nyert Gyönkön, míg a Dombóvári Spartacus kilenc góllal bizonyult jobbnak a „szomszédvár” Dalmanddal szemben. A vendégcsapat csu­pán hét játékost szerepelte­tett, így cserére nem volt mód­ja. NŐK: Gyönki DSK-Simontornyai BTC 7-36 (5-18). V.: Merkl, Schalli. Végig vezetve, bizto­san győzött az NB II-bői kiesett bőrgyári csapat. G.: Bálint 3, Szabó 2, F. Kovács, Nagy, il­letve Németh (15), Farkas 9, Baumné 7, Jencskiné 3, Talko- vics. Jobbágy. Dombóvári Spartacus-Dal- mandi MEDOSZ 24-15 (9-6). V.: Kerekes, Török. A nagy gól- különbségű győzelme ellenére csak a második félidőben ját­szott jól a dombóvári együttes. Tolnán, társadalmi munkával korszerű tanmedence és kon­dicionálóterem épült a Szekszárdi Spartacus kajak-kenu szakosztálya részére. Az építkezéshez sok segítséget adott a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai gyáregysége, a Ge­menc Szövetkezet, valamint a GÉM. A feltételek javulása megmutatkozik az eredményeken, mint arról már hírt ad­tunk, négyen teljesítették a közelmúlt hetekben az arany­jelvényes szintet. Lamm (balról) adós maradt a gólokkal. Enyingen javíthat. Az ördög tudja miért, de a labdarúgó osztályozok rendsze­rét valahogy nem a Tolna me­gyei csapatok számára találták ki. Hozhatunk példát a régeb­bi múltból, amikor az 1950-es évek osztályozóin a Nagymá- nyok, vagy éppen a Szekszárdi Dózsa csúszott el az utolsó „banánhéjon”. Aztán emlékez­hetünk 1979-re a Paksi SE me­gyebajnokságot nyert csapatá­nak rossz emlékű martonvásári 5-2-es vereségére, az Esztergo­mi Vasas ellen. És a jelen? Nos, a magabiz­tos teljesítménnyel megyei baj­nokságot nyert Dombóvári Va­sas legénysége színre lépett az idei osztályozó vasárnapi, első körében. Igazán nem a bántó szándék mondatja velünk, de a megmérettetés során könnyűnek találtatott a gépgyári együttes. Annál is inkább, mert meggyő­ződéssel állítjuk: ez a csapat lényegesen többre képes, mint amit nagyszerű sporttelepén, hazai környezetben az Enyingi MEDOSZ gárdája ellen nyújtott. Akkor hát höl a hiba? - kér­dezheti a kedves olvasó. Bizonyára Újvári Kálmán ve­zető edző, no meg játékosai is többször felidézték a vasárnapi 90 perc történéseit. Ha sokad­szor összerakják a soványka, 2-1-es győzelmükkel véget ért találkozó mozaikjait, akkor alig­hanem egyértelművé válik előt­tük is: nagy lehetőséget sza­lasztottak el. A mérkőzés előtt nem akadt egyetlen játékos, de dombóvári szurkoló sem, aki nem vette biztosra a Vasas mi­nimum háromgólos győzelmét. Olyan előny kiharcolását, amelynék birtokában a június 6-i visszavágó amolyan kötele­ző „formaság” jellegét ölthet- né. A bizakodást táplálta, hogy a két csapat korábban már megmérkőzött egymással, s mindkét esetben biztos Vasas­siker született. Csakhogy: más egy előkészületi edzőmérkőzés, s megint más a tétért folyó küz­delem. Márpedig ezúttal ugye a területi bajnokságba jutást dönti el egymás között a két csapat. Gyorsan tegyük hozzá: na­gyon akart a dombóvári le­génység. A gyorsan belőtt gól­juk biztató kezdetnek tűnt. A folytatásban azonban az aka­rás görcsös erőlködésbe csa­pott. Pedig a vendég, Fejér me­gye bajnoka semmi különöset nem produkált. Egyszerűen át­engedte a teret, a kezdeménye­zést, ám kapuja elé olyan „élő­sövényt” vont, amelyen rendre fennakadtak a hazai támadók. Mindezt megspékelte a lestak­tika jó \alkalmazásával is._ A megszerzett labdákat azonban nem vágták el vaktában, hanem gyors kontraakciókból legtöbb­ször veszélyt, s ami meglepő volt: létszámfölényt teremtettek Szalai kapuja előtt. Tehették, mert a Vasas hadrendje meg­bomlott. Az öncélú cselezgeté- sek következtében egy-egy enyingi szerelést követően ket­tészakadt a mezőny, elsősorban a hazaiak középpályásai blok­koltak le elöl. A vendégek egyenlítő gólja pedig a lelátón ülők előtt is arról árulkodott: sokkolta a Vasas legénységét. Hiába fordultak nehézkesen, darabosan a fölösleges kilókat cipelő enyingi hátvédek, Lam- mék képtelenek voltak a földön .tartott labdákkal átjátszva őket igazán veszélyes gólhelyzetet ki­alakítani. A kapu elé magasan belőtt labdákat rendre kifejel­ték ugyanis a MEDOSZ terme­tes labdarúgói. A döntés a visszavágóra ma­radt. A Dombóvári Vasas egye­sületének 11 éves történetében jelentős állomásához érkezett a hét éve alakult labdarúgó-szak­osztály. Egy lépés csupán és magasabb osztályba kerülhet. Csakhogy: sikerül-e idegenben megtenni ezt a lépést? Tud-e újítani a Vasas? Az osztályozó első 90 percében nyújtott tel­jesítmény ugyanis aligha lesz elegendő Enyingen. Az előny minimális, de arra mégis elég, hogy legrosszabb esetben egy döntetlennel a gépgyári együt­tes célba érjen.- fekete -

Next

/
Thumbnails
Contents