Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

1982. június 26. NÉPÚJSÁG 3 A szekszárdi járási pártbizottság tárgyalta Vezető szerep és tömegkapcsolatok A szekszárdi járásban érvé­nyesül a párt vezető szerepe, folyamatosan erősödik a párt és a tömegek kapcsolata. A dolgozók magukénak vallják a párt politikáját, azzal cselekvő­én azonosulnak. Ez a járás po­litikai, társadalmi és gazdasági életében érzékelhető... A kö­vetkező időszak feladatainak megoldása még inkább Igényli a párt vezető szerepének és tö­megkapcsolatai na'k erősítését, ezért a jövőben is ez képezi a járás kommunistáinak legfőbb feladatát. — Ezzel summázta a szekszárdi járási pártbizottság legutóbbi ülése a területen mű­ködő pórtszervek és -szerveze­tek, a kommunisták munkájá­nak tapasztalatait a párt veze­tő szerepének érvényesítésében, tömegkapcsolatainak erősítésé­ben. Ami egyike a legfontosab­baknak: a párttagság összeté­tele. Ez kedvezően változott az utóbbi években. Sikerült a párt- szenvek és -szervezetek figyel­mét ráirányítani a pártépítő munka fontosságára, alaposabb a fölkészítés, konkrétabbak a felvételre kerülőkkel szembeni követelmények, még mielőtt a taggyűlés elé kerülne kérelmük, pártfeladatokat kapnak. Ily mó­don a párt normáit, célkitűzé­seit ismerő és vállaló dolgozók kerülnek felvételre. Emelkedett a párttagság iskoJázottsáqi szintje, nőtt a középiskolát, fő­iskolát, egyetemet elvégzett párttagok aránya, a nyolc ál­talános alatti végzettségűeké csökkent. A legnagyobb előre­lépés a politikai iskolázottság terén történt, a korábbi 60-nal szemben tíz százalékra csökkent a politikai végzettséggel nem rendelkezők aránya. Ez a tag­ság fokozódó aktivitásában gyümöl csöződ ik. Minden pártszervre és*alap­szervezetre jellemző a rendsze­res szervezeti élet, a párttagság zöme kellő aktivitással vesz ebben részt. Elősegítette és elő­segíti ezt, hogy a különböző testületi üléseken, taggyűlése­ken a terület egészét érintő legátfogóbb kérdések kerülnek napirendre. A pártrendezvé­nyek mindinkább tartalmas po­litikai fórumok. A taggyűlések mind jobban betöltik funkcióia­kat, a korábbinál kritikusabb hangvétel, politizáló légkör a jellemző. Am sok helyütt gon­dot okoz még ma is, hogy a párttagok egv része passzív, visszahúzódó. Nem szabad meg­békélni olyan helyzettel, amikor a kommunistáik magukba zárják véleményüket. Ugyancsak vál­toztatni szükséges a több he­lyütt kialakult avakorlaton, hoqy a bírálatok többsége csak álta­lánosságban szól a káros je­lenségekről, személyre szóló kri­tikával, illetve önbírálattal rit­kán lehet „találkozni”. A taggyűléseken megfelelően érvényesül a pártdemokrácia, az alapszervezeti határozatok, ál­lásfoglalások nyílt, elvtársi vitá­ban formálódnak. A párttagok érdeklődése, aktivitása elsősor­ban a pórt belső életével, il­letve a termeléssel, gazdálko­dással összefüggő napirendek­nél nagyobb arányú. Az elő­terjesztéseknél azonban még ritka az alternatívák bemuta­tása az egy kérdésben két-, vagy többféle megoldás közti választás lehetősége. Néhány vezetőség a taggyűléstől csak saját javaslatainak megerősíté­sét várja. Biztató azonban, hogy egyre több az olyan ve­zetőség, amely a taggyűlési na­pirendek tervezése, vagy az egyes előterjesztések előkészíté­se során kéri a pártcsoportok, párttagok véleményét, bevonja őket a felmérésekbe, vizsgála­tokba. E módszereket kell elter­jeszteni, általánossá tenni, ily- módon növelhető a párttagok alktivitása, ami aztán kihat a pártonk'ívüliek között végzett felvilágosító, mozgósító munká­ra Is. A pártegység folyamatos megteremtésének színterei a pártszervek és aiapszervezetek ülésein a demokratikus légkör­ben folyó vitáik. Itt mondják el a kommunisták észrevételeiket, itt alakul ki az egyetértés. Azonban eléggé elterjedt je­lenség, hogy az általános egyetértés nem párosul a saját területre, munkahelyre, az illető személyre vonatkozó konkrét cselekvéssel. Helyenként az eayséqet „letudják” az elvi kér­désekben való egyetértéssel, a hétköznapi feladatok végrehaj­tásánál már nem fordítanak rá megfelelő gondot. Ennek kö­vetkezménye a vezetés és a taqsáa megosztottsága, a mun­kahelyi feavelem meg bomlása. Fnv-két bélda van erre napjd- inkboin is. Általában azonban az a jellemző, hogy a párttag­ság többségét a valós helvzet ismerete, a kellő tisztánlátás, a célig'nkbe vetett hit és mea- nvőződés. tettrékiészség jellemzi. Meg növekedett a szerepe a ko mimiun i stá'k példamutató sá - nak. a jogok és kötelességek egységének. Ezt mutatják azok a hozzászólások, amelyek a különböző napirendek kapcsán hangsúlyozzák a párttagsággal járó magasabb követelménye­ket, a kommunista példamuta­tás fokozását. A tagság nagy többsége becsületesen teljesíti páHtmegbízatását, ám tovább kell lépni a tekintetben, hoqy az értékelés során ne csak dicsé­ret hangozzék el, hanem a párt- feladat elhanyagolása esetén konkrét, személyre szóló bírálat, sőt, súlyosabb esetben fegyel­mi felelősségre vonás is történ­jék. A XII. kongresszus utat mu­tat arra, hogy a párt vezető sze­repe erősítésének most különö­sen a határozatok célirányo­sabb, következetesebb megva­lósításában keli kifejeződnie, így a pártmunkában nagyobb súlyt kapott a határozatok fel­dolgozása, egységes értelmezé­se, a végrehajtás megszervezé­se és ellenőrzése, a tömegek mozgósítása. — Ma a járás párttagsága jobban ismeri és érti a1 párthatározatokat. Mind több helyen olyan választ is ad­nak a határozat 'ismertetésén túl, hogy mi tette szükségessé azt, mi a határozat lényege és végrehajtása milyen tennivaló­kat hárít a település, vagy üzem lakóira1, dolgozóira. Erősödik az a törekvés, hogy a párthatáro­zatokat ne csak a párttagok, hanem a lakosság széles körei is megismerték. A pártmunka módszerei közt nagyobb súlyt kapott a politikai felvilágítás és magyarázat. Ennek mindin­kább kialakulóban vannak he­lyi módszerei, eszközei - párt- napok, faluqyűl'ések, üzemi fó­rumok stb. Elsősorban az ipari, mezőgazdasági pártszervezetek többsége minősíti saját helyze­tét, értékeli az állami, gazda­sági, társadallmi szervek mun­káját, törekvéseit, feladatokat ad számukra és ajánlásokat tesz, agltációs feladatokat je­löl meg. Egy-egy határozat megvitatásakor, a saját terü­letre a feladatok kijelölésékor a párt-, állami és gazdasági vezetésben dolgozókon kívül a tömegszervezetekben, -(mozgal­makban dolgozó kommunisták is kapnak feladatot. A határozatok végrehajtása ellenőrzésének leggyakrabban alkalmazott módszere a beszá­moltatás. Fokozódott a beszá­moltatás ellenőrző, számonkérő jellege, a korábbi évekhez ké­pest a párttagság jobban igényli a konkrét tények ismer­tetését. Egyre több helyütt ki­alakult az a módszer, hogy a beszámoltatás előtt a vezető­ség, vagy az általa megbízott néhány párttag végez tapasz­talatgyűjtést. E módszert cél­szerű alkalmazni a többi párt- szervezetben is. A hatékonyabb pártéi! ein őrzést jól segítik a helyszíni testületi ülések, sőt, a tolnai pártbizottságnál már qyakoriattá vált kihelyezett tit­kári értekezlet tartása is, ahol a helyi vezetők tájékoztatói, a kérdésekre adott válaszok ta­pasztalatokat adnak az adott üzemiben folyó politikai és gaz­dasági munkáról, jól segítik az ellenőrzést, ezen túlmenően az ilyen tanácskozás a párttitká­rok tapasztalatcsere-fóruma is. A párt vezető szerepének ér­vényesítésében nagy jelentősé­ge van a ká derm unkának. A pártszervek és -szervezetek él­nek hatáskörükkel, mind ritkább annak megsértése. A káderkép­zési tervek alapján folyamato­san javul a káderutánpótlás. Nőtt a testületek szerepe a ve­zetők kiválasztásában. Azonban a pártszervezetek egy részénél még előfordul a bátortalanlság, kezdeményezések hiánya. Néhol hosszabb ideig elnézik egy-egy vezető alkalmatlanságát, vagy túlkapásait és ezek az ügyek általában a felsőbb pártszer­vek közbelépésével rendeződ­nek. E tekintetben és az után­pótlás tervezésében is, előrelé­pés szükséges. A községi pártszervek és -szervezetek tevékenységében javult a tanácsok pártirányítá­sa, a közs'égfejllesztési tervek kialakításának segítése, végre­hajtásának ellenőrzése. Bátrab­ban, hozzáértőbben foglalkoz­nak községpolitikai, ellátási kérdésekkel. A járásban is jelentős a sze­repűik a tömegszervezeteknek a politika helyi alakításában, szervezik és mozgósítják a tö­megeket, érvényesül jélző szere­pük, közvetítik az általuk kép­viselt dolgozók sajátos érdeke­it, ezeket a pártszervek, -szer­vezetek figyelembe veszik. He­lyenként azonban hiányos fel­készítésük, olyan tapasztalat is van, hogy a tömegszervezetekbe küldött párttagokat magukra hagyják. Az általános azonban az, hogy a pártszervek és -szer­vezetek javuló tömegpoliti'kai munkájukkal mind eredménye­sebben törekednek arra, hogy a párttagok mellett a pártonlkívüli dolgozók, a lakosság elfogadja, magáévá tegye a párt politiká­ját. (Élő és eleven a járásban a párt és a tömegek kapcsolata, aimi a pólitükai hangulatban, a kedvező légkörben, tettrekész- ségben és tettekben realizáló­dik. A vezető szerep azonban nem egyszer s mindenkorra adott, azért nap mint nap meg kell küzdeni. Ezt tükrözte a be­számoló, a vita és a további tennivalókat határozza meg az elfogadott feladatterv. J. J. Tanácsülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város Tanácsa szerdán délután tartotta meg második negyedévi ülését. A tanácsülésen jelen volt dr. Pé­ter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Tamás Istvánné és István Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettesei. A tanács napirendjén két fő napirend szerepelt. Először Ko­vács József igazgató számolt be a városi tanács költségve­tési üzemének tevékenységéről. Az üzem alaptevékenységéhez tartozik a város területén lévő, állami tulajdonban álló ingat­lanak kezelése, hasznosítása és karbantartása. A meglévő par­kok fenntartása, a virágok gon­dozása, valamint az összes köz- tisztasági tevékenység, az utca­sepréstől kezdve a szemétgyűj­tésig. Kapcsolódó tevékenység­ként végzik a távhőszolgálta­tási, és különböző építőipari munkákat, amelyeket azonban nemcsak a város területén, ha­nem a városkörnyéki községek jelentősebb építkezésein foly­tatnak. A testület megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a lakosságot érintő hatósá­gi munka, az igazgatás kor­szerűsítése, a lakossági pana­szok, bejelentések intézése cí­mű beszámolót is, melyet Bér- di József vb-titkár terjesztett elő. Ezt követően emelkedett szólásra István József megyei tanácselnök-helyettes és meleg, dicsérő szavak kíséretében ad­ta át Vidóczy László dombó­vári tanácselnöknek a megyei szervék által kiírt településtisz­tasági és környezetvédelmi ver­seny első helyezését jelentő oklevelet és vándorzászlót. MAGYARSZÉKI ENDRE HÉTRŐL hírről Rendezvényekben gazdag hét van mögöt­tünk, a két legnagyobb szenzáció olyan ese­mény volt, ami minden évben bekövetkezik, sok embert érint és érdekel. Az egyik a pihe­néshez kapcsolódik elsősorban, a másik a munkához. Hétfőn már nem volt tanítás, az iskolákban,, ami visszatérő öröm a diákoknak, «éha kisebb-nagyobb gond a szülőknek, és mindenképpen munka a pedagógusok egy ré­szének. Az aratás szerdán kezdődött meg Ten- geíicen. Táborozás egész nyáron Vannak jó és rosszabb napközik, mint ahogy vannak lelkes és még nem túlságosan fáradt pedagógusok éppúgy, mint fáradtabbak, de azért mindenképpen jobb a gyereknek, ha nem tölti az egész nyarat a napköziben. Még akkor is jobb, ha ez nem jelenti azt, hogy a? iskola falai között tölti. Változatos program­mal készültek fel a nyárra az úttörőházak, művelődési központok és természetesen maguk az iskolák is. Sok a kirándulás a környező er­dőkbe, mezőre, zöldterületekre. Felkeresik a strandokat, parkokat is a napközis gyerekek. Szekszárdon a megyei művelődési központ pedagógus közreműködésével szervezett prog­ramot is ad a strandon időnként a gyerekek­nek. Várja őket a mozi, a könyvtár is. Bármennyire is meghökkentő, de tavaly nyáron az egyik dombon üdülőben találkoz­tam egy közel húszfős budapesti csapattal, akiknek a legnagyobb élményük a csirkepör­költ volt. No, nem azért, mert ilyent még nem ettek, hanem azért, mert 18 éves korukig még nem látták, hogyan kopasztják a csirkét. Bu­dapesti szüleik ugyanis nem szoktak élő csir­két venni a piacon. Persze, miért is tennék? Most mit mondjunk? Nem nagy hiány, ha effé­lében már nem részesülnek a jövő generációi, de azért akinek új, ez is érdekes lehet. A vállalati üdülők egy része is vállalkozik gyerekek táboroztatására. Csak az tudja, mit jelent ez munkában és felelősségben, aki már megpróbált harminc, ötven, meg száz gyerek­nek programot csinálni akár csak egy hétre is, és vállalni a felelősséget értük, például víz­parton. Éppen ezért minden tiszteletet meg­érdemelnek azok a pedagógusok, akik rend­szeresen évről évre a kötelezően, illetve illen­dőn túl is, heteket áldoznak a nyári szünetük­ből a gyerekek pihenésére. Még akkor is így van, ha mindezt nem ingyen teszik. Akivel csak találkoztam közülük, valahány azt mondta, sokkal jobb így együtt lenni a gyerekekkel, mint az iskolában, mert nyáron nyílik mód igazán a nevelésre, tanítványaik megismerésére. És még osztályozni sem kell. Jóformán annyiféle nyári tábor van, ahány turnus. Az úttörőtáborok éppúgy szakosodtak érdeklődési kör szerint, mint a KlSZ-vezetökép- zö táborai. A pihenésen, kikapcsolódáson kí­vül a gyerekek részesülhetnek a kedvenc idő­töltésük örömében is. Csak néhány példa a sokféleség bizonyítására; vannak vóndortábo- rok, énekes-, táncos-, bábos-, színjátszó-, tech­nikai, sport- és horgászturnusok. A legjobbak az idén is eljutnak az országos táborokba, sőt néhányon külföldre is. A KISZ-es fiatalok programját meg szinte fölsorolni sem lehetne, mindenesetre a legfon­tosabb közülük az építőtábor, amit talán je­lentősége miatt mozgalomnak is nevezhetünk. Mondják, hogy nem divat a lelkesedés, hogy kevesebben jelentkeznek, mint amennyi a ke­retszám, ahhoz képest meg különösen keve­sen, amennyit a mezőgazdasági üzemek igé­nyelnének, mégiscsak az a végeredmény, hogy diákjaink évről évre, turnusról turnusra, meg­állják a helyüket a munkában. A gazdasá­gok meg vannak elégedve munkájukkal és visszavárják diákjainkat az ország minden pontjára, az országos építőtáborokba is. Gyermektánc és közélet Szerdai lapunkban adtunk hírt a gyermek- néptáncosok első országos találkozójáról, amit Dunaföldváron rendeztek meg és remélhető­leg hagyomány lesz belőle. Több is ez mint Táncos lábú gyerekek remény. A nagyközség vezetőinek ugyanis na­gyon határozott elképzeléseik vannak« a nagy­község rangjának, szerepének további emelé­sére. Nincsenek nagyratörő terveik és nem sok pénz kell az álmaik megvalósításához. Egyszerűen — vagy nagyszerűen — arról van HÉTRE HÍRRE szó, hogy lelkesen és következetesen a kötele­zőnél többet is tesznek szükebb hazájuk ne­vének, hírének öregbítése érdekében. Alig több mint egy héttel az országos fesztivál után már nemzetközi Afrika-kutató konferenciának ad helyet a nagyközség — mint erről pénteki lapunkban hírt adtunk. A népi táncosok fesztiválja sem volt vélet­len a jövőépítés teendőinek sorában. Hagyo­mánya van ugyanis a nagyközségben a tánc­nak, és ezt a hagyományt ápolni is kívánják, hogy minél több gyereket nyerjenek meg. Per­sze egy nagyközség rangját^ néhány vezető nem képes „'megcsinálni" és emelni sem, a vezetőkön nem is csak a vezető beosztású dol­gozókat értjük, hanem mindazokat, akiknek a közéletben szavuk, tekintélyük van. Diplomával a kézben A fogadolomtélel ünnepi pillanatai Csütörtökön adtunk hírt a szekszárdi tanító­képzőből a diplomák átadásáról. A fiatal ta­nítók lesznek — reméljük méltó — követői az úttörőtáborokban is az idősebb pedagógusok­nak. Ök ugyanis nemcsak a tanításra, hanem a gyerekek nevelésére is fogadalmat tettek. Sőt, a pedagógushagyományok magukban foglalják az egész közösség nevelésének ügyét is. Egyszerűbben fogalmazva, a részvételt a kulturális és közéletben. Folytatói lehetnek hát a népi tánc hagyományainak, éppúgy, mint egy-egy település anyagi, szellemi gazdagítá­sának. Bhlhez is .kívánunk nékik legalább any- nyi sikert, mint az oktatáshoz. Aratás, aratás, aratás . Ember és gép Ma már más ez a munka is mint régen; nagyüzemi és gyors, mégsem vesztette el bi­zonyos mértékig ünnepélyes jellegét, legalább­is azok számára, akik nem végzik ezt a mun­kát, csak odafigyelnek rá. Június 22-én kezdődött meg az őszi árpa aratása. Teljes kapacitással másnap, Tengeli- cen és a döbröközi Zöld Mező Termelőszövet­kezetben. Ez utóbbiban a több mint 300 hek­táros vetésterületről, a Szarvasi-tetőn öt kom­bájnnal és a kiszolgáló járművekkel. Ezt az­nap el is végezték és a GatyOi-tetőre vonultak. Nagyüzemeink a megyében 632 korszerű, nagy teljesítményű arató-cséplő géppel ren­delkeznek, a szállításban pedig 1005 teher­gépkocsi és majdnem másfél ezer pótkocsis erőgép áll csatasorban az ember irányítása alatt. Ezek segítségével, ha minden jól megy, az .aratás 14 munkanap alatt elvégezhető. IHÁROSI IBOLYA

Next

/
Thumbnails
Contents