Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
1982. június 26. NÉPÚJSÁG 3 A szekszárdi járási pártbizottság tárgyalta Vezető szerep és tömegkapcsolatok A szekszárdi járásban érvényesül a párt vezető szerepe, folyamatosan erősödik a párt és a tömegek kapcsolata. A dolgozók magukénak vallják a párt politikáját, azzal cselekvőén azonosulnak. Ez a járás politikai, társadalmi és gazdasági életében érzékelhető... A következő időszak feladatainak megoldása még inkább Igényli a párt vezető szerepének és tömegkapcsolatai na'k erősítését, ezért a jövőben is ez képezi a járás kommunistáinak legfőbb feladatát. — Ezzel summázta a szekszárdi járási pártbizottság legutóbbi ülése a területen működő pórtszervek és -szervezetek, a kommunisták munkájának tapasztalatait a párt vezető szerepének érvényesítésében, tömegkapcsolatainak erősítésében. Ami egyike a legfontosabbaknak: a párttagság összetétele. Ez kedvezően változott az utóbbi években. Sikerült a párt- szenvek és -szervezetek figyelmét ráirányítani a pártépítő munka fontosságára, alaposabb a fölkészítés, konkrétabbak a felvételre kerülőkkel szembeni követelmények, még mielőtt a taggyűlés elé kerülne kérelmük, pártfeladatokat kapnak. Ily módon a párt normáit, célkitűzéseit ismerő és vállaló dolgozók kerülnek felvételre. Emelkedett a párttagság iskoJázottsáqi szintje, nőtt a középiskolát, főiskolát, egyetemet elvégzett párttagok aránya, a nyolc általános alatti végzettségűeké csökkent. A legnagyobb előrelépés a politikai iskolázottság terén történt, a korábbi 60-nal szemben tíz százalékra csökkent a politikai végzettséggel nem rendelkezők aránya. Ez a tagság fokozódó aktivitásában gyümöl csöződ ik. Minden pártszervre és*alapszervezetre jellemző a rendszeres szervezeti élet, a párttagság zöme kellő aktivitással vesz ebben részt. Elősegítette és elősegíti ezt, hogy a különböző testületi üléseken, taggyűléseken a terület egészét érintő legátfogóbb kérdések kerülnek napirendre. A pártrendezvények mindinkább tartalmas politikai fórumok. A taggyűlések mind jobban betöltik funkcióiakat, a korábbinál kritikusabb hangvétel, politizáló légkör a jellemző. Am sok helyütt gondot okoz még ma is, hogy a párttagok egv része passzív, visszahúzódó. Nem szabad megbékélni olyan helyzettel, amikor a kommunistáik magukba zárják véleményüket. Ugyancsak változtatni szükséges a több helyütt kialakult avakorlaton, hoqy a bírálatok többsége csak általánosságban szól a káros jelenségekről, személyre szóló kritikával, illetve önbírálattal ritkán lehet „találkozni”. A taggyűléseken megfelelően érvényesül a pártdemokrácia, az alapszervezeti határozatok, állásfoglalások nyílt, elvtársi vitában formálódnak. A párttagok érdeklődése, aktivitása elsősorban a pórt belső életével, illetve a termeléssel, gazdálkodással összefüggő napirendeknél nagyobb arányú. Az előterjesztéseknél azonban még ritka az alternatívák bemutatása az egy kérdésben két-, vagy többféle megoldás közti választás lehetősége. Néhány vezetőség a taggyűléstől csak saját javaslatainak megerősítését várja. Biztató azonban, hogy egyre több az olyan vezetőség, amely a taggyűlési napirendek tervezése, vagy az egyes előterjesztések előkészítése során kéri a pártcsoportok, párttagok véleményét, bevonja őket a felmérésekbe, vizsgálatokba. E módszereket kell elterjeszteni, általánossá tenni, ily- módon növelhető a párttagok alktivitása, ami aztán kihat a pártonk'ívüliek között végzett felvilágosító, mozgósító munkára Is. A pártegység folyamatos megteremtésének színterei a pártszervek és aiapszervezetek ülésein a demokratikus légkörben folyó vitáik. Itt mondják el a kommunisták észrevételeiket, itt alakul ki az egyetértés. Azonban eléggé elterjedt jelenség, hogy az általános egyetértés nem párosul a saját területre, munkahelyre, az illető személyre vonatkozó konkrét cselekvéssel. Helyenként az eayséqet „letudják” az elvi kérdésekben való egyetértéssel, a hétköznapi feladatok végrehajtásánál már nem fordítanak rá megfelelő gondot. Ennek következménye a vezetés és a taqsáa megosztottsága, a munkahelyi feavelem meg bomlása. Fnv-két bélda van erre napjd- inkboin is. Általában azonban az a jellemző, hogy a párttagság többségét a valós helvzet ismerete, a kellő tisztánlátás, a célig'nkbe vetett hit és mea- nvőződés. tettrékiészség jellemzi. Meg növekedett a szerepe a ko mimiun i stá'k példamutató sá - nak. a jogok és kötelességek egységének. Ezt mutatják azok a hozzászólások, amelyek a különböző napirendek kapcsán hangsúlyozzák a párttagsággal járó magasabb követelményeket, a kommunista példamutatás fokozását. A tagság nagy többsége becsületesen teljesíti páHtmegbízatását, ám tovább kell lépni a tekintetben, hoqy az értékelés során ne csak dicséret hangozzék el, hanem a párt- feladat elhanyagolása esetén konkrét, személyre szóló bírálat, sőt, súlyosabb esetben fegyelmi felelősségre vonás is történjék. A XII. kongresszus utat mutat arra, hogy a párt vezető szerepe erősítésének most különösen a határozatok célirányosabb, következetesebb megvalósításában keli kifejeződnie, így a pártmunkában nagyobb súlyt kapott a határozatok feldolgozása, egységes értelmezése, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, a tömegek mozgósítása. — Ma a járás párttagsága jobban ismeri és érti a1 párthatározatokat. Mind több helyen olyan választ is adnak a határozat 'ismertetésén túl, hogy mi tette szükségessé azt, mi a határozat lényege és végrehajtása milyen tennivalókat hárít a település, vagy üzem lakóira1, dolgozóira. Erősödik az a törekvés, hogy a párthatározatokat ne csak a párttagok, hanem a lakosság széles körei is megismerték. A pártmunka módszerei közt nagyobb súlyt kapott a politikai felvilágítás és magyarázat. Ennek mindinkább kialakulóban vannak helyi módszerei, eszközei - párt- napok, faluqyűl'ések, üzemi fórumok stb. Elsősorban az ipari, mezőgazdasági pártszervezetek többsége minősíti saját helyzetét, értékeli az állami, gazdasági, társadallmi szervek munkáját, törekvéseit, feladatokat ad számukra és ajánlásokat tesz, agltációs feladatokat jelöl meg. Egy-egy határozat megvitatásakor, a saját területre a feladatok kijelölésékor a párt-, állami és gazdasági vezetésben dolgozókon kívül a tömegszervezetekben, -(mozgalmakban dolgozó kommunisták is kapnak feladatot. A határozatok végrehajtása ellenőrzésének leggyakrabban alkalmazott módszere a beszámoltatás. Fokozódott a beszámoltatás ellenőrző, számonkérő jellege, a korábbi évekhez képest a párttagság jobban igényli a konkrét tények ismertetését. Egyre több helyütt kialakult az a módszer, hogy a beszámoltatás előtt a vezetőség, vagy az általa megbízott néhány párttag végez tapasztalatgyűjtést. E módszert célszerű alkalmazni a többi párt- szervezetben is. A hatékonyabb pártéi! ein őrzést jól segítik a helyszíni testületi ülések, sőt, a tolnai pártbizottságnál már qyakoriattá vált kihelyezett titkári értekezlet tartása is, ahol a helyi vezetők tájékoztatói, a kérdésekre adott válaszok tapasztalatokat adnak az adott üzemiben folyó politikai és gazdasági munkáról, jól segítik az ellenőrzést, ezen túlmenően az ilyen tanácskozás a párttitkárok tapasztalatcsere-fóruma is. A párt vezető szerepének érvényesítésében nagy jelentősége van a ká derm unkának. A pártszervek és -szervezetek élnek hatáskörükkel, mind ritkább annak megsértése. A káderképzési tervek alapján folyamatosan javul a káderutánpótlás. Nőtt a testületek szerepe a vezetők kiválasztásában. Azonban a pártszervezetek egy részénél még előfordul a bátortalanlság, kezdeményezések hiánya. Néhol hosszabb ideig elnézik egy-egy vezető alkalmatlanságát, vagy túlkapásait és ezek az ügyek általában a felsőbb pártszervek közbelépésével rendeződnek. E tekintetben és az utánpótlás tervezésében is, előrelépés szükséges. A községi pártszervek és -szervezetek tevékenységében javult a tanácsok pártirányítása, a közs'égfejllesztési tervek kialakításának segítése, végrehajtásának ellenőrzése. Bátrabban, hozzáértőbben foglalkoznak községpolitikai, ellátási kérdésekkel. A járásban is jelentős a szerepűik a tömegszervezeteknek a politika helyi alakításában, szervezik és mozgósítják a tömegeket, érvényesül jélző szerepük, közvetítik az általuk képviselt dolgozók sajátos érdekeit, ezeket a pártszervek, -szervezetek figyelembe veszik. Helyenként azonban hiányos felkészítésük, olyan tapasztalat is van, hogy a tömegszervezetekbe küldött párttagokat magukra hagyják. Az általános azonban az, hogy a pártszervek és -szervezetek javuló tömegpoliti'kai munkájukkal mind eredményesebben törekednek arra, hogy a párttagok mellett a pártonlkívüli dolgozók, a lakosság elfogadja, magáévá tegye a párt politikáját. (Élő és eleven a járásban a párt és a tömegek kapcsolata, aimi a pólitükai hangulatban, a kedvező légkörben, tettrekész- ségben és tettekben realizálódik. A vezető szerep azonban nem egyszer s mindenkorra adott, azért nap mint nap meg kell küzdeni. Ezt tükrözte a beszámoló, a vita és a további tennivalókat határozza meg az elfogadott feladatterv. J. J. Tanácsülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város Tanácsa szerdán délután tartotta meg második negyedévi ülését. A tanácsülésen jelen volt dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Tamás Istvánné és István József, a megyei tanács elnök- helyettesei. A tanács napirendjén két fő napirend szerepelt. Először Kovács József igazgató számolt be a városi tanács költségvetési üzemének tevékenységéről. Az üzem alaptevékenységéhez tartozik a város területén lévő, állami tulajdonban álló ingatlanak kezelése, hasznosítása és karbantartása. A meglévő parkok fenntartása, a virágok gondozása, valamint az összes köz- tisztasági tevékenység, az utcasepréstől kezdve a szemétgyűjtésig. Kapcsolódó tevékenységként végzik a távhőszolgáltatási, és különböző építőipari munkákat, amelyeket azonban nemcsak a város területén, hanem a városkörnyéki községek jelentősebb építkezésein folytatnak. A testület megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a lakosságot érintő hatósági munka, az igazgatás korszerűsítése, a lakossági panaszok, bejelentések intézése című beszámolót is, melyet Bér- di József vb-titkár terjesztett elő. Ezt követően emelkedett szólásra István József megyei tanácselnök-helyettes és meleg, dicsérő szavak kíséretében adta át Vidóczy László dombóvári tanácselnöknek a megyei szervék által kiírt településtisztasági és környezetvédelmi verseny első helyezését jelentő oklevelet és vándorzászlót. MAGYARSZÉKI ENDRE HÉTRŐL hírről Rendezvényekben gazdag hét van mögöttünk, a két legnagyobb szenzáció olyan esemény volt, ami minden évben bekövetkezik, sok embert érint és érdekel. Az egyik a pihenéshez kapcsolódik elsősorban, a másik a munkához. Hétfőn már nem volt tanítás, az iskolákban,, ami visszatérő öröm a diákoknak, «éha kisebb-nagyobb gond a szülőknek, és mindenképpen munka a pedagógusok egy részének. Az aratás szerdán kezdődött meg Ten- geíicen. Táborozás egész nyáron Vannak jó és rosszabb napközik, mint ahogy vannak lelkes és még nem túlságosan fáradt pedagógusok éppúgy, mint fáradtabbak, de azért mindenképpen jobb a gyereknek, ha nem tölti az egész nyarat a napköziben. Még akkor is jobb, ha ez nem jelenti azt, hogy a? iskola falai között tölti. Változatos programmal készültek fel a nyárra az úttörőházak, művelődési központok és természetesen maguk az iskolák is. Sok a kirándulás a környező erdőkbe, mezőre, zöldterületekre. Felkeresik a strandokat, parkokat is a napközis gyerekek. Szekszárdon a megyei művelődési központ pedagógus közreműködésével szervezett programot is ad a strandon időnként a gyerekeknek. Várja őket a mozi, a könyvtár is. Bármennyire is meghökkentő, de tavaly nyáron az egyik dombon üdülőben találkoztam egy közel húszfős budapesti csapattal, akiknek a legnagyobb élményük a csirkepörkölt volt. No, nem azért, mert ilyent még nem ettek, hanem azért, mert 18 éves korukig még nem látták, hogyan kopasztják a csirkét. Budapesti szüleik ugyanis nem szoktak élő csirkét venni a piacon. Persze, miért is tennék? Most mit mondjunk? Nem nagy hiány, ha effélében már nem részesülnek a jövő generációi, de azért akinek új, ez is érdekes lehet. A vállalati üdülők egy része is vállalkozik gyerekek táboroztatására. Csak az tudja, mit jelent ez munkában és felelősségben, aki már megpróbált harminc, ötven, meg száz gyereknek programot csinálni akár csak egy hétre is, és vállalni a felelősséget értük, például vízparton. Éppen ezért minden tiszteletet megérdemelnek azok a pedagógusok, akik rendszeresen évről évre a kötelezően, illetve illendőn túl is, heteket áldoznak a nyári szünetükből a gyerekek pihenésére. Még akkor is így van, ha mindezt nem ingyen teszik. Akivel csak találkoztam közülük, valahány azt mondta, sokkal jobb így együtt lenni a gyerekekkel, mint az iskolában, mert nyáron nyílik mód igazán a nevelésre, tanítványaik megismerésére. És még osztályozni sem kell. Jóformán annyiféle nyári tábor van, ahány turnus. Az úttörőtáborok éppúgy szakosodtak érdeklődési kör szerint, mint a KlSZ-vezetökép- zö táborai. A pihenésen, kikapcsolódáson kívül a gyerekek részesülhetnek a kedvenc időtöltésük örömében is. Csak néhány példa a sokféleség bizonyítására; vannak vóndortábo- rok, énekes-, táncos-, bábos-, színjátszó-, technikai, sport- és horgászturnusok. A legjobbak az idén is eljutnak az országos táborokba, sőt néhányon külföldre is. A KISZ-es fiatalok programját meg szinte fölsorolni sem lehetne, mindenesetre a legfontosabb közülük az építőtábor, amit talán jelentősége miatt mozgalomnak is nevezhetünk. Mondják, hogy nem divat a lelkesedés, hogy kevesebben jelentkeznek, mint amennyi a keretszám, ahhoz képest meg különösen kevesen, amennyit a mezőgazdasági üzemek igényelnének, mégiscsak az a végeredmény, hogy diákjaink évről évre, turnusról turnusra, megállják a helyüket a munkában. A gazdaságok meg vannak elégedve munkájukkal és visszavárják diákjainkat az ország minden pontjára, az országos építőtáborokba is. Gyermektánc és közélet Szerdai lapunkban adtunk hírt a gyermek- néptáncosok első országos találkozójáról, amit Dunaföldváron rendeztek meg és remélhetőleg hagyomány lesz belőle. Több is ez mint Táncos lábú gyerekek remény. A nagyközség vezetőinek ugyanis nagyon határozott elképzeléseik vannak« a nagyközség rangjának, szerepének további emelésére. Nincsenek nagyratörő terveik és nem sok pénz kell az álmaik megvalósításához. Egyszerűen — vagy nagyszerűen — arról van HÉTRE HÍRRE szó, hogy lelkesen és következetesen a kötelezőnél többet is tesznek szükebb hazájuk nevének, hírének öregbítése érdekében. Alig több mint egy héttel az országos fesztivál után már nemzetközi Afrika-kutató konferenciának ad helyet a nagyközség — mint erről pénteki lapunkban hírt adtunk. A népi táncosok fesztiválja sem volt véletlen a jövőépítés teendőinek sorában. Hagyománya van ugyanis a nagyközségben a táncnak, és ezt a hagyományt ápolni is kívánják, hogy minél több gyereket nyerjenek meg. Persze egy nagyközség rangját^ néhány vezető nem képes „'megcsinálni" és emelni sem, a vezetőkön nem is csak a vezető beosztású dolgozókat értjük, hanem mindazokat, akiknek a közéletben szavuk, tekintélyük van. Diplomával a kézben A fogadolomtélel ünnepi pillanatai Csütörtökön adtunk hírt a szekszárdi tanítóképzőből a diplomák átadásáról. A fiatal tanítók lesznek — reméljük méltó — követői az úttörőtáborokban is az idősebb pedagógusoknak. Ök ugyanis nemcsak a tanításra, hanem a gyerekek nevelésére is fogadalmat tettek. Sőt, a pedagógushagyományok magukban foglalják az egész közösség nevelésének ügyét is. Egyszerűbben fogalmazva, a részvételt a kulturális és közéletben. Folytatói lehetnek hát a népi tánc hagyományainak, éppúgy, mint egy-egy település anyagi, szellemi gazdagításának. Bhlhez is .kívánunk nékik legalább any- nyi sikert, mint az oktatáshoz. Aratás, aratás, aratás . Ember és gép Ma már más ez a munka is mint régen; nagyüzemi és gyors, mégsem vesztette el bizonyos mértékig ünnepélyes jellegét, legalábbis azok számára, akik nem végzik ezt a munkát, csak odafigyelnek rá. Június 22-én kezdődött meg az őszi árpa aratása. Teljes kapacitással másnap, Tengeli- cen és a döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezetben. Ez utóbbiban a több mint 300 hektáros vetésterületről, a Szarvasi-tetőn öt kombájnnal és a kiszolgáló járművekkel. Ezt aznap el is végezték és a GatyOi-tetőre vonultak. Nagyüzemeink a megyében 632 korszerű, nagy teljesítményű arató-cséplő géppel rendelkeznek, a szállításban pedig 1005 tehergépkocsi és majdnem másfél ezer pótkocsis erőgép áll csatasorban az ember irányítása alatt. Ezek segítségével, ha minden jól megy, az .aratás 14 munkanap alatt elvégezhető. IHÁROSI IBOLYA
