Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

^—a»“™® • ' Világ proletárjai, egyesüljetek ! £7 . ' '■ tZ ’ f Mai számunkból WHÊtÊÊÊKÊÊKÊIÊm AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 148. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. június 26., szombat. VEZETŐ SZEREP ÉS TOMEGKAPCSOLATOK (3. old.) ANNA, GABI, MEG A TÖBBIEK (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) PONTOSAN, MEGBÍZHATÓAN — A HÁTTÉRBEN (5. old.) Közlemény a Központi Bizottság 1982. júnios 23-i Öleséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. június 23-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Papp Árpád élvtársról. A Központi Bizottság piegvitatta és elfogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól adott tájékoztatót, továbbá a fairól készült jelentést, kulásáról, fejlesztésének feíadalcülgozdasági kapcsolataink ala­I. A Központi Bizottság áttekin­tette oz áprilisi ülése óta eltelt időszak fontosabb nemzetközi eseményeit, a párt- és állam­közi kapcsolatok alakulását. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzet változatlanul feszült. Ennek alapvető oka az imperializmus szélsőséges kö­reinek agresszív politikája, az a törekvése, hogy katonai fö­lényre tegyenek szert és ezáltal a maguk javára megváltoztas­sák a történelmileg kialakult nemzetközi erőviszonyokat. A nemzetközi életre károsan hat e köröknek a nemzetközi biz­tonságot veszélyeztető maga­tartása és erőfeszítései a fegy­verkezési hajsza fokozására, a helyi háborúk kirobbantására. A nemzetközi helyzet alaku­lására kedvező befolyást gya­korolnak a Szovjetunió, a szo­cialista közösség újabb kezde­ményezései és lépései az eny­hülés eredményeinek megőrzé­se, a fegyverkezési verseny megállítása és a békés egymás mellett élés politikájának foly­tatása érdekében. A Központi Bizottság támoga­tó sárál biztosította azokat a konstruktív szovjet javaslatokat, amelyeket Leonyiid l'ljlics Brezs- nyev isimentetett a Komszomol XIX. kongresszusán, s azokat a kezdeménvezéséket, amelyeket az ENSZ-közgyűlés második, rendkívüli, leszerelési ülésszakán előterjesztett szovjet memoran­dum tartalmaz. A bizalom erő­sítése szemoontjábál nagy je­lentőségűnek tortj-a a Szovjet­unió kötél ezetts ég vállal ásó t, hoqy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. A magyar közvélemény is örömmel üdvö­zölte, hogy megállapodás jött létre a1 stratégiai fegyverzet ko rl á tozás á ró I, csőkké n tésé rő I szóló szovjet—amerikai tárgya­lások megkezdéséről. Bízunk benne, hogy ezek a tárgyalások, csakúgy, miint az európai kö- zép-hatósuaarú nukleáris fegy­verekről folyó megbeszélések, olyan megegyezést eredmé­nyeznek. amelyek elhárítják az Európa és a világ békéiét fenyeaető veszélyeket. Ddvözöl- iük a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti leamaqasabb szintű találkozó gondolatát. Világszerte növekszik azok­nak a különböző politikai meg­győződésű és világnézetű em­bereknek a tábora, akik föllép­nek a fegyverkezés ellen, a bé­ke védelmében. A béke ügye mellett foglalt állást a világ­vallások moszkvai békekonfe­renciája is, amelynek munkájá­ban aktíváin részt vettek a ma­gvar egyházaik felelős személyi­ségei. A Magyar Népköztársaság az ENSZ-közgyűlés második, rend­kívüli, leszerelési ülésszakán olyan átfogó leszerelési prog­ram elfogadása mellett szállt síkra, amely lehetőséget te­remt a konkrét leszerelési in­tézkedések kidolgozásához. Ha­zánk abban érdekelt, hogy az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó munkája tar­talmas és előremutató záródo­kumentum elfogadásával feje­ződjék be. O Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységé­ben megkülönböztetett figyel­met fordlít a szocialista orszá­gokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésére. A magyar-szovjet kapcsola­tok fejlődéséhez jelentős mér­tékben járultak hozzá Kádár János és Nyikolaj Tyiihonov elv- társ budapesti megbeszélései, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyetteseinek magyaror­szági tárgyalásai, valamint a Magyar Szodiafisto Munkás­párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja képviselőinek véle­mény- és tapasztalatcseréi az időszerű nemzetközi, qazdasági és társadalompolitikai kérdé­sekről. A magyar—lengyel kapcsola­tok kiemelkedő eseménye volt a Wojciech Jaruzelski elvtárs vezette párt- és állami küldött­ség hivatalos, baráti látogatá­sa hazánkban. A tárgyalásokon megerősítettük pártunk, né­pünk szolidaritását a lengyel kom m u n i sták nak, valamennyi lengyel hazafias erőnek a vól- sáq leküzdésére, a szocialista konszolidáció kibontakoztatá­sára irányuló tevékenységével. A legfelső szintű találkozó, csakúgy, mint a két párt és kormány, a tömegszervezetek képviselőinek megbeszélései, a megélénkült testvérmegyei kap­csolatok tovább szilárdították pártjaink, országaink együtt­működését, népeink barátságát. A Német Demokratikus Köz­társaság Erich Honecker elv­társ vezette párt- és kormány- küldöttségének magyarországi látogatása fontos állomása volt a pártjaink, országaink közti kapcsolatok további erősítésé­nek és a két nép barátsága el­mélyítésének. A találkozó, a tárgyalások újabb ösztönzést adtak politikai, gazdasági, kul­turális együttműködésünk to­vábbfejlesztésére és elmélyíté­sére. A szocialista országok közöt­ti sokoldalú kapcsolatok fej­lesztését, oz építőmunka ta­pasztalatainak megismejését és hasznosítását az elmúlt hóna­pákban is jól segítették a testvénpártők képviselőivel foly­tatott tanácskozások, valamint a kormányközi gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottságok^ ülésszakai. © Június elején Budapes­ten a tagállamok mi­niszterelnökei által vezetett kül­döttségek részvételével meg­tartották a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakát. E jelentős ülésszak jól szolgálta a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítését, a tagországok együttműködését. Szemléletesen bizonyította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amikor az imperializmus leg­reakciósabb körei mértéktelen fegyverkezési versenyt akarnak rákényszeríteni a világra és megkísérlik befagyasztani a köl­csönösen előnyös qazdasági kapcsolatokat, o szocialista or­szágok a békés építésre össz­pontosítják erőfeszítéseiket és a nemzetközi együttműködés ki- szélesítésén munkálkodnak. O A Magyar Népköztársa­ság a békés egymás mellett élés elve alapján fej­leszti kapcsolatait a más társa­dalmi berendezkedésű orszá­gokkal. A Központi Bizottság abból kiindulva, hogy a kölcsönösen előnyös kelet—nyugati gazda­sági kapcsolatok stabilizáló ha­tást gyakorolnak a nemzetközi viszonyok alakulására, pozití­van értékelte azt a látogatást, amelyet Kádár János elvtárs Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására tett a Német Szövetségi Köztársaság­ban. E tárgyalások is hozzá­járultak a kétoldalú kapcsola­tok fejlődéséhez, továbbá a két világrendszer országai közötti párbeszéd fenntartásához. A politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok fenntartásá­ban és fejlesztésében való köl­csönös érdekeltséget fejezték ki Marjai Józsefnek, a kormány elnökhelyettesének tárgyalásai az Egyesült Államokban, vala­mint hazánk képviselőinek egyéb találkozói számos tőkés ország felelős tényezőivel. Hazánk és a fejlődő orszá- . gok kapcsolatainak erősítését szolgálja Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének látoga­tása Burmában és a Fülöp- szigeteken. © A Központi Bizottság köz­véleményünkkel együtt határozottan elítéli a Libanon és a palesztinai a fab nép elle­ni újabb izraeli agressziót és ismételten állást foglal a kö­zel-keleti probléma tárgyalá­sok útján történő átfogó, igaz­ságos rendezése mellett. Az iz­raeli vezetés kalandor politiká­ja súlyosan veszélyezteti a tér­ség népeinek biztonságát, és növeli a nemzetközi feszültsé­get. Az újonnan kirobbant vál­ság továbbterjedésének meg­akadályozásához elengedhetet­len a Libanon elleni fegyveres támadás azonnali megszünteté­se, az izraeli csapatok hala­déktalan, feltétel nélküli kivo­nása, Libanon szuverenitásának tiszteletben tartása. © Pártunk az elmúlt hóna­pokban is széles körű te­vékenységet folytat a kommu­nista és munkáspártokhoz fű­ződő kapcsolataink erősítése érdekében. A magyar kommunisták in­ternacionalista szolidaritását juttatta kifejezésre pártunk kül­döttségeinek részvétele ai Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Párt­ja, Írország Kommunista Pártja, a Laoszi Népi Forradal­mi Párt és a Vietnami Kom­munista Párt kongresszusán. Egymás helyzetének jobb meg­értését, az együttműködés elő­mozdítását szolgálták pártunk képviselőinek találkozói több tőkésországbeli kommunista és munkáspárt vezetőivel. O A nemzetközi kommunis­ta mozgalom, a- haladó emberek világszerte méltókép­pen megemlékeztek a nagy for­radalmár, Georgi Dimitrov szü­letésének 100. évfordulójáról. Pártunk delegációval képvisel­tette magát a Szófiában rende­zett nemzetközi tanácskozáson és emlékünnepségen. A több mint 140 párt és mozgalom ve­zető képviselőinek részvételével megtartott rendezvények meg­győzően tanúsították a nagy forradalmár tevékenységének kiemelkedő jelentőségét a nem­zetközi kommunista mozgalom fejlődésében, a diimitrovi élet­mű időszerűségét a társadalmi haladásért és a békéért vívott harcban. II. alakítása. A gazdasági irányí­tásban, a gazdállkodá egysé­gekben növelni szükséges a kezdeményezőkészséget, a szer­vezettséget, a kereslethez való jobib alkalmazkodást. A na­gyobb követelmények érvénye­sítését határozotton vállaló ve­zetőket támogatni kell. O A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai, meggyőző és szervező munkával, kezde­ményezéseikkel járuljanak hoz­zá a tennivalók eredményes el­végzéséhez. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy az 1982. évi terviben foglalt feladatok né­pünk egységes akaratával, cse­lekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. III. A Központi Bizottság áttekin­tette az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapa sztalata i t. Megá llapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpoloti’kaii légkörben céltuda­tosan dolgozik az idei terv va­lóra váltásán. O Az ipairi termelés az év első öt hónapjában a ter­vezettet megközelítően, tovább­ra is differenciáltan nőtt. Az értékesítés elmaradt a termelés növekedésű ütemétől. Az idősze­rű mezőgazdasáqi munkákat rendiben elvégezték. A gabona­félék vetése a tervezett körül alakult, az állatállomány gya­rapodása pedig meghaladja a tervezettet. A tavalyinál vala­melyest több vóqóállatot és ál­lati terméket vásároltak fel. A külkereskedelmi áruforga­lom az év első öt hónapjában a tervezettnél gyorsabban nőtt. A kiegyensúlyozott áruellátást összességében biztosítani tud­tuk. O A nemzetközi gazdasági körülmények a korábbi­nál is nehezebbé váltak, az ér­tékesítési lehetőslégek és a pénzügyi feltételek tovább rom­lottak. Mindezek ellensúlyozása a népqazdasáq teliesítők'épes- séqének fokozását követeli. Az 1982. évi népgazdasági terv megvalósítása, a külgazdasági eayensúly javítása, a gazdálko­dásban o tartós eredményt biz­tosító minőségi változások még qyorsabb lei bontakoztató sa az Irányításiban és a véarehaitás- ban eqyaránt az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket igé­nyel. A Központi Bizottság megál­lapította, hogy Céljaink elérése érdekében elengedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal Való takarékosko­dás, a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mér­séklése, valamint a teljesítmé­nyek és a bérek összehangoltabb A Központi Bizottság áttekin­tette külgazdasági kapcsolata­ink alakulását az 1970—1981-es i d ő s zakba n. Megái lapította, hogy az 1970-es évek elején a magyar népgazdaság dinami­kusan és alapjában véve ki­egyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azon­ban gyökeres változások követ­keztek be a világgazdaságban. Nagymértékben drágultak az alapanya g ók, az energiahordo­zók, s azt követően a nemzet­közi kereskedelmi forgalom nö- veked ése lelassult. Mii ndez alapvetően megváltoztatta gaz­dasági fejlődésünk külső felté­teleit. O A Központi Bizottság hangsúlyozza: gazdaság- politikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megválto­zása azonban módosította a gazdasági munka súlypontjait, a célok elérésének módozata­it. Pártunk XII. kongresszusa 1980 márciusában kimondotta, hogy a szocialista építés jelen­legi szakaszában, az adott kö­rülmények között a gazdasági tevékenység legfontosabb fel­adata a külgazdasági egyen­súly helyreállítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt is, hogy e cé­lok csak saját munkánk szín­vonalának emelésével, a gaz- gadsági hatékonyság növelé­sével, a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők el. Ezt a programot közvélemé­nyünk megértéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén tá­mogatja. Ennek eredménye­ként az adósságállomány nö­vekedése lényegesen mérsék­lődött, és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink job­ban számításba veszik a gaz­dálkodás változó körülménye­it, és a korábbiaknál rugalma­sabbak. Az ár- és szabályozó- rendszer a vállalatok számára jobban közvetíti a nemzetközi piac értékítéletét, a növekvő követelméneyket. Az irányítás rendszere, a termelés és a kül­kereskedelem szervezete kor­szerűsödött. A szocialista kül­kereskedelmi forgalomban vál­lalt kötelezettségeinknek pon­tosan eleget tettünk. A nem ru­bel elszámolású forgalomban — az előrelátottnál is nagyobb mértékben romló külső feltéte­lek ellenére — 1980—81-ben az egyensúlyt megközelítő hely­zet alakult ki. O A külgazdasági egyen­súly elérése és stabilizá­lása belátható ideig gazda­ságpolitikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági nö­vekedés ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gaz­daságosságát javítani. Meg­alapozott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőtel­jes növelése és az import ész­szerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető el. A magyar népgazdaság fej­lődésében alapvető, általános követelmény a termékek meg­felelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vonatkozik a ha­zai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek meg­felelően gazdaságpolitikánk az eddiginél is fokozottabban mozdítsa elő a magyar termé­kek nemzetközi versenyképes­ségének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forga­lom fejlődésének üteme a gaz­daság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja. © Hazánk aktív tagja a szocialista' országok gaz­dasági közösségének, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának. Nemzetközi gazda­sági stratégiánkban továbbra is az a meghatározó, hogy alap1 vető nemzeti érdekünk a gaz­dasági együttműködés elmélyí­tése a KGST-országokkbl. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontako­zásának, a jelenlegi világgaz­dasági helyzetből adódó fel­adatok teljesítésének döntő fel­tétele — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gazda­sági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n be­lüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gaz­dasági fejlődésében. üdvözöljük a XXXVI. ülés­szaknak az együttműködés fej­lesztését elősegítő állásfoglalá­sait, amelyek az energia- és nyersanyag-ellátás távlati meg­oldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttmű­ködést oz élelmiszer-termelés­ben, a tudományos munka na­gyobb koncentrálását és össze­hangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dol­gozunk a gazdaságpolitika összehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcse­rét, a termelő vállalatok, a ku­tató és fejlesztő intézetek kö­zötti közvetlen kapcsolatok bő­vítését, valamint a szállítási fe­gyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok kere­tében a jövőben is kiemelt fi­gyelmet fordítunk a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve qazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenek­előtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együtt­működésünkben is arra törek- CFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents