Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-20 / 143. szám
A^ËPÜJSÂG 1982. június 20. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor fejezik be? A szekszárdi Mikes u. 24. szám alatti olvasóink tudósításainkra válaszoltak: „Az utóbbi pár napban sokat foglalkoznak a Mikes utcai állapotokkal. Mi azt szeretnénk megtudni, hogy a tűzoltólaktanya és a Mikes u. 24. számú ház között lévő játszóteret mikor fejezik már be. Négy éve kezdődött el itt a munka. A lakók évente kétszer rendbehozták és várják a játszótér befejezését." Füredi Ferenc, Szekszárd város Tanácsa V. B. műszaki osztályának vezetője válaszolt a Mikes utcaiak kérdésére.- A Mikes u. 24. sz. ház és a tűzoltóság épülete közötti területen a 'ház lakói kérték és vállalták a játszótér kialakítását. Vállalták a társadalmi munkát. A társadalmi munka nagy résrét azonban nem a lakosság, 'hanem a tűzoltóság végezte el. A tereprendezett területre a költségvetési üzem helyezte el a kért játszószereket és ugyancsak az üzem dolgozói ültették el a díszfákat és cserjéket.- Véleményünk szerint a Mikes u. 24. lakóinak — társadalmi munkában — vállalniuk kellene — állandó jelleggel — a játszótér fenntartását és gondozását. A szakmai és egyéb segítséget - gyöngykavicsszállítás, cserjék pótlása — a költségvetési üzemen keresztül ehhez megadjuk. Harci házhely 'Május :26-án kaptuk a levelet Harcról, a Kossuth Lajos utca 159. szám alól, Knopf József olvasónktól. Másnap már továbbítottuk is a kérdését a Szekszárdi Városi és Járási Földhivatal vezetőjének. Knopf József többek között ezt írta a 'levelében: „1981. szeptember 7-én befizettük a házhelyre a 40 000 forintot az OTP-nél. A házhelyei a sióagárdi tanácsnál igényeltük. Az említett idő óta várjuk, hogy a földhivatal kimérje a területet. A használatba adási szerződésben az áll, hogy 1983- ig be kell építeni. De hogyan építsük be, ha nem képesek ennyi idő alatt sem kimérni? A tanácson azt mondták: ők megrendelték a kimérést a földhivatalnál ..." Juhász József, a járási és városi földhivatal hivatalvezetője a következőikről tájékoztatta szerkesztőségü n'ket : — A harci házhelykiosztást a községi tanács nem a szekszárdi járási és városi földhivataltól rendelte meg, hanem annak műszaki részeit a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál. A Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat által elkészített munkarészek alapján a földhivatal az 1981. szeptember 7-én érkezett munkát szeptember 14-én el is végezte. A tartós föld- használati jogot Knopf József és felesége részére fél-fél arányban béjegyezte. — A kérdéses házhelyek újbóli kitűzését, ugyancsak nem a földhivatalnál, hanem a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál rendelte meg a községi tanács. A házhelyek kitűzését a tervező vállalat 1982. V. 31-én elkészítette. Most 'már nincs akadálya annak, hogy a lakóházépítésre alkalmas telken az építési munkák megkezdődjenek. Milyennek tartják az ellátást? I „Az On kérdez rovatukban szeretnék választ kapni az illetékesektől arra, hogy Szekszárd városnak — mint megyeszékhelynek —, vas- és műszoki cikkekkel való ellátását milyennek tartják? — tette fel a kérdést Horváth István, Szekszárd, Bükk u. 19. szám alatti olvasónk — Ö elégedetlen az ellátással. Ezt alá is támasztja példákkal: „Két-három hónapja érdeklődöm mind a MÉH-tele- pen, mind a vasudvarban például 20-as, illetve 25-ös T-vas után. Az egyik helyen azt mondják (MÉH) nem is lesz mostanában, a másik helyen pedig fogalmuk sincs, hogy mikor kapnak. (Nem tudom kinek kellene tudni, hát ki szerzi be ezeket az anyagokat?) Persze nemcsdk velem fordulnak elő hasonló esetek. Egyik ismerősöm hónapokig várt zárt szelvényre. Nem kapott. Végül Pécsről hozott. A másik ismerősöm ugyanígy tett csőárukkal. Lehetne a példákat még folytatni. Például ünnepnapnak számit, ha Szekszárdon központi fűtéshez kazánt (egy-két típus kivételével, ezek nem keresettek), keringetőszivattyút, vagy alumínium radiátort lehet kapni, nem is beszélve a hőtárolós villanykályháról. Ha ezekből valakinek szüksége van valamire, irány Pécs. Érdekes, Pécsről nemigen járnak át Szekszárdra vásárolni, pedig mindkettő megyeszékhely. Elvárnánk, hogy legalább a megyeszékhelyen lehessen a felsorolt és ehhez hasonló cikkeket kapni. Várható-e a közeljövőben javulás?" A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Sólyom Zoltán a kivizsgálás után válaszolt szerkesztősé- günknék. — Szekszárd város vas- és műszaki cikkekkel való ellátását általában jónak tartjuk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyes cikkek átmenetileg illetve egyáltalán nem kaphatók. Tájékoztatásul közlöm a hivatalos statisztikai adatokat. Országos szinten a vegyesipar- cikk-forgalom az első negyedévben 107,4 százalékra, megyénkben 115,1, a megyeszékhelyen, Szekszárdon pedig 111 százalékra alakult. — Ami a keresett idomvasaikat illeti, ezek esetében is elmondható: általában jó volt a kínálat, bár az is tény, hogy egyes méretek átmenetileg hiányoztak és jelenleg is hiányoznak a választékból. Ennek oka: Szekszárdon egyetlen kereskedelmi egység foglalkozik a vas- és csőáruk forgalmazásával. A bolt tárolókapacitása nem teszi lehetővé, hogy minden méretű vas- és csőáruból vagon- tételben tudja ezeket a cikkeket fogadni. Az ipar viszont vagontételben és ütemtélenül szállít. A kisebb tételű cikkek is az ország különböző részeiből érkeznek igen hullámzó méretválasztékban. — Pécsett ezekből a cikkekből jobb az ellátás. Ez természetes. Pécs kiemelt város, ráadásul hasonló cikkek árusításával riemcsak egy helyen foglalkoznak, mint Szekszárdon, hanem öt-lhat helyen is. — A hőtárolós viílanykály- hák, a kazánok, az alumínium radiátorok, a keringetőszivaty- tyúk nemcsak Szekszárdon, az egész országban hiánycikknek számítanak. Ezekből a cikkekből nem áll rendelkezésre olyan mennyiségű árualap, amely biztosítani tudná az igények maradéktalan kielégítését. Javult az úthálózat / állapota? Balogh Viktória, Bony'hád, Bajcsy-Zs. utca 10. szám alatti olvasónk lapunk május 21-i számából idéz. A bonyhádi tanács vb-üléséről ezt olvasta: „...Mind a KFM Szekszárdi Közúti Igazgatósága, mind a tanács kezelésében lévő úthálózat állapota' javult az elmúlt években, s ez a folyamat tartósnak mondható...” Azt szeretném megkérdezni az illetékesektől, hogy Bonyihádon, a Bajcsy-Zs. utcára hogyan értendő ez a megállapítás? Több mint húsz éve lakója vagyok az utcának, s aki itt él, itt közlekedik, tapasztalja, hogy a nagy autóbusz- és tehergépkocsiforgalom nemcsak a közlekedést akadályozza — két autóbusz csak úgy fér el egymás mellett, ha az egyik leáll, amíg a másik mellette elmegy —, hanem az itt lakók életét is megkeseríti. Az úttest hepehupás, ezért, ha elmegy egy teherautó (netán pótkocsis), mintha az ég szakadna le, akkora a zaj. A port már nem is említem.” Olvasónk észrevételére, kérdésére Sebestyén Lajos, a Bony- hód városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője válaszolt: — Bonyhád város közlekedés- fejlesztését az általános rendezési terv határozza' meg. A tervet folyamatosan valósítjuk meg. A terv végrehajtásának részeként 1982-ben módosult a Dombóvár—IBátaszék közötti út bonyhádi átkelési szakaszának nyomvonala. Ez lehetővé tette a városközpont, ezen belül a Bajcsy-Zs. utca forgalmi rendjének korszerűsítését is. Az új forgalmi rend szerint a Bajcsy-Zs. utcában csak az egyirányú forgalom a megengedett. A korábbi telítettség, ezzel együtt a panasz oka is megszűnt. — A Bajcsy-Zs. utca páratlan számozású oldalán a járda szélesítése és felújítása idén szeptember végére elkészül. A járda felújítását megelőzően a D'ÉDÁSZ a járda nyomvonalán kábelt fektet le. T elefonszámunk : 12-284 Ml VÁLASZOLUNK A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja a Minisztertanács 25/1982. (V. 28.) számú rendeleté, s az e körben kiadott szabályzatát módosítja a Szakszervezetek Országos Tanácsa 3/1982. (V. 28.) SZOT számú szabályzatával. Az MT-rendelet- ből és a SZOT-szabá'lyzatból is — a terjedelem korlátáira figyelemmel — csupán egy-két rendelkezést idézünk, bízva ab- ban.'hogy az érintettek a hivatkozott jogszabályokat megfelelő részletességgel áttanulmányozzák. Nos, a minisztertanácsi rendelet szerint: ,/A kisiparos vagy a magánkereskedő házastársa kérheti azoknak a naptári éveknek — legfeljebb öt naptári évnek — szolgálati időkénti beszámítását a) amelynek teljes tartama alatt a kisipari, illetőleg magánkereskedői tevékeny- séa gyakorlásában segítő családtagként rendszeresen közreműködött és b) amelyekre a kisiparos, a magánkereskedő után a társadalombiztosítási járulékot megfizeti.” A SZOT-szabályzat pedig kimondja: „A gyermek egyéves kora után az .együttélő házastársak (éi'ettársak) együttes kérelme alapján engedélyezni kel l a beteg gyermek ápolása címén járó táppénznek az apa jogán történő megállapítását, ha a táppénzre jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek." Kimondja a szabályzat azt is, hogy a munkáltató egy évvel (^dolgozó öregségi nyugdíjra jogosító korha- táránák a betöltése előtt kérheti az illetékes igényelbíráló szervtől annak közlését, hogy a dolgozó megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosultságot, illetve azt, hogy hány évr szolgálati időve" rendelkezik. „Az említett kérelmet a nyugdíjazást megelőző legalább egy évvel a munkáltató köteles, előterjeszteni." Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 30. száméiban jelent ,meg és kihirdetése napján (1982. évi május hó 28.) hatályba lépett. Ugyanitt jelent meg a művelődési miniszternek a kulturális, valamint a nevelő-oktató munkát végző dolgozók másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról szóló 6/1982. (V. 28.) MM számú rendelete, amely szerint pedagógus munkakörre — a jogszabályban megjelölt kivétellel — másodállás nem létesíthető. Pedagógusnak a főálláson kívüli, engedélyhez kötött, illetve bejelentési kötelezettség alá eső jogviszonyaiban a) nevelőoktató munkára, kulturális tevékenységre és a jogszabályban ré s z I e t ez e tt sza ktev é k e n y s é g re megállapítható munkaideje együttvéve a havi törvényes munkaidő felét, b) egyéb tevékenységre szóló jogviszonyainak munkaideje pedig együttvéve a havi törvényes munkaidő egy- harmadát nem haladhatja meg. Az e’őbb említett munkaidő- keretbe be kell számítani a pedagógusnak a főállása szerinti intézményben rendszeresen megtartott túlóráit is. A főálláson kívüli pedagógus tevékenység szabályozása mellett rendelkezik a jogszabály a főálláson kívüli oktatói tevékenységről is. Az OXISZ Értesítő idei 9. számában közlemény jelent meg arról, hogy miként történik a szabadság számítása hetenkénti szabadnapot nem biztosító munkaidőbeosztás esetén. A közlemény szerint is azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként egy szabadnapot, 1982. január 1-től úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) 'mentesüljenek a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Az érintett dolgozó évi szabadságának megállapítását követően tehát meg kell határozni, hogy a dolgozót megillető szabadságnapok heti ötnapos munkarend mellett, egybefüggő igény- bevétel esetén, milyen naptári időszakra mentesítenék őt a munkavégzés alól. Ezután azt kell megállapítani, hogy a dolgozóra irányadó munkarend mellett a fenti szabadságidőbe hány munkanap esik. A dolgozó .részére ennék megfelelő számú munkanap szabadságot kell biztosítani akkor is, ha részletekben veszi azt igénybe. A szabadságidőre járó átlagkereset-térítés — a közleményben részletezették szerint — megegyezik összegszerűen azzal, amit ötnapos munkarend esetén igénybe vett szabadság- időre kapna a dolgozó. DR. DEÁK KONRAD osztályvezető ügyész Az utókor figyelmébe ! Minden nemzetnek vannak nagyjai. Tolna megye szerencsés, bármily kis része is földrajzilag a nemzet testének, nem szűkölködik ilyenekben. Nevüket őrizzük, sőt, olykor ezzel tanintézetek is emlékeznek rájuk. Csapó Dániel például (1778—1844) az „első magyar nemzetgazda” Tengelicen: — nem nyugszik, hanem nyugodott. Sírját többszörösen feldúlták, ámbár a helyi termelő- szövetkezet a közelmúltban be- falaztatta a kripta egykori bejáróját, torz lelkű „kincskeresők" már meglátogatták. Az iskola megemlékezését a képünkön is látható sírkereszt — egykor jó szándékkal elhelyezett — feladata hirdeti. Bezerédj István, az első jobbágyfelszabadító magyar nemes (1795. X. 26.—1856. V. 6.) Hidja-pusztán nyugszik felesége mellett: — amíg hagyják. A hata'l'mas márványtömböket már megbontották ártó kezek. Egyelőre még sikertelenül. Az iskolák — Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Palánk; és a Bezerédj István Kereskedelemi Szakközépiskola, Szekszárd — természetesen messze vannak névadóik sírjától. Ettől függetlenül ezek az intézmények éppúgy gondolhatnának megőrzésükre, mint a helyi tanácsok, gazdaságok, társadalmi szervek, sőt, netán a rendőrség. ORDAS IVAN Fotó: Czakó Sándor Emlékezzünk eleinkre! Bezerédj István sírboltján az első bontási kísérletek lakóházak A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Kisi- nyov a Bik folyó partján fekszik. Lakóinak száma félmillió. A Bik partja közelében ma is látható még az óváros, amelynek girbe-gurba utcáin festői városképpel találkozhat az idelátogató. Az elmúlt negyven évben Ki- sinyov fejlődésében és városképében igen nagy változások mentek végbe. A legjelentősebb változás talán az, hogy földrengésbiztos szerkezetű, 8— 15 emeletes házak épültek. Ezek alapozása, építési anyaga, szerkezete úgy van kialakítva, hogy erős földrengéseknek is ellenállnak. Ma Kisinyov az ország jelentős ipari és kulturális centruma. Itt összpontosul több mint 100 ipari üzem, amelyek termékeit 52 országba exportálják. A köztársaságnak saját akadémiája, több tucat kutatóintézete, 5 színháza, technikuma, felsőoktatási intézményei, múzeuma, könyvtára működik a városban. Kisinyovot a Szovjetunióban a lakásavatók városának is nevezik. Az elmúlt 25 évben minden második városi lakos új lakásba költözött. A város keleti irányban terjeszkedik tovább, a távlati tervek szerint 2000-re eléri a Dnyeszter partját. A kriptarablók legfrissebb nyomai a Csapó-sírbolt bejáratánál
