Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
e^PüJSÀG 1982. június 19. A mohamedánok Jugoszláviában Jugoszláviában a vallásszabadság egyenlően érvényes a három legnagyobb vallási közösségen - a római katolikuson, az ortodoxon és a mohamedánon — kívül a megközelítőleg 30 kisebb vallási csoport tagjai számára is. Az állam jelentős segítséget nyújt a vallási közösségeknek a papok szociális és orvosi ellátásában, valamint a kulturális és történelmi épületek védelmében." Az egyes közösségek szabadon alapíthatnak iskolákat a hívők és gyermekeik részére, a papok képzésére. A mohamedánok helyzetéről Naim Efencija Hadziabdic, a Jugoszláviában élő iszlám közösség vezetője kijelentette: „Az iszlám közösség konszolidálódott, új alapokat teremtett és jelentős eredményeket ért el." Az iszlám gyökerei Jugoszláviában a három évszázados török hódoltság idejére vezethetők vissza. A legtöbb mohamedán Bosznia-Herceaovinában, kisebb számban Makedóniában, Montenegróban és Szerbia déli részein található. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint ma mintegy hárommillió mohamedán él a 22 milliós országban. A soknemzetiségű Jugoszláviában a mohamedánoknak a több vallási közösséggel azonos politikai és kulturális jogai vannak. Jugoszláviában kétezer mecset van, amelyből 300 a háború után épült. A mohamedán közösség saiát iskolákkal rendelkezik, néhány évvel ezelőtt Bosznia-Herceaovina fővárosában. Szarajevóban iszlám teológiai fakultást alapítottak. Egyetlen korlátozás van, amelyet a jugoszláv társadalom alkalmaz a vallási közösségekkel szemben: a hívők vallási érzései nem használhatók fel politikai célokra. Ezeket a kísérleteket eavéibként maguk a hívők és a papok többsége is ellenzi. Csehszlovákia . A külkereskedelemről - dióhéjban A csehszlovák népgazdaság teljesítőképessége visszatükröződik a külkereskedelmi mérleg alakulásában is. A tervek szerint a szocialista országok viszonylatában az idén 10 százalékkal, a tőkés és a fejlődő országok felé pedig mintegy 7,5 százalékkal növelik a külkereskedelmi forgalmat. A célok elérése érdekében a külkereskedelemben dolgozóktól fokozott erőfeszítést várnak, s persze nemcsak tőlük, hanem a termelőktől is, hiszen elsősorban a termelésben kell megteremteni az áru engedményes világpiaci értékesítésének feltételeit. Csehszlovákia legnagyobb szocialista külkereskedelmi partnere a Szovjetunió. A két ország közötti árucsere-forgalom az idén már meghaladja a 9 milliárd rubelt, tehát az idei esztendő e téren rekordot dönt. A csehszlovák külkereskedelem I jelentős forgalomnövekedésre számít az év folyamán a többi szocialista országgal is. A KGST-országok közös érdeke, hogy csökkentsék gazdaságuk függőségét a tőkés nyersanyagbehozataltól. I A KGST gazdasági fejlődése és helye a világban z elmúlt héten Budapesten tartották a KGST XXXVI. ülésszakát, amelyen a tagországok kormányfői értékelték az elért eredményeket és meghatározták az elkövetkezendő időszak feladatait. A KSH adatai alapján írásban és grafikonokban áttekintést adunk a KGST-országok fejlődéséről és országaik közösségének a világban elfoglalt helyéről. A KGST-országok a világ területének 18,7 százalékán helyezkednek el, lakosságuk a világ népességének 9,9 százalékát alkotja, ipari termelésük azonban 33 százalékban részesedik a világ iparának termeléséből. A KGST-országok ipara 1980-ban 84 százalékkal termelt többet, mint tíz, és 308 százalékkal többet, mint húsz évvel korábban, 1950-hez képest pedig 13-szorosára nőtt az ipari termelés. A legfontosabb termékekből többszörösen túlhaladja a világátlagot a KGST-közösség országainak egy lakosra jutó termelése. Villamos energiából 1980-ban 243 százalékát, szénből 358, kőolajból 238, acélból 350, cementből 263. hatóanyagban számított műtrágyából 365, műanyagból és szintetikus gyantából 139, cukorból 308 százalékát termelték az egy lakosra számított világátlagnak, papírból azonban csak 93 százalékát. A KGST-országok kőolajtermelése egy lakosra számítva 1970-ben 1201, 1975-ben 1570, 198(í-ban pedig már 1598 kilogramm volt. Ugyanebben a három időpontban az egy lakosra jutó villa- mosenergia-termelés így alakult: 2847, 3734, illetve 4467 kilowattóra. Az ipari termelés és a termelékenység adatai arra utalnak, hogy a termelési többleteredményeket jó ideig extenzív módon, főleg a munkaerő növelésével érték el országaink. Az ipari termelés 1960 és 1980 között 308, a termelékenység azonban csak 161 százalékkal nőtt, ezen belül 1970 és 1980 között azonban már csökkent ez az arány: az ipari termelés 84 százalékos növekedését a termelékenység 60 százalékos emelkedése követte. A KGST-országok mezőgazdaságának termelése körülbelül1 az országaink területének megfelelő arányban részesedik a világ mezőgazdasági termeléséből. A szemes terményeknek és hüvelyeseknek 18.1 százalékát termelik, ezen belül azonban a különféle termények között meglehetősen nagy az eltérés. A világ búzatermelésének például 30,1, rozstermelésének 71,4, burgonyatermelésének 54,3, kukoricatermelésének azonban csak 8,5 százalékát adják. A világ hústermelésének 18,1 százaléka jutott 1980-ban a KGST-országokra, szemben az 1950. évi 16,9 és az 1960. évi 17,3 százalékkal, tejtermelésük azonban már 28,2, a tojástermelés 20, a gyapjútermelés pedig 21,4 százalékot képvisel. Különösen a két utóbbi esetében nagy a fejlődés, mert tojásból 1960- ban a világtermelésnek még csak 17,9 gyapjúból pedig 16,8 százaléka jutott közösségünk országaira. A tagországok együttes nemzeti jövedelme 1980-ban 66 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben, 217 százalékkal haladta meg az 1960, és 696 százalékkal az 1950. évi színvonalat. Az egy lakosra számított nemzeti jövedelem az utóbbi tíz évben évi átlagban Bulgáriában 6,8, Csehszlovákiában 3,9, Lengyelországban 3, Magyarországon 4,8, Mongóliában 3,6, az NDK-ban 5,4. Romániában 8,4, a Szovjetunióban pedig 4,3 százalékkal nőtt. Egy lakosra számítva 1980- ban szemes terményekből és hüvelyesekből Bulgária 859, Csehszlovákia 718, Kuba 52. Lengyelország 521, Magyarország 1320, Mongólia t56. az NDK 582, Románia 915, a Szovjetunió pedig 712 kilót termelt, az egy lakosra jutó hús- és szalonnatermelés pedig Bulgáriában 89, Csehszlovákiában 98, Lengyelországban 88, Magyarországon 144, Mongóliában 138, az NDK-ban 113, Romániában 75, a Szovjetunióban pedig 57 kiló volt. A fogyasztás természetesen eltér a termeléstől, mivel ezt erősen befolyásolja az export és az import. A KGST-titkárság értékelése is rámutat, hogy a KGST-tag- államokban a termelés fejlesztésének elsődleges célja a lakosság jólétének állandó növelése. Erről tanúskodik többek között az a tény is, hogy csak az elmúlt évtizedben a tagországokban mintegy 30 millió lakás épült, amely megközelítően 70 millió ember számára nyújt új otthont. Az alapvető fogyasztási cikkek, valamint jó néhány tartós fogyasztási cikk egy főre jutó termelésében, illetve felhasználásában az európai KGST-tagországok elérték számos fejlett nyugateurópai tőkés ország színvonalát. A KGST-tagállamok hatalmas munkaerő- és gazdag nyersanyagtartalékokkal, valamint óriási termelő és műszaki-tudományos potenciállal rendelkeznek. Ez jó alapul szolgál gazdaságuk kölcsönös együttműködéséhez. Jelenleg a tagállamok többsége behozatali szükségleteinek alapvető részét a kölcsönös szállítások teszik ki; ez az arány a gépipari termékek és berendezések, a nyersolaj, a vasérc esetében eléri a 68—70 százalékot, a kőszén és fűrészelt áruk esetében 94—95 százalék, a közszükségleti cikkek területén pedig mintegy 60 százalék. Csak a kölcsönösen hasznos együttműködés révén sikerült a KGST-tagállamoknak elérniük, hogy jelentős mértékben enyhíteni tudták a tőkés világpiac nyersanyag- és energiaválságának országaik gaz- gaságára gyakorolt hatását. A KGST-ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A MAGYAR IMPORTBAN (1980) Energiahordozók, villamos energia ÓK) Gépek, szállítóeszközök, egyéb beruházási javak & 4* Fogyasztási iparcikkek MTI-KS A BEHOZATAL MEGOSZLÁSA ORSZÁGCSOPORTONKÉNT (1980) 10 30 50 100 I---------1--------1----------1--------1----------1-------1-----------1---------1---------1---------1 « Összesemévé A KIVITEL MEGOSZLÁSA ORSZÁGCSOPORTONKÉNT (1980) I------1------1------1-------1 I i i I r S zocialista országok 55.1 [ J ~ —i ________ K GST o. Nem szocialista o. 44.9 A KGST-ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A MAGYAR EXPORTBAN (1980, %) Gépek, szállítóeszközök, egyéb beruházási javak Élelmiszeripari anyagok, (élőállatok) élelmiszerek d)ho|o| Fogyasztási iparcikkek Bulgária Az orvostudomány újdonságai EKG 40 MÁSODPERC ALATT Vaszil Zlatarov professzor vezetésével a Szófiai Gépipari és Elektrotechnikai Főiskolán egy új, nagy pontosságú elektro- kardiográfiai berendezést alakítottak ki, amely jelentősen lerövidíti az orvosi vizsgálat idejétA készüléket mikroprocesszorok felhasználásával állították elő, így alkalmas a tömeges elektrokardiográfiai vizsgálatok elvégzésére. Súlya könnyű, kezelése nem igényel maoas szak- képzettséget. Az új készülék két programmal rendelkezik: az egyik program kiküszöböli a hálózat által okozott zavarokat, a másik a légzés során keletkezett zajokat. Mindezek által az új készülék a réginél pontosabb és megbízhatóbb adatokat nyújt. A vizsgálatot bármilyen helyiségben elvégezhetik. Az elektródákat száraz állapotban kell a bőrre helyezni, s a vizsgálat eredménye mindössze 40 másodperc múlva az orvos rendelkezésére áll. Az új rendszerű EKG-készülék tömeges előállítását megköny- nyíti, hogy szinte teljes egészében bolgár gyártmányú alkatrészekből áll. KOMBINÁLT INHALÁCIÓS KÉSZÜLÉK Dr. Ekszapet Karalhanjan gyermekorvos és dr. Dimo Di- mov fizikoterápiás szakorvos tervei alapján gyermekek számára elkészült egy új inlhalá- ciós készülék, amely nem igényel irányítást és magas oxigéntartalmú, különleges ionizált környezetet. Légzési zavarokkal küzdő, hörghurutos betegségben szenvedő gyermekek kezelésére alkalmas. Két alapvető elektronikus berendezésből áll: egy, a koraszülöttek részére használatos, állandó hőmérsékletet előállító inkubátorból és egy ultrahangos inkubátorból, amely magas feszültség hatására ionizálja a belélegzett levegőt. A készüléket a baszkovói dr. Pavel Tagarov kórház gyermek- klinikáján alkalmazzák sikerrel. Vietnam Új híd a Vörös folyó felett Jő ütemben halad Vietnam legnagyobb hídjának építése az ország fővárosában, Hanoiban. A Vörös folyón átívelő — közúti és vasúti közlekedésre egyaránt alkalmas — Thang Long híd előreláthatóan 1985- re készül el. A híd acélvázát az elmúlt év végén kezdték szerelni. Az első után az idén további hat acél- köteg kerül a helyére. A jelentős munka hibátlan elvégzését szovjet szakemberek segítik. Jugoszlávia A Csepel Művek jugoszláv partnere A horvátországi Slavonski Brad nagyüzeme, a Djuro Dja- kovic és a magyar Csepel Művek között már tizenkét éve szövődnek a hasznos együttműködés szálai. A nemrég megkötött, s a következő öt évre szóló szerződés a kétoldalú kapcsolatok további fejlődésének biztosítéka. Az ipari együttműködés keretében a horvát cég a Csepel Müvektől importált alkatrészekből különféle gázpalackokat, klórkonténereket, búvárfelszereléseket állít elő és ellátja velük a magyar nagyüzemet. A Djuro Djakovic ez évben 14 500 darab - 1,5-14 liter űrtartalmú — gázpaladkot továbbít magyar partnerének.
