Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 12. Két hét, s könyvhét Az országos szervező bizottság már egy hónappal ezelőtt szétküldte a módszertani ajánlását az 1982. évi ünnepi könyvhét szervezőinek. Rövidesen ismét első lesz az egyenlők között a kultúra, az ismeretek terjesztésének sorában a könyv. Egy hétre — követve a hagyományokat — ismét látványosan utcára vonulva, az el- árusítópavilonjaiból utcákat, tereket alkotva lép az olvasók elé. A könyvszakma mozgósítja a társművészeteket, sőt, az egész társadalmat. Már nyilván készítik az előadásokat az irodalomtörténészek, válogatnak a meghívások között a „menő" írók és izzadó tenyérrel lesik a postást a kikopófélben lévő tollnokok, hátha nekik is jut egy brigád, vagy középiskolai osztály a szomszédból. A munkahelyi könyvterjesztők gondosan gyűjtik az előjegyzéseket a várható sikerkönyvekre és előszedik minden rábeszélő képességüket az érezhetően csak raktárra készült müvek elsózásálhoz. A helyi szervező bizottságok végiggondolják, mi volt jó tavaly, mitől remélhetnek sikert az idén. Kiállítás, fejtörő, vetélkedő, könyvből ismert, de mindig megújított formák társulnak a régi, az újra elővett és az új jelszóval felvértezett mozgalmakkal. Nyilván ismét lesz: „Egy diák — egy könyv", „Ballagj könyvvel", „Brigádkönyvtár” stb. akció. Egyszóval: a több mint kétmilliós példányiban megjelenő száztíz mű megindul, hogy találkozzon velünk, az olvasókkal. Bízhatunk a sikeres randevúban, már csak azért is, mert Mándi Péter tanulmányából tudjuk, hogy tavaly ez a szerelmünk hárommilliárdnál is több forintunkba került. Mondhatnánk: ,jháP istennek". A füzetformában megjelent kiadványok nélkül 7910 mű kilencvennégy és fél millió példányban került kiadásra: átlagosan minden könyvet közel tizenkétezer példányban nyomtattak. Persze, az összesítő és az átlagos számok nagy szél- sőségű értékekből állnak ösz- sze. Például: a legnagyobb példányszámban, közel harmincegymillióban az 1329-féle tankönyv jelent meg, az átlagos példányszám a tudományos kiadványok kategóriájába tartozó könyveknél volt a legalacsonyabb (1200), ennek pontosan kétszerese a szakirodalmi, de ott adták ki a legtöbb fajtát (3342). Az átlagos példány- szám a közel négyszáz címet jelentő ifjúsági és gyermekirodalmi könyveknél mutatja a legnagyobb számot, miután oz felül van a negyvenhárom és fél ezren. Az idézett tanulmányból a terjesztési szokások elemzése során néhány olyan dologra is fény derült, mint például, hogy vidéken — ahol az állami könyvkereskedés a Művelt Nép képében van jelen — a közü- letek a harmadik negyedévben vásárolták a legtöbb könyvet (kaján-kodé kérdés: a főkönyvelők akkor látták meg, hogy erre is jut?), míg a szervezők szezonja a negyedik negyedév — nyilván a Télapó és a karácsony jóvoltából. 'Érthető módon gondosan felmérték azt is, hogy kik vásárolják a legtöbb könyvet. Nos, számos adat ütköztetése és kiszűrése után kiderült: a szellemi foglalkozásúak és a munkások közül azok, akiknek nincs gépkocsijuk, a parasztok és kettős jövedelműek közül azok, akiknek van autójuk. Kiderült az is, hogy a szellemi foglalkozású családfővel rendelkező családok az összes háztartások tizenhét százalékát teszik ki, de ők vásárolják meg a megjelent könyvek közel felét. Az is igaz, hogy a könyvvásárlásuk kevésbé nő, mint a többi rétegé, de ez nyilván összefügg azzal, hogy a jövedelem növekedési üteme is itt a legmérsékeltebb. A könyvet vásárló ember viszont aligha arra gondol a válogatásnál, vagy éppen a pénztárnál, hogy ő most egy statisztikai adat is. Őt az érdekli, hogy kedvére való olvasnivalót találjon; és olyannal még nemigen lőhetett találkozni, aki ne talált volna, ha keresett és akart is találni. Bízzunk benne, az idei könyvhéten is így lesz. (f) Gyermekkönyvhét Tolnában „Igaz volt?” Több megye, köztük Tolna is esztendők óta más időpontban rendezi meg a gyermekkönyvhetet, mint az országos könyvheti rendezvények, amelyet május végén, június elején tartanak, s ugyancsak eltér a kereskedelem decemberi könyvünnepétől, könyvvásárától. Ennek több és nyomós oka is van. Egyebek között az, hogy ilyenkor, május elején (idén 3-tól 10-ig) nem olyan kötött az írók programja, mint egy hónappal később, tehát a meghívásoknak könnyebben tudnak eleget tenni; az iskolákban sem kezdődött még el az év végi „hajrá". A téli hónapok pedig azért nem alkalmasak a rendezvénysorozat bonyolítására, mivel ezek között többnek a színhelye az éledő természet. Néhány nappal túl vagyunk már a gazdag és a gyermekek körében örömteli eseményeken, amelyet a megyei könyvtár szervezett. A változatos és igen hangulatos programok a megye több településének több színhelyén zajlottak és igen nagy sikerrel. Nyolc író, illetve színész és előadóművész találkozott a gyerekekkel, akiknek a szép műsoruk, a beszélgetések, a rendhagyó irodalomórák maradandó élményt nyújtottak. Talán a legnagyobb élményt a községekben élő általános iskolásoknak jelentették az összejövetelek, hiszen az ő lehetőségeik — sajnos — szerényebbek a városiakénál. Példának említsük az aparhanti kirándulást, amelyről így emlékezik a megyei könyvtár egyik munkatársa: — Ott D. Nagy Éva, a Móra Kiadó szerkesztője vitte kirándulásra a Búvár-könyveket kedvelő gyerekeket. Az írónővel együtt a gyerekek is belefeledkeztek a növénymeghatározásba, az ezer színben pompázó rétbe, a madárcsicsergésbe, a parányi bogarak figyelésébe. Bizony jól elment az idő, mikor visszaindultak az iskolába. A gyerekek pedig csak kérdeztek, és újra meg újra felfedezték a természet apró csodáit... És hozzá kell tenni, az idő már igencsak túlhaladta a tanórákat... Végre beértünk a községbe. De ott is volt árokpart, ott is voltak virágok... Szintén hangulatosak voltak azok a találkozók, amelyek az osztálytermekben vagy az iskola könyvtárában zajlottak. Izgalmas vita alakult ki — amelyet a gyerekek vallomása előzött rneg — Annus József író egyik találkozóján. Az író jó pedagógiai érzékkel és okos érvekkel vezette rá a gyerekeket, hogy mi mindent lehet még csinálni a szabadidőben, a tévénézés helyett. Végül meg is állapodott a gyerekcsapat és az író, hogy teljesen fölösleges és haszontalan a tévében az inzerttől a reklámig, a krimitől a monoszkópig végignézni minden műsort. És melyik volt a leggyakrabban elhangzó kérdés? Hogy a regényben megírtak, a vidám történetek, az izgalmas sztorik vajon valóban megtörténtek-e, mind igaz volt-e. Ragyogó hangulat volt Bá- taszéken is, a napokban átadott, átalakított és bővített könyvtárban, ahol a gyerekek Horgas Béla íróval találkoztak, s ahol együtt vették birtokba megszépült könyvbirodalmukat. Az írók egyébként szívesen jönnek megyénkbe és sok élménnyel térnek innen haza. De élmény marad bőven a gyerekeknek is, akik alaposan felkészülnek a találkozókra: őszinte vitapartnerekként mondanak véleményt és csöppet sem számít, hogy a „katedrán" állót író vagy tanító bácsinak szólítják. — És az olvasók visszatérnek — mondják a gyerekkönyvtár munkatársai. — Egy- egy találkozó után rendre keresik személyes ismerőseik könyveit. — vhm — bj — Horgas Béla író a bátaszéki gyerekekkel Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Tizennyolc éves újszülötteinknek nevezi tréfásan Vlagyimir Szimakov a májusi számban azt a kilenc leningrádi lányt és fiút, akiknek életét vi- lágrajöttük óta figyelemmel kíséri a folyóirat Most őket és szüleiket fogja vallatóra sorsuk alakulásáról. Százhetvenen ülnek az asztalnál, ha Hadzsi Rahib-ogli Dzsangirov családja teljes létszámban összegyűlik. A „mindössze” 85 esztendős azerbajdzsáni paresztember famíliájának sorsán keresztül a Kaukázuson túli köztársaság lakossága életének változásába pillanthatunk be. Szél Júlia, a Magyar Rádió közismert riportere Tyumeny-vidéki műsorának színhelyére kalauzol el kísérője, Vlagyimir Sztefanov. Néhány alcím a Hideg-e Szibéria? című írásból: „Jermakról egy szép helytörténésztől”, „Ahol elbújtak a kincsek", „Porban, hullámokon”. Hogyan lehet és kell megvédeni a Földet? Az Agyú vagy vaj című cikk részint nyugati lapokban közölt adatok segítségével világítja meg, hogy milyen alapvető szükségletek kielégítésétől fosztja meg az emberiséget a fegyverkezési hajsza, s mekkora veszedelmet jelentenek a halmozódó pusztítóeszköz-készletek. Alekszandr Barajev akadémikus és munkatársai a rendkívüli erőfeszítésekkel termőre fordított kazahsztáni földek egyik ellensége, a szélerózió ellen dolgoztak ki hatásos módszereket - számol be az Aki széltől védi a termőtalajt című anyag. A feltörő meleg vizekre számos gazdasági létesítmény és szolgáltatás alapozódik a Szovjetunió több körzetében, a Távol-Keleten, Közép-Azsiában, a Kaukázusban és Szibériában. A Hévízágazat című összeállításból a krasznodari határterület egyik járásának példáján megtudhatjuk, hogy a hőforrások melegházkombinátokat látnak el vízzel, halastavakat melegítenek, lakóházakat meg középületeket fűtenek, iparvállalatok technológiai szükségleteit látják el, s lehűlve a termőföldeket öntözik. Van jövőjük a termálvízzel fűtött Villamos erőműveknek is. Sok fénykép és számadat segítségével mutatja be az 1500 éves Kijevet Oleszij Honcsar, a Magyarországon is ismert Le- nin-díjas ukrán író. Életveszélyes sportág művelőit mutatja be a Szabadságon tájfunban című összeállítás. Különböző foglalkozású, az ország különféle részeiben élő emberek szabadságukat rendszeresen két vitorláson töltik. Eddig több mlint 250 egykori orosz földrajzi felfedezést sikerült dokumentumszerűen megalapozniuk és kimutatniuk elsőbbségüket. LÁNYOK.ASSZONYOK Sok érdekes olvasnivalót kínál. A szovjet—magyar űrrepülés második évfordulója alkalmából Valerij Kubászov színes, hangulatos beszámolóját közli a lap a felkészülés és az űrrepülés érdekes, izgalmas, időnként humoros mozzanatairól. Megismerkedhetnek az olvasók a moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak szerkesztőségével, az ott végzett munkával. Új sorozat első cikke jelenik meg a májusi számban: az ősi orosz városok történetét, műemlékeit, jelenét és fejlesztési terveit mutatják be ezek az írások. Ezúttal Kiijevet mutatja be a sok színes képpel illusztrált írás. Az iskola ma és holnap című összeállítós-egy moszkvai, egy grúziai és egy azerbajdzsán iskola példáján mutatja be az oktató és nevelő munka új szovjet módszereit. A népi iparművészetet ismertető sorozatban ezúttal az észtországi kézimunkákkal ismerkedhetnek meg. A gyógyító sugár című írás a lézersugár sebészeti alkalmazásának új távlatokat nyitó lehetőségeiről szól. A Gondolatok Ruttkai Éva szerepeiről című írás a kiváló művésznő klasz- szikus orosz színművekben nyújtott alakításait méltatja. A Turizmus a béke követe — hirdeti az egyik írás címe. A szovjet utazási iroda az Intourist munkájába, a külföldi - köztük magyar - partnereivel kialakított kapcsolataiba nyújt bepillantást az írás. Elbeszélés, mese, divatrovat, orosz nyelvlecke, a mellékletben kézimunka-leírások, ételreceptek és keresztrejtvények teszik gazdagabbá a lapot. SZOVJET IRODALOM A Kis Föld, az Újjászületés és a Szűzföld című művek után újabb önéletrajzi elbeszélésciklust ismerhet meg az olvasó Leonyid Brezsnyev tollából, Visszaemlékezések címmel. Családjának sorsa, kisgyermek- és ifjúkora élményvilága korábbi műveinek mélyebb gyökereit 'is feltárja. „Brezsnyev önéletrajzi művének elvi jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy tárgyszerűen, hatalmas dokumentumanyag felvonultatásával hitelesen ábrázolja a dolgozó nép erkölcsének és a belőle megszülető szovjet kommunista morálnak a lényegét" - írja a Visszaemlékezésekről Feliksz Kuznyecov A Szűzföld szeretete című tanulmányában. A próza rovatban Olesz Honcsar ukrán író A te hajnalod című regényének második, befejező részét közli a lap, S. Nyíró József fordításában. Emlékeztetőül lidézzük fel a keret- történetet: egy szovjet diplomata, Zabolotnij, aki most az Egyesült Államokban teljesít szolgálatot, barátjával és diplomata munkatársa kislányával hosszú útra indul az ország belsejébe, hogy megnézzék az orosz Madonnát, egy nemrég előkerült, híres festményt. Miközben az autópályán száguldanak, felidéződik bennük az ukrán táj, a romaskinói emberek, s emlékeznek a szokások, ra, ízekre, fényekre. A regény bővelkedik a szebbnél-szebb tájleíró részletekben, ugyanakkor érdekes és hiteles képet kapunk a mai amerikai életről, bepillanthatunk a diplomaták munkájába is. A rovatban Viktor Tyelpugov Álmatlan éjszakák című elbeszélése szerepel még W. Német Éva fordításában. Egy többször megsebesült II. világháborús katona emlékezik vissza a háborúra, a gyöt- relmes órákra. Az 1500 éves Kijevet 19 vers köszönti. Ukrán, orosz, moldvai, örmény, kirgiz, kazahsztáni költők vallanak az ősi városról. A versek elé Karig Sára írt Ki- jevről és a versek kapcsán az ukrán költészetről. A verscsokrot S. Benedek András Kijev- ihlette verse zárja. Hegedűs Géza író személyes benyomásairól, élményeiről számol be, amikor „minden tidők orosz városának anyjáról", történelméről ír. Az ukrán prózairodalomról, filmművészetről szóló tanulmányok egészítik ki az 1500 éves évfordulóját ünneplő város kulturális életéről kialakuló képet. szputnyik Idestova négy évtized telt el azóta, amikor 1945. május 9-én szovjet katonák kitűzték a Reichstagra a fasizmus feletti győzelmet jelképező sarlókalapácsos vörös zászlót. A világ népei köszönettel és hálával gondoltak a' szovjet katonára, aki vérét áldozva állta útját a világot hódító fasizmusnak és megszabadította az emberiséget a rabságtól, a megaláztatástól, a pusztulástól. A haladó gondolkodású emberek szemében ennek a napnak ma ugyanakkora a jelentősége. Am akadnak olyanok, és sajnos nem is kevesen, akik újabb, még pusztítóbb világégésbe akarják sodorni az emberiséget. Ezekre a gondolatokra utal a folyóirat nyitóanyaga, a Szerkesztő noteszából cím alatt közölt vezércikk. Mintegy folytatásként rokongondolatokat vet fel a Ki fenyegeti a békét? című írás, amelynek tárgya az USA politikája napjainkban és a legutóbbi néhány évtizedben. Anatolij Kraszikov a Szovjetuniót képviseli az UNESCO egyik kormányközi tanácsában, s ő a szerzője annak a tanulmánynak, amely egy napjainkban fölöttébb népszerű témát taglal. A publikáció címe: „Az információ — tükör, amelynek nem szabad torzítania." Alekszej Zsilcov írásának címe „Egy szovjet zsidó sorsa Amerikában”, amelyben a szerző arra 'igyekszik megadni a választ, hogy kik és miért vándorolnak ki a Szovjetunióból és mi várja őket „odaát"? Milyen kémiai folyamatok mennek végbe az emberi testben? Voltaképpen miért is öregszünk és hogyan harcolhatunk az öregedés ellen? Ezekre és számos más kérdésre igyekszik megadni a választ a Testünk elektrokémiája című tanulmány. A szív- és érrendszeri megbetegedések a statisztikai adatok tanúsága szerint eddig többnyire az idősebb korosztályt fenyegették. Az utóbbi években már a fiatalabbakat is. Mi ennek a magyarázata és miként vehetjük fel a harcot ellene? — teszi fel a kérdést Jev- genyij Csazov akadémikus. A szív szolgálatában című publikációjában. Archimedes: a diákok vendége címmel egy egyetemi „házibulin" vehetünk részt, ahol a vendégek között nem kisebb személyiségek jelentek meg, mint Niels Bohr és Lev Landau világhírű fizikusok. A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára indított sorozatban ezúttal Ozbegisztánt mutatja be a folyóirat. Az orosz autó bölcsőjénél címmel Jurij Ivanov írása a többi között egy 1897. évi szentpétervári utcai gépkocsitorlódásról tudósít, amikor a városban már mintegy 150 autó „száguldott". A könyvespolc egy volt katonai tolmács, Jelena Rzsevszka- ja feljegyzéseit kínálja Megtalálni Hitlert — elevenen vagy holtan címmel.
