Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-07 / 105. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 105. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. május 7., péntek. Mai számunkból LAKNI ÉS ÉLNI (3. old.) TOLNAI UTAKON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT IPARI KORJARAT (3. old.) Űnalloan, bástyák nélkül A megyei tanácsok az elmúlt év végén új munkaerőprognózist készítették, összesített információk szerint az idén a foglalkoztatás országos egyensúlya megfelelő lesz. Tizenegy megyében — Bajdú-lBilhar, Heves, Szolnok, Csong- rád, Bács-IKiskun, Békés, Győr-Sopron, Fejér, Komárom, Vas és Pest megyében — a munkaerő-íkereslet és -(kínálat várhatóan közelít egymáshoz. Nógrád, Somogy, Zala és Tolna megyékben változatlanul kiegyensúlyozott helyzetre, Budapesten és Baranya megyében azonban változatlanul munkaerőhiányra, Borsod megyében kisebb, Szabolcs-Szatmárban pedig viszonylag nagyobb feszültségre lőhet számítani. E felsorolás is jelzi, hogy a munkaerőpiacon uralkodó keresleti és kínálati viszonyok sokkal bonyolultabbak, mint amilyeneket éveken át megszoktunk. A korábbi időszakokat a munkaerő iránti feltétlen kereslet jellemezte, most viszont úgy tűnik, hogy a vállalatok válogatnak a munkára jelentkezők között. Tény, hogy bizonyos szakmákban sok munkavállalónak elhelyezkedésű gondokkal kell" számolnia. A pályakezdő fiatalok egy részének elhelyezése például már most sem könnyű: az egyműszakos munkahelyet kereső nők egyre nehezebben találnak munkaalkalmat; nem beszélve a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeiről. Tegyük még ehhez hozzá: a gazdasági szabályozók egyre több munkaerőt szabadítanak fel, s a nyilvánvalóan szigorúbb gazdálkodási feltételek ugyancsak szigorúbb munka- erő-gazdákodásra késztetik a munkáltatókat! S a végeredmény: valószínű, hogy súlyosbodnak a foglalkoztatással kapcsolatos gondok! Ilyen körülmények között pedig minden eddiginél nagyobb és nehezebb feladatokkal káli megbirkózniuk a területileg illetékes tanácsoknak és szakigazgatási szervezeteiknek. Dolgukat nehezíti, hogy bizonyos körzetekben egyszerre kell megvalósítani a hatékonysági szempontból nélkülözhetetlen munkaerő-átcsoportosítást, illetőleg bővíteni az elhelyezkedési lehetőségeket. A kisebb településeken élő népesség megtartásának egyik feltétele, hogy mindenkinek munka- lehetőséget kínáljanak a lakóhelyén, vagy annak közelében. A racionális munkaerő-gazdálkodás máslik feltétele, hogy csakis a minden szempontból kedvező helyzetben lévő körzetekben valósítsanak meg termelésbővítést jelentő beruházásokat, s ha ezek működtetéséhez az adott körzetben nincs elegendő munkavállaló, akkor továbbra is szembe kell néznünk az ingázásiból fakadó gondokkal. Az -ingázást nálunk sokan afféle sorscsapásnak tekintik, noha az ingázásnak nyilvánvalóan racionális okai vannak. Ezért is döntött úgy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, $ hogy megvizsgálja a lakóhelytől távolabbi munkavállalás gazdaságii és szociális feltételeit, körülményeit, egyéni és 1 társadalmi költségeit. Tételezzük fel, hogy a Vizsgálatok j- végül az ingázás körülményeinek javításához vezetnek majd. Ettől függetlenül, az adott területen élő népesség fog- -I lalkoztatási gondjainak megoldása — az érvényes párt- és | állami határozatok értelmében — elsősorban a megyei ta- £ nácsok feladata. De milyen lehetőségeik, eszközeik vannak ^ erre? Például a munkavállalók át-, illetve továbbképzésé- Jl nek szorgalmazásához és szervezéséhez? Ez ugyanis egyik S alapfeltétele a munkaerő mobilitásának. Jelenleg mintegy g 100 ezren járnak küönböző képesítést nyújtó továbbképző | tanfoyamokra, s ez önmagában is gyors változásokat idéz- | hetne elő az adott területen foglalkoztatottak szakmai f| struktúrájában, mobilitási esélyeiben és lehetőségeiben. §; Csakhogy a megyei tanácsok munkaügyi osztályainak — I megfelelő információk híján — nincs pontos áttekintésük e változásokról. A felnőtt munkavállalók szakmai képzésének, ti át- és továbbképzésének irányítása, engedélyezése ugyanis | annyira bonyolult, hogy a legérdékeltebbek — a területi | munkaerő-gazdálkodásért (elvileg) felelős tanácsi szakigaz- s; gatási szervek — aligha befolyásolhatják az oktatási mun- 1 kát. Például minisztériumi elbírálás és engedély kérdése, f hogy valamely állami vállalat szervezhet-e továbbképző S tanfoyamokat olyan szakmákban, amelyek az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben foglaltatnak. A tanácsok 0 csakis az általuk irányított vállalatok esetében engedélyez- | hetik e tanfolyamokat. A továbbtanulással kapcsolatos egyé- % ni kérelmeket mindenkor az adott vállalat munkaügyi ősz- | tólya bírálja el, a tanfolyamon történő felkészítés engedő- 1 lyezése viszont az illetékes minisztérium hatáskörébe tar- 1 törik. Kérdés, hogy ilyen körülmények között elvárható-e a tanácsoktól az eddiginél hatékonyabb és racionálisabb területi munkaerő-gazdálkodás? A válasz annyira egyértelmű, hogy a Művelődési Minisztériumban már dolgoznak a felnőtteket érintő szakképzés rendjének korszerűsítésén; az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal pedig még az idén megjelenteti a tanácsok munkaügyi szervezetéinek munkáját szabályozó új ügyrendet. De az ÁBMH szakemberei arra is figyelmeztetnek, hogy önálló gondolkodás és csélekvőkész- ség híján a jogszabályi rendezés sem segíthet. Más szavakkal: a megyei tanácsoknak meg kell barátkozni az önálló cselekvés gondolatával, még akkor is, ha az önállóság esetenként nem bástyázható körül központi jogszabályokkal. VÉRTES CSABA Megkezdődött az Akadémia 142. közgyűlése Csütörtökön Budapesten — az MTA vári kongresszusi termében - megkezdődött a hazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése.' Az évenként ismétlődő ilyen rendezvények sorában ez a 142. közgyűlés, amelynek most kétnapos programja van, s központi témája: negyedszázados gazdasági felődésünk eredményei a világgazdasági korszakváltás mérlegén. Kibővített ülés vezette be a közgyűlést, amelynek megnyitóján az elnökségben foglaltak helyet Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, s jelen voltak közéletünk más vezető személyiségei is. Szentágo- thai Jánosnak, az Akadémia elnökének üdvözlő szavai után megemlékeztek az Akadémia legutóbbi közgyűlése óta elhunyt tagokról, majd átadták a kiemelkedően eredményes kutatómunkát elismerő kitüntetéseket az idei díjazottaknak. A Maqyar Tudományos Akadémia Elnöksége a legmagaElöljáróban Havasi Ferenc átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét és jókívánságait az Akadémia sabb tudományos elismerést jelentő Akadémiai Aranyérmet 1982-ben Bognár Rezső akadémikusnak, a Kossuth Lajos Tudományegyetem szerveskémiiai tanszéke egyetemi tanárának, az MTA antibiotikumkémiai tanszéki kutatócsoportja vezetőjének ítélte oda kimagasló kutatási eredményeiért, iskolateremtő oktatói, tudományos és társadalmi-közéleti tevékenységéért. összesen 12 akadémiai díjat — egyénileg, illetve megosztva- ítéltek oda. A kitüntetések átadását követően Havasi Ferenc emelkedett szólásra. tagjainak, tisztségviselőinek, a közgyűlés valamennyi résztvevőjének, a magyar tudomány alkotó munkásainak — majd így folytatta: — A Központi Bizottság és a kormány — csakúgy, mint korábban —, most is nagy várakozással tekint a közgyűlés munkája elé. Tudományos életünk e legmagasabb fóruma megbecsülést és rangot vívott ki magának azzal, hogy min- diq nemzeti léptékű, jelenünket és jövőnket egyaránt befolyásoló kérdéseket tűz napirendjére. Célja sem kevesebb, mint az, hogy a tudomány oldaláról mérje és minősítse, alapozza és továbbfejlessze társadalmi-gazdasági életünk egy-egy meghatározó körét. A tudományos műhelyek eredményeinek e nagy nyilvánosságú összegezése és kritikai elemzése — amelyet a közgyűlés elvégez — mindig akkor adott számunkra sokat, ha pontosan mérte a múltat, érzékenyen, de tudományos alapossággal ítélte meg a jelent és rá tudott mutatni a jövő lehetséges és kívánatos útjaira. E felelős munka elvégzése az alkotó értelmiség kitüntető feladata, de eredményesséqe már nemzetünk ügye. Ezért van az, hogy a közgyűlés munkája iránt egész társadalmunk megkülönböztetett érdeklődést mutat. — A Magyar Tudományos Akadémia törekvéseinek sike(Folytatás a 2. oldalon.) Városi tanácsülés Szekszárdon Szekszórd varos Tanácsa csütörtöki ülésén megtárgyalta a megyeszékhely 1981. évi költségvetési és fejlesztésű alapterve teljesítéséről készült beszámolót. E szerint a költség- vetési pénzügyi gazdálkodás során általános alapelv volt a lakosság legszélesebb rétegeit érintő alapellátás színvonalának megtartása, illetve a lehetőségekhez mérten mérsékelt növelése. A feladatok megoldásának rangsorolásakor elsőbbséget kapott az egészségügyi ellátás, az alsófokú oktatás és a kommunális ellátottság javítása, valamint a meglévő intézmények karbantartása, felújítása. A költségvetési bevétel az elmúlt évben 255 miillió 486 ezer, a kiadás pedig 244 millió 102 ezer forintot tett ki. Az 1981. évi fejlesztési célok fő meghatározója a már megkezdett beruházások befejezése volt, amire a rendelkezésre álló keret 85 százalékát fordították. A fejlesztési alap terv teljesítését 295 millió 425 ezer forint bevétellel és 284 millió 70 ezer forint kiadással fogadta el a tanácsülés. Értékelték az 1981. évi társadalmi munkát is. A városban tavaly a tervezett 11 millió helyett 11 miillió 639 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ebből a vállalatok 5 (Folytatás a 2. oldalon.) Havasi Ferenc beszéde Dinnye ës dohány Kajdacson A kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezet homokos határa kiválóan alkalmas dinnye és dohány termesztésére. Előbbi növénykultúrával immár hagyományosan a Heves megyei Csányból érkező öt család foglalkozik, az idei évben negyven hektáron, ami rengeteg munkát jelent. A jó idő — tulajdonképpen az első „igazi" tavaszi nap — szerdán köszöntött be, amikor elkezdték a falu széli, szépen előkészített táblán a sorok kijelölését és a talaj kezelését a Fuvalex nevű gyomirtó szerrel. Ugyanakkor az asszonyok, lányok kimenekültek a trópusi hőséget árasztó fóliasátrakból és azok előtt foglalatoskodtak a palántákkal. Ha az időjárás is úgy akarja, hétfőn fognak hozzá mintegy 200 ezer palánta kiültetéséhez. A dohány az országút melletti 34 hektáros táblába kerül. Gondja később a nőkből verbuválódott brigádé lesz, ottjártunk idején Nagy László traktoros az utolsó talajlazitást végezte gépével. Fotó; Cz. S. Odabenn a fólia alatt plusz 36 C-fok a hőmérséklet... A leendő dohánytábla kultivátorozása Igazítás a Jawa-gépen ___________________
