Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

1982. május 27. KÉPÚJSÁG 3 Kitüntetett kollektívák Kiváló a dunaföldvári Virágzó Tsz Atomerőmű-építkezés Az ERBE a városért Rendkívül jó eredményeket ért el tavalyi munkájával, gaz­dálkodásával a dunaföldvári Vi­rágzó Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet. Mind a növényter­mesztésben, mind az állat- tenyésztésben kimagasló hoza­mokat produkált, nagyon jó, költségtakarékos ráfordítással, s ennek eredményeként az elő­ző évekénél sokkal több lett a nyeresége. ünnepi küldöttgyűlést tartot­tak a dunaföldvári nagyközsé­gi pártbizottság tanácstermé­ben, az eseményre meghívták az alapító tagokat, a kiváló dol­gozókat és ott ült oz elnökség­ben Jendrolovits Ferenc nyug­díjas tanácselnök, aki ennek a szövetkezetnek az első elnöke volt. Megyei, járási és duna­földvári párt- és tanácsi veze­tők is részt vettek az ünnepsé­gen. Ferenczi János, a Virágzó Tsz elnöke ünnepi beszédben em­lékezett meg az alapítók mun­kájáról, a küzdelmes és ered­ményes útról, amelyet megtett ö szövetkezet húsz év alatt. A 10 évvel ezelőtt történt egyesü­lés után különösen erőteljes fejlődés következett, kialakítot­ták a korszerű szövetkezeti gaz­daság szerkezetét. Az 1981-es év eredményei közül kiemelke­dő a kukorica, a napraforgó és a lencse terméshozama, de jól fizetett az olajlen és az olajretek is. A növénytermesz­tésben kitűnően alakult a költ­ségráfordítás: a 100 forint ter­melési költségre jutó nettó ár­bevétel 1981-ben 44 százalék­kal jobb, mint 1980-ban. Hízott sertésből sokkal többet adott el a szövetkezet, az árbevétel majdnem megkétszereződött, úgyszintén az állattenyésztés­ből eredő nyereség is. A mér­leg szerinti nyereség tavaly 21 millió forint volt, hatmillióval több az előző évinél. A Kiváló szövetkezet kitünte­tésről szóló oklevelet dr. Ko­vács Imre MÉM-miniszterhe- lyettes adta át a kibővített kül­döttgyűlésen, elismerő és biz­tató szavakkal. Gratulált a ki­tüntetéshez a szövetkezet kol­lektívájának dr. Szabópál An­tal nyugdíjas megyei tanácsel­nök, a megyei pártbizottság tagja. G. J. Gazdasági bírák tanácskozása Szekszárdon Négy megye — Baranya, So­mogy, Tolna és Zala — gaz­dasági pereket tárgyaló bírál tanácskoztak tegnap Szekszár­don, a megyei bíróságon. A tájértekezleten részt vettek raj­tuk kívül az Igazságügyi Mi­nisztérium, a Legfelsőbb Bíró­ság és a Tolna megyei Fő­ügyészség jogászai is. A négy megyéből korábban küldött in­formációk ala'pján dr. Lencsés Gyuláné, a Tolna megyei Bíró­ság elnökhelyettese tartott vita­indító előadást, melyben a gaz­dálkodó szervek jogvitáinak el­döntéséről szólt részletesen. A tanácskozás célja az volt, hogy felmérjék: az ítélkezési gyakorlat milyen mértékben segíti elő a vállalatok, szövet­Lakásépítés, Szerdai ülésén Takács István terv- és munkaügyi osztályve­zető előterjesztése alapján a munkaügyi ágazati ellenőrzések tapasztalatairól és az ezekből adódó feladatokról tárgyalt Szekszárdon a városi tanács végrehajtó bizottsága. Ezt kö­vetően a szövetkezeti lakásépí­tést és -fenntartást értékelték a vb-tagok. E napirend előadója dr. Bokor Sándor, az Alisca La­kás-, Garázs-, Műhelyépítő és -Fenntartó Szövetkezet igazga­tósági elnöke volt. Az Aliscának — amely ez év januárjában az anyagi erők koncentrálása érdekében há­rom kisebb szövetkezet egyesü­léseként jött létre — társtulaj­donosi alapon 3197 tagja van, s 1453 lakás és 500 garázs fenntartásáról kell gondoskod­nia. A VI. ötéves tervben a Bottyán-hegyen hat tömbben 240, s 55 két-háromszintes sor­házi lakást kívánnak felépíte­ni. Ezek kivitelezője a TOTEV, s emellett a Bródy Sándor ut­cában házilagosan — kaláka­rendszerben — 377 sorházi la­kás építését tervezik 1985-ig. A lakásszövetkezet üzemeltetésre és karbantartásra tavaly 5 mil­lió 569 ezer forintot költött, s a tagság összesen 13 ezer 550 óra társadalmi munkát végzett. több uj eljárás bevezetését tá­mogatja az Építésügvi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium. Nemrégiben mutatták be Óbu­dán egy házgyári lakóház mű- gumilemezes tetőszigetelési módszerét, legutóbb pedig Pesterzsébet városközpontjában a Budapesti Lakásépítő Válla­lat próbált ki egy újabb tető­építési módszert az alagútzsa­lus betonozással létesített tíz­emeletes — 56 lakásos — la­kóiházban. Az új módszer előnye, bogy mindössze kétrétegű a tető- szigetelés, tehát egyszerűbb a munka, és jóval kevesebb híba- léhetőséget rejt magában, mint a szokásos, 6—8 rétegű szige­telés. Az új eljárás szerint 8 kezetek, intézmények gazdálko­dási tevékenységének jogszerű­ségét, mennyiben akadályozza meg a jogosulatlan vagyoni előnyszerzést. A vita során szóba kerültek az úgynevezett hibás teljesíté­sek, amelyek mostanában leg­gyakrabban az építőiknél és a tervezőknél fordulnak elő. Az ilyen perekben az új Polgári Törvénylkönyv rendelkezései alapján a korábbinál egyértel­műbben lőhet ítélkezni, de a gazdasági élet alakulásából következik, hogy új, nyitott kér­dések is keletkezhetnek. Ezekre keresték a közös választ, ala­kítottak ki állásfoglalást a teg­napi tanácskozás résztvevői.-fenntartás A végrehajtó bizottság ele­mezte a beszámolóban foglal­takat, így a megoldásra váró feladatokat is. Ez utóbbiak kö­zött szerepel például a szövet­kezeti lakások hétvégi gyors hibaelhárításának megszerve­zése, a bottyón-hegyi fűtési gondok megszüntetése, s az, hogy a felépülő sorházi laká­sokat utak, közművek hiánya miatt olykor csak késve tudják birtokba venni a lakók. A vb-ülésen ezután a városi tanács vb és a városi KISZ vb 1978-ban megkötött együttmű­ködési megállapdásának végre­hajtását értékelték, megállapít­va többek között, hogy az ak­kori célkitűzések többsége meg­valósult, a közös tevékenyséa keretei megfelelőek. Ezért az új együttműködési megállapodás csupán néhány változtatást tar­talmaz. így pontosabban hatá­rozza meg az ifjúság társadal­mi munkavégzésével kapcsola­tos feladatokat, s rendelkezik a fiataloknak a lakásgondok eny­hítésével kapcsolatos tanácsi tevékenységbe való fokozot­tabb bevonásáról. A bejelentések között jóvá- haavta a vb az 1981—85. évi lakóház-felújítási címjegyzé­ket, valamint az 1981—85. évi tetőtérbeéoítési tervezési cím­jegyzék módosítását. centiméter vastag műanyag­habra telítették a tetőszerke­zeti betonréteget, amelybe vegy­szeres adalékot is kevertek, s így magát a betont tették víz­álló szigetelő réteggé. A mű- anyaglháb önmagában csak a hőszigetelési követelmények ki- elégiítését szolgálja. Ellenőrzés­ként a tetőszerkezetet két héten át vízzel árasztják el, majd a betonfelület sérüléseinek elke­rülésére 8—10 centiméteres ka­vicsréteget helyeznek a tetőre. 'Érdekes megoldás, hogy a tető­szerkezet betonlemezét teflon- bevonatú betétekre helyezik, hogy simán, repedés nélkül mozdulhasson el a betonlemez az egy-két centiméteres hőtá­gulás idején. A MESZÖV­elnökség ülése (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap Pakson kihelyezett ülést tartott a Fogyasztási Szö­vetkezetek Tolna megyei Szö­vetségének elnöksége. Dr. Kál­mán Gyula elnök jelentést tett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi ülés óta tett fontosabb intézke­désekről, majd a testület meg­vitatta a bonyhádi Fáy András Lakásépítő- és -Fenntartó Szö­vetkezet tájékoztatóját a lakás­építés és -üzemeltetés felada­tairól. A megközelítően 800 ta­got számláló szövetkezet a VI. ötéves terv eddig eltelt idősza­kában 10 sorházi lakást adott át és építés alatt áll további 26 lakás. 1982. II. félévében mintegy 250—300 garázs épí­tését kezdik meg. A fenntar­tási tevékenység mintegy 350 lakásra terjed ki és kezelésük­be tartozik 115 garázs is. A kezelt vagyon értéke megha­ladja a 100 millió forintot. A sokrétű ügyintézést kétfős gond­nokság látja el. Munkájukat hatékonyan segítik a társadal­mi aktivisták. A szövetkezet 9 éve működik, s a nehézségek ellenére eredményesen járul hozzá Bonyhád város lakásépí­tési és -fenntartási célkitűzé­seinek valóra váltásához. Az elnökség a 3. napirendi pont­ként megvitatta a paksi áfész kereskedelmi tevékenységéről szóló beszámolót. Az előter­jesztés kiemelten foglalkozott a munkásellátással. Az „atomvá- rosi” élelmiszer- és iparcikk- forgalmazásban meghatározó a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet, mely az elmúlt években dinamikusan fejlődött. Az erőmű építése, a város la­kosságának növekedése szük­ségessé tette a nagyarányú há­lózatbővítést. Pakson 1975 óta 2486 négyzetméterrel nőtt az egységek alaperülete, korsze­rűbb lett műszaki felszereltsé­gük, s így gyorsabbá, kulturál­tabbá vált a kiszolgálás. Gon­dot jelent, hogy a megyében működő nagykereskedelmi vál­lalatok csak részben tudnak megfelelő áruellátást biztosíta­ni. Előnyös, hogy a szövetke­zet egyre inkább bővíti köz­vetlen termelői kapcsolatait, s ma már árubeszerzéseinek több mint 7 százaléka származik a közvetlen eladóktól. A jövőre vonatkozó legfontosabb feladat a gazdálkodás eredményessé­gének javítása. Ehhez csökken­teni kell a költségeket, mérsé­kelni a hiányokat, szigorítani az elszámolási fegyelmet, visz- szaszorítani a kereskedelmi veszteségeket, javítani az egy­ségek kihasználtságát, az élő­munka hatékonyságát. Mind­ezek elérésében segíthet az üz­letek szerződéses üzemeltetés­be adása, a költségfelelősi rendszer bevezetése, az egyes költségnormák kidolgozása, s általában minden téren az in­tenzív gazdálkodási módszerek alkalmazása. Az elnökség úgy ítélte meg, hogy a szövetkezet eddig is sokat tett Pakson és környékén a színvonalas keres­kedelmi ellátásért, a munkások igényeinek egyre jobb kielégí­téséért, s reményét fejezte ki a jövőre vonatkozóan. A testü­let a beszámolót az elhangzott javaslatokkal és kiegészítések­ké! együtt elfogadta, LEMLE ZOLTÁN Városi tanács vb Szekszárdon Újabb tetőszigetelés A tetőbeázások megelőzésére Amiről a paksiak keveset tudnak Verle Győző, az ERBE igaz­gatója tegnap ünnepség kere­tében vette át megyei és városi párt- és állami vezetők jelenlé- tében a „Paksért" emlékplaket­tet. Nem tartozik a modern ci­vilizáció áldásai közé, hogy sok minden akarva-akaratlan a dol­gozók háta mögött történik. Ez­zel korántsem rosszra, hanem jóra gondolunk. Az antik Róma polgára tudta, hogy az új víz­vezetéket a császár döntésének köszönheti. Gyulafehérváron senki előtt nem maradt rejtve a fejedelem valamelyik, a várost érintő elhatározása. Debrecen szenátorai „tetszett Debrecen városának1' formulával emelték jogerőre és tették közkinccsé, amit szükségesnek tartottak. Napjainkra a hatások, össze­függések áttekinthetetlenebbek­ké váltak és a mai állampolgár többnyire csak tudomásul veszi a tényeket, netán szidja azokat, de édeskevés sejtelme van lét­rejöttük körülményeiről. Ami mellékesen szólva se informá­ciós rendszerünknek, se hírköz­lő szerveinknek nem válik kü­lönösebb dicsőségére. A fenti kis hír tulajdonképpen kételkedést is támaszthatna. Az Erőmű Beruházási Vállalat ve­zetőjének miért nem „Az erő­műért" plakettet adták? Hiszen az ottani beruházás irányítása a feladata és a városból legfel­jebb az érdekelheti, ami a be­ruházáson dolgozókat is érinti.- Látja, éppen ez az! — mondja dr. Dallos Tibor, Paks tanácselnöke. — Majdnem, hogy természetesnek vesszük, ha egy vállalat vezetője csak a maga dolgával törődik és távolabbi összefüggésekre oda se figyel. Az ERBE esetében épp az el­lenkezője történik hosszú évek óta. A tényeket a várost látva fényképekkel is meg lehet örö­kíteni, összegzésükhöz azonban érdemesebb beülni a tanácsel­nök irodájába. Mindenkiben - az újságíróban is — él valame­lyes, több-kevesebb sikerrel tit­kolt ellenszenv a hivatalokkal, irodákkal szemben. Az irányító munka azonban itt történik és bár erről viszonylag (igazság­talanul) keveset beszélünk, a vezetés nem könnyű dolog.- Paks várossá nyilvánítása veszedelmes lehetőségeket is rejtett magában — kezdi ma­gyarázatát az elnök, ami hosz- szúra nyúlik és nagyjából így összegezhető: A „régi" Paks, melyet ma már akár óvárosnak is lehet ne­vezni, és a kishegyi „atomvá­ros" közt könnyűszerrel szaka­dék nyílhatott volna. Hiszen a beruházások sosem látott mennyisége valósággal ömlött a Kishegyre, ugyanakkor az óváros ehhez viszonyítva sokkal kisebb léptekkel haladt előre. Egy város vezetése kétfe- I é szakadt állapotban azonban képtelenség. Ezt nemçsak az ál­lamigazgatás szakemberei is­merték fel, hanem szerencsére az ERBE is. Itt Balogh Ernő, az ERBE helyszíni főmérnöke - ami furcsán hangzó elnevezésű, de nagyon fontos beosztás - is bekapcsolódik a beszélgetésbe.- A korábban 6000, most már majdnem 11 000 dolgozó is az egész városban, illetve annak vonzáskörzetében él. Ez az egységes Paks szemlé­let az, aminek napjainkra már szemmel látható jelei vannak. Az ERBE például összpontosít­hatta volna mindhárom szálló­ját a Ksihegyen, de ezek kö­zül az egyik „lejött", és most már a kialakuló új közigazga­tási központ fontos része. Nem kell nagy fantázia annak elkép­zeléséhez, hogy majdan, a be­ruházás befejeztével „igazi” szálloda lesz belőle. Az atomerőmű változott tech­nológiával történt továbbépíté­se — ez ismert tény - együtt járt a munkáslétszám emelke­désével, mely nagyobb lett, mint ahogyan korábban szá­moltak vele. A dolgozók ter­mészetesen vásárolni akarnak, cipőt talpaltatnak és igazol­ványképet készíttetnek. Az megfoghatatlan, hogy a vásár­ló helybeli-e, avagy sem. Egy város születésével óhatatlanul együtt jár vonzóerejének növe­kedése, ideértve az idegenfor­galomét. Utóbbi alakulásáról nem várt helyről szerzünk in­formációt. Balogh főmérnök ír­ja alá az erőmű építkezését megtekinteni kívánó turistacso­portok belépési engedélyét. A város megnövekedett ellátási iaénveinek kielégítésében az ERBE azzal (is) segített, hogy alagsorban lévő helyiségeket engedett át kisebb boltok cél­jaira. A paksiak számára minden­nél többet jelentett azonban a vízellátásban bekövetkezett vál­tozás. Ez az a téma, melynek olvastán valószínűleg a szek­szárdiak is felkapják a fejüket. Paksot ugyanis korábban nem annyira a rozsdás, mint a sem­milyen víz jellemezte. A vízhi­ány már-már tűrhetetlen mére­teket öltött. — Itt ismét vissza kell térni az egységes Paks szemléletre — mondja dr. Dallos Tibor. — Az ERBE tulajdonképpen megte­hette volna, hogy csak a Kis­hegy vízellátásával törődik... Ehelyett a tanács, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, meg az ERBE összefo­gott. Meglepően rövid idő alatt 5 kilométer nyomvonalú veze­téket fektetett le, féltucat ku­tat fúrt és a két vízrendszert összekapcsolva... — Megszüntették a vízhi­ányt... — Még nem, hiszen a maga­san fekvő házakban szükség van a kényszerű, szakaszolt víz­ellátásra. Az öregheggyel is van még gond. A helyzet azon­ban sokkal jobb, a vízbázis az 1979 évi duplájára emelkedett, ma napi 9000 köbméter. Egyre inkább belemelegedve a beszélgetésbe, szóba kerül egy egészen más téma, az út­építés. Megegyezünk abban, hogy ez önmagában megér egy másik beszámolót. Az pedig tu­lajdonképpen egy hosszabb publicisztikát, hogy a szorosab­ban vett munkaköri kötelessé­get milyen sokféle módon lehet értelmezni. Például, ahogyan az az ERBE vezetői részéről törté­nik. Az elismerés, fogalmazha­tunk úgy is, hogy a hála — sze­rencsére — „csak” erkölcsiekben mérhető. A „Paksért" emlékplakettet korábban már Balogh főmérnök is megkapta. Hírt adtunk arról, hogy ugyanő és Körösi Miklós építési kirendeltség-vezető a múlt héten a „Kiváló társadal­mi munkáért" elismerésben ré­szesült. Mi Verle Győző igazga- tó kitüntetését használtuk fel arra, hogy röviden szót ejtsünk egy, s másról, amire valószínű­leg a paksiak se mindennap gondolnak. Pedig ők látják a hasznát. ORDAS IVÁN Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az emlékérem két oldala Az itteni mindennapok mögött az ERBE munkája is ott van A víztisztító mű központja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents