Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 120. szám. ARA: 1,40 Fi 1982. május 25., kedd. Mai számunkból EMLÉKEZÉS TITÓRA (2. old.) MA: NEMZETKÖZI TEJNAP (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) TÍZ ÉV UTÁN DOBOGÓN VÉGZETT A SZEKSZÁRD (5. old.) TEKERCSELNI, VAGY ÚJAT VENNI f (3. old.) Diplomával a szövetkezetben Kesergett a fiatal mezőgazdász: a közös gazdaság támo­gatásával végezte el az egyetemet, s még sincs esztendők óta képzettségéhez illő feladata. Amikor helyzetének okai­ról kérdeztem, elsőként a hajdan megbízhatósága miatt ki­nevezett felettese szakmai irigységét említette, aki (leg­alábbis szerinte) nem képes elviselni, hogy bárki többet produkáljon nála. Aztán sorolta azok neveit, akik tanfolya- mon szerzett képesítésüknek, baráti kapcsolataiknak vagy éppen annak köszönhették kinevezésüket, hogy sosem mondtak nemet az elnök elképzeléseire. A beszélgetés során a fiatal mezőgazdásznál alacso- j nyabb végzettségű szakembereknek is voltak olyan érveik, ©melyek miatt a beszélgetés különös nemzedéki ellentétbe fulladt. Pedig ismerve a közös gazdaság eredményeit, tud- 8 ta mindenki — legalábbis azok, akik képesek voltak felül- ; emelkedni az önös érdekeken —, hogy abban a gazdaság- I ban beosztásra és rangra való tekintet nélkül mindenkinek f bőven jutna feladat. A mohácsi járási-városi népi ellenőrök a közelmúltban ^ végeztek vizsgálatot a mezőgazdasági termelőszövetkezetek | szakemberellátásának helyzetéről. Megállapították, hogy a j szövetkezeti alapszabályokban (az ide vonatkozó MÉM-ren- | delet alapján) szinte kivétel nélkül rendezték a munkakörök- ! re vonatkozó képesítési előírásokat. Vagyis azt, hogy egyes J munkakörökhöz milyen képesítés szükséges. Papíron tehát | minden rendben van. De — amint azt a vizsgálat megálló- j pította — a népi ellenőrök néhol más követelménnyel talál- | koztak az alapszabályban, mással a szervezeti és működési i szabályzatban és persze megint mást tapasztaltak a gyakor­latban. Nos, az alapkövetelmények tisztázatlansága aligha segíti elő a munkakörök tisztázását, a feladatkörök elhatá­rolását és az egységes követeímények megfogalmazását. Ennek káros hatását pedig elsősorban a gazdálkodásban érezni. Pedig az elmúlt években több szakember került a szövet­kezetekhez. Az adatok szerint egy-egy felsőfokú végzettség­gel rendelkező szakemberre 1110 hektáron folyó termelés irányítása, az állattenyésztésiben pedig egy főre 18%4 millió forint termelési érték előállítása jut. Az elmúlt évek tapasz­talatai egyértelműen bizonyították: azokban a gazdaságok­ban, ahol nagyobb számú felsőfokú végzettséggel rendelke­ző szakember irányítja a munkát, nagyobb a termelési ér­ték. jobbak az eredmények. Mindez nem jelenti azt — szö­gezték le a népi ellenőrök —, hogy a felsőfokú végzettség­gel .nem rendelkező szakembereknek — akik .nehéz időszak­ban rátermettségükkel bizonyították alkalmasságukat — úti­laput kellene kötni a talpuk olá. Kedvezőtlenebb a helyzet a számvitel területén, ahol az utánpótlás is hiányzik. A miniszteri rendelet megjelenése óta a szövetkezetek kötelezik dolgozóikat a szakirányú vég- j zettség megszerzésére. De a munkavállalók sokkal inkább a felmentésre, mintsem a diploma megszerzésére töreksze­nek. Többnyire sikerrel, hiszen néhol az elnök, másutt pedig : a vezetőség ad felmentést a sóját utasításának a végréhaj- f tása alól __Nos, az ilyen esetek aligha növelik a vezetők ; t ekintélyét, nem biztatják a fiatalokat továbbtanulásra. Job- ü ban kellene élni a tanulmányi szerződések kínálta lehető­ségekkel, hiszen a tapasztalatok azt igazolják, hogy a számviteli képesítéssel rendelkező városi fiatalok közül — az *■ ezzel járó anyagi, erkölcsi előnyök ellenére is — csak keve- I sen vállalják a vidéki életet. Persze, az előnyök sem min­denütt igazak. A népi ellenőrök találtak négy olyan fiatal értelmiségit, akinek a fizetése nem érte el a kötelezően elő­írt alsó bérható rt. A mohácsi vizsgálatot érdekes adatokkal egészítette ki a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság: a megye 61 mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetében dolgo­zó elnökök közül 38 vezetőnek van felsőfokú végzettsége, míg az elnökhelyettesek 66 százaléka diplomás. Az adatok­ból közetkeznek a tennivalók, hiszen a jövőben — a megye határain túl is — ügyelni kell arra, hogy a jelenlegi gene­rációváltás idején mindenütt segítsék a fiatal szakemberek gyorsabb beilleszkedését. És jobban kell támaszkodni a he­lyi fiatalok tudására, ambícióira. Mert bizonyára nem vélet­len. hogy éppen a gyenge szövetkezetek vezető munkakö­reiben dolgozó agrárszakemberek nem laknak a termelőszö­vetkezet területén. A „kijáró értelmiségiek” a tapasztalatok szerint nemcsak a gazdasági munkával birkóznak meg ne­hezebben, hanem a falu közösségébe, közéletébe sem tud­nak beilleszkedni... Cs. N. L. A mexikói külügyminiszter Budapesten L. I. Brezsnyev beszámolója az SZKP KB ülésén Szervezeti kérdések Moszkvában hétfőn megnyílt az SZKP Központi Bizottságá­nak ülése, amelyen a Szovjet­unió élelmiszerprogramját dol­gozzák ki az 1990-ig tartó idő­szakra. A tanácskozáson a be­számolót Leonyid Brezsnyev tar­totta. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának hétfői ülésén az élelmiszerprogramról tartott beszámolójában kijelen­tette: a párt egyik legfonto­sabb programfeladata a szov­jet emberek életszükségleteinek kielégítése volt és marad. Ez­zel kapcsolatban szólt a mező- gazdasági termelés növekedé­séről. Elmondotta, hogy a gyakran kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére az 1965 óta eltelt időszakban a mező­gazdaság bruttó termelése 50 százalékkal emelkedett. Ugyan­ebben az időszakban az EGK tagállamaiban a mezőgazda- sági termelés növekedése 31, az Egyesült Államokban pedig 29 százalék volt, noha a Szovjet­unióban a természeti feltételek sokkalta kevésbé kedvezőek. „Elértük azt, hogy a mezőgaz­dasági termelés növekedése szisztematikusan megelőzi a la­kosság számának növekedését. Ez 1965. óta 35 millió fővel nö­vekedett” mondotta Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára ugyan­akkor leszögezte: az elért eredményekkel azonban ko­rántsem lehet megelégedni. Je­lenleg a Szovjetunióban még nem tudják kielégíteni a lakos­ság szükségleteit hússal és tej­termékkel, nem elegendő a gyümölcs mennyisége. A tervekről szólva az SZKP főtitkára hangsúlyozta: 1990-ig 250—255 millió tonnára növelik a gabona, 20-20,5 millió ton­nára a hús, 104-106 millió ton­nára a tej termelését. Ennek biztosítására jelentősen kibőví­tik a mezőgazdasági gépek és a műtrágya gyártását, bővítik az öntözött területet. A soron következő ötéves tervben az egész beruházási összeg egy- harmadát a mezőgazdaságra, illetve az azt kiszolgáló ipari ágazatokra fordítják. Brezsnyev bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelés nö­velésének ösztönzésére 1983. január 1-től felemelik számos termék felvásárlási árát Az élel­miszerprogram megvalósítása szempontjából ugyanakkor nagy fontosságú, hogy végre­hajtsák a falu szociális átala­kítását is. Ezért a nyolcvanas években a falusi lakásépítésre, a kulturális és szolgáltató léte­sítmények építésére és útépítés­re mintegy 160 milliárd rubelt fordítanak. Ez arra szolgál, hogy megszüntessék a város és a falu közötti szociális különb­séget. Brezsnyev érintette az élelmi­szer-ellátás külgazdasági ösz- szefüggéseit is, kijelentve: to­vábbra is vásárolni kívánnak külföldön élelmiszereket. Egyes országok vezetői azonban azzal próbálkoznak, hogy az olyan egyszerű kereskedelmi művele­teket, mint amilyen a gabona eladása, megpróbálják a Szov­jetunióval szemben a politikai nyomás, a zsarolás fegyvere­ként felhasználni. Ebbe — mon­dotta Brezsnyev — sohasem tö­rődtünk bele, s ez nem is áll szándékunkban. Az SZKP főtitkára ismételten aláhúzta: a Szovjetunió békés tervei megvalósításához békére van szükség. „Következetesen és célratörően folytatjuk har­cunkat a nemzetközi feszültség enyhítésért, a politikai és a ka­tonai enyhülésért egyaránt" ­hangoztatta, az SZK KB ülésén elmondott beszédében Leonyid Brezsnyev. A vitában számos felszólalás hangzott el. Kifejtette vélemé­nyét a Politikai Bizottság több tagija. Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP, Gyimmüharned Ku- naijev, a Ka zab Kommunista Párt KB első titkárt!, Viktor Gri- srn, a moszkvai városi és Grigo­ri) Romanov, a leningródi terü­leti pártbizottság első titkára. PB póttagijai közül felszólalt Tyihon Kiszelijov, a Belorusz KP, Sarai Rosidov, az Ozbég KP, Gejdar Atijev, az Azerbajdzsán és Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Ki­fejtette Véleményét a minisz­tertanács több tagja, több me­zőgazdasági szakember, köztük Valentyin Meszjac mezőgazda- sági miniszter, felszólalt több tudós, munkás, .pártvezető. A Köziponti Bizottság teljes ütése egyhangú határozatot fo­gadott el az élelmiszerprag- ramról. A Központi Bizottság szerve­zeti kérdésekkel is foglalkozott. A KB titkárává választotta Ju­ri) Andropovot, a Politikai Bi­zottság tagjót. A Politikai Bi­zottság póttagjává választotta Vlagyimir Dolgíhot, a KB titká­rát. A Központi Bizottság póttag­jai sorából a taqok közé vá­lasztották Sztyepan Sa'ldjevet, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnökét, Jev- genyij Csazav akadémikust, a szovjet orvostudományi akadé­mia országos kardiológiai tudo­mányos központjának főigazga­tóját és Vitalij Kosztykit, a ke- merovói terület „Zürrvinka" bá­nyájának brigádvezetöjét. Ezzel a KB teljes ülése befe­jeződött. Jorge Castaneda, a Mexikói Egyesült Államok külügyminisz­tere, aki Púja Frigyes külügy­miniszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban, hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a külügyminisz­tériumban megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások Púja Fri­gyes és Jorge Castaneda kö­zött. Áttekintették a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdéseit, a magyar—mexikói kapcsolatok eddigi eredményeit, az együtt­működés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen jelen vált Alfonso Herrera Sal­cedo, Mexikó magyarországi nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke hét­főn a Parlamentben fogadta Jorge Castanedát. A megbeszé­léseken áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Mexikói Egyesült Államok kapcsolatai­nak alakulását, valamint az előtérben álló nemzetközi kér­déseket. A találkozókon jelen volt Púja Frigyes és Alfonso Herrera Salcedo. Hétfőn este Púja Frigyes a külügyminisztérium vendéghá­zában díszvacsorát adott Jorge Castaneda tiszteletére. Finn pénzügyi delegáció látogatása Hivatalos látogatásra hétfőn hazánkba érkezett Ahti Pekka- la finn miniszterelnök-helyet­tes, pénzügyminiszter. A Feri­hegyi repülőtéren vendéglátója, Hetényi István pénzügyminisz­ter fogadta. Jelen volt Osmo Vöinolö, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn délután a Pénzügyminisztérium­ban megkezdődtek a tárgyalá­sok. Nyár előtt Sötét-völgyben * Tanácskozott a szövetkezeti koordinációs bizottság Hétfő délután Szekszárdon, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet új klubhelyiségében ülést tartott — Fodor Tibor so­ros elnök vezetésével — a Tolna megyei Szövetkezetek Koordiná­ciós Bziottsága. A tanácskozás napirendjének első pontjaként - a három ágazat szakirányú vezetőjének tájékoztatója alap­ján — megvitatta a bizottság az ipari, a fogyasztási és a mező- gazdasági szövetkezetek lakos­sági szolgáltatási tevékenysé­gének tapasztalatait és a to­vábbi feladatokat. Ezután jóváhagyóan tudomá­sul vette a tavaszi béke- és ba­rátsági hónap szövetkezeti ren­dezvényeiről szóló tájékoztatót, majd döntött az idei nemzetkö­zi szövetkezeti nap megyei ren­dezvényéről. Minden évben jú­lius első vasárnapja a nemzet­közi szövetkezeti nap, ez az idén július 4-e lesz. A megyei ünnepséget július 2-án délután Gyönkön tartják, a községi mű­velődési házban. A kisdiákok még javában gyűjtögetik az ismereteket az iskolapadokban, de a felnőttek már a nyári kikapcsolódásuk, pihenésük . lehetőségeit készítik elő. Sötét-völgy az idén hetedik alkalommal fogadja a szekszár­di, őcsényi, sióagárdi úttörő­ket, meg a vándortáborok részt­vevőit, szerte az országból az úttörőtábor. Most a Tolna megyei Festő és Lakáskarban­tartó Ipari Szövetkezet szak­emberei felújítják az úttörőtá­bor villamos hálózatát. Külön főkapcsolóval látják el vala­mennyi házikót. A munkát ha­marosan befejezik, s ezután jö­hetnek a vándortáborozók. Az első igazi, szekszárdi úttörőtá­bor (lakói pedig csak egy hó­nap múlva, június húszadikán érkeznek. A lakáskarbantartó szövetkezet szakemberei a tábor villamos hálózatát újítják fel

Next

/
Thumbnails
Contents