Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
Képújság il 1982. május 22. Győrfi Sándor kiállítása Mint már arról korábban hírt tudtunk, e hónap végéig tekinthető meg a szekszárdi múzeumban Győrfi Sándor karcagi szobrászművész kiállítása. A fiatal művész — gyermekkori indíttatásának megfelelően — különös szeretettel ábrázolja műveiben az ember évezredes társát és segítőjét, a lovat. E témájú szobrai a kecses mozgás vagy éppen az egymásnak feszülő energiák bronzba álmodott kifejezői. Győrfi Sándor Magyarországon talán elsőként elevenítette fel a csaknem feledésbe ment, szinte csak a szakirodalomból ismeretes viaszveszejtéses öntési technikát. Szakmai biztonságát mi sem példázza jobban, mint hogy szobrainak egy része a csak egyszeri öntést lehetővé tevő samottnegatívos öntéssel készül, melynél az ismétlés lehetősége kizárt, rontás esetén az egész mintázást újra kell kezdenie a művésznek. S hogy a technikai biztonság számára nem végcél, csupán eszköz művészi céljainak megvalósításához, azt bizonyítja az elnyert Derkovits-ösztöndíj, a Szolnok megyei Tanács művészeti díja, valamint a Hatvanban, Balassagyarmaton és szülővárosában, Karcagon felállított, illetve rövidesen felállításra kerülő köztéri szobrai. Utóbbit - a Ménesek emlékére című alkotást - szekszárdi kiállításán is megtekinthetik az érdeklődők. DR. GAAL ATTILA Töredék Játszó lovak Csikó Tavasz Fiatal jugoszláv képzőművészek Kiállttáa a Szépművészeti Múzeumban Huszonöt év után találkozhat ismét a közönség Jakab István László képeivel. A kiállításnak a Néprajzi Múzeum ad otthont, s a színhely megválasztása ez esetben egyértelműen utal a látogató elé kerülő anyag témájára. A festő néprajzi tárgyú képeit mutatja be. A két világháború között a bányászok festőjeként ismert Jakab István László a hadifogságból hazatérve került közelebbi kapcsolatba a népi építészettel. Az Iparterv Vállalat mérnökeként járta az országot, s eközben fedezte fel azt a témát, ami az elmúlt három és fél évtized alatt munkáját meghatározta, s a háború előttihez képçst más irányba terelte.- Csodálatos lendülettel kezdtünk az ország újjáépítéséhez, szinte napról napra szépült a város, falu - mondja a most hetvennégy éves festő. — Ezzel együtt rohamosan pusztulásnak indult népi építészetünk. A parasztházakat jellegtelen, torz épületekké alakították át, vagy egyszerűen lebontották, és helyére újat építettek. Ezt látva határoztam el, hogy lerajzolom vagy megfestem a népi építészet jellegzetes darabjait, akvarell technikával. Határozott vonalak és visszafogott színek - mind a mai napig ezzel dolgozom. A három évtized alatt több mint százötven vízfestményt készített. Eljutott a határainkon kívül lévő magyarlakta területekre is, majd hazaérkezve tájegységek szerint rendszerezte képeit. Ebből az anyagból rendezték a kiállítást.- Miért váratott magára huszonöt évet ez a nap?- Csendben, visszavonultan festegettem, megnyugtatott az a tudat, hogy megőrzőm a magyar népi építészet emlékeit. Még akkor is, ha csak kevesen tudnak arról, hogy festek. Fatornyos templomok, haranglábak, malmok, érczúzók, utcarészletek — a magyar táj jellegzetességei láthatók a képeken. A kiállítás a jövő héten zárul. KOVÁCS ZOLTÁN A Szépművészeti Múzeumban bemutatkozó nyolcvan alkotó valóban fiatal. Legidősebbjük sincs negyvenéves. De sokan vannak a huszonévesek, akik alighogy elvégezték a főiskolát. Vannak köztük rangos elismerések, díjak birtokosai és vannak kevésbé ismertek, olyanok, akik először szerepelnek külföldi bemutatón. Olajjal, kollázzsal, dróttal, ragasztással, vegyes tehcniká- val dolgozó festők, márványt, bronzot, fát faragó, üveget agyagot formáló szobrászok. Munkáikban, stílusok keverednek, sok a szürrealista és a realizmushoz közeledő, figuratív ábrázolás festészetükben. Szembetűnő, hogy ezek a fiatal jugoszláv művészek — az Európa-szerte elterjedő új stílus szellemében — mintha felhagytak volna az absztrakt kifejezési móddal, s jobban köPetar Barisic: Virág és gyümölcs zelednek a tárgyilagoshoz, a valósághoz. Legyen bár kiindulási pontjuk a realitás, vagy akár a szürrealizmus. Szívesen közli'k mondanivalójukat figuratív ábrázolási formában. Tematikájuk is emberközpontú — az ember és a természet viszonyát, konfliktusait ábrázol- já k el ős ze retette I. Szobrászotok erőteljes és kifejező. Egyikük-másikuk az elvont, asszociatív plasztikát műveli — „másokat a bálványszimbolika, a primitív szöbrök ihletnek meg vagy a forma- ritmus művészi problémái érdekelnek”. Kísérletezésük során a részletektől mentes elemi formákhoz jutnak el. A kiállítást rendező Boris Vizitin így vélekedik: „Néhányon a tárgyhoz, a témához ragaszkodnak, másokat viszont inkább a módszer és a technika köt le. Vannak, akiknek munkáiban már azonnal fölfedezhető a megformálás erőteljessége és valami eredetiség, melyhez még az ihlet ereje is járul". A fiatal jugoszláv képzőművészek tárlatán 101 művet állítottak ki. Darko SI avec: A nagy fiirdőző álma \
