Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 118. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. május 22., szombat. Békétienek ! — pereskedők Kié legyen a fél méter széles, egykori mezsgye? Zavar- ja-e a szomszédot, ha az ablakával szemben fél éjszaka ég a villany a tornácon? Bezárhatja-e a közös fürdőszoba ajtaját a társbérlő? Ki kötéles megcsináltatni a magánház csöpögő ereszcsatornáját, a tulajdonos vagy a bérlő? Sok hatóságnak — bíróságnak, tanácsnak, rendőrt szervnek — íktatókönyvéből százszámra lehetne hasonló apró ügyeket kimásolni. Köztük olyanokat is, amelyekben már döntöttek egyszer, kétszer vagy többször, de a megrögzött pereskedő — ha alulmaradt legutóbb — nem nyugszik meg semmilyen határozatban, ítéletben. Folytatja tovább, más címen, vagy máshová fordulva harcöl a maga vélt igazáért. Ami többnyire szinte nevetséges apróság. Csakhogy vannak emberek, akik örömüket lelik a békét- lenkedésben. Találkozunk velük jórtunkban-keltünkben. Ök azok. akik qz autóbuszon lábunkra lépnek, s még meg is játsszák a sértődöttet. Ők szólnak ránk, ha a boltban két- háromfélét akarunk vásárolni, s ha sorra kerülnek, fél órát is elvesznek a többi vásárló idejéből. Ők szórják szét a szemetet a lakóházban, s ők rohannak a lakóbizottsághoz, a házkezelőséghez, a népi ellenőrzéshez, s ki tudja még hová, ha — valaki más tesz hasonlót. I Vagyis: ők a pereskedők. Nekik feltétlenül igazuknak kell lenni. S ha mégsem úgy dönt a hatóság, ahová panaszkodni siettek, jobbik esetben kezdik elölről. Rosszabb esetben — nemrég volt rá példa — jelentéktelen b i rt ok vitái kát a másik ember élete, testi épsége árán, önhatalmúlag döntik el. Látszólag a maguk javára. Valójában: a társadalom kárára. Mi tagadás, vannak az ilyesminek hagyományai mifelénk. Már akkor sem volt újdonság, hogy „így beszélt a magyar ember: ha per, úgymond, hadd legyen per" — amikor, csaknem 130 éve, versben örökítette meg Arany János a fülemile- pereket. Szinte hihetetlen, mégis igaz, hogy bármennyit vá'l- j rázott az ország, a világ, a társadalom, a semmiségekért pereskedők népes tábora azóta sem csöndesedig. Sokszor olyasmikkel fordulnak hatóságokhoz, amiket könnyen el lehetne intézni békésen, négyszemközt, akár fehér asztal mellett is. Csupán kezdeményezni kellene egyik I vagy másik félnek, kezet nyújtani, néhány barátságos szót szólni — sa másik talán mindjárt hajlandó volna a békü- lésre, egyezkedésre. De a jó szó helyett inkább — „hadd legyen per”. A perből pedig, akármilyen jelentéktelen ügyről van szó, mindjárt akta lesz, annak pedig az a természete, hogy vándorolni kezd, s közben egyre gyarapodik. A törvényesség megköveteli, hogy minden állampölgárnak bármilyen kis ügyével is lelkiismeretesen foglalkozzanak a hatóságok — s ez így van jól. Az már kevésbé, hogy ezzel a törvényadta lehetőséggel sokan és sokszor nemcsak éJne'k, hanem viszI szaélnek. Kötelezi a törvény a hivatalokat, hogy harminc napon belül válaszoljanak a hozzájuk érkezett panaszra, beadványra, levélre. Meg kell tehát indítani a hivatali gépezetet .— amely köztudomásúan nálunk csakúgy, mint bárhol a világon, sok pénzébe kerül az államnak. A panaszt ki kell vizsgálni, a hivatal emberéi tehát elmennek a helyszínre, többnyire kétszer-háromszor is, amíg sikerül — például — tisztázn, hogy hol is húzódik az a fél méter mezsgye. Utána meg kell nézni az ingatlan-nyilvántartásban, újra meg újra beszélni a peres felekkel, szomszédokkal, szakértővel, mind- - erről jegyzőkönyvet készíteni, s végül határozatot hozni. Ám az ügynek még ezzel Sincs vége. Ha például tanácsi jogkörbe tartozik az ügy, s megszületik a határozat, az elmarasztalt fél fellebbez. S ha a magasabb fórum meglnt- csák nem ad neki igazat — mert nincs igaza —, bírósághoz fordul, majd ott is elmegy a másodfokig. S még azután is van lehetősége újrafelvételt kérni, törvényességi panaszszó! élni és kérni az ügyészség segítségét — a sort nagyon hosszan lehet folytatni, hiszen törvényesség van, s az nem- csők lehetővé teszi, de meg is követeli, hogy'minden ügy a törvény szelleme és betűje szerint intéződjék el. Köz>ben múlnak a hetek, hónapok, az évek. Sokszor megtörténik, hogy már az egyik vagy a másik pereskedőnek I csak a gyermekei folytatják a hivataltól hivatalhoz szaladgálást, olykor alig ismerve a dolog eredetét. Az egyetlen, vékony levélként elindított akta több kilósra hízott, pecsétek és aláírások tömege van az ügydarabokon, s még mindig nincs vége. Rengeteg munka fekszik benne, különböző beosztású hivatalnokok, bírák, jogászok foglalkoztak vele, a ráfordított költségek sokszorosan meghaladják azt az ösz- szeget, amiről eredetileg szó veit. „Természetesen” ez nem a pereskedők, hanem a társadalom kasszáját terheli. Nagy terhet jelent tehát pénzügyileg a sok fölösleges, öncélú pereskedés. Időt és energiái von el sokkal fontosabb ügyektől, olykor azért tárgyalnak, határoznak fontosabb dolgokban később — mert az apró „tyúkperekben" I is döntést kell hozni záros határidőn belül. „Fentről” aligha lehet elválasztani a notórius pereskedők ügyeit a valóban igazságukat, jogaikét kereső emberek alapos panaszaitól. Inkább a pereskedőknek kellene belátással lenniük, kétszer is meggondolniuk, hogy jelentéktelen dolgaikkal hatóságokat terheljenek-e. S talán az is meggondolandó: nem kéllene-e a notórius pereskedők- re_áthárítani — a törvényes kereteken bel'ü — a miattuk előálló, fölösleges kiadásokat. EGY ANGOLAI TÉSZTAGYARBAN (8. old.» KISKERTEK AZ NDK-BAN (8. old.) ÁLLJ MEG, PILLANAT! (8. old.) SZAMOVÁRBÓL ÍZLETESEBB (9. old.) EGY CSALÁD, EGY LAKAS (9. old.) IZEK, ILLATOK (10. old.) NÉPI ÉPÍTÉSZET — FESTMÉNYEKEN (11. old.) A VÍZ - KINCS (12. old.) Magyar-algériai gazdasági tárgyalások Pénteken Budapesten befejezte munkáját a magyar—algériai gazdasági és műszakitudományos vegyes bizottság hetedik üllése, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, illetve Brahim Brahimi vízügyi miniszter vezetett. A vegyes bizottság áttekintette a két ország között dinamikusan fejlődő árucsere-forgalom valamennyi területét és részletesen elemezte az elért eredményeket. Felvázolta mind a közeli, mind a távolabbi jövőre az ipari, a vízügyi, a mezőgazdasági, az egészségügyi, oktatásügyi, a két ország között megindult építési és műszaki-tudományos együttműködés bővítését célzó teendőket. A magyar építőipar Algéria Annaba tartományában 980, Guelma tartományában pedig 1700 lakás felépítésére, ugyanezeken a helyeken 3600 lakás tanulmánytervének elkészítésére szerződést írt alá. További 800 lakásra van folyamatban tanulmányterv készítése. A megbeszélések kiterjedtek a két ország közötti turizmus fejlesztési lehetőségeire is. Megállapodtak abban, hogy Budapest és Algír közötti légi összeköttetés létrehozására is tárgyalásokat kezdenek. A társelnökök pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a vegyes bizottsági tárgyalások eredményét összefoglaló jegyzőkönyvet. Az algériai miniszter szakértői kíséretében látogatást tett a gyáli Szabadság Termelőszövetkezetben és az Ikarus-gyárban. Fogadta a minisztert Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Megbeszéléseket folytatott Hetényi István pénzügy-, Púja Frigyes külügy-. Veress Péter külkereskedelmi, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. Juhász Ádám ipari államtitkárral, valamint Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével. Gustav Husák Moszkvába utazik Csehszlovák párt- és állami küldöttség utazik június elején a Szovjetunióba, hivatalos baráti látogatásra Gustav Husák- nak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének vezetésével — közölték pénteken Prágában. A küldöttség az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet minisztertanács meghívásának tesz eleget. LEFELÉ „ROBBANÓ” OLAJAR (2. old.) GAZDASÁGPOLITIKAI MUNKA A GEMENCI ERDÉSZETEKBEN (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) TOROK LÁSZLÓ, A „TŰZI EMBER” (4. old.) A VAROS MEGNYUGODVA FOGADTA A HIRT (4. old.) Ml VAN A „TISZTHELYETTESEKKEL"? (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) AZ AGYTERiTŐGYÁRTÓL A BÚTOkiSALÁDOKIG (7. old.) FRANCIA HELIKOPTEREK (12. old.)SIKERES SPORTNAP SZEKSZÁRDON (14. old.) KETTŐS FORDULÓ — VENDÉGGYŐZELMEKKEL (14. old.) A Dalmandi Állami Gazdaság csurgópusztai állattenyésztési telepére a közeli Kurd községből a gazdaság autóbusza szállítja haza az óvodásokat és az iskolásokat. Az ott lakók mindennapi életéről szól képriport lapunk 5. oldalán.
