Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

1982. május 20. rtËPÜJSÂG 5 A közművelődés kérdései Németóra a könyvtárban Folytatni kell a közös tanácskozásokat! Péntek, könyvtári szünnap a legtöbb helyen. De csak az olvasók számára az. A könyvtárosok rendszerint ezen az újabban utolsó heti mun­kanapon tartják szakmai ta­nácskozásaikat. Május 14-én délután Bonyhádon is ez tör­tént. Ami rendhagyó volt a soros eseményben, azt ne­vezhetjük korszaknyitónak is. Első alkalommal jöttek ösz- sze a nemzetiségi könyvtáro­sok és a német nyelvet ok­tató pedagógusok, hogy tá­jékozódjanak egymás - mű­velődéspolitikánk szerint na­gyon is összefüggő - mun­kájáról, hogy saját tevé­kenységüket is könnyítendő feltárják az együttműködés lehetőségeit, majd éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Tömören szólva : építsenek egymás módszereiben eltérő, de céljaiban azonos munká­jára. Péntek és délután ... Egye­sek szerint ,,ez már víkendidő”. A megjelentek számát tekintve szerencsére nem érzékelhettük, hogy a könyvtárosok és peda­gógusok köre is bevezette a négy és félnapos munkahetet. A szakmai érdeklődés csaknem mindenkit elhozott Bonyhádra, aki meghívót kapott a rende­zőktől. Hogy a többséget könyvtárosok képviselték, ter­mészetes dolog. Az úgyszintén, hogy a Hazafias Népfront Bony- hád városi és városkörnyéki Bi­zottsága is részt kért a tanács­kozás rendezői tisztéből. Me­gyénk német nemzetiségű la­kosságának zöme Bonyhádon és környékén él. így, az anyanyel­vi kultúra ápolásának kérdései itt akárhányszor élénkebb visszhangot váltanak ki. Nincs szándékomban foglal­kozni a megítélésem szerint rendkívül okos tanácskozás protokolláris részével. A meg­jelentek se az ilyenkor szoká­sos tiszteletkörök miatt jöttek el, s hallgatták meg az elő­adók 30—35 perces előadásait. Nemzetiségi politikánk és kul­turális feladataink címmel Lo­vas Henrik, a megyei könyvtár igazgatója tartott előadást, majd G. Lengyel Éva, a megyei könyvtár munkatársa tájékoz­tatta a tanácskozás résztvevőit a nemzetiségi könyvellátás helyzetéről. Végül Kertész Gyu­la beszélt az Állami Gorkij Könyvtár nemzetiségi könyvtár­ügyünkben betöltött szerepéről. Mindhárom előadás fontos volt a maga nemében, amire azon­ban a legtürelmetlenebben vártunk, a hallottak alapján nem indult meg a várt eszme­csere. Mi tagadás, ez csalódást okozott és mint kiderítettem, nemcsak a jelenlévő újságírók­nak.- Talán majd a második ha­sonló tanácskozáson megnyíl­nak a szívek, hiszen bőven van miről beszélni!- Nem az a baj, hogy az el­hangzottakat direktívákként hallgatták a jelenlévők?- Nem hiszem. S annak a nyelvtanárnák lett igaza, aki ezt monlta, mert a rendezvény végén megszólalta- tottak érdekesnek és értékes­nek minősítették a nemzetiségi könyvtárosok és nyelvtanitok el­ső megyei értekezletét. Azt hangsúlyozva, ami nem túlzás: a flottul zajló tanácskozásra Wagner Anna szakfelügyelő be­mutató foglalkozása tette fel a koronát. S akkor, amikor bevo­nult a könyvtárba - rendhagyó németórára — a Bonyhádi I. sz. Általános Iskolában tanító Wag­ner Anna 15 fős nemzetiségi szakraja. A raj tagjai VI.-tói Vili. osztályosok. Közülük né­gyen ismerőseink a 1981. évi váraljai olvasótáborból. A gyerekek a szereplés izgal­mának legcsekélyebb jele nél­kül foglalták el helyüket a csak német nyelvű könyvek testes polcának tövében, s máris megkezdődött a lendületéből, érdekességéből befejezésig mit sem veszítő németóra. Magya­rul egy pisszenés se hangzott el, legfeljebb a hallgatóság so­raiban, hiszen voltak itt bőven, akik tolmácsolásra szorultak. A gyerekek pillanatok alatt derí­tették föl Wagner Anna kérdé­seire, hogy milyen könyvek fog­lalnak helyet a polcon és me­lyik mire használható? Az al­kalomra lexikonok, regények, tankönyvek, dalos- és mese­könyvek sorakoztak kivételesen egymás mellé. S e rendbontás­ra céllal került sor. Kiemelve a glédából a lexikonokat, hogy használatukat bemutatva a gye­rekek frappáns Goethe-megem- lékezéssel lepjék meg a hall­gatóságot. Mit mondjak? Elragadó volt, s bizonyította, hogy nem min­dig jogos nyelvtanításunk prob­lémáival takarózni. A jól fel­készült tanár, lám tudja egyen­lő esélyekkel megszólaltatni a VI.-tál Vili. osztályosokat. Hogy ez egy válogatott tár­saság volt? Tény. Nyelvi szak­raj, amibe nyilván nem a leg­gyengébbek kérnek belépője­gyet. De, a tudás, ami e szakraj foglalkozásain építhető tovább, a német nyelvórákon alapozó­dott meg! Mellettem ült Koch Péter, a bonyhádi nemzetiségi klub ve­zetője, aki arcán széles mo­sollyal ismerte föl azokat a Goethe-verseket és dalokat, amelyeket még gyerekkorában tanult.- Ugye szépen mondják? Bizony szépen mondták, s nem véletlen, hogy egy peda­gógusból lett könyvtáros, Bella Margit könyvtárigazgató mon­dott lelkesülten köszönetét a bemutató tanításért Wagner Annának, akinek sokan gratu­láltak ezután. Többek között Boda Keresztély tanár úr, aki nyugdíjasként is tanít németet és jó gazdája a nemzetiségi könyvtárnak a falujában. Nekem egyébként sok más mellett azért tetszett a be­mutató foglalkozás, mert az demonstrálta, hogy milyen pompás színtere lehet a né­metóra megtartásának is a könyvtár! Most pedig elkezdem várni a könyvtárosok és németet ta­nító pedagógusok második tanácskozását, mert szilárdan hiszem, hogy az már nem marad ez után az ismerkedés után eszmecsere nélkül. —László— Fotó : Szepesi. Döntött a Legfelsőbb Bíróság „ELTŰNT" BETÉTKÖNYVEK Amikor a férj özvegy apja kórházba került, fiának és me­nyének átadott húsz darab, összesen 670000 forintról szóló betétkönyvet, ékszereket és 30 ezer forint készpénzt. Felgyó­gyulása után, két hónappal'ké­sőbb, azonban csak az éksze­reket és a készpénzt kapta visz- sza hiánytalanul, négyszázezer forintot kitevő tíz betétkönyve hiányzott. A fiatalok azzal in­dokolták, hogy a betétkönyvek eltűntek. Az apa ezt nem volt hajlandó tudomásul venni és négyszázezer forint megfizeté­séért pert indított ellenük. Vég­ső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a há­zaspárt a peresített összeg meg­fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a Polgári Törvénykönyv értelmé­ben a letéteményes a rábízott dolgot megőrizni köteles. A házaspár azonban az átvett ér­tékeket nem tudta hiánytalanul visszaadni. Arra hivatkoztak, hogy lakásukban átalakítási munkálatok folytak és így a betétkönyvekhez más is hozzá­juthatott. — Ez a védekezés nem fo­gadható el — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A letéte­ményes arról is köteles gon­doskodni, hogy az őrizetében lévő dolgokhoz harmadik sze­mély ne férhessen hozzá. Ha pedig ez mégis megtörtént, azt jelenti: kötelezettségüket nem megfelelően teljesítették. A továbbiakban az ítélet rá­mutat arra, hogy a házaspár a négyszázezer forint hiányt le­vélben elismerte és kötelezte magát az összeg megfizetésére, de nyilatkozatukat két nap múl­va úgy vonták vissza, hogy ezt megindokolni nem tudták. Mind­ezek miatt a hiányzó összeget megfizetni tartoznak. A Legfel­sőbb Bíróság mindkét házas­társat kötelezte a visszatérítés­re, mert életközösségük idején, együttesen vállalták az értékek megőrzését, majd azt, hogy az összeget visszafizetik. SÚLYOS BALESET AZ ÜZLETBEN Súlyos baleset történt az egyik áfész üzletében. Egy sze­relő cementet vásárolt. Az ot­tani gyakorlatnak megfelelően, a cementes zsákokat a raktár­ból maga vitte kézikocsijára. Rakodás közben két méter ma­gasból fél mázsa súlyú cement esett a hátára. A szerencsétlen ember a földre rogyott és ek­kor két újabb zsák zuhant rá. Csaknem két hónapig kórház­ban ápolták. Sérülései követ­keztében mozgásképességét tel­jesen elvesztette, lábra állni nem tud, alsó testét nem érzi. Helyváltoztatásra csak úgy ké­pes, ha önhajtós karosszékbe ültetik, illetve onnan kiemelik. Mindezek miatt élete végéig ápolásra, gondozásra szorul. A szerelő az áfész ellen kár­térítési pert indított, amelyben egyebek között keresetvesztesé­gének, gondozási és ápolási költségeinek, a rokkantaknak való személygépkocsi ellenérté­kének és hatszázezer forint nem vagyoni kárának megfizetését kérte. Az ügyet végső fokon elbí­ráló Legfelsőbb Bíróság az áfészt hatszázezer forint, to­vábbá ötezer forint havi jára­dék megfizetésére kötelezte. A döntés további részében ki­mondta: a rokkantnak autó iránti igénye attól függ, tud-e ilyen járművet vezetni. A sze­relő okirattal igazolta, hogy szakértői bizottság megállapí­totta: Trabant Hycomat autó használatára alkalmas, de csak teljes kézi vezérlésű segédbe­rendezéssel és fejtámlával ve­zethet. Minden alkalommal kí­sérőre van szüksége. — A rokkantnak módot kell adni arra, hogy alkalmasságán túlmenőén, bebizonyíthassa: gépkocsivezetői ismeretekkel rendelkezik. Amennyiben az de­rülne ki, hogy igénye indokolt, úgy az áfészt az autó vételárá­nak megfizetésére kell kötelez­ni. Ha viszont vezetésre alkal­matlan, azt kell elbírálni, hogy a balesetből eredő testi fogya­tékossága a közlekedésben mi­lyen anyagi hátrányt jelent számára. Mindezek atabjáh a Legfel­sőbb Bíróság az~ ügyben első fokon eljárt megyei bíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára utasította. MIKOR ROSSZHISZEMŰ A FÉRJ? A házasság felbontásakor a bíróság a kiskorú gyermekéket az anyánál helyezte el és a fér­jet a lakás elhagyására köte­lezte azzal, hogy amennyiben nem távozik onnan, jogcím nél­küli jóhiszemű lakáshasználó­nak tekintendő, akinek elhelye­zéséről a lakásügyi hatóság — legalább komfort nélküli másik lakás biztosításával — köteles gondoskodni. Egyben kimond­ta: a férj a gyermekeket a bí­rói határozat ellenére jogtala­nul tartja magánál, ezért 15 nap alatt volt feleségének kö­teles őket kiadni. Az ítéletnek a férj elhelyezé­sére vonatkozó része ellen 'emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az első fo­kú döntést megváltoztatta, a férfit rosszhiszemű jogcím nél­küli lakáslhasználónak minősí­tette, aki elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A határozat indoklása sze­rint a házastársak életközössé­ge már évek óta válságba ke­rült. Ennek egyik oka volt, hogy a férj nem vette jó néven, ami­ért felesége szakmai tovább­képzésen vett részt, és alapta­lanul azzal gyanúsította: a tan­folyamon nem megfelelő a ma­gatartása. Házasságuk romlá­sának másik oka a férfi italozása és olyan nagyfokú durvasága, hogy az asszony többször a szomszédokhoz menekült előle. A családi konfliktusok egészsé­gi állapotára annyira hatottak, hogy végül kórházi kezelésre szorult. A bérlőtársi jogviszonynak bírói ítélettel történt megszün­tetése esetén a lakásban jog­cím nélkül bentmaradó volt házastárs akkor sem minősül minden esetben rosszhiszemű­nek, ha a házasság megrom­lásáért ő felelős. Ilyennek te­kintendő azonban akkor, ha van olyan többlet tényállás, ami o bérlőtársi jogviszony megszüntetését indokolja. A férj magatartása — a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint — ilyennek minősül. HAJDÚ ENDRE Pécsi nyári színház Rendhagyó tájékoztató - változatos programok Pontos számadatok nem tá­masztják ugyan alá, hogy mi­lyen sokan látogatunk a szom­szédos Baranya megyébe a különféle rangos kulturális ren­dezvényekre, színházi előadá­sokra, de köztudott, hogy min­den évszaknak vannak vonzó pécsi eseményei — közülük ki­emelkedik a nyári színház ran­gos eseménysorozata — ezért megyénkből gyakorta ruccan­nak „át” munkahelyi kollektí­vák, brigádok, baráti társasá­gok, családok Pécsre. Egyebek között a táncművészet hívei a pécsi nyári színházba. Ennek a színháznak 1982. évi program- / jóról tartott nemrég rendhagyó sajtótájékoztatót a nyári szín­ház igazgatósága. Hogy miért volt a tájékoztató rendhagyó? Elsősorban azért, mert a szoká­sos ismertetők, beszélgetés mel­lett föllépnek azok a művészek, együttesek, akik a nyári prog­ramokban is szerepeltek. ízelí­tőt adtak a változatosnak ígér­kező produkciókból, amelyeket júliusban és augusztusban néz­hetünk meg Pécsett, illetve Vil­lányban. Az öt színhelyen zaj­ló előadások - a felvillantott részletekből ítélve — valószínű igen vonzóak, színvonalasak, szórakortatóak lesznek. Mindezek utón nézzük sorjá­ban, hogy milyen kínálattal várja az immár négy esztende­je sikerrel működő - társulat és színházi épület nélküli - szín­ház a közönséget. Mindenek­előtt meg kell említeni az elő­adások kezdési időpontját, amely minden alkalommal — kivéve a villányi szoborpark A fából faragott királyfi - a Pécsi Balett előadásában — nagy sikert aratott tavaly nyáron délelőtt 11 óráját - este kilenc, amely már önmagában is meg­határoz egy bizonyos hangula­tot. Az elmúlt nyáron Bartók- esttel kezdett a színház, idén pedig mi sem természetesebb, mint az, hogy Kodály Balett­estje kerül a színre először, mégpedig a szabadtéri tánc­színen, július 3-án. E helyszínnél maradva kiemelésre érdemes a július 5-6-i este, amikor a rennes-i (francia) balett mutat­kozik be. Őket követi 7-én a guineai népi együttes műsora. A klasszikus balett kedvelőinek pedig bizonyára szép élmény­ben lesz részük a Bahcsiszeráji szökőkút előadásain — ugyan­csak júliusban: 9-én, 13-án, 15- én, 16-án és 17-én. A János vi­téz című daljátékot - Eck Imre rendezésében és Tóth Sándor koreográfiájában láthatjuk jú­lius 22-től - néhány nap kiha­gyással augusztus 1-ig. Augusz­tus 20-án ugyancsak a szabad­téri táncszínen lép fel a Festival do Brasil együttes. Szintén a Pécsi Balett szólis­táinak közreműködésével júli­usban négy előadásban kerül bemutatásra A Lót lányai című előadás a Barbakán bástyán. Ugyanitt nézhetjük meg a Cin- na című drámát július második felében: az Énekek éneke pe­dig július 18-19-én kerül szín­re. A Csontváry-múzeum udvara is helyet ad a nyári színház rendezvényeinek. Idén július 15., 17. és 19-én lesz ott előadás: a Bóbita '82. A tettyei játék­szín ad helyet a Népszínház Utcák és kitérők című előadá­sának, a Mecsek táncegyüttes műsorának, a vasasi művelő­dési ház pávaköre Fölszállott a páva című július 9-i produkció­jának. A Baranya Táncegyüttes Székely fonó című produkcióját négy este mutatják be július végén - ugyancsak a tettyei játékszínen. A villányi szoborpark lesz a színhelye a Pécsi Balett A re­zek című előadásának július 4- én, 11-én és 18-án.-vhm­Segít a szótár, csak ismerni kell a használatát... Munkábgn a szakraj - a „dirigens” Wagner Anna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents