Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-20 / 116. szám
1982. május 20. /tocna\ _ ‘iMËPÜJSÀG 3 A termőföld védelmében Beszélgetés Stefanovits Pál akadémikussal A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén joggal váltott ki nagy visszhangot az agrárszakosztály osztályülésén elhangzott előadás, amelynek címe A termőföld megismerése, használata és védeime volt. A témáról az előadás szerzőjével, Stefanovits Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk. — Professzor úr! Előadásában elmondta, hogy több mint négy évtizede foglalkozik a termőföld megismerésével... Menynyiben változtak azgta a vizsgálati módszerek? — Rendkívül sokat fejlődtek. Ma már például a kémiai nagyműszeres analitika segítségével a kis mennyiségben jelenlévő mikrotápelemek és mikroszeny- nyezők is pontosan kimutathatók, ezzel például új oldaláról ismerhetjük meg a termőföldet, és magyarázattal szolgálhatunk termékenysége növekedésére, vagy csökkenésére. A fizikai kémia és a kémia eszközeinek továbbfejlesztésével pedig többek között a talajban különböző erővel kötött víz kimutatására dolgoztunk ki új módszert, az úgynevezett pF-mérést. Nem mindegy ugyanis, honv a víz a talaj egyes részéiben miiven erővel kötődik és mihez. Van olyan kötöttségű forma is, amelyet holtvíznek nevezünk, és amely a növény szempontjából haszontalan, mert egyszerűen nem bírja leszakítani a talajról. De ugyanígy a különböző táp- eíemek esetében is azt vizsgáljuk, hogy az'ok mennyire kötődnek a talajhoz. Ugyancsak modern módszerrel, például röntgen-diffrakcióval, valamint termikus elemzéssel vizsgáljuk a talajok agyagásványkészleteit, így például a csernozjómok (féketeföldek) iilitesedéséről is közelebbi képet adunk. — Mi az az illitesedés? — Az agyag ásványrács- szerkezetébe a kálium képes beépülni, ugyanígy az ammó- níumionók is. Ha ez sikerül, az jó, mert a növényzet ilyen formában könyebben tudja hasznosítani. Ha viszont ez a beépülés nem jön létre, és a talaj „elnyeli” például a kálium- műtrágyát, akkor teljesen felesleges azt nagy mennyiségben az adott talajba juttatni, úgy sincsen eredménye. A kálium- mennyiség meghatározására légi felvételeket is lehet alkalmazni. Ugyanis a káliumnak van egy izotópja, amely a természetben is előfordul, és sugároz. Ennek sugárzása repülőgépről felfogható. 15 és 30 éves légi felvételeket vetünk össze a maiakkal, és ezek révén az erózió előrehaladása is megállapítható. Mi több, újabban az űrkutatást, az űr- szerkezetekről készített felvételeket is felhasználjuk a talajerózió elleni küzdelemben. — Úgy tudom, a professzor úr nagy részt vállal az űrkutatás gyakorlati hasznosítására irányuló munkából. De hogy a szó szoros értelmében a földön maradjunk, érdekes megállapításokat tett előadásában a termőföld szükségtelen tömörö- déséről is. — A fogatos művelésről áttértünk a gépi művelésre, a kézi aratásról a gépi betakarításra, a fogatos szállításról a gépi szállításra. És már ez is, önmagában, olyan változásokat idéz elő, amelyek a gépek súlya miatt a talaj tömörödésé- hez vezetnék, ami annak termőképességét csökkenti. Ráadásul sokszor a nagy tengelynyomású gépek teljesen feleslegesen is járnak a földeken, és ez, hogyha ráadásul még nedves is a talaj, olyan tömö- rödést okoz, amelynek káros hatásait még szántással és bo- ronálással sem lehet, csak évek múlva helyrehozni. Egy példa: ha a traktoros gondol egyet, és a földút helyett toronyiránt elindul haza a termőföldön át gépével, az, ha csak egyszer tenné, akkor sem hasznos. De ha sűrűn ismétlődve megteszi több traktoros és ugyanott, akkor feltétlenül romlik a termőképesség, mégpedig annak ellenére, hogy a gazdaságban mindent megtettek a talajerő védelmében... — Hogyan lehet javítani az elsavanyodott talajokat? — A felhasznált mûtrâçjÇàk mennyisége jelentősen megnőtt. Ennek mértékében a talajok nagy része elsavanyodott. A meszezéses talajjavítás üteme viszont nem növekedett ezzel arányosan. A talaj megnövekedett savanyúsága viszont megváltoztatta számos elem oldhatóságát, így a szántott réteg könnyen oldható vas- és mangántartalma tízszeres, sőt, egyes esetekben hússzoros az eredeti állapothoz viszonyítva. Jelentős segítség lenne a föld- tudományok részéről olyan me- szezőa nyög-lelőhelyek felkutatása, amelyek révén a kitermelt anyag kisebb távolságról lenne szállítható a talajjavítás helyére, csökkentve ezzel annak költségeit. Bizonyos kohászati melléktermékek is alkalmasak a savanyú talajok javítására, és ezzel egyszerre lehet a mező- gazdaság mellett a környezet- védelem területén is előrelépni. — Gyakran említik manapság a műtrágyázás, és a talaj■'viz, valamint ezen keresztül az ivóvíz fokozódó szennyezettségének összefüggéseit. Az ön álláspontja szerint a talajhoz és a növényhez alkalmazkodó műtrágyaadagok csak akkor juthatnak le a talajvízig, ha a műtrágyázás folyamán megsértik a technológiai fegyelmet. Hogyan érti ezt? — Terjed a műtrágyázásban is az úgynevezett „könyvelői szemlélet". Tudniillik a műtrágyagyár egész évben termel, folyamatosan, de a mezőgazdasági üzem pénze év végén elfogy. Megvenni nem tudja a műtrágyát. A gyár meg nem tudja hol tárolni. Kiadja hát bértárolásra a mezőgazdasági üzemnek, még fizet is érte. Csak éppen az üzem január elsejéig nem használhatja azt fel. Januártól már új költségvetési év kezdődik; van pénz. Most már sürgőssé válik a tárolt műtrágya kiszórása, részben, mert hatását veszti a gazdaság udvarán álltában, részben meg, mert most éppen amúgy sincs semmi dolga a gépeknek. Igaz, ősszel sem volt, a munkák befejezése után, de akkor pénzügyi okokból még nem volt szabad felhasználni a műtrágyát... Hát gyerünk, kiszórjuk, januárban, februárban, a fagyott talajra. Az meg nem tudja befogadni — így bemosódik róla a felszíni vizekbe meg a talajvizekbe... — Beszélt még az osztályülésen a növényvédő szerek használatáról, az eróiió elleni védekezésről, és egy sor más, fontos -témáról is, amely utal arra, hogy a termőföld védelme mennyire összetett feladat... — A termőföld megóvása és jobb használata olyan feladatkör, amely interdiszciplináris, azaz több tudományágat is érint egyszerre, és az ezért viselt sokoldalú felelősség mindannyiunkat terhel, akik hazánk termőföldjét értéknek tekintik, és ennek megóvása érdekében hajlandók megtenni mindazt, amire tudásuk és munkakörük lehetőséget -ad. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Tanácsülés Pakson A Paks városi Tanács sok közérdekű témáról tárgyalt legutóbbi tanácsülésén. A szokásos állandó témák — például: jelentés a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról — után megvitatták a tanácstagok az elmúlt év költségvetési és fejlesztési alaptervének végrehajtását, a város egészségügyi helyzetét, a fejlesztési feladatokat. A tanácsülés határozata kimondja, hogy az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése érdekében gondoskodni kell az atomerőmű lakótelepén létesített rendelő átszervezéséről, az üzemi fektető áttelepítésével ki kell alakítani önálló gyermekkörzetet, reumatológiai és fiziko(TUDÓSITÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén dr. Bitter Vilma városi főorvos számolt be az egészségügyi szakigazgatási szerv ügyrendi föladatainak ellátásáról, mely kiterjedt az osztály irányító, szervező, ellenőrző és hatósági tevékenységére, valamint a városkörnyéki községekben jelentkező egészségügyi szakigazgatási terápiái rendelőt, valamint önálló iskolafogászatot. Szorgalmazni kell továbbá a lakótelepi 120 személyes bölcsőde beruházását, mielőbbi megépítését, a bölcsődei ellátás elégtelenségének megszüntetésére. Tanácshatározatok módosításával több helyen feloldja a városi tanács az építési tilalmat. Viszont tilalmat rendel el a tanács a haszonállattartásra mindazokon a helyeken, városrészeken, ahol egészségügyi vagy építési rendelkezések alapján nem tartható sertés, tehén vagy más jószág. A lista hosz- szú. Jóváhagyta a tanácsülés az idei évre vonatkozó járda- építési tervet is. feladatok ellátására. A beszámolóhoz közös tájékoztatót terjesztettek elő az érdekelt bizottságok. Ezután Böröczné dr. Zolotnoky Erzsébet, a munkaügyi döntőbizottság elnöke a városban működő döntőbizottság hároméves tevékenységéről tartott tájékoztatót. A testület még megtárgyalta és elfogadta A dombóvári tüdőgondozó intézet működése és feladatai című előterjesztést is. M. E. Alkatrészgyártó kisiparosok Az idén alakult Agrotex Vállalat nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági gépalkatrészellátás javítására. A munkát az alkatrészhelyzet felmérésével kezdték; az eredmény nem túlságosan biztató, mivel több — mindenekelőtt külföldi eredetű - mezőgazdasági jármű és gép egyes cseredarabjaiból lényegesen többre lenne szükség. Az évente mintegy 7 milliárd forintos alkatrész-forgalmazás hozzávetőleg 100 ezer cikket érint. Ami hiányzik, lényegében csak töredéke ennek: ötezer alatt van a csak nehezen beszerezhető alkatrészek száma. Ám ezeknek több mint fele tartósan hiányzik a telepekről, az üzletekből. A külkereskedelmi joggal rendelkező Agrotex Vállalat a külföldi vállalatokkal, gyártókkal szoros kapcsolatot alakított ki és rendszeresen közli az alkatrészigényeket. Azokra a cikkekre, amelyekre nem sikerül gyártási fedezetet biztosítaniuk, itthon keresnek vállalkozót. A termelőszövetkezetek 30-40 gépipari melléküzemága foglalkozik a legkeresettebb és igen gyakran hiányzó cseredarabok előállításával. Az Idén a kisiparosok is bekapcsolódtak ebbe a programba. Vb-ülés Dombóváron Atom erőmű-építkezés Gyár lett a volt gépállomás m Gyors reagálás - Konfliktusok - Másodszakmák A nagyberuházás hátországa is van olyan fontos, mint maga a konkrét hely. Paks esetében különösen áll ez a megállapítás. Ilyen mennyiségű és minőségű anyagot előállítani, amit ide beépítenek, csak jól szervezett hátországgal lehet. Olyan kisegítő üzemekkel, amelyek gyorsan tudnak reagálni az igényekre, partnerei a szerelő vállalatoknak. Ilyen üzem lett — pár évi kemény munka árán — a Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei gyáregysége. Az üzem valamikor gépállomás volt majd a Mezőgép berkeiben dolgozott. Az új „anyavállalathoz” 1978. január 1-én kerültek. Hogy milyen lesz a „frigy”, azt annak idején csak találgatni lehetett, de igen sok kérdés merült fel, ami megoldhatatlannak látszott. Bírják-e a bölcskeiek szakmai tudással az új követelmények teljesítését? Mert az mindegy, hogy egy lakatos esztergagéphez gyárt valamit, vagy kombájnhoz. De az új iparág, az atomenergia, sokkal nagyobb követelményeket állított mindenki elé. A bő három év választ adott a kérdésekre. A bölcskei üzem gyár lett, jó gyár. got tenni. Ez emberileg is nehéz. A hegesztők még nem voltak igazán hegesztők, de a minőségellenőrök is bizonytalanok voltak, így helyenként szigorúbban nézték a kész munkát, mint kellene - mondja a főmérnök. Tegyük hozzá, hogy egy falusi üzemben mások az emberi kapcsolatok, mint egy több ezres vállalatnál. Hiszen Bölcskén is előfordul, hogy a munkaidő alatt egy vizsgálat után a MEO-s a szigorúságával „kivett" másnak a zsebéből pár száz forintot, mert a munka így kívánta. Délután pedig közösen ültették otthon a kertben a paprikát ... — Segítséget kaptak? — kérdezem az igazgatót. — Négy hegesztő jött Dunaújvárosból, ők segítettek, mára már „kiváltottuk" őket saját nevelésű emberrel. — Milyen hatással voltak ezek a „promt” megrendelések? — Kényszerből alkalmasak lettünk arra, hogy gyorsan végezzük el munkánkat. Az a véleményem - mondja a főmérnök -, hogy hosszú távon ez nem kifizetődő. Schuszter János büszkén mondja, hogy ö lakatos-hegesztő. Több szakmával rendelkezik. Ez „divat” itt Bölcskén. — Miért lett hegesztő? — Lakatosként 1973-ban helyezkedtem el az üzemben. Az átállással kapcsolatban jött a lehetőség, hogy kilenchónapos tanfolyam keretében új szakmát tanuljak. Ehhez kedv is volt, meg az utóbbi években a hegesztő szakma anyagilag jobban van dotálva, mint az eredeti szakmám. — Tehát fizetésben is van különbség? — Lakatosként 13,80 volt az órabérem, most 26,70 és erre még kapok csoportvezetői pótlékot is és természetesen, amikor hegesztek, akkor varratpénzt is. — Mi a különbség a három év előtti munka és a mai feladat között? — Akkor annyi cső volt, hogy nem győztük meghegeszteni, most meg nincs annyi cső, amennyit meg nem hegeszte- nénk. Egyszerűen arról van szó, hogy belejöttünk. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei gyáregysége az idei évben a beruházás mellett 72 millió forintos termelési tervet teljesít. Az év első négy hónapjában időarányosan teljesítették feladatukat. H. J.-G. K. Horváth József igazgatóval beszélgetünk. Régóta van már Bölcskén. Ismeri a gyár minden gondját, baját, azt hiszem, egykét ősz hajszálat is köszönhet a termékszerkezet-váltásnak, az atomos munkáknak. — Az év végére befejeződik az a beruházás, amelyhez 60 milliót épületre és 35 millió forintot gépi berendezésre kaptunk. Tehát ezzel meg tudjuk teremteni a korszerű gyártást. A beruházásban mi is részt veszünk. Dolgozóink tevékenyen részt vállaltak a kazánház építésében és a darupálya “szerelésében is — mondja az igazgató. A főmérnök, Pelez István is segítségünkre van. Tőle az évek során felgyűlt és később megoldott gondokról ' érdeklődtünk, hiszen azt senki sem gondolja, hogy egy ilyen nagyfokú változtatás minden gond nélkül telt el.- Nem - mondja a főmérnök. - Meg kellett győznünk mindenkit, magunkat is az itteni dolgokról. Van egy sajátos helyzet is. Közel vagyunk Paks- hoz. Tehát több a gyors megrendelés, az olyan feladat, amit már „tegnap” meg kellett volna csinálni. Nem emlékszem olyan munkára, amit úgy előkészíthettünk volna, mint az a nagykönyvben meg van írva. — Tehát gyorsan kellett reagálni? — Gyorsan, de közben meg kellett felelni a minőségi követelményeknek. Sőt. Olyan minőségvizsgáló csoportot kellett létrehozni, amelyről addig nem is sokat hallottunk. Gondolok itt a hegesztési varratok roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatára, meg a bizonylatolási kötelezettségek betartására.- Hegesztőjük sem volt?- Az első lépcsőben négy hegesztőnk szerezte meg a minősített fokozatot — de hiába volt meg a vizsga, minden második varrat selejt volt. Az idén az első félévben volt az első olyan munkánk, amikor minden vizsgálat azt mutatta, hogy jól dolgozunk. A második reaktorblokk biztonsági hűtővízrendszerének csöveit gyártottuk le kifogástalanul.- Annyit azért még hozzá kell fűzni — szól közbe Horváth József igazgató —, hogy ma már van 32 hegesztőnk és abból tizenhatan minősített vizsgával rendelkeznek.- Konfliktusok?- Elsősorban a termelő részleg és a MEO között volt. A hegesztők és még más szakmák is teljesítmény- és minőségi bérezésben vannak. A MEO pedig csak kiváló munkát engedhetett tovább. Sokszor kellett igazsáDecemberben lesz kész az új üzemcsarnok Paksra készül a cső Schuszter János lakatoshegesztő
