Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

2 Képújság 1982. május 19. Leniyid Brezsnyev beszéde a leszerelésről (Folytatás az 1. oldalról.) — Ha azonban megvizsgál­juk az Egyesült Államok elnö­ke által az ilyen csökkentésről kifejtett elképzelések lényegét, akkor sajnálatos módon arra a következtetésre kell jutni, hogy az amerikai álláspont mindenképpen egyoldalú. Egy­oldalú mindenekelőtt azért, mert az Egyesült Államok tel­jességgel ki akarja vonni a tárgyalásokból azokat a ha­dászati fegyverfajtákat, ame­lyeket jelenleg a legintenzívebb módon fejleszt. — Nem véletlen, hogy ma­gában az Egyesült Államokban is mértékadó személyiségek kijelentették: ez irreális, az élettől elszakadt, sőt, lehet, hogy csak egyszerűen nem őszinte álláspont. Ez a terv közvetlenül arra irányul, hogy kárt okozzon a Szovjetunió biztonságának, s ugyanakkor szabad ’kezet hagyjon Wa­shingtonnak a hadászati fegy­verzetek felhalmozása amerikai programjának megvalósításá­hoz. — Néhéz nem arra a követ­keztetés-e jutni, hogy az Egye­sült Államok elnöke által meg­hirdetett álláspont nem a meg­állapodás keresésére irányul; hanem arra, hogy biztosítsa a — Röviden szólva ehhez min­denekelőtt arra van szükség, hogy a tárgyalások céljául való­ban a hadászati fegyverzet kor­látozását és csökkentését tűz­zék ki, ne pedig azt, hogy azok takaróul szolgáljanak a fegy­verkezési hajsza folytatásához, a létrejött paritás megbontá­sához. —< Másodsorban arra van szükség, hogy a tárgyalá­sokat mindkét fél a másik jo­gos biztonsági érdekeinek szá- mításbavételével, az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elvének szigorúan megfelelő módon folytassa. .— Végül meg kell őrizni mindazt a pozitívu­mot, amit korábban elértünk. Már nagy, és korántsem feles- I leges munkát végeztünk el. Er­feltételeket Washingtonnak a Szovjetunióval szemben a ka­tonai fölény megszerzésére irá­nyuló 'kísérleteinek folytatásá­hoz. — Mire van szükség ahhoz, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek, és megállapodásihoz vezesse nek? leonyid Brezsnyev beszél a Komszomol kongresszusán. ről nem lenne szabad meg­feledkezni. — Meggyőződésünk, hogy csak ilyen megközelítés mel­lett lehet arra számítani, hogy a tárgyalásokon megállapodást érnek el a két fél hadászati fegyverzetének lényeges csök­kentését eredményező konkrét intézkedésekről. — Rendkívül fontos ugyan­akkor, hogy megbízható módon zárják el a hadászati fegyver­kezési verseny folytatásának minden csatornáját, minden formáját. Ez azt jelenti, hogy vagy meg kell tiltani, vagy a lehető legnagyobb mértékben, meghatározott keretek között kell korlátozni új típusú hadá­szati fegyverek létrehozását. — És van még egy javas­latunk. — Készek vagyunk egy olyan megállapodásra, hogy már most, a tárgyalások megindu­lásának pillanatában befa­gyasszák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati ren­deltetésű fegyvereit. Ez a be­fagyasztás a fegyverek számá­ra vonatkozna, és arra is, hogy maximális mértékben korlátoz­za azok korszerűsítését. — Feltétlenül szükség van arra is, hogy sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió ne tegyen olyan lépéseket, ame­lyek a hadászati helyzet stabi­litásának megbontását ered­ményezné. Az ilyen befagyasz­tás, ami önmagában is jelen­tős lépés, megkönnyítené egy­úttal azt is, hogy előrehalad­junk a hadászati fegyverzet gyökeres 'korlátozásához és csökkentéséhez. — Röviden szólva ez a mi álláspontunk a hadászati fegy­verzetek kérdésében — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. leonyid Brezsnyev szólt a kö­zepes hatótávolságú európai nukleáris rakétákról folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokról is, azzal kapcsolatiban, hogy Genf ben a napokban újítják fel a munkát. — A szovjet javaslatok erről a kérdésről ismeretesek. Amel­lett foglaltunk állást, hogy Európában számoljanak fel minden közepes hatótávolságú nukleáris eszközt. Nyuqaton er­re azt a kifogást hozták fel, hogy ez túlságosan messzeme­nő léoés lenne. Javasoltuk, hoav csökkentsük az ilyen esz­közöket eqyharmaddal — erre viszont azt mondják, hogy ez tülsáqosan is kevés. Nos hát, keressük meg akkor a közösen elfogadható nagyságot — mi készen állunk a nagyobb ará­nyú csökkentésre is, természe­tesen a kölcsönösség alapján. Az S25KP KB főtitkára beszé­de jelentős részében a Kom­szomol munkásságával, felada­taival foglalkozott. Tolmácsolta a kongresszusnak az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét, jókívánságait, méltatta azt a nagyszabású munkát, amelyet a komszomolisták az elmúlt év­tizedek során és napjainkban is az építés feladatainak munká­jában végeztek. Az elmúlt időszakban pár­tunk több olyan fontos határo­zatot hozott, amelyek megha­tározzák egész népgazdasá­gunk munkája, hatékonysága növelésének, a nép életfeltéte­lei további javításának útját. A közeli naípoíkban keiül sor az SZKP Központi Bizottságá­nak teljes ülésére, amelyen megvizsgálják és jóváhagyják majd az élelmiszer-program alapvető mutatóit — mondotta a többi köpött Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára kijelen­tette: a program megvalósítá­sában fontos szerep vár az if­júsági szervezet tagjaira. Java­solta a Komszomolna'k azt is, hogy a fiatalok segítség elő a kereskedelem és a szolgáltatá­sok munkájának megjavítását, amely ma még számos kívánni­valót hagy maga után. * A Komszomol Központi Bi­zottságának beszámolóját ked­den a kongresszuson Borisz Pasztúhov, a közoonti bizottsóq első titkára ismertette a kül­döttekkel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a komszomolisták, a szov­jet fiatalok egyhangúlag elfo­gadják és támogatják a Szov­jetunió Kommunista Pártjának bel- és külpolitikáját. A Kom­szomol az ország 135 nagy építkezése fölött vállalt védnök­séget. A szervezetnek jelenleg 41,7 millió tagja van. Több mint 2 millió a mérnökök és technikusok száma, csaknem 300 ezer a mezőgazdasági szak­embereké. A komszomolisták kétharmada közép-, illetve fel­sőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik., Az SZKP XXV. és XXVI. kongresszusa közötti időszak­ban az ifjúsági szervezet mint­egy 2 millió 300 ezer tagját ja­vasolta a pártba. A sikeres tárgyalások feltételei A brit birodalom „maradéka" Falkland! párhuzamok A középkorú nemzedék még jól emlékszik az iskolai föld­rajzatlaszokra amelyeken a brit gyarmatbirodalmat jelölő zöld szín uralkodott. Kanadától a távoli Ausztráliáig értek egykor Anglia külbirtökai. S ha mára le is tűntek a kolonializmus klasszikus napjai, érdemes át­tekinteni, hogy a Földön hol ta­lálunk még többé-kevésbé Naqy-Britanniától függő terü­leteket. Brit külbirtokok még ma is három világrészben vonnak, összesen több mint ötmillió lakossal, akiknek 96 százaléka azonban eqy helyen, Hong­kongban él. E legfontosabb brit koronagyarmat üqyét Pe­king — gazdasági érdekből — egyelőre nem bolygatja, busás hasznot húz belőle, de a múlt században Kínától „bérbe vett” félsziget sorsáról előbb vagy utóbb dönteni kell. A jelenlegi szerződés 1997-ben jár le. Néhány évvel ezelőtt nálunk jószerével aliq ismerték a Falk­land nevet. Nemigen tudtunk az Atlanti-óceán déli részén fekvő szigetekről, amelyek kö­rül azóta világpolitikai veszé­lyekkel terhes konfliktus alakult ki. A brit politikusok számára gond az egyetlen megmaradt európai függőség, Gibraltár is, amelyet Spanyolország követel magának. A Földközi-tenger nyugati bejáratát őrző „Szikla” sorsáról tervezett brit—spanyol tárgyalást éppen a Fánk land- válság miatt halasztották él jú­nius végéig. A megfigyelők sze­rint bizonyos, hogy a mostani krízis kimenetele Gibraltár ügyét mindenképpen érinti majd. Számos megfigyelő egye­nesen „fallklandi párhuzamról" beszél, utalva arra, hogy a spa­nyol katonai körökben vannak hívei a „Szikla” erőszakos visz- szafogkilósának. A maradék brit függőségek jó része már széles körű auto­nómiával rendelkezik. A brit kormányzó mellett általában helyi törvényhozás működik, maguk szabják meg pénznemü­ket, London azonban a had­ügyben, a belbiztonság ügyé­ben és külügyeikben dönt. Többségük. a nyugat-indiai (karib-tengeri) szigetvilágban található, mint a Turks és Cai­cos szigetek, Szent Kitts-Nevis, Montserrat és Anguilla, a Vir- gin-szigetek, és a Kajmán- szigetek. Az Atlanti-óceánban fekszenek még a Bermudák, va­lamint — Afrika és Dél-Ameri- ka között — a Szent Ilona szi­get, Napóleon száműzetésének helye. Ez utóbbihoz tartozik Ascension szigete, amelynek a mostani brit—argentin konflik­tusban stratégiai szerepe van. Innen szálltak fel azok a Vul­can típusú brit nehézbom'bá­zók, amelyek — a levegőben tankolva — támadást intéztek Port Stanley repülőterének ki-’ futópályái ellen, hogy megaka­dályozzák az argentin csapatok utánpótlását. Falklandhoz és a hírekből újabban szinten ismert Dél-Georgiáihoz tartoznak a Déli Sandwioh-szigetek. Sőt — s ez kevéssé köztudott —, e dél-atlanti tartozékok révén Anglia az Antarktisz egy jelen­tékeny cikkelyét is magának tekinti. Említsük még meg a teljesség kedvéért a csendes- óceáni Pitcairn-szigeteket, s az Indiai-óceán közepén fekvő Diego Gardát, amit az Egye­sült Államok az elmúlt évek­ben légi és haditengerészeti szupertámaszponttá épített ki. Végül brit fennhatóság alatt áll a Kelet-Malaysiába beéke­lődő Brunei! Tucatnyinál több protekturá- tuson, gyarmaton és társult ál­lamon lengeti tehát még a szél a brit lobogót, az Union Jacket. A gyarmattartás felett azonban visszavonhatatlanul eljárt az idő, s a történelem furcsa fin­tora, hogy London számára egyre inkább nehézséget okoz­nak külbirtökai. Hogy akkor miért ragaszkodik most mégis , foggal-körömmel a Falkland- szigete'klhez? Magyarázatul a környékén található dúsgazdag olajmező, az Antarktisz-jog, a stratégiai helyzet és talán — az évszázados birodalmi reflex szolgál. SZEGŐ GÁBOR Ilii ‘(Protektorat) Illill Tschagosinseln a. /AHERJK* ^ t . ^/Bermudas Gibraltar SÍI * Turks- ü. Caicosinseln Jungferninseln Caymaninselh*^£?Jj* Anguilla ^Montserrat;. St. Kitts u.Nevis Pitcairninsel Falkland­inselff Südgeorgien Ascension St. Helena« Tristan da Cunha »Siidsandwichinseln A müncheni Süddeutsche Zeitung térképe a brit birodalom maradék függőségeit mutatja Folytatódnak Genfben a szovjet-amerikai tárgyalások Paul Nitze, a szovjet—ame­rikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője kedden Genfbe érkezett. Az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozá­sáról folyó tárgyalásokat két­hónapos szünet után csütörtö­kön újítják fel a svájci konfe­renciavárosban. Nitze megérkezésekor a „tárgyalások előbbreviteléhez szükséges építő jellegű párbe­széd" fontosságát hangsúlyoz­ta. 'Nitze hasznosnak nevezte a tárgyalások kéthónapos szüne­tét, amely léhetővé tette Wa­shingtonnak, hogy konzultáljon NATO-beli szövetségeseivel. „(Ez idő alatt meg tudtuk fo­galmazni a tárgyalások új sza­kaszának jó megközelítését" — tette hozzá. A Julij Kvicinsz'kii vezette szovjet tárgyaló küldöttség ked­den ugyancsak Genfbe érke­zett. Falkland-vélság De Cuellar a tárgyalások gyorsítása mellett A Falkland- (Malvin-)szigetek miatt keletkezett konfliktus bé­kés rendezésére irányuló erőfe­szítések meggyorsítására sürget­te Nagy-Britanniát és Argentí­nát Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár aki hétfőn felújította tár­gyalásait a hadban álló felek képviselőivel. „Meggyőződésem, hogy az idő nem a béke szá­mára dolgozik” — idézik a hír­ügynökségek a főtitkár szavait. Nagy-Britannia és Argentína képviselőivel hétfőn folytatott tárgyalásairól egyébként annyit lehet tudni hogy mind brit, mind argentin részről beterjesztették a kormányok véglegesnek mon­dott álláspontját a válság tár­gyalásos rendezéséről. A hétfői nap folyamán egyéb­ként — Port Stanley ismételt ágyúzását leszámítva — újabb harci érintkezésről nem adtak ki Londonban híreket. Francois Mitterrand francia elnök hétfőn Londonban folya­matos szolidaritásáról biztosí­totta Margaret Thatchert. Hét­főn éjjel az EGK Luxemburgban tanácskozó külügyminiszterei azonban hosszas vonakodás -után a várt egy hónap helyett csak hét napra hosszabbították meg az Argentína ellen elren­delt kereskedelmi szankciókat. Brit források értékelése szerint ez a lépés határozott veresége volt a brit diplomáciának. A Szaljut űrállomás - mint űrrepülőtér Meruk József, az MTI hírma­gyarázója írja: Hétfő óta a világ tudomá­nyos közvéleménye a szovjet Szaljut-űrállomás újabb fontos tulajdonságaival is megismer­kedett: mesterséges égitestet indított onnan útjára Berezovoj és Lebegyev űrhajós. A Szaljut-űrállomások gya­korlatilag már eddig is föld­körüli pályán keringő űrrepülő­tér funkcióját töltötték be. Ele­inte egy kikötő, vagy dokkoló egyséq fogadhatta az érkező űrhajókat, majd a Szaljut—6 műszaki egységénél kialakított újabb „kikötő” révén már egy­szerre két Szojuz típusú űrhajót lehetett összekapcsolni az űr­állomással. Szovjet kozmikus szakértők több alkalommal utaltak arra, hogy a Szaljut típusú űrállo­mások sokoldalú hasznosítása magába foglalja a Földdel való rendszeres kapcsolattartást és a kozmikus eszközök közötti ösz- szeköttetés biztosítását is. Az Iszkra—2 szputnyik startja ar­ra utal, hogy a Szaljut-űrlabo- ratórium ezentúl műholdindító űrepülőtérként is funkcionál majd s miután az űrhajók meg­bízható dgjtkolása már megol­dódott, elképzelhető, hogy — megfelelő fogadó szerkezet se­gítségével — a műholdak is landolhassanak a Szaljutokon. PANORÁMA BUDAPEST Dobri Dzsurov hadsereg­tábornoknak, a Bolgár Népköz- társaság nemzetvédelmi minisz­terének meghívására Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter vezetésével kedden katonai küldöttség uta­zott hivatalos, baráti látogatás­ra a Bolgár Népköztársaságba. * Brahim Brahimi vízügyi mi­niszter vezetésével algériai de­legáció érkezett Budapestre a magyar—algériai gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság VII. ülésére. Az algériai miniszter kedden látogatást tett Púja Frigyes külügy-, Veress Péter kÿ Ike reskede Imi mi niszte mól, valamint Kovács Antalnál, az Országos Vízügyi Hivatal elnö­kénél. Szovjetunió, Vietnam és az Uk­rán SZSZK képviselője vett részt. A tanácskozást a barát­ság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. WASHINGTON George Bush amerikai alel- nök kedden „bátorítónak” ne­vezte azt, hogy a Szovjetunió kész a hadászati fegyverzetek csökkentéséről tárgyalni, amit — mint mondotta — „jelezni látszott Leonyid Brezsnyevnék a Komszomol konaresszusán el­hangzott beszéde”. Leonyid Brezsnyev beszédét a Luxemburgban tartózkodó Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter »óvatosan ítélte meg, de azt „alapjában pozi­tív” válasznak mondta a wa­shingtoni javaslatokra. BERLIN LUXEMBURG Az ENSZ-közgyűlés második, rendkívüli leszerelési ülésszaká­nak előkészítése jegyében hét­főn és kedden külügyminiszter- helyettesi szinten tanácskozást tartottak Berlinben a szocialis­ta országok képviselői. Az esz­mecserén a Belorussz SZSZK, Bulgária, Csehszlovákia, a Ko­reai NŐK, Kuba, Laosz, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Kedden délben Luxemburg­ban záróközlemény elfogadá­sával véget ért a NATO mi­niszteri tanácsának tavaszi ülésszaka, amely elsősorban az atlanti szövetség június 10-én Bonnban tartandó csúcstalál­kozójának előkészítésével fog­lalkozott. A külügyminiszterek elhatározták, hogy o következő tavaszi ülésszakot 1983 május­ban Párizsban tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents