Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 113. »ám. ARA: 1,40 Ft 1982.lmájus 16., vasárnap. EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) ÍGY KÖZLEKEDTÜNK (4. old.) KIKAPCSOLÓDÁS, VAGY RELAX (5. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (6. old.) „GYERMEKEKÉRT? BARMIT, SZÍVESEN!" (3. old.) BNV ’82 A piac, a vásár ősidők óta a kereskedők és a vevők ta­lálkozóhelye, ahol a kereslet és a kínálat törvényei könyör­telenül érvényesülnek. De mi van akkor, ha sok az eladó és kevés a vevő? Az árak mozgatásával — lefelé és fel­felé - lehet éppen manipu- v IáIni, de ha az sem hoz ered­ményt, nincs más hátra: ki kell várni a „jobb időket". A mai vásárokon sincs más­képp, egy-egy nemzetközi fórumon pedig még inkább kiéleződik a konkurrenciaharc. Különösen ezekben a szűkös esztendőkben, amikor keve­sen kívánnak beruházni és a vevők alapos válogatás után döntenek vásárlásaik felől. ‘'U Legfeljebb a módszerek kifi­nomultabbak, amelyekkel a piac élénkítésére törekednek. Tájékoztat, közvetít, dön­tésre késztet — hirdetik gaz­dasági szaklapjaink — a be­ruházási javak tavaszi szak­vására, a BNV’82. S a szer­vezők joggal bíznak abban, hogy a budapesti seregszem­le valóban sikeres nemzetkö­zi marketingfórummá válik az idén is. A vásárszervezők gondos előkészítését dicséri, hogy az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálták az ed­digi, lassan hagyományossá vált árucsoport-szerkezet, s azt a kormányzat aktuális gazdaságpolitikai koncepció­jához igazították. S bár ez­úttal is nyolc fő árucsoport­ban állítanak ki az iparválla­latok, az egyes ágak között nagy az arányeltolódás. Pél­dául az elektronikai fejlesz­tési programhoz is kapcsoló­dó híradástechnikai és mű­szeripari bemutatók iával nagyobb kiállítási területet ' kaptak, mint korábban, a ki- • állítok száma is számottevő­I en nőtt. Ugyanakkor a beru­házási jellegű, tehát tőkeigé­nyes ágazatok iránt — figye­lembe véve az anyagi lehe- ■■ tőségek szűkösségét — ki- • sebb az érdeklődés. Újszerű a Magvar Kereskedelmi Ka­mara bemutatkozása, hiszen felhívásukra vagy száz ipar- vállalat szövekezet, tsz-mel- léküzem és kisvállalkozó je­lentkezett — valamennyien vállalkoznának háttéripari feladatokra. Nem titkolják, sokat várnak ettől a keres­let-kínálat börzétől. Persze mindez csak a szer­vezés oldala. Hogy valóban marketingfórummá válik-e az idei BNV vagy sem, az már a kiállítókon múlik. A csaknem kilencszáz hazai résztvevő cseppet sem ked­vező feltételek között készül­hetett fel a vásárra, hiszen a fejlesztési lehetőségek, a gazdasági szabályozás kö­vetkeztében már eleve nehe­zítették a vállalatok fejlesz­tő, gyártmánymegújító mun­káját. A piac is egyre szi­gorúbb követelményeket tá­maszt a gyártókkal szemben, aminek csak következetes munkával, szorosabb válla- : lati együttműködéssel, belső kooperációval rugalmasság­gal, a szellemi tartalékok hasznosításával lehet megfe­lelni. Néhány új szerszám­gép, elektronikus műszer, jár­műrészegység minderre jó példa, legalábbis az eladók I szerint. Hogy valóiában mennyire lesznek sikeres gyártmányok később is, az s majd elválik. I „ »-e -o I Öt éyjnunkája a mérlegen Megyei IIT-kiililötlgyOlés Továbbra is a fejlődés szolgálatában C Dr. Kováts Jenő elnök köszönti a küldöttgyűlés résztvevőit szögezni újra és újra —, köz­Az újítók és feltalálók országos tanácskozása Az Építők Székházában-Tegnap délelőtt fél tízkor kezdődött Szekszárdon az MSZMP oktatási igazgatósága tanácstermében a TIT megyei szervezetének Vili. küldöttgyű­lése, annak a 88 küldöttnek a részvételével, akiket a megyei tanácskozást megelőző helyi, városi, járási küldöttértekezle­tek résztvevői delegáltak. A küldötteken és a TIT-tel együtt­működő szervezetek képviselőin kívül részt vett a megyei kül­döttgyűlésen dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titká­ra, István József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és dr. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének főigazgatója, a TIT or­szágos ügyvezető elnökségé­nek tagja. A küldöttgyűlés résztvevőit dr. Kováts Jenő elnök köszön­tötte, majd a résztvevők egy­perces felállással adóztak az előző küldöttgyűlés óta el­hunyt tagtársaik emlékének. Számvetést készíteni öt év munkájáról, kétségkívül ke­mény munka, a tegnapi ta­nácskozás mégsem nélkülözte az ünnepélyesség jegyeit, meg­tárgyalva az elnökség beszá­molóját és az ellenőrző bi- zottsóq jelentését. A TIT Tolna meqyei szerve­zete a VII. küldöttközgyűlés, 1977. óta eltelt időben nem kevesebbet vállalt, mint azt, hoqv ismeretterjesztő tevékeny­ségét nemcsak az igényekhez % hangolja, hanem szorosabb kapcsolatot alakít ki a gyakor­lattal. Ez nem is történhetett volna másként, hiszen a TIT munkájával hozzáiárulást vál­lalt az MSZMP XI. és XII. kongresszusa határozatainak meavplósításából. A megyénkben 765 tagot számláló Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat öt év alatt megtartott előadásainak és rendezvényeinek száma jóval meghaladja a tízezret, ami pe­dig a résztvevők számát illeti, megyénk lakossági lélekszá- mának sokszorosa élt a TIT által fölkínált képzési, önkép­zési lehetőségekkel. Csak 1981- ben 2388 alkalommal 110 732- en éltek ezzel, pallérozva vi­lágnézetüket, alakítva tudomá­nyos gondolkodásmódjukat, vagy kaptak segítséget a szo­cialista erkölcsről, a hazafiság- ról, az internacionalizmusról kialakult nézeteik elmélyítésé­hez. Voltak, akik a termelést közvetlen segítő szakmunkás- képzés során, voltak akik az általános műveltséget más formákban alapozó, vagy gya­rapító alkalmakkor találkoztak a TIT-tel, amit — nem árt le­művelődéspolitikánk motorjá­nak ismer el és mind egyönte­tűbben a közvélemény. Tehát mindazok, akikért az értelmi­ség javát tömörítő szervezet valóban dinamikusan fejlődő munkáját végzi. Mint azt a küldöttgyűlés résztvevői megállapították, a TIT megyei szervezetének is­meretterjesztő tevékenysége az elmúlt öt év során színesebbé, sokoldalúbbá vált, egyúttal mérhetőbbé is egyéni és kö­zösségi haszna. Rendkívül nagymértékű volt a tanfolyami ismeretterjesztés területén elért fejlődés. Míg a tanfolyami órák száma 1977-ben 2995 volt, az elmúlt évben, 1981-ben már 8841. A csaknem háromszoros növekedés egyaránt vonatko­zik a közismereti és a nyelv- tanfolyamokra. (Folytatás a 3. oldalon.) szombaton rendezték meg az ■újítók és feltalálók V. országos tanácskozását, ahol 600 küldött részvételével vitatták meg a mozgalom eredményeit, gond- íjait, a további fejlődés lehet­séges módozatait. A küldötte­ket a vállalatok, szövetkezetek, intézmények újítóinak, feltalá­lóinak tanácskozásán választot­ták, mégpedig az élenjárók kö­zül; a 600 küldött eddig együtt­véve csaknem tízezer hasznosí­tott újítással és 500 találmány­nyal gyarapította vállalatát, a népga zdaságot. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökihelyettese, ott voltak a minisztériumok, társadalmi szervezetek képvi­selői. A tanácskozást Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal el­nöke mondott előadói beszédet. Az Országos Találmányi Hi­vatal elnöke adatokkal illuszt­rálta az újító mozgalom' jelentős fejlődését: az V. ötéves terv­időszakban csaknem megkét­szereződött, 3,6 milliárd forint­ra emelkedett az újítások pénz­ben mért eredménye, az újí­tóknak 216 millió forintot fi­zettek ki, ami szintén csaknem duplája az előző ötéves terv­időszakiban kifizetett összegnek. Hasonló arányban nőtt a talál­mányok száma és értéke is: öt év alatt 16 milliárd forint hasz­not hoztak a feltalálók az or­szágnak, a találmányi díj pe­dig elérte az 1,1 milliárd fo­rintot. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az újítói és feltalálói mozgalomban rejlő lehetősége­ket most már kihasználná az ország. Ellenkezőleg: a moz­galomban a lehetségesnél jó­val kevesebben vesznek részt, sőt egyes területeken bizonyos megtorpanás, esetenként csök­kenés tapasztalható. A kínálko­zó léhetőségeket és a nehezítő tényezőket egyaránt sokolda­lúan megvitatták az országos tanácskozást megelőző több mint kétezer vállalati értekezle­ten, ahol csaknem tízezren fej­tették ki véleményüket, terjesz­tettek elő javaslatokat. Sók vállalatnál kifogásolták, hogy lassan intézik az ügyeket, elhúzódik a javaslatok szakvé­leményezése és elbírálása, na­gyon sok időt vesz igénybe hasznosításuk, s nem utolsósor­ban erkölcsi és anyagi elisme­résük. Jó néhány helyen a közgaz­dasági szabályozók továbbfej­lesztését szorgalmazták. Ezzel kapcsolatban az előadó egye­bek közt rámutatott, hogy az 1982-ben életbe lépett szabá­lyozómódosítás előbbrelépést jelent az újítóik és feltalálók érdekeltségi rendszerének fej­lesztésében is. Mind a vállalat, mind az egyén érdekeltebbé vált, mivel az újítási díjakat a jövőben a progresszív adómen­tes részesedési alapból fizet­hetik. A vállalati tanácskozásokon több olyan probléma is felme­rült, amelyeknek megoldása az újítási és találmányi jogszabá­lyok módosítását teszi szüksé­gessé. Több vállalatnál érte kritika az Országos Találmányi Hivatal munkáját is, sürgetve a szabadalmi eljárás gyorsítását Ennék nyémán az OTH azt ter­vezi, hogy a korszerű ügyviteli (Folytatás a 2. oldalon.) Lakásra, gyermekintézmények segítésére Kommunista szombat a TÁÉY-nél A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat legtöbb dolgo­zója tegnap kommunista szom­baton vett részt. Az önkéntes munkát a vállalaton belül vé­gezték, a szakmunkások és mű­szaki irányítók az üzemeikben, az irodaház dolgozói pedig külső munkahelyekre mentek, például betonozni. Fölkeres­tünk több üzemet a vállalati telephelyen. A panelgyártó üzemben teljes műszakot tar­tottak, alig hiányoztak a kol­lektívából és délutánra ugyan­ezt a helytállást várták, mint megtudtuk Andor László üzem­vezető-helyettestől. Tehát itt reggel fél hattól este 10 óráig dolgoztak, mint más hétközna­pokon. Az elemek kiszállítá­sa is folyamatos volt, sőt még nagyobb ütemű, mint máskor, Szekszárdra és Paksra. Szorgal­mas munkát láttunk máshol is, eredményes volt a kommunista szombat a tmk-ban, a lakatos­üzemben, az asztalos-, a vas­hajlítóüzemben, a betongyár­nál, a szállítóknál. A keresetet lakásalapképzésre és azon gyermekintézmények támogatá­sára fordítják, ahova a vállalat dolgozóinak gyermekei járnak. Fotó: Kapfinger András Hegesztik a panel vasszerkeze tét Rácsszerkezet vágása A sablon tisztítása A kész panel kiemelése

Next

/
Thumbnails
Contents