Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
1982. április 14. Képújság 3 Aparhanti Búzavirág Tsz Száz hektár szőlőt telepítenek Mindössze 8 hektáros szőlő- területtel rendelkezett eddig az aparhanti Búzavirág Termelő- szövetkezet, amely most 28 millió forint költséggel szőlőtelepítést végez. Az összesen 100 hektáros telepítés költségeit részben saját erőből, részben kölcsönből, részben állami támogatásból fedezik. Jelenleg 50 hektáron folynak a telepítési munkák, s a másik 50 hektárra ez év őszén, illetve a jövő év tavaszán kerül szőlő. Azt tervezik a tsz-ben, hogy mire termőre fordul az új telepítés, addigra szőlőfeldolgozót is létesítenek, s így nem a termést, hanem praktikusabb és gazdaságosabb módon már a mustot szállítják majd Sükösd- re, a termelési rendszergazda Hosszúhegyi Állami Gazdaságba. Egy hét múlva Négy szakkiállítás Kőbányán Egy hét múlva, április 20-án négy nemzetközi szakkiállítás nyílik a kőbányai vásárvárosban. A 6. Construma építőipari és klímatechnikai bemutatón 165 hazai kiállító és 13 ország 50 cége mutatja be újdonságait. A szervezők hét árucsoportot alakítottak ki - többet mint az előző kiállításokon -, ' s így szemléletesebbé válik az egyes témakörök, az építéskutatás, az építésiparosítás, az energiatakarékos építőanyaggyártás, a lakásépítés, a szakiipari munkák, a légtechnikai eszközök és az építésgépesítés anyaga. A bemutató idején is nyitva tart az állandó építőipari kiállítás. Az Autoservice '82 szakkiállítás jelentőségét növeli a rendkívül gyors ütemű hazai motorizáció. 15 év alatt az autóbuszállomány több mint háromszorosára, a tehergépkocsipark két és félszeresére, a személygépkocsiké pedig hétszeresére növekedett. Mind nagyobb szerepet kap az infrastruktúra fejlesztése, vaqvis a közút- és üzemanyagtöltő-hálózat, a szervizkapacitás bővítése és korszerűsítése. A hazai ipar is körülbelül 15 éve foglalkozik a javítóipar berendezéseinek, műszereinek gyártásával, s a most kiállító 34 iparvállalat és szövetkezet a legújabb fejlesztési eredményekről ad számot. Az első tömítéstechnikai kiállítással egy időben nemzetközi konferenciát is rendeznek Budapesten. A kiállításon hat magyar és 11 külföldi cég mutatkozik be, a konferencia előadásainak egyötödét hazai szakemberek tartják. A bemutatón láthatók majd a vegyipar nélkülözhetetlen gépelemei, az úgynevezett csúszógyűrüs tömítések, amelyeket az Április 4. Gépipari Művek világszínvonalon gyárt. A Taurus kooperációban előállított precíziós tömítőgyűrűket hoz a kiállításra. Az ugyancsak első innovációs kiállításon 30 magyar és 14 külföldi vállalat vesz részt. 50 olyan új terméket mutatnak be, amelyek hazánkban újdonságnak számítanak. Ez a kiállítás április 27-ig tart nyitva, a többi 23-ig. Búcsúzó állatfajták Az állattenyésztés számos új, korszerű fajtát vett köztenyésztésbe az elmúlt években. Ezek nagy biztonsággal helyettesítik a régieket, kiszorítva azokat a nagyüzemi állattelepekről, gyakran még a kevésbé igényes tartási körülményekkel rendelkező háztáji portákról is. A régiek között egész sor nagy hírű fajta van; jó részük még nem is olyan távoli időben a hús-, tej-, a tojás- és a gyapjútermelés „kiválósága" volt. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet — amely rendszeresen figyelemmel kíséri az állatfajok, -fajták teljesítményét — széles körű vizsgálatai azonban bebizonyították: néhány nagy hírű állatfajta ideje lejárt. Ennek megfelelően az illetékes tanács minősítésüket, illetve forgalomba hozatali engedélyüket visz- szavonta. A továbbiakban nem tartják köztermesztésben e fajtákat, helyettük az újakat ajánlják. A döntés nemcsak a régebbi fajták teljesítményei alapján született meg. Ezek ugyanis gyakran még mindig megfelelnek a kor követelményeinek, ám egyebek között a takarmányhasznosítás és az állati szervezet energiaforgalma alakul kedvezőtlenebbül az új fajtákhoz képest és végül is emiatt született meg a visszavonhatatlan határozat Visszavonták a sokáig nagy hírű Cornvall sertés „engedélyokiratát" és ugyanígy járt az övessertés is, amelyet a legutóbbi időkig a háztáji gazdálkodók részesítettek előnyben. Nem tenyésztik a továbbiakban a svéd, illetve az NDK-beli lapálysertést. Egész sor juhfajta került a „veszteség- listára”. Egyebek között például a sokáig gyapjútermeléséről híres aszkániai merinó fajta, amely hozzájárult a hazánkban honos fajták gyapjúhozamának fokozásához. Megtette magáét a Hampbshire- Down is, amely több mint tíz évet szolgált. Még ennél is többet a kaukázusi finomgyapjas fajta, amelyet a Szovjetunióból hoztak be a hazai gyapjúminőség javítására. Három további juhfajta mellett található a Tetra—B, a sokáig nagy teljesítményűnek számító húshibrid tyúk, továbbá egy qödöllői nemesítésű és egy külföldi eredetű tyúkfajta is. Az intézet a továbbiakban is figyelemmel kíséri a fajták teljesítményeinek alakulását és ennek megfelelően ad majd javaslatot újabb fajták meghonosítására, illetve a folyamatosan elavulók „visszahívására". A fásítás hónapfa Hazánk az erdőterületek arányát tekintve az európai országok között a gyengén erdősítettek közé tartozik, mivel területének csak mintegy egyhatodát boritja erdő, ez kereken 1,7 millió hektárt tesz ki. A leiszabadulás óta következetes országlásitó munka folyik, amelynek következtében az erdösitettség 12 százalékról 17,1 százalékra emelkedett. 1976—80 között mintegy 50 ezer hektár új erdőt telepitettünk. Az erdőtelepítési és fásítási munka időhöz kötött, csupán a tavasz kezdetétől a rügyiakadásig tartó néhány hét alkalmas rá. Ez az időszak általában március utolsó és április első két hete közé esik, ez tehát a fásítás hónapja. Az 1982. évi fásítási hónap keretében közel 150 millió csemete kerül a földbe. Ebből 90 millió darabot erdőfelújításokhoz, 60 millió darabot pedig az erdőtelepítésekhez és fásításokhoz használnak fel. Az erdősítési és fásítási munka országos jellegét tükrözi, hogy a leiszabadulás óta telepített 500 ezer hektár új erdő mintegy 40 százaléka állami szektor területén, 60 százaléka pedig mezőgazdasági termelőszövetkezetek területén valósult meg. A jövő nemzedékének, a most tanuló ifjúság szemléletének kialakítása és az erdő értékeinek, szépségének megismerése érdekében fontos szerep vár az iskolák által végzett fásításokra. 1981-ben indult az iskolaerdő (miniarborétum) akció, amelynek lényege, hogy minden iskola, ahol erre alkalmas terület biztosítható, alapítson egy, lehetőleg hazai fafajokból álló élőfa-gyűjteményt, vagy erdőt, amely évenként újabb területekkel bővíthető, s amelynek gondozását és fenntartását is az iskolák vállalják. A társadalmi fásítási akciók köre egyre szélesedik. A hagyományos belterületi fásításokon túl a települések közelében lévő kopárok erdősítésére, zöldövezeti fásításokra, ipartelepek, temetők, sportpályák és hulladéklerakó telepek fásítására kerül sor. Ismerni a helyi viszonyokat Start után fél évvel Kezdők a közigazgatásban ELŐTÖRTÉNET Ez az írás egy közel egy évvel ezelőtti riport folytatása. Tavaly júniusban az Államigazgatási Főiskola két végzős Tolna megyei hallgatója, Isztl Mária és Vágány István beszélt arról, mi vezette őket az államigazgatásba. Szó volt a főiskolai évekről, a tananyagról és mindarról, ami a főiskolai évek elteltével megismételhetetlen. A bizonyítás szándékával készültek arra a percre, amikor pályakezdőként foglalják el egy községi tanácson a végrehajtó bizottság titkári székét. Most régebbei írásunk egyik főszereplőjét kerestük meg. SZORGALMAS EMBEREK KÖZÖTT Vágány István, Györköny tanácsának újdonsült vb-titkára a kedvet ébresztő tavaszi napsütésben figyeli a tanácsháza előtti úon gyakorlatozó úttörőtűzoltókat. Beljebb, a szép épület falai még nem itták át az április« meleget, az irodákban fűtenek is. Először megismerkedünk a tanács dolgozóival, majd vendéglátónk invitálását elfogadva munkahelyétől alig néhány ugrásnyira lévő szolgálati lakásában telepszünk le. Ha egy vállalathoz új vezető kerül, a név után érdeklődéssel várják a munkatársak az embert is. Vajon milyen lesz? Vezetőnek csapnivaló és embernek jó? Netán, fordítva? Egyik sem? Kiváló minden területen? Találgatják. A székfoglalás ünnepélyes rítusát követő hónapok alatt a bizonytalanból bizonyosság lesz. A munka nem állhat meg, mindenki teszi a dolgát. Ha egy községbe az ismert tanácselnök mellé egy új, fiatal vezetőtárs kerül, akkor azt hiszem, hogy az már igencsak közügy. A tanácsi vezető elé állított követelményeket mindenki számon kéri tőle. Vágány István már három hónapja Györ- könyben dolgozott, amikor Budapesten átvette a diplomáját. A kávé kiforrt. Az öblös üvegpoharak néhány percig a feloldódás eszközei.- Mit tudott Györkönyről, mielőtt meglátta a kétnyelvű táblát?- Hogy szorgalmas emberek élnek itt - mondja a fekete hajú fiatalember. - Nyugodt és problémamentes falu.- Az utóbbi jelzők mit takarnak? Lehet a lakosságra számítanii. A főiskola utolsó évében határoztam el, hogy megismerem a községi közigazgatást. Érdekelt, hogy milyen a mai falu élete. Elsősorban szakmai okok miatt kértem, hogy községben kapjak állást.- Milyen érzésekkel lépett az első tanácsülésen a györkönyi- ek elé? Vágány István nem válaszol mindjárt. Morzsolja cigarettáját, vár.- Szorongtam. Folyton arra kellett gondolnom, hogy miként viszonyulnak hozzám majd az emberek. Befogadnak-e? Elfogadnak-e? Szorongásom abból is táplálkozott, hogy egy teljesen ismeretlen környezetben teljesen új munkahelyre, eddig ismeretlen munkakörbe kerültem. Pillanatnyilag még ott tartok, hogy tevékenységem szinte kimerül az adminisztrációban. Még nem jutottam el oda, hogy kifelé is adni tudjak. Sok mindent tanultunk a főiskolán, s ebből viszonylag keveset tudok itt hasznosítani. Nem kétlem. Vágány István, mint társai, igazgatásszervező diplomával indult útnak. Ez a megnevezés a közigazgatós modernizálásával, az ügymenetszervezéssel és egyebekkel kapcsolatos témákat takarja. Községi apparátusban mások a feladatok.- Sok mindent, 40-50 tantárgy joganyagát tanultuk. Talán éppen ezért nem tudtunk megfelelően elmélyülni mindegyikben. A biztonságot csak a gyakorlati munkával lehet megszerezni. Idekerülésem után voltak a tanácsi munkának olyan területei, amelyekben otthon voltam. Ahol nem, ott elővettem a jogszabályokat, a jegyzeteimet és tanultam. Sok segítséget kaptam a Paksi Járási Hivatal vezetőitől. Mondták, ha valamit tudni szeretnék, ott a telefon és kérdezzek.- Megteszi?- Igen. Gyakran van rá szükségem. NEHÉZ MEGSZOKNI A FALUT Egy apróka“ fekete kutya ugrik a lábamhoz. Megszagolja az öltözékemet, a lábamnál telepszik le. Vágány István az ablakon keresztül egy fóliasátorra néz. Orvos szomszédjával közösen a gazdái.- Borzasztó sokat kell még ahhoz tanulnom, hogy elégedett legyek önmagommal - mondja szinte önmagának - és elégedettek legyenek velem. Még nem vagyok eléggé tájékozott a falu életének történéseiben. Ezért van, hogy figyelek és hallgatok. Ahhoz, hogy érdemben is részt tudjak venni a falu életét érintő kérdések eldöntésében, ismerni kell a helyi módszereket, viszonyokat. Ezt teszem most. Kívülről nézve tán éppen emiatt tűnhetek visszahúzódónak, netán nagyképűnek. A vb-titkór városi élet után települt le Györkönyben a feleségével. ízlelgetik az ottani életet... — Sokat gondolkodtam. Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz megszokni a falut. Ez számomra egy teljesen új világ. — De hiszen Vágány István a községi közigazgatást akarta!- Most se akarok mást - gyújt rá ismét. - Csak a vártnál nehezebben akklimatizáló- dom. Egyik pedagógus barátomtól kérdeztük is, hogy menynyi idő kell hozzá. Ők háromnégy évet mondtak. Mii, alig fél éve vagyunk itt.IDŐ KELL Fél év csak indulási idő egy életpálya kibontakozásához.- Ha azt mondom, hogy jól érzem magam, akkor hazudom, Ha ennek az ellenkezőjét állítom, az se igaz. Ez átmeneti állapot. Három évig a szekszárdi Városi Tanácson azt tettem, amit mondtak. A főiskolán az volt a legnagyobb gondom, hogy mikor írunk zárthelyi dolgozatot. Most pedig belecsöppentem, belecsöppentünk az életbe. Dolgozom, hogy megfeleljek. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó; KAPFINGER ANDRÁS Szölőoszlop-lerakás az aparhanti határban „Évfolyamtársaim csodálkoztak" „Tudjam meg, milyen a községi élet" „Szükségem van a segítségre"
