Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
1982. április 10. "nËPÜJSÀG 11 A miskolci iskolák muzeális gyűjteménye Éppen fél évszázada, bogy gimnazistaként először tekinthettem szét a már akkor is több mint háromszázhetven esztendős múltat számláló könyvtár polcrengetegében. Az 1560-ban alapított ősi miskolci gimnázium könyvtára az intézettel volt egyidős. Áhítattal és tisztelettel léptünk be mindig oda. A könyvtár helyén most a Zrínyi Ilona Gimnázium tantermei vannak, a bibliotéka elköltözött a Felszabadítók útjára, egy régi iskolaépületbe. Kapujánál szerény tábla hirdeti: „Lévay József Könyvtár, a miskolci iskolák muzeális gyűjteménye". A második világháborúban a gimnáziumból hadikónház, majd átmeneti szállás lett, felszerelése meg könyvtára ide-oda kallódott, nagyrészt szét is hordták. Az 1937-es katalógus 34— 35 ezer kötetet említ, ezek jelentős része elhányódott, majd a háború után a megmentett anyag egy része átkerült a Sárospataki Nagykönyvtárba. Ma — a különböző vásárlásokkal együtt - mintegy 36 ezer kötet lehet a könyvtár állománya, amelyből közel húszezer a feldolgozott. Folyamatos munkával évi négyezer kötetet tudnak feldolgozni. Dr. Kis Józsefné, a könyvtár vezetője szívesen ismerteti meg az érdeklődő látogatóval a könyvtár kincseit. Többek között talán a legértékesebbet, amelyet ,,Miskolci Aldheim-tö- redék a Vili. századból" néven ismer a tudományos világ. A kézirattöredék a Justiniiani Institutionum Libri IV. című könyv kötésében rejtőzött. E könyv 1693-ban Jénában ielent meg. és 1847-ben ajándékozta a Református Gimnáziumnak Chyk Mihály, az iskola egykori tanulója, aki akkoriban Geszte- lyen volt iskolamester. Itt látható Alvinczi Péter Az Ürnak szent vacsoráiról való rövid intés című, 1622-ben Kassán kiadott könyvének egyetlen ismert példánya, Kecskeméti C. János ugyancsak 1622-ben Kassán nyomtatott, Pázmány Péter kalauzának tizenharmadik könyvére való Felelet című könyve egyetlen iismert példánya. Vagy A közel félezer esztendős ős- nyomtatvány, a Stuttgartban, 1488-ban készült Gaufredius Summája Egy 1622-ből való könyv, egyetlen ismert példány: Pázmány Péter kalauzának tizenharmadik könyvére való Felelet az ősnyomtatványok közül itt őrzik Gaufredius Summáját, amelyet 1488-ban Stuttgartban nyomtak, s az egyetlen ismert példány. De említhető egy múlt századi könyvminiatúra is: Petőfi versei. És persze még hosz- szan lehetne sorolni a kincseket. A könyvtárban ma is áhíta- tos csend van. Elsősorban a társadalomtudományokkal intenzívebben foglalkozók járnak ide. A pedagógia, a filozófia, az irodalomtörténet iránt érdeklődők, de sok orvos is, s újabban, mióta jogtudományi lintézet is van a miskolci egyetemen, a jogászok. Jönnek a kutatók az ország minden részéből. Legutóbb egy debreceni kutató egy régi kéziratos kötetben két, eddig ismeretlen Csokonai-verset fedezett fel. A Lévay József Könyvtár munkája természetszerűen valamifajta zártsággal jár. A feldolgozó munka eleve zárt, az olvasótermi böngészés, visszavonult tanulás is csendet igényel. Ami itt folyik, mégsem független, mégsem különálló a környezettől. Mint dr. Kis Józsefné mondja, a közeljövőben előadássorozatot terveznek az iskola és a könyvtár történetéből, terveik között több kiállítás is szerepel. Más épületben, más keretek között él az ősi könyvtár. Mégis ma is - mint kisgimnazista koromban - tisztelő áhítattal lépek be oda. A tudománynak és az egyetemes kultúrának a könyvtár polcain sorakozó kincsei iránti tisztelettel. BENEDEK MIKLÓS A siófoki szállodasor „A Balaton vidék — bájos menyasszony, ki _ vőlegényére vár, minden ponton új bájait tárj föl; mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk" — írta Jókai majd száz évvel ezelőtt. S a magyar tenger természeti szépségei, aranyló napnyugtái, nyugodt víztükre vagy haragos zöld hullámai, ezüstben játszó éjszakai csillogása, azóta is költők tollát, festők ecsetjét ragadtatta el. Ezren és ezren ültek partjain, siklottak kibontott vitorlással, élvezték a selymes, tiszta vizet, gyönyörködtek a csendes hullámzásban, vagy a vad vihar játékában — a legtöbben talán éppen Siófokon. Siófok már az őskorban lakott vidék volt. A római hódítás időszakában, Galerius császár a Sió torkolatánál zsilipet építtetett. Az első írásos adat Fűk néven említi Siófokot az 1055- ös évben. Tudjuk, hogy Árpádházi királyaink is szívesen töltötték idejüket Siófokon. A török hódítás idején hadikikötőként szerepelt a település, amelynek- védelmére erődítményt is emeltek. A Rákóczi- szabadságharcban is használták ezt a várat a kurucok védelmében. Dús lombú fákkal, parkkal, pirosra festett padokkal övezett sétány, szállodák és üdülők sora, gondozott strand, hajókikötő, szép Ívelésű móló — ilyen most Siófok 16 kilométeres Balaton-partja. S a városi rangra emelt település — mint üdülőhely, mint idegenforgalmi központ él a köztudatban. S nem is ok nélkül. Siófok a Balaton-part egyik legrégibb — több mint 100 éves — üdülőtelepe. „1861-ben épült meg a Nagykanizsa felé vezető vasútvonal, két évvel később a Sió-zsilip és a Sió medrének rendezésével, töltésének építésével szabályozták a Balaton addig igen magas és erősen változó vízszintjét, megteremtve ezzel a tóparti üdülőélet alapjait. Az akkor már igen népszerű Balatonfüredre a siófoki vasútállomásról hajón keltek át, ily módon Siófok üdülőhelyi fejlődésének megindulása részben Füredhez kapcsolódik. Hamarosan saját lábára állt az egykori mocsarak helyén kialakuló fürdőhely, 1878-ban Siófokon felépült az első nagyszabású fürdőház, az épület a víz fölött állott, és a szezon végén síneken lehetett bevontatni a szárazföldre. Az 1885-ös parcellázás után meggyorsult a fejlődés, a kiépített partvonal mögé parkot, platánsoros korzót telepítettek" — írja az útikönyv Siófok múltjáról. Századunkban gyorsan fejlődött a Balaton-parti üdülőhely. Parkokat telepítetek, üdülőket építettek. De máig tártó igazán nagyszabású fejlődés a felszabadulás után kezdődött meg. Csatornázással, a közművek fejlesztésével, az úthálózat kialakításával vetették meg a fürdővárossá válás alapjait. Vállalati és szakszervezeti üdülők sora települt ide, szállodasort telepítettek az Ezüst-parton, éttermek, szórakozóhelyek, üzletek nyíltak. És a jelen? A városiasodás, az idegenforgalom gondjai, s a nagyszabású tervek valóra váltásának örömei között zajló hétköznapok. Siófok a déli part legnépszerűbb üdülőhelye. Mert itt épült a legtöbb szakszervezeti és vállalati üdülő, mert közel a főváros, az M—7-es út még közelebb hozta, a jó vasúti közlekedés a déli, nyugati országrésszel kapcsolja, mert MŰVÉSZET nagy a strandja, sok a szállodája —, s mert Siófok nevét a külföldiek előtt is bizonyos nimbusz veszi körül. A jó ízek, a kellemes pihenések, fürdések, hajózások élménye, szinte zúdítja ide az idegeneket. Jó időben, egy-egy hét végén a húszezer állandó lakos mellett 40—60, o'ykor 80 ezer ember ellátásáról, szállásáról, ku1- turólt időtöltéséről kell gondoskodnia a városnak. S természetesen nem hanyagolhatják el az állandóan itt élő lakosság igényelt sem. A finom, szemcsés homok, a víz, a napsütés valóban vonzó a fürdőzők számára. (A finom siófoki homokot az itatóspapr elterjedése előtt porzónak használták. A XVIII. századi feljegyzések szerint a siófoki asszonyok gyűjtötték a homokot ilyen célra.) Rossz időben az evés-ivás örömein túl is nyújt programokat a város. Néhány régi épület régi hangulatokat idéz. Kálmán Imre, a világhírű operettszerző Siótok szülötte. A róla elnevezett sétányon emlékmúzeumot rendeztek be a művész tiszteletére. Jókai Mór éppen Siófokon töltötte élete utolsó nyarát. Zichy Mihály, a festő gyakran vendégeskedett abban a villában, amely ma bá- nyászüdulő. A Matróz csárda kertjében a kis szökőkutas vízmedence falán a balatoni vitorlázás története tanulmányozható. Látványos séta színtere" lehet a kikötő, amelyet mai formájában 1928—30-ban alakítottak ki. Az első siófoki kikötőt 1863-ban építették. A város egyik régi utcájában, közel a Sió-hídboz áll a Beszédes Józsefről, a reformkor neves mérnökéről elnevezett múzeum. Beszédes József Széchenyi István műszaki tanácsadójaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a Sárvíz, Sió, Balaton vízrendszerének szabályozása. A múzeum a Balaton múltját, élővilágát tárja az látogató elé. A hajózás emlékei mellett a Balaton szabályozása és vízvédelme vezet el napjainkig. A siófoki főtér kulturális központjában időszaki képző- és iparművészeti kiállításokat rendeznek, különös bőséggel, nyáron, az üdülőkre való tekintettel. K. M. *■ L * K. Ahol Zrínyi Miklós lánya élt Várnézőben Sírokon A falu krónikája jóval a honfoglalás előtti időkbe torkollik. Darnő sáncos váráról mesébe illő történeteket őriztek az egymást követő nemzedékek. Közelében kelta érméket leltek a szerencsés régészek. Aztán jöttek őseink, Árpád vitézei. Leszármazottaik, a büszke Abák uraltak errefelé hatalmas területeket. Lőhettek is rátartiak, hiszen a híres nemzetség egyik tagja, a tragikus sorsú Sámuel, István király utódainak sorába lépett, s a korona szikrázó ékkövei sem feledtették vele a messzi Kelet szabadságot sugalló sámánénekeit. Rokonsága a különállást, a zabolátlan akaratot örökölte tőle. A Borh-Bodon ág építette a siroki erősséget, amely emeltetése idején sokak csodálatát viVhatta ki. Minden politikai partiban győztesnek hitték magukat, ezért kesztyűt dobtak az Itáliából jött Róbert Károlynak, mert a magyar Csák Mátét, a honi föld szülöttét kívánták uruknak. Rossz lapra tettek, s az Anjou- uralkodó szabadjára engedte bosszúszomját. Debreceni Dózsa erdélyi vajdát és Drugath Fülöp szepesi ispánt bízta meg 1320-ban azzal, hogy foglalják el a sasfészket. Ők teljesítették is a szigorú fenség óhaját, aki később egy szolgálatokban jeleskedő vitéznek, a cseh származású Ghenyknek adományozta. Békésebb esztendők következtek. il. Lajos, aki méltán érdemelte meg az utókortól a nagy jelzőt, európai nagyhatalommá tette az országot, bebizonyítva, hogy egy idegenből szakadt család sarja is ízig-vé- rig magyarrá válhat. Az alattvalók élvezték a háborítatlan napokat, s az amúgy- is módosak üzleteltek, gazdagodtak. A tufahegybe vájt menedék is alku tárgya lett. Do- moszlai Miklós hevesi ispán a helyi várnagy kétezer arany forintját áldozta arra, hogy elvégeztesse a szükséges javításokat. A hatalmas summát nem céltalanul adta ki, hiszen a király jóvoltából zálogbirtokként övé lett a javadalom. Ezután egymást követték a regénybe illő fordulatokban bővelkedő egyezségek, sőt a haszonnal kecsegtető perek is. Végül a sok huzavona után az Országh fámília lett az örökös. A törökellenes küzdelmek háttérbe szorították az anyagi érdekeket. Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendelte a belső torony, szabálytalan alaprajzú vár további megerősítését, s a védők létszámát száz lovas vitézben szabta meg. Országh Kristóf teljesítette is a kívánságot. 1561-ben sarokbástyát emeltetett, és teljes renoválást hajtatott végre. Nemcsak az ellenség megfékezésére, hanem azért is, mert ide költözött asz- szonyával, a szigetvári hős leányával, Zrínyi Ilonával, aki innen sóvároghatta vissza az ősi birtokon, apja környezetében töltött ifjúságát, itt élvezhette a békés esztendőket, ahol a táj a szelíd ívelésű pannon dombokra emlékeztette. 1596 szomorú dátum. Elesett Eger erőssége, s ez a sors várt a sirokira is, mert őrsége nem is gondolt az ellenállásra, hanem Kótaji Benedek és Helme- zy János várnagyok vezetésével vágtázva menekült. Allah hívei lettek az urak, akik kilencven évre rendezkedtek be itt. Nem tűzzel-vassal hódoltatva, hanem keresve a békés egymás mellett élés XVI. és XVII. századi változatát. Igaz, adóztattak, akárcsak a hazai urak, de a köztük esetenként felmerülő érdekellentéteket min- dik megegyezéssel zárták. A nép kettős terhet viselt, de az emberek élete nem forgott veszélyben. 1686. október 2-án, a felszabadító seregek közeledtének hírére éppúgy futottak a turibá- nosok, mint korábban a magyarok. Annyira siettek, hogy nemcsak a hadfelszerelés, de az élelem zömét is otthagyták. Úgy megszokták a nyugalmat, hogy nem álmodoztak vitézi babérokról. Ettől kezdve eseménytelen évtizedek következtek. Az új tulajdonosok a Nyáryak, majd a Károlyiak egyáltalán nem törődtek a hajdan szebb napokat látott sasfészekkel. Omlottak, zsugorodtak a bástyák és a falajc. A felszabadulás után már csak a régész, Kovács Béla nyomozott titkaik után. A rejtélyek zömét azonban máig is őrzi a szigetvári hős lányának egykori hajléka. PÉCSI ISTVÁN SIÓFOK A strand A sir oki vár romjai.
