Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
XXXII. évfolyam, 83. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. április 9., péntek. Mai számunkból ERDŐGAZDÁLKODÁS NÉMETKÉREN (3. old.) ÍGY KÖZLEKEDTÜNK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT (5. old.) 7-) VASAS SZAKMUNKÁSTANULÓK VERSENYE (3. old.) a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. április 7-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Ajtai Miklós elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Faluvégi Lajos elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének előterjesztésében a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit; — Óvári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság titkárának előterjesztésében az állami oktatás fejlesztéséről hozott 1972. évi központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatait és a további feladatokat (kijelölő irányelveket. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt és a kormány külpolitikai tevékenysénét. A (Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azök az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megszerzésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Az imperializmus szélsőséges körei durván beavatkoznak más országok belügyeibe. Politikai és gazdasági nyomás alkalmazásával, megtorló intézkedésekkel, kommunistaellenes propagandával, a Szovjetunió, a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak rágalmazásával próbálják megakadályozni, hogy a népek saját sorsuknak urai legyenek és maguk válasszák meg társadalmi fejlődésük útját. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett élésnek korunkban nincs ésszerű alternatívája. Támogatjuk a feqyverkezési verseny megállítását szolgáló sorozatos szovjet javaslatokat, köztük azokat, amelyeket Leonyid Brezsnyev legutóbb taskenti beszédében ismertetett. Értékeljük a tőkés orszáqok realitásokkal számoló, felelős tényezőinek az enyhülés érdekében tett megnyilatkozásait, üdvözöljük a néptömegek világszerte erősödő mozgalmát, aktív fellépését a béke védelmében. A Maavar Népköztársaság az enyhülés vívmányainak védelmében továbbra is következetesen arra törekszik, hogy előmozdítsa a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszédet, a Dolitikai, gazdasági. kulturális kapcsolatok fejlődését. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában és a béke védelmében a szocialista országok egységének, összefogásának meghatározó jelentősége van. Kádár Jánosnak a Szovjetunióban múlt év decémberé- ben tett látogatása, valamint pártjaink képviselőinek rendszeres találkozói jól szolgálták a sokoldalú magyar—szovjet kapcsolatok további elmélyítését. A hagyományos együttműködés szellemében kefült sor Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hazánkban folytatott tárgyalásaira és a Budapesten megrendezett nagy sikerű moszkvai napokra, amelyeken Viktor Gri- sin vezetésével küldöttség vett részt. E találkozók még szorosabbra fűzték országaink, pártjaink, kormányaink kapcsolatát, népeink barátságát. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat erősítették a csehszlovák, a jugoszláv, a kubai és a lengyel párt- és állami vezetőkkel folytatott megbeszélések. A Vietnami Kommunista Párt kongresszusán részt vett küldöttségünk kifejezte szolidaritásunkat a vietnami néppel. © Pártunk, közvéleményünk megértéssel fogadta a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának múlt évi decemberi szuverén döntését, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának megalakulását és intézkedéseit. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a lengyel nép alapvető érdekeit, az európai béke -és biztonság közös érdekű ügyét csak a stabil, szocialista Lengyelország szolgálhatja. Támogatásáról biztosította a lengyel kommunistákat, hazafiakat, akik a szocializmus vívmányainak megszilárdítására, a társadalmi konszolidáció kibontakoztatására összpontosítják erőfeszítéseiket. O A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban változatlanul aktív tevékenységet fejtett ki a helsinki záróokmány szellemének és ajánlásainak érvényesítése, az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzése érdekében. Ezeket a törekvéseket képviselte hazánk küldöttsége az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozón. Népünk abban érdekelt, hogy eredményesen folytatódjék a találkozó munkája, és a résztvevők az európai békét és biztonságot, a kölcsönösen előnyös együttműködést szolgáló megállapodásokra jussanak. © A békés egymás mellett élés, az egyenjogúság elveit követve kormányunk tagjai széles körű, eredményes tárgyalásokat folytattak Nyu- gat-Európa, Latin-Amerika, Ázsia és Afrika számos országának képviselőivel a kölcsönös érdekeknek megfelelően. © A Központi Bizottság kifejezte a magyar kommunisták szolidaritását az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés, a katonai diktatúrák ellen harcoló népekkel és mozgalmakkal. Megerősítette szolidaritásunkat a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. A Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökének, Jasszer Arafat- nak hazánkban tett látogatása során ismételten megnyilvánult együttérzésünk és cselekvő szolidaritásunk a palesztinai arab nép áldozatos harcával. A közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása a megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép jogának biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására, s a független és biztonságos lét garantálása a térség valamennyi állama részére. O A béke megőrzéséért, a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért vívott világméretű küzdelemben pártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai és minden más demokratikus, haladó erő összefogásának. Az utóbbi időben sajnálatos módon vita keletkezett pártunk és az Olasz Kommunista Párt között. A Központi Bizottság megerősítette a pártsajtóban mór nyilvánosan is kifejtett álláspontunkat. Elfogadhatatlannak tartjuk az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának értékelését a lengyelországi eseményekről és azt, hogy ennek kapcsán kétségbe vonja a szocialista országok fejlődőképességét, vitatja azt a világ- történelmi szerepet, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok a népek javára a béke védelmében betöltenek. Pártunk a nézeteltérések elvi tisztázásának a híve. Küldöttségünk ezt szem előtt tartva fejtette ki álláspontunkat az Olasz Kommunista Párt vezetőivel folytatott megbeszélésen. Az linternacionalista szolidaritást és együttműködést mozdították elő az Ecuadori, a Görög, a Holland, az Osztrák, a Portugál és a Srí Lanka-i Kommunista Párt, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, a Mozambiki FRELIMO-Párt, az Etióp Dolgozók Pártja szervező bizottsága, a Madagaszkóri Függetlenségi Kongresszus Párt vezetőivel folytatott megbeszélések, valamint az MSZMP küldöttségének részvétele a Francia, az Indiai és a Kanadai Kommunista Párt kongresszusán. O A pártjaink közötti kölcsönös megértést, a béke megőrzéséhez, az országaink közötti kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő közös érdekeket szolgálták a Francia Kommunista Párt és a Német Szociáldemokrata Párt, a Tanzániai Forradalmi Párt és a Malgasi Forradalom Élcsapata Pártja képviselőivel folytatott megbeszéléseink. II. A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1981 októberi együttes állásfoglalásának megfelelően a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelv-tervezetét az erre felkért társadalmi, állami szervek és tudományos testületek az elmúlt hónapokban megvitatták. A Központi Bizottság és a Minisztertanács — a viták tapasztalatait hasznosítva - a további munka alapjául szolgáló irányelveket jóváhagyta. O Az elmúlt két évtizedben történelmi jelentőségű előrelépést tettünk a lakásviszonyok javításában. Húsz év alatt hazánkban 1 millió 600 ezer lakás épült. A családoknak csaknem fele költözött új, korszerű otthonba. A 70-es években a lakásépítés mértéke minden korábbit felülmúlt; a 100 lakásra jutó családok száma 130-ról 108-ra, a 100 szobára jutó személyek száma pedig 200-ról 145-re mérséklődött. A lakásállomány minőségének javulását szemlélteti, hogy 1970- ben csak minden tizedik, az évtized végén már minden negyedik lakás három- vagy többszobás volt, a komfortos lakások aránya megkétszereződött, a lakások kétharmadában van vízvezeték és fürdőszoba. Az V. ötéves terv időszabákan 75 ezer tanácsi lakást újítottak fel. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordított a lakásépítésre és -felújításra. Az új lakások kilencven százalékához anyagi támogatást vagy kedvezményt adott. A ' lakosság anyagi körülményei lehetővé tették, hogy a családok jelentős része a maga erőfeszítéseivel is hozzájáruljon a lakásviszonyok javításához. Ez év elején több mint 3 millió 600 ezer lakás volt az országban, ennek mintegy háromnegyede személyi tulajdonban van. A lakásépítésben elért eredményeink nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak, és jó alapot adnak arra, hogy továbblépjünk a lakáskörülmények javításában. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a jelentős eredmények ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra (is vannak gondok, feszültségek, különösen a városokban, elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoportjai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikai elvek nem érvényesülnek következetesen. A lakásépítés és-gazdálkodás gyakorlata sok kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégíteni a szükségleteket, ugyanakkor a bérlők sem kellően érdekeltek a lakások állagának megóvásában. © A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a második tizenöt éves lakásépítési program alapján hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Úgy foglalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ésszerűbb fel- használásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Óvni és lehetőség szerint növelni kell a meglévő lakások használati értékét. A lakóházak karbantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házkezelő- ségek munkáját, az anyagellátást, a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell teni a hatósági ügyintézést. © A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítettebbé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fokozatosság, és a bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fiatal házaspárok rövidebb idő alatt jussanak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagysáq változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsererendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családiház-építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és -vásárlás hitelfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösztönözzenek az előtakarékosságra. Az elmúlt években emel- _ kedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanakkor a lakbérek 1971 óta változatlanok, az erpelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A teherviselésben jelentős az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbér- emelésből származó nagyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre áthárítani. Ennek módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás legyen, A leginkább rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatásban részesülnek. O A Központi Bizottság felhívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a lakásépítés, a lakáskarbantartás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. O Az állami oktatás az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét, és hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társadalom valamennyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai műveltséget, csökkentette a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lényegében általánossá vált a gyermekek iskolára való előkészítése. Gyakorlatilag teljes körű a tankötelesek iskoláztatása, 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százaléka középfokon folytatja tanulmányait. Az elmúlt tíz évben a társadalom, mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése révén fejlődött az oktató-nevelő munka és javultak feltételei. Ezt tanúsítja az óvodai nevelés színvonala; az általános iskolai lemorzsolódás csökkenése; egyes tantárgyak oktatásában a módszerek eredményes megújítása; a szakmunkásképzés korszerűsítése; a gimnáziumokban a fakultatív oktatás megkezdése. A Központi Bizottság megállapította, hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intéz(Folytatás a 2. oldalon.)
