Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-07 / 81. szám
1982. április 7. Képújság 5 — Minden szervezési, azaz olyan esetben, amikor emberek „mozgatásáról" van szó, bennünket a KISZ vezetőit is megkérdezik. Ott vagyunk a fontosabb tárgyalásokon és véleményüket meghallgatják. — Ser- dánné Ébert Mária, a KISZ- szervezet titkára mondja ezeket. — Egy esetről tudok, amikor nem kérdeztek meg bennünket, a KSZE-alapszervezet KISZ- titkárát helyezték át. Szerencsére Tarlós László olyan helyre került, ahol képességeit jobban tudja kibontani, s szereti is ezt a beosztását. Az is a „munkaerő-gazdálkodásihoz" tartozik, hogy évente mintegy száz személyt képeznek ki, iskoláznak be különféle tanfolyamra. Szőlészek, traktorosok, állattenyésztők szereznek képesítést — magasabb színvonalon tudják ennek nyomán elvégezni . munkájukat, amelynek eredményeként fizetésük is magasabb lehet. Az állattenyésztésben az átszervezést szükségessé tette az is, hogy az állami gazdaságban is fokozatosan áttérnek az ötnapos munkahétre. Úgy tervezték, hogy az állattenyésztők majd 1983. január elsejével kezdik az ötnapos heteket, de ehhez a feltételek már korábban megteremtődték. S miután már az anyagi-technikai oldala az áttérésnek megvolt, „csak” szervezési kérdések maradtak hátra — mert az üzemekben dolgozók és a vezetők is akarták az áttérést. Sütő Nándorné, a munkaügyi osztájy vezetője részletesebben tud erről beszélni, hiszen sok munkája van ebben az új intézkedésben. — AMIKOR kilenc éve idejöttem dolgozni az állami gazdasághoz, volt olyan hónap, hogy egyetlen napot sem tudtunk kiadni, szabadnapként némelyik dolgozónak. Az intézkedési tervet már a múlt évben elkészítettük, s mivel „csak” az állat- tenyésztők maradtak ki, idén ők is áttérhettek az új munkarendre. Az ötnapos munkahétre való áttérés az állami gazdaságban 116 500 munkaóra-kieséssel jár. Ezt a „hiányt" plusz létszám, különösebb bérnövekmény nélkül fogják pótolni. A fizikai dolgozók hetvenhét százaléka teljesítménybérben dolgozik. Ezért indokolt volt a múlt évben a normák felülvizsgálata — ez is a dolgozók egyetértésével történt. A munkaidőalap 4,8 százalékos kiesése tehát normakarbantartással, és jobb munkaszervezéssel pótolható. — Amikor a traktorosokkal, munkásokkal beszélgettünk, egyöntetű volt a vélemény - tájékoztat a munkaügyi osztály vezetője - hogy nem kevesebbet akarnak — időben — dolgozni, de többet keresni. A munka íintenzitásának növelése, a gépek, felszerelések jobb kihasználása közüggyé vált. Sőt! Az órabéres dolgozók munkakörét, munkaidejét is felülvizsgáltuk. Tehát kidolgoztuk, hogy Munkaerő-gazdálkodás A várdombi kerületben tíz dolgozónak, tehenésznek, traktorosnak építettek ikerházakban lakásokat------------------------------------------------------------------------------------------ u I .... - ...... u tóbbiról sok vita volt, de végül is a gazdaság vezetősége hozzájárult az átlagfizetés folyósításához. A csúcsidőben, tehát körülbelül hat hónap alatt, akár kétszer hatnapos szabadhetet is kivehet a dolgozó - teszik ezt annál is inkább, mert akiket érint ez a beosztás, azok rendszerint hétezer forint felett keresnek. Tehát jó átlaggal mehetnek szezon után szabadnapjaik letöltésére ... A dolgozókkal való törődés, a megfelelő munkakörülmények megteremtése, az üzemi demokrácia fórumain való aktív részvétel, a kedv a mindennapi munkához megtalálható a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Vannak persze kivételek. A nagy kollektíva, amely évről évre egyre dinamikusabban fejlődő gazdasággá tette, a növénytermesztésben, a szőlészetben, az állati hozamok tekintetében az ország legjobb gazdaságai közé emelte a szekszárdit, arról tanúskodik, hogy az emberek szeretik munkahelyüket. S miután megtalálják a jó kollektívában a jó munkavégzéshez szükséges anyagi-technikaii feltételeket, a szocialista munkaversenyben is olyan vállalásokat tesznek, amelyek révén „jól jár” a népgazdaság, az állami gazdaság és a dolgozó is. IDE KÍVÁNKOZIK még néhány adat a Szekszárdi Állami Gazdaság munkaerő-gazdálkodását bemutató írásunk végére. A bázishoz viszonyítva az egy dolgozóra jutó termelési érték 1981- ben 468 841 forint volt, 13,97 százalékkal több mint 1980-ban. A gazdaságii dolgozók átlagbére meghaladta a negyvennyolcezer forintot. A készpénzben kifizetett jövedelem 53 864 forint volt. Tehát a termelési érték 13 százalékkal több volt, míg a jövedelem 4,5 százalékkal. Ha szabad így leírni: a munkaerővel jól gazdálkodtak a Szekszárdi Állami Gazdaságban. A pénzben ki nem fejezhető jövedelmek, több mint húsz dolgozónak segítették lakásproblémája megoldását, építkezésekhez, egyéb munkákhoz adtak fuvarkedvezményt és a természetbeni juttatások értéke is jelentős összeget tesz ki. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Bakó Jenő. a 192 óra helyett a megváltozott, havi csökkentett óraszám alatt (182 óra) sem csökkent a munkateljesítmény. A programozott gépjavítást, traktorfelújítást, a kombájnok felkészítését a szezonmunkára a műhelyi órabéres munkásoknak el kell végezni - rövidebb munkaidőben. Még térjünk vissza a dolgozók szállításának ügyére. Hiszen az órabéresek, műhelybe történő szállítása, majd a központi műhelybe is, valamint más munkahelyekre száztizenkét lakott helyről történik. Például a kilenc önálló elszámolású egység most sem „saját” buszokat közlekedtet, hanem a központ által irányítottakat veszik igénybe — kivéve néhány állattartó telepet. De: Újberekbe most már nem tízperces időközökben érkeznek reggel a buszok, hanem úgy alakították a gépjavítók, az állattenyésztésben dolgozók és a növénytermesztők munkaidejét, hogy egy községből egy busz hozza-viigye az összes embert. A munkaidő-beosztás, a szabadnap, a vasárnap, a szabad szombat megszervezése nagy figyelmet kívánt. Az állattenyésztésben egy munkahét hétnapos. A jószágnak mindennap enni kell. A munkaidő-beosztást mégis közmegelégedésre rendezték. AZ ÉVI 2300 munkaóra letöltéséhez tehát a feltételeket most már mindenkinek megteremtették. Ezt úgy szervezték át, hogy a korábbi években szokásos 25 szabadnap helyett idén már 36 napot kaphatnak, de egyes munkaterületeken a 42 napot is meghaladja a szabadnapok száma. Persze a munkák csúcsidején nem ragaszkodnak a megszokott rendhez. A téli hónapokban viszont előfordul, hogy naponta csak hat órát dolgoznak, de a csúcsidőben sem emelkedhet a munkanap a napi tíz munkaóra fölé - csak akkor, ha a gépek hatékony kihasználása, vagy időjárás ezt indokolttá teszi: ga- bonabetakaritás, kukoricabetakarítás idején, nagyon rossz útviszonyok esetén. A kollektív szerződés intézkedik arról is, ha ilyen esetben a dolgozónak nem lehet kiadni a szabadnapot, akkor azt összegyűjtheti és egyben kell kiadni - nem alapbérrel, hanem átlagbérrel. Ez Rendhagyó módon közelítjük meg ezúttal a munkaerő-gazdálkodás témakörét, helyszínünk a Szekszárdi Állami Gazdaság. A vezetői hierarchia, azaz az egymáshoz való kapcsolódás, fentről lefelé majdnem hasonló más üzemek szervezési sémájához, ám itt olyan új egységeket is találunk, amelyeket éppen az ember alkotói tehetségének, kedvének jobb kibontakoztatásáért volt indokolt létrehozni. Az igazgatónak három helyettese van: fejlesztési, termelési és közgazdasági. A legnagyobb létszámú „csapat” a termelési, hiszen ide tartozik hét önelszámoló egység, kerület, az állattartó ágazatok, a gépesítés és a szállítás. A közgazdasági részhez a funkcionális osztályok, illetve a beruházás és a termékgyártás tartozik. A fejlesztési igazgató- helyettes csapatába tartoznak a fejlesztési társulások. A GAZDASÁG létszáma ezer- ötszáz kö'ül alakul, alig kétszáz az alkalmazottak száma. Meglepően sok fiatalt fogadnak, ösztöndíjasokkal kötnek szerződést és támogatják a tudományos munkát is, ami például abban nyilvánul meg, hogy jelenleg is öt dolgozó készíti doktori disszertációját, olyan témáról, amely nemcsak a SZÁG-nak válik hasznára, hanem az egyetemes magyar élelmiszer-gazdaságnak is. Az a tapasztalat, hogy amikor egy-egy fiatal, ösztöndíjas végez az egyetemen, vagy főiskolán, akkor gazdaságban kezdi munkáját. Sokan megmaradnak beosztásukban, vagy éppen feljebb lépnek, ám többen elmennek termelőszövetkezetbe — Várong, Fadd fogadott legutóbb „szekszárdi szakembereket” —, de küldenek tudományos intézetbe is, a múlt évben a pécsi kutatóintézetbe ment el egyik szakemberük. A fiatal szakembereknek igen jó iskola az itt töltött kettő, négy év. Hiszen gazdaságunkban a legkorszerűbb technika jelen van, a biológiai és szervezési újdonságok ugyancsak alkalmazhatók, bevezethetők nálunk. Ez persze oda vezethető vissza, hogy igazgatónk és a tömegszervezetek vezetőségei is elsősorban a pártvezetőség, lelkes segítői a fiatalításnak — mondja dr. Esküdt Lajosné, a személyzeti osztály vezetője. •Mihályi László, a pártvezetőség titkára példát is tud mondani: — A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatban, a vizsgálódásaink nyomán kiderült, hogy vannak még ott olyan tartalékok, amelyek feltárása további eredményességhez vezet. A rendszámos járművek jelenleg több kerületben vannak, de a közeljövőben Szekszárdra egy telepre hozzuk össze ezt a nagy apparátust, több mint száz személyt érint ez a szervezési intézkedés. — Ott kezdtük, hogy amint itt a vezetők előtt tisztázódott ennek egyértelmű haszna, s felmértük a várható buktatókat is, elkezdtük az agitációt. Minden emberrel beszéltünk, akit érintett ez az intézkedés. Mert a jövőben a KSZE-bázis szomszédságából, egy helyről indulnak, s oda érkeznek a gépjárművek. Nem találunk te'hát tanyák, házak mellett éjszakázó gépet — ellenben jól megszervezzük az emberek utaztatását, azt, hogy kényelmesen érjenek munkahelyükre, indulási telepükre és onnan, majd haza is időben eljussanak. — Ezt a beszélgetést tovább folytattuk azokkal, akik valamilyen vezető beosztásba kerülnek. Nem mondhatom, hogy mindenki tapsolt nekünk, talán hárman, négyen elmentek, nem vállalkoztak az utazásra, és helyi ipari vagy mezőgazdasági szövetkezetnél helyezkedtek el. A párttitkár ezután részletesen elmondta, hogy a kerületek, önelszámoló egységek vezetőivel külön is „leültek". — A tárgyalások további része még izgalmasabb volt. Mert most már a termelést kellett egyenesbe hozni az utazási menetrenddel, azaz, ha egy kerületben korán kezd négy-öt ember, miként utazzon az egy órával később munkába álló dolgozó. A viták végül eredménnyel zárultak: a termelés, de a dolgozó sem látta kárát. IDÉN JANUÁR elsején már megkezdte egy külön egység a munkát: az anyaggazdálkodást központosították. A beszerzés és értékesítés szinte egy kézbe került, tehát nem történhet meg az, hogy egyik kerület is rendel, másik is azonos anyagot, vagy értékesítési témában mással tárgyalnak. Ez a csoport nem nagy létszámú, belső átszervezéssel, sóját embereinkből alakítottuk meg. A csoport hatékonyabban fog majd dolgozni, mint eddig a külön-külön azonos munkát végzők. Ezek az emberek is úgy kerültek az új szervezeti egységbe, hogy a személyzeti osztály, illetőleg az illetékes pártszervezet vezetőségi tagja, vagy titkára beszélt az átszervezés fontosságáról. Sikerült elérni azt, hogy az anyagbeszerzők egyben gépkocsivezetők is, tehát nem kell külön sofőr mellé, ha alkatrészért, anyagért utazik. És az sem elhanyagolható, hogy a beszerzés útvonalát földrajzilag és „tartalmilag” ís lehet gazdaságosan szervezni. Minden termelési egységben üzemi konyhát tartanak fenn. Berta Pálné Leperd-pusztán naponta húsz-harminc személynek főz ebé det. Petrőczi Istvánné az állami gazdaság egyik búzatábláján fejtrágyázásra készül Harminc éve jár Palotabozsokról a bátaszéki szőlészetbe Heimann Józsefné brigádja
