Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. április 7. Képújság 5 — Minden szervezési, azaz olyan esetben, amikor emberek „mozgatásáról" van szó, ben­nünket a KISZ vezetőit is meg­kérdezik. Ott vagyunk a fonto­sabb tárgyalásokon és vélemé­nyüket meghallgatják. — Ser- dánné Ébert Mária, a KISZ- szervezet titkára mondja eze­ket. — Egy esetről tudok, ami­kor nem kérdeztek meg bennün­ket, a KSZE-alapszervezet KISZ- titkárát helyezték át. Szerencsé­re Tarlós László olyan helyre került, ahol képességeit jobban tudja kibontani, s szereti is ezt a beosztását. Az is a „munkaerő-gazdál­kodásihoz" tartozik, hogy éven­te mintegy száz személyt ké­peznek ki, iskoláznak be külön­féle tanfolyamra. Szőlészek, traktorosok, állattenyésztők sze­reznek képesítést — magasabb színvonalon tudják ennek nyo­mán elvégezni . munkájukat, amelynek eredményeként fize­tésük is magasabb lehet. Az állattenyésztésben az átszerve­zést szükségessé tette az is, hogy az állami gazdaságban is fokozatosan áttérnek az ötna­pos munkahétre. Úgy tervezték, hogy az állattenyésztők majd 1983. január elsejével kezdik az ötnapos heteket, de ehhez a feltételek már korábban meg­teremtődték. S miután már az anyagi-technikai oldala az át­térésnek megvolt, „csak” szer­vezési kérdések maradtak hát­ra — mert az üzemekben dol­gozók és a vezetők is akarták az áttérést. Sütő Nándorné, a munka­ügyi osztájy vezetője részlete­sebben tud erről beszélni, hi­szen sok munkája van ebben az új intézkedésben. — AMIKOR kilenc éve idejöt­tem dolgozni az állami gazda­sághoz, volt olyan hónap, hogy egyetlen napot sem tudtunk ki­adni, szabadnapként némelyik dolgozónak. Az intézkedési ter­vet már a múlt évben elkészí­tettük, s mivel „csak” az állat- tenyésztők maradtak ki, idén ők is áttérhettek az új munkarend­re. Az ötnapos munkahétre való áttérés az állami gazdaságban 116 500 munkaóra-kieséssel jár. Ezt a „hiányt" plusz létszám, különösebb bérnövekmény nél­kül fogják pótolni. A fizikai dol­gozók hetvenhét százaléka tel­jesítménybérben dolgozik. Ezért indokolt volt a múlt évben a normák felülvizsgálata — ez is a dolgozók egyetértésével tör­tént. A munkaidőalap 4,8 szá­zalékos kiesése tehát norma­karbantartással, és jobb mun­kaszervezéssel pótolható. — Amikor a traktorosokkal, munkásokkal beszélgettünk, egyöntetű volt a vélemény - tájékoztat a munkaügyi osztály vezetője - hogy nem keveseb­bet akarnak — időben — dol­gozni, de többet keresni. A munka íintenzitásának növelése, a gépek, felszerelések jobb ki­használása közüggyé vált. Sőt! Az órabéres dolgozók munka­körét, munkaidejét is felülvizs­gáltuk. Tehát kidolgoztuk, hogy Munkaerő-gazdálkodás A várdombi kerületben tíz dolgozónak, tehenésznek, traktorosnak építettek ikerházakban la­kásokat------------------------------------------------------------------------------------------ u I .... - ...... u tóbbiról sok vita volt, de vé­gül is a gazdaság vezetősége hozzájárult az átlagfizetés fo­lyósításához. A csúcsidőben, te­hát körülbelül hat hónap alatt, akár kétszer hatnapos szabad­hetet is kivehet a dolgozó - te­szik ezt annál is inkább, mert akiket érint ez a beosztás, azok rendszerint hétezer forint felett keresnek. Tehát jó átlaggal me­hetnek szezon után szabadnap­jaik letöltésére ... A dolgozókkal való törődés, a megfelelő munkakörülmények megteremtése, az üzemi demok­rácia fórumain való aktív rész­vétel, a kedv a mindennapi munkához megtalálható a Szek­szárdi Állami Gazdaságban. Vannak persze kivételek. A nagy kollektíva, amely évről évre egy­re dinamikusabban fejlődő gaz­dasággá tette, a növényter­mesztésben, a szőlészetben, az állati hozamok tekintetében az ország legjobb gazdaságai kö­zé emelte a szekszárdit, arról tanúskodik, hogy az emberek szeretik munkahelyüket. S mi­után megtalálják a jó kollektí­vában a jó munkavégzéshez szükséges anyagi-technikaii feltételeket, a szocialista mun­kaversenyben is olyan vállalá­sokat tesznek, amelyek révén „jól jár” a népgazdaság, az ál­lami gazdaság és a dolgozó is. IDE KÍVÁNKOZIK még néhány adat a Szekszárdi Állami Gaz­daság munkaerő-gazdálkodását bemutató írásunk végére. A bá­zishoz viszonyítva az egy dolgo­zóra jutó termelési érték 1981- ben 468 841 forint volt, 13,97 százalékkal több mint 1980-ban. A gazdaságii dolgozók átlagbé­re meghaladta a negyvennyolc­ezer forintot. A készpénzben ki­fizetett jövedelem 53 864 forint volt. Tehát a termelési érték 13 százalékkal több volt, míg a jö­vedelem 4,5 százalékkal. Ha szabad így leírni: a munkaerő­vel jól gazdálkodtak a Szek­szárdi Állami Gazdaságban. A pénzben ki nem fejezhető jöve­delmek, több mint húsz dolgo­zónak segítették lakásproblé­mája megoldását, építkezések­hez, egyéb munkákhoz adtak fuvarkedvezményt és a termé­szetbeni juttatások értéke is je­lentős összeget tesz ki. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Bakó Jenő. a 192 óra helyett a megválto­zott, havi csökkentett óraszám alatt (182 óra) sem csökkent a munkateljesítmény. A progra­mozott gépjavítást, traktorfel­újítást, a kombájnok felkészíté­sét a szezonmunkára a műhelyi órabéres munkásoknak el kell végezni - rövidebb munkaidő­ben. Még térjünk vissza a dolgo­zók szállításának ügyére. Hi­szen az órabéresek, műhelybe történő szállítása, majd a köz­ponti műhelybe is, valamint más munkahelyekre száztizenkét la­kott helyről történik. Például a kilenc önálló elszámolású egy­ség most sem „saját” buszokat közlekedtet, hanem a központ által irányítottakat veszik igény­be — kivéve néhány állattartó telepet. De: Újberekbe most már nem tízperces időközökben érkeznek reggel a buszok, ha­nem úgy alakították a gépjaví­tók, az állattenyésztésben dol­gozók és a növénytermesztők munkaidejét, hogy egy község­ből egy busz hozza-viigye az összes embert. A munkaidő-beosztás, a sza­badnap, a vasárnap, a szabad szombat megszervezése nagy fi­gyelmet kívánt. Az állattenyész­tésben egy munkahét hétnapos. A jószágnak mindennap enni kell. A munkaidő-beosztást még­is közmegelégedésre rendezték. AZ ÉVI 2300 munkaóra letöl­téséhez tehát a feltételeket most már mindenkinek megteremtet­ték. Ezt úgy szervezték át, hogy a korábbi években szokásos 25 szabadnap helyett idén már 36 napot kaphatnak, de egyes munkaterületeken a 42 napot is meghaladja a szabadnapok száma. Persze a munkák csúcs­idején nem ragaszkodnak a megszokott rendhez. A téli hónapokban viszont elő­fordul, hogy naponta csak hat órát dolgoznak, de a csúcsidő­ben sem emelkedhet a munka­nap a napi tíz munkaóra fölé - csak akkor, ha a gépek ha­tékony kihasználása, vagy idő­járás ezt indokolttá teszi: ga- bonabetakaritás, kukoricabeta­karítás idején, nagyon rossz út­viszonyok esetén. A kollektív szerződés intézkedik arról is, ha ilyen esetben a dolgozónak nem lehet kiadni a szabadna­pot, akkor azt összegyűjtheti és egyben kell kiadni - nem alap­bérrel, hanem átlagbérrel. Ez Rendhagyó módon közelítjük meg ezúttal a munka­erő-gazdálkodás témakörét, helyszínünk a Szekszárdi Állami Gazdaság. A vezetői hierarchia, azaz az egymáshoz való kap­csolódás, fentről lefelé majdnem hasonló más üze­mek szervezési sémájához, ám itt olyan új egységeket is találunk, amelyeket éppen az ember alkotói tehet­ségének, kedvének jobb kibontakoztatásáért volt in­dokolt létrehozni. Az igazgatónak három helyettese van: fejlesztési, termelési és közgazdasági. A legna­gyobb létszámú „csapat” a termelési, hiszen ide tar­tozik hét önelszámoló egység, kerület, az állattartó ágazatok, a gépesítés és a szállítás. A közgazdasági részhez a funkcionális osztályok, illetve a beruházás és a termékgyártás tartozik. A fejlesztési igazgató- helyettes csapatába tartoznak a fejlesztési társulások. A GAZDASÁG létszáma ezer- ötszáz kö'ül alakul, alig két­száz az alkalmazottak száma. Meglepően sok fiatalt fogad­nak, ösztöndíjasokkal kötnek szerződést és támogatják a tu­dományos munkát is, ami pél­dául abban nyilvánul meg, hogy jelenleg is öt dolgozó készíti doktori disszertációját, olyan témáról, amely nemcsak a SZÁG-nak válik hasznára, ha­nem az egyetemes magyar élel­miszer-gazdaságnak is. Az a tapasztalat, hogy ami­kor egy-egy fiatal, ösztöndíjas végez az egyetemen, vagy fő­iskolán, akkor gazdaságban kezdi munkáját. Sokan meg­maradnak beosztásukban, vagy éppen feljebb lépnek, ám töb­ben elmennek termelőszövetke­zetbe — Várong, Fadd fogadott legutóbb „szekszárdi szakembe­reket” —, de küldenek tudo­mányos intézetbe is, a múlt év­ben a pécsi kutatóintézetbe ment el egyik szakemberük. A fiatal szakembereknek igen jó iskola az itt töltött kettő, négy év. Hiszen gazdaságunk­ban a legkorszerűbb technika jelen van, a biológiai és szer­vezési újdonságok ugyancsak alkalmazhatók, bevezethetők nálunk. Ez persze oda vezet­hető vissza, hogy igazgatónk és a tömegszervezetek vezetőségei is elsősorban a pártvezetőség, lelkes segítői a fiatalításnak — mondja dr. Esküdt Lajosné, a személyzeti osztály vezetője. •Mihályi László, a pártveze­tőség titkára példát is tud mondani: — A gépjárművek üzemelte­tésével kapcsolatban, a vizsgá­lódásaink nyomán kiderült, hogy vannak még ott olyan tar­talékok, amelyek feltárása to­vábbi eredményességhez vezet. A rendszámos járművek jelen­leg több kerületben vannak, de a közeljövőben Szekszárdra egy telepre hozzuk össze ezt a nagy apparátust, több mint száz személyt érint ez a szer­vezési intézkedés. — Ott kezdtük, hogy amint itt a vezetők előtt tisztázódott ennek egyértelmű haszna, s felmértük a várható buktatókat is, elkezdtük az agitációt. Min­den emberrel beszéltünk, akit érintett ez az intézkedés. Mert a jövőben a KSZE-bázis szom­szédságából, egy helyről indul­nak, s oda érkeznek a gépjár­művek. Nem találunk te'hát ta­nyák, házak mellett éjszakázó gépet — ellenben jól megszer­vezzük az emberek utaztatását, azt, hogy kényelmesen érjenek munkahelyükre, indulási tele­pükre és onnan, majd haza is időben eljussanak. — Ezt a beszélgetést tovább folytattuk azokkal, akik valami­lyen vezető beosztásba kerül­nek. Nem mondhatom, hogy mindenki tapsolt nekünk, talán hárman, négyen elmentek, nem vállalkoztak az utazásra, és he­lyi ipari vagy mezőgazdasági szövetkezetnél helyezkedtek el. A párttitkár ezután részlete­sen elmondta, hogy a kerüle­tek, önelszámoló egységek ve­zetőivel külön is „leültek". — A tárgyalások további ré­sze még izgalmasabb volt. Mert most már a termelést kellett egyenesbe hozni az utazási menetrenddel, azaz, ha egy ke­rületben korán kezd négy-öt ember, miként utazzon az egy órával később munkába álló dolgozó. A viták végül ered­ménnyel zárultak: a termelés, de a dolgozó sem látta kárát. IDÉN JANUÁR elsején már megkezdte egy külön egység a munkát: az anyaggazdálkodást központosították. A beszerzés és értékesítés szinte egy kézbe került, tehát nem történhet meg az, hogy egyik kerület is ren­del, másik is azonos anyagot, vagy értékesítési témában más­sal tárgyalnak. Ez a csoport nem nagy létszámú, belső át­szervezéssel, sóját embereink­ből alakítottuk meg. A csoport hatékonyabban fog majd dol­gozni, mint eddig a külön-külön azonos munkát végzők. Ezek az emberek is úgy kerültek az új szervezeti egységbe, hogy a személyzeti osztály, illetőleg az illetékes pártszervezet vezető­ségi tagja, vagy titkára beszélt az átszervezés fontosságáról. Sikerült elérni azt, hogy az anyagbeszerzők egyben gép­kocsivezetők is, tehát nem kell külön sofőr mellé, ha alkat­részért, anyagért utazik. És az sem elhanyagolható, hogy a beszerzés útvonalát földrajzi­lag és „tartalmilag” ís lehet gazdaságosan szervezni. Minden termelési egységben üzemi konyhát tartanak fenn. Ber­ta Pálné Leperd-pusztán naponta húsz-harminc személynek főz ebé det. Petrőczi Istvánné az állami gazdaság egyik búzatábláján fejtrágyázásra készül Harminc éve jár Palotabozsokról a bátaszéki szőlészetbe Heimann Józsefné brigádja

Next

/
Thumbnails
Contents